Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

Vármegyei ügyek. A vármegye 1898. évi közigazgatási és gyámhatósági szükségleteiről, valamint az ezek fedezéséről összeállított költségvetési sommázatból, a közönség tájékoztatására, közöl­jük hogy A. Szükséglet. 1. Tisztviselő-, segéd- és kezelősze­mélyzet fizetése és lakáspénze: . . 103,380 ft 00 kr. 2. Szolgaszemélyzet bére és lakáspénze : 7,928 ft 00 — 3. Szolgaszemélyzet ruházata: .... 1,651 ft 62 — 4. Hivatalos helyiségek és fogházak bére : 2,300 ft 00 — 5. Irodai szükségletek: .......................'. 7,500 ft 00 — 6. Napdijak és útiköltségek:................... 7,700 ft 00 — 7. Épületek fentartása: ............................ 1,373 ft 00 — 8. Egyéb rendszeresített kiadások: . . 250 ft 00 — 9. Rabtartási költségek: ....................... 100 ft 00 — 10. Előre nem látható kiadások:. . . . 1,250 ft 00 ­1—10. 133,432 ft 62 kr. B. Fedezet. 1. Állami javadalmazás :.........................126,513 ft 88 kr. 2. Cselekvő kamatok:.............................* 903 ft 74 — 3. Alapok járuléka:..................................5,810 ft 00 — 4. Különféle bevételek; ....................... 5 ft 00 — 5. Téritmónyek: ..................................... 200 ft 00 — 1 -5. 133,432 ft 62 kr. A szóban levő költségvetés tervezete elő­készítő tárgyalás céljából a jövő hónapban ta­nácskozó állandó választmány elé fog bemu- tattatni. Katonai lóvásárok lesznek vármegyénk­ben T.-Terebes községben szept. hó 20-án, S.- A.-Ujhely városban pedig szept. hó 22-én. Országos vásár. A kereskedelemügyi kir. minister megengedte, hogy a Zemplén-vármegye területéhez tartozó Var anno községben a f. évi augusztus hó 21. és 22-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 18. és 19-én, a f. évi december hó 5. és 6-ára eső or­szágos vásár pedig ez évben kivételesen f. évi december hó 1. és 2-án tartassák meg. Sertésvész. Több, mint esztendeje múlt már, hogy a sertésvész, ez a kellemetlen vendég, alkalmatlankodik a zempléni gazdáknak is. Es több, mint esztendeje, hogy az alkalmatlan ven­dégtől nem birnak szabadulni. Még ma is nem kevesebb mint hetven községet tart megszállva s ezek a következők: Agárd, Bacska, A.-Bereczki, A.-Körtvélyes, A.-Hrabócz, B.-Szentes, B.-Szer- dahely, Szőllőske, Battyán, B.-Vécs, Boly, B.- Olaszi, B.-Ujlak, Butka, Csanálos, Csarnahó, Czéke, F.-Regmecz, Garany, Gercsely, Henczócz, Imreg, Isztáncs, Kaponya, Karosa, Karos, Kásó, Karád, Kis-Czigánd, Kis-Küvesd, Kis-Tárkány, Kiszte, Klazán, Kőporuba, Lácza, Ladmóez, Leányvár, Legenye, Lelesz, L.-Polyán, Luka, Málcza, M.-Jesztreb, Miglécz, Mihályi, Nagy- Mihály, N.-Kövesd, N.-Bozvágy, N.-Tárkány, Páczin, Pálfölde, Petrócz, Possa, Rákócz, Riese, Sajó-Kesznyéten, Sárospatak, Semjén, Szécs- Polyánka, Szerencs, Szinyér, Szolnocska, Szo- motor, Tőke-Terebes, Tussá, Vajdácska, Véke, Varannó-Csemernye, Zétény és Zemplén. Pályázat. A m. kir. posta- és táviró igaz­gatóság Kassáról lapunk utján is tudatja, hogy a posta- és táviróhivatalban kezelő-szolgálatra alkalmazandó és a XI. fizetésosztályban 500 fttól 700-ig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV. t.-c.-ben megállapított lakpénz­ide-oda való himbálódzásban néha éppen akkor, amidőn már álom nehezedett volna fáradt pil­láikra, oly erővel verődtek össze, hogy szuny- nyadtukból felriadva, rémülten ugráltak ki ágyaikból, s mig ijedtségükből fel nem ocsúd­tak, tanácstalanul, tágra nyílt szemekkel bámul­tak maguk körül, aztán versenyt káromkodva a hajó bordáit megrecsegtető viharral, nyugalma­sabb pihenőhely keresése után láttak. A függő-ágyak legnagyobb részben üresen himbálództak a fülledt levegőben. Az őrségen kívül maradt legénység a viz- áthatatlan ponyvákkal leteritett ágyukra tele­pedve, álmosan, fásult kedélylyel szívta a kurta- szára fapipákat, vagy rágta a bagótekercseket. A kiosztott vörös bor nem birt valami különös gyújtó hatással és igy időközönként szótlanul mentették bádogpoharukat a patikával teli fa­kupába. A legénység másik része a hajó zugai­ban, a helyzethez mért kényelemben pihente ki az őrség alatt kiállott fáradalmait. Néha-néha, hogy senki ne hallja, hogy senki ne lássa, láb- ujhegyen, nesztelenül, szorosan a hajó falához simulva, osont egy-egy meggörnyedt, sápadt arcú, réveteg tekintetű alak az ütegek egyik félreeső zugában elhelyezett vizeskád felé. Oda érve, ten­gerész léttére önmaga előtt is szégyelve gyön- geségét, fáradtan támasztotta hidegveritékes homlokát a hűvös páncélfalakhoz, kezével pedig neki támaszkodva a kád felső peremének, lehető­leg zajtalanul igyekezett a tengeri betegség el­kerülhetetlen következéseinek szabad útat en­gedni. A függő-asztalok legnagyobb részben le voltak szerelve. Csak itt-ott hánykolódott egy­illetményekkel javadalmazott posta- és távíró- segédtisztek kiképzésére f. évi szeptember hó 15-től kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamokat nyit a kassai posta- és táviró- igazgatóság területén: Máramaros-Szigeten és Miskolczon. — A tanfolyamok hallgatói beiratás és tandíj fejében tiz (10) ftot kötelesek fizetni. Kérvények beadásának határideje augusztus hó 31. — Kívánatra bővebb felvilágosítást nyújt: a m. kir. posta- és távíró-igazgatóság Kassán. Kongnia. Az eperjesi gk. egyházmegyé­hez vármegyénk területéről több plébánia tartozik. Ezek a plébániák talán a legszerényebb, mond­hatnék a legszegényebb javadalmazásu plébániák az egész országban. íme, állításunk igazolásául ide igtatjuk neveiket azoknak a plébániáknak s egyszersmind neveik mellett közöljük azt is, hogy mennyi évi tisztajövedelemnek örvendhetnek (?) A plébániák ezek: Or.-Kázmér 297 ft 96 kr, — Stefanócz 313 ft 89 kr, — Izb.-Radvány 399 ft 10 kr, — Mikóháza 400 ft 04 kr, — Szedliszke 242 ft 62 kr, — Petkócz 354 ft 63 kr, — Szukó 555 ft 52 kr, — Sztarina 475 ft 87 kr. — H.- Rokitó 470 ft 23 kr, — Y.-Csemernye 383 ft 14 kr, — Csicsóka 350 ft 30 kr, — Puczák 357 ft 59 kr, — K.-Brezsnyicza 390 ft 68 kr, — Sztr.-Olyka 547 ft 00 kr, — Habura 634 ft 49 kr, — Telepócz 413 ft 37 kr, — Nechv.-Polyánka 347 ft 65 kr, — H.-Zbojna 418 ft 09 kr, — Zuella 382 ft 87 kr, — Or.-Ruszka 506 ft 03 kr, — Krasznibród 422 ft 99 kr, — Izb.-Béla 591 ft 30 kr, — Lomna 494 ft 91 kr, — T.- Jablonya 491 ft 80 kr, — Minyócz 438 ft 08 kr, — Sztakcsin 677 ft 78 kr, — Boksa 227 ft 72 kr, — Hosztovicza 537 ft 63 kr, — N.-Po- lena 445 ft 80 kr, — Homonna 568 ft 46 kr, — Dricsna 348 ft 34 kr, — Rafajócz 356 ft 20 kr, — F.-Olsva 552 ft 91 kr, — Valkó 371 ft 83 kr, Csertész 510 ft 08 kr, (Folytatjuk.) — Még azt jegyezzük meg, hogy az imént elősorolt 35 plébánia közül a legrégibb alakulásu a szta- rinai (1210 körül!) a XVII. századból valók: a szukói, a sztakcsini és rafajóczi.A többi plé­bánia későbbi időből ered. Mezőgazdasági tanfolyam nyílt meg Kassán a í. hó l-ével. A tanfolyamot, egyetértve a közoktatásügyi kir. miniszterrel, a földmivelés- ügyi miniszter rendezi. A tanfolyamon most a tanítóképző intézetek szaktanárai vesznek részt. Végcélja pedig a tanfolyamnak, hogy a gazdasági irányzatúvá átalakuló falusi ismétlő iskolai okta­tásban, a tanulni óhajtó parasztgazdákból majdan gondolkodó földmiveseket tudjon és bírjon képezni a hazai tanitóság. Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkór­ház 1897. évi julius havi betegforgalmáról. 1897. év junius hóról ápolás alatt maradtak száma: 22; 1897. év julius 31-ig újonnan felvettek száma : 51. Ápoltak összege : 73. — Ezek közül elbocsáttattak gyógyulva: 39; javulva : 4; gyó- gyulatlan : 1; meghalt: 7. — Összes fogyaték: 51; — A hó végével ápolás alatt maradtak száma: 22. — Az ezen idő alatt felmerült ápo­lás-napok száma: 854. — Schön Vilmos dr., főorvos, Nyomárkay Ödön dr., alorvos. Kimutatás a király-helmeczi hasonszenvi „Mailáthu-kórháznak ez évi június és július havi egy üresen, elhagyottan a lazán terhelt drót­köteleken. Az egyiknél, kezeikkel az asztalra támasz­kodva, szundikált vagy hat bajtársam. Olykor, ha a függő-asztal messzebb lódult a függő-lócá­tól, fejük megcsukolva, hangos koppanással ve­rődött a barnára mázolt tölgyfa-deszkához. Olyan­kor aztán egy nagyot horkantottak és öntudat­lanul dörzsölve meg sajgó homlokukat, folytat­ták az ébrenlétnél fárasztóbb szunnyadást. Megunva az egyedül való. ide-oda lézen­gést és gondolva, hogy valamelyiknek csak lesz kedve velem beszélgetni, közibük húzódtam hát én is. Megkezdtem a kísérletezést. Leültem a legidegesebbnek ismert mellé és gyöngéden oldalba löktem. — Kell galuska Peti fiam, eszel-é ? Felkönyökölt. Rám emelte fáradt tekintetét, aztán rámmordult. — Mi kell ? — Semmi. Csak azt kérdeztem, hogy meg- ennéd-e most a túrós laskát. Erre aztán megbékült. Ajkai körül a mo­solynak a fáradtságtól elnyomott bizonyos vonása jelent meg és a tengeri betegség csiklandozásától szakadozott hangon folytatta: — La-laska, a-az nem kell, de ru-rum az kell I Odaadtam neki rumos üvegem. Nagyot hú­zott belőle. Aztán megint lehajtotta fejét és nem szólt többet egy szót sem, hiába kötelőzkődtem vele. Sorba kináltam a többit is. Azoknak még az sem kellett. Mérges, ideges hangon utasí­tott el mindenik. A meghiúsult kísérlet után elindultam az öreg Giovannit fölkeresni avval betegforgalmáról. A felvett betegek száma: 17; ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 5, javulva 3, gyógyulatlan 3. — Összes fogyaték: 11. — Julius hó végével ápolás alatt maradtak száma : 6. — A 2 hónap alatt felmerült ápolás-napok száma: 186. — Frieder Zsigmond dr., kórházi orvos. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. július 31-étől aug. 7-éig) a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 16 eset­ben; d) elhalálozott: 11 egyén. Hírek a nagyvilágból. Szerbia és Törökország között a nem­zetközi viszony igen feszültté vált. Mindkét részről nagyobb hadi erőt szembesítettek a szerb­török határokon. Bolgárország ministerelnöke, Sztojlov ur, Ausztria-Magyarország nagyhatalmi állásá­ról emlékezvén úgy elszólta magát, hogy emiatt ministereinöki széke erősen ingadozik. A hir azt suttogja, hogy nemcsak Sztojlov ur, de maga Ferdinand fejedelem is, amennyiben té­továzott az elégtételadásban, a lehető legkényel­metlenebb helyzetbe jutott a megbántott nagy­hatalommal szemben. A békekötés Görög- és Törökország kö­zött forma szerint már kész s csak az van hátra, hogy a meghatalmazottak a békeszerződést alá­írják és az állam-okiratokat kölcsönösen kicse­réljék. Hírek az országból. Őfelsége Ferenc Ferdinand főhgrceget a párisi világkiállítás osztrák-magyar osztályá­nak fő védőjévé nevezte ki. Kozma Sándor nyugalmazott kir. főügyész, a népszerű „öreg ur" a „színarany ős-jellem,“ ki hosszú életen át fenkült, szabad­elvű gondolkozásával és nemes cselekedeteivel szolgált rá az országos rokonszenvre, — a ma­gyarországi ügyészi kar „édes atyja“, ki a gyű­löletes hivatásu ügyészi szervezetet, a türelem, az emberies érzés, a legtisztább emberszeretet zománcával ékesítette föl és nemes idealizmu­sával a maga képére formálta, — a legszelle­mesebb és a legszeretetreméltóbb emberek egyike, Budapesten, életkorának 72-ik, nyugalmaztatá- sának 3-ik évében elhunyt 1 Emléke tiszteletben marad mindazok előtt, akik őt ismerték, mert szerették is. Neve ércbetükkel lesz bevésve az úttörők között, akik Magyarországot a haladás felé segítették és a polgáriasodás irányában előre vezették. A segesvári ünnepek. A múlt szombaton délelőtt leplezték le a fehéregyházi honvédemlé­ket és Segesváron a fehóregyházi csatában elesett Petőfi Sándor szobrát. Mindkét ünnepség jófor­mán az egész nemzet részvétele mellett, hazafiui lelkesedés, között ment végbe. Segesváron Petőíi Sándor művészi kivitelű szép szobra, mely a Folytatás a melékleten. a szándékkal, hogy vele beszélgetve, könnyebben fogom eltölteni az éjszakát. Az öreg még mindig ott állott a kormány­keréknél. Kezei nyugodtan pihentek a rézkerék fényes fogantyúin és éber figyelemmel kisérve az előtte álló delej tű kitéréseit, csodálkozva for­dult meg, midőn kezemmel vállát megérintve, köszöntöttem. Mikor pedig elmondtam neki, hogy unom magamat és beszélgetni jöttem hozzá, bosszúsan felkacagott: — Ostia Madonna signor. Önnek nem rósz gusztusa van! Száraz citromfa nőjjön az orrom hegyén, ha ilyen fertelmes időben valamikor unatkoztam,... Corpó di bákó ... ilyenkor unat­kozni. . . . Örüljön Signor, ha nem beteg. Azzal elfordult a delejtű felé és további kérdezősködé- seimnek avval vette elejét, hogy kijelentette, most nem beszél, mert még egy cápa a torkába szaladhatna. Ez hatott. Ott hagytam. A fedélzet „Back- bore“-ján megállottám, megkapaszkodtam egy hevederbe és mélyebben huzva szememre a kaucsuk-sisakot, belebámultam a sötétségbe. . . . A vihar még mindig bömbölt. A hajó orrát elborító hullámok fehér tarajj át, mint az ut porát, mérgesen vágta szemem közé a sirokkó. Áz el­szaggatott kötelek vadul korbácsolták az árbo­cokhoz fordított vitorlarudakat, én pedig irigy­kedve gondoltam szárazföldi bajtársaimra, akik akkor, valószínű, hogy háborítatlanul pihenték az elmúlt nap fáradalmait, a leszolgált év után is még oly sokáig emlegetett, négyszögletesre tömött, kemény szalmazsákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom