Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

/ • / szou^t, nem tudtam megnyugodni. Egyik bolond­ságot a másik után követtem el. Mindennek vége aztán egy végzetes ballépés lett. . . . Újra megnősültem! Ugyan édes Pistám, te már egy­szer kisegítettél a bajból, most is segíthetnél . .. Légy szives szöktesd meg újra a feleségemet! A történtekért a társaság asszonyai egy kicsikét megharagudtak reám: különösen a pa- rázsszemü megyecske, de Balaton-Füredig ki­békültünk s azóta, hála Istennek jó barátságban vagyunk. Vármegyei Hivatalos Rész. 14330. sz. T. Zemplcn-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Járása összes községeiben leendő megfelelő körhirré tétel végett kiadom. S.-A.-Ujhcly, 1897. julius 14. Matolai Etele, alispán. Másolat. Magy. kir. honvédelmi minister 4322. cin. Zemplén-vármegyc közönségének. O császári és apostoli királyi Felségéhez az ország számos törvényhatóságainak területéről tömegesen érkez­nek kérvények, melyekben az 1866-ik évi olasz- országi hadjáratban részt vett volt katonák ál­lítólag boldogult Albrecht főherceg O Fensége által az említett hadjáratban részt vett katonák részére létesített külön alapítványból való segé­lyezésért folyamodnak. Miután ily alapítvány nem létezik s miután valamennyi kérvény egy ugyan­azon kézből ered és ugyanazon tartalmú, kétség­telennek látszik, hogy itt egy kóborló zugirász űzelmeivel van dolgunk, ki a tájékozatlan lakos­ság félrevezetésével és bizonyára megsarcolásá­val talál magának foglalkozást. Felhivom ennél­fogva a törvényhatóságot, hogy a lakosság to­vábbi megsarcolásának megakadályozása végett valamennyi községben azonnal tétesse közkirré, hogy kóborló zugirászok által kizárólag saját önző érdekükben a tapasztalatlan és tájékoztat­ón nép között terjesztett híresztelés, mintha az 1866-iki olaszországi hadjáratban részt vett ka­tonák részére boldogult Albrecht főherceg 0 Fensége külön alapítványt tétesitett volna, min­den alapot nélkülöz, s hogy egyesek ne engedjék magukat zugirászok által tévútra vezettetni, mert az erre irányuló kérvényekre segélyt nem kap­hatnak. Budapesten, 1897. évi julius hó 6-án. A minister helyett: Gromon s. k. államtitkár. 14212. sz. T. Zemplén vármegye alispánétól. A 10 főszolgabírónak. Közhírré tétel és a marharakodó állomások­hoz kirendelt szakértőkkel leendő közlés végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. julius 14-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir minister 28493/III —2 szám. Valamenyi törvényhatóságnak. Elő­fordult azon eset, hogy egyes állattulajdonosok a bécsi állatvásárokra oly fiatal és gyenge bá­rányokat szállítottak, melyek közfogyasztásra még alkalmatlanok voltak és emiatt Béesben az ottani hatóságok által visszautasittattak, A gazda kö­zönségnek hasonló károsodástól való megóvása érdekében felhivom a törvényhatóságot, figyel­meztesse az érdekelteket, hogy három hétnél fia­talabb bárányoknak és gödölyőknek közfogyasztás céljából való elszállításától tartózkodjanak, a marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket pedig utasítsa, hogy ily szállítmányoknak a jel­zett célból akár Ausztriába, akár Magyarorszába való felvételét meg ne engedjék. Budapest, 1897. évi junius hó 27-én. A minister megbízásából: Lipthay s. k. 13928. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Ezen intézveny oly felhívással adatik ki a járások főszolgabiráinak, hogy azt járásaik területén szokott módon hirdessék ki és annak megtörténtéről 30 nap alatt jelentést tegyenek. S.-A.-Ujhely, 1897. julius 6-án. Alispán h: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. 37900/VII/l. sz. Földmivelésügyi m. kir. mi­nister. Rendelet a nyomásos gazdálkodásban és osztatlan közös legelőben érdekelt birto- kosságok^ügyvitele és költségvetése tárgyá­ban. Valamennyi törvényhatóságnak. A mező- gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t. c. végrehajtása tárgyában 1894. évi 48000. sz. alatt kiadott rendelet 2. §-a 5. pontja értelmé­ben azon kérdésekben, hogy: a) miként osztas­sanak be a nyomásokba a határ egyes részei b) mely időpontból kezdve lehet a közös düllő- ben lévő rétre, tarlóra, ugarra marhát és me­nyit kihajtani, c) hány pásztor fogadtassák fel, d) az apaállatokat a birtokosság szerezze-e be vagy azoknak megszerzését a községre bízza, ej mi legyen az ügyvitellel megbízottak javadal­mazása, s végül f) a nyomásos gazdálkodás folytán az érdekeltek által fedezendő költségek előirányzata tekintetében a községek elöljárósága illetve a birtokossági tanács javaslatára az ér­dekelt birtokosok közgyűlése határoz, tekintettel arra, hogy azon községekben ahol a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birtokosságoknak az idézett törvény 11-ik §-ában emlitett szervezete nincs meg, a birtokossági közgyűlések tartása sok esetben sikerrel nem eszközölhető, s hogy az idézett törvény 10-ik §-a értelmében az ily községekben a nyomásos gazdálkodás, közös legeltetés és apaállat tartás ügyét a községi elöl­járóság a községi képviselő-testület ellenőrzése mellett intézi, s hogy ezen teendők költségei a községi költségvetéssel együtt állapitandók meg, az 1894. évi 48000 szám alatt kiadott rendelet 2-ik §-a 5-ik pontjának részben való módosítá­sával a belügyi és igazságügyi miniszter urakkal egyetértőleg a következőket rendelem. I. a fönt idézett rendelet 2-ik §-a 5. pontjában a, b, c, d, e, és f, alatt emlitettek fölött minden esetben csak ott határoz a birtokosok közgyűlése, a hol az érdekelteknek a szóban levő törvény és rendelet 11. §-ában előirt szervezete van. Az idézett rendelet 2-ik §-a 5-ik pontjában a) alatt emlitett kérdésben a birtokosok közgyűlése ha­tároz, akár van a birtokosoknak szervezete, akár nincs. Az idézett rendelet 2-ik §-a 5. pontjában b) alatt emlitett kérdésben az 1894. XII. t. c. 10-ik §-a értelmében a községi elöljáróság in­tézkedik. Azon községekben, melyekben a bir­tokosság szervezkedve nincs, az idézett rendelet 2-ik §-a 5. pontjában c. e. f. alatt emlitettek, — vagyis a nyomásos gazdálkodás folytán az ér­dekeltek által fedezendő költségek előirányzata fölött, az 1894. évi XII. t. c. 10. §-a értelmében, nem a birtokosok közgyűlése, hanem a községi elöljáróság javaslatára a községi képviselőtes­tület határoz. Minthogy ott, ahol a birtokosság szervezkedve nincs az apaállatokat feltétlenül a község szerzi be, az 1894. évi 48000. szám alatt kelt rendelet 2. §-a 5. pontjában d) alatt foglalt kérdés tekintetében, a nem szervezett birtokos­sági gyűléseken határozathozatalnak helye nincs. II. Az 1894. évi 48000. sz. alatt kiadott rendelet 2-ik §. 5. pontja 4-ik kikezdése értelmében az apaállatok beszerzése és tartása folytán felme­rült költségek az anyaállatok létszáma, a többi költségek birtokarány szerint osztandók fel. — Ezen rendelkezést akként módosítom, hogy azon községekben, ahol ez szokásban volt, vagy bármi okból célszerűbbnek látszik, az apaállatok be­szerzése és tartása folytán felmerült költségek az összes többi közös gazdálkodási költségekkel együttesen ugyan azon költségvetés kiadási ro­vatába állíthatók, egy kulcs szerint is kivethetők, s a kivetés alapjául a földadó is vehető. — Amennyiben a községi képviselőtestület az 1894. XII. t. c. 10. §-a alapján az apaállatok után dijakat állapitana meg, az ezen dijakból szár­mazó bevétel a költségvetés bevételi ro­vatába állítandó s kivetés tárgyát csak a fe­dezetlenül maradt költségek képezik. — III. Az 1894. XII. t. c. 6. §-a értelmében osztatlan kö­zös tulajdont képező legelőknél az érdekelt bir­tokosok közgyűlése állapítja meg, a legelő­rend-tartást, a legeltetés az állattenyésztés s az apaállattartás módozatait. A 7. §. szerint pedig ugyancsak az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, hogy a) mennyi és minő állatot van jogosítva minden egyes birtokos vagy köz­ségbeli lakos a legelőre bocsátani: b) mily kö­telezettség terheli azt, aki nem saját állatait bocsátja a közös legelőre, hanem jogának gya­korlását másnak engedi át ? Az 1894. évi 48000 sz. a. kiadott rendeletnek idevonatkozó 6. §-át a következőleg egészítem ki: Az idézett rende­let 6. §. 6. kikezdése értelmében szervezett le­gelő birtokosságok közgyűlési határozataikat saját közegeik által hajtatják végre, s költség- előirányzatukat közgyülésileg maguk állapítják meg a törvény 10. §-ában emlitett módon. Amely községekben a közös legelőben érdekelt birtoko­soknak szabályszerű szervezetük nincs, ott az 1894. XII. t. c. 10. §-a értelmében a birtokos­sági gyűlési határozatok végrehajtása a közös legeltetés apa-állattartás ügyének a határozatok értelmében való intézése s a legeltetés ide­jének megállapítása a községi elöljáróság, az érdekeltségi költségelőirányzat megállapítása pedig a községi képviselőtestület hatáskörébe tartozik. -— IV. Amely községekben a nyomásos gazdálkodásban vagy a közös legelőben érdekelt birtokosoknak szabályszerű szervezetük nincs és a törvény 6—7. §-aiban előirt tekintetében való határozathozatal végett birtokarány szerinti leg­alább egy 10-ed részük a szabályszerűen meghir­detett gyűlésre össze nem jön, vagy ha a hatá­rozatokat ismételt felhívásra meghozni vonakod­nak a törvény s rendelet 2. 6. 7. §-ában emli­tett kérdések rendezéséről, amig a birtokosság, vagy nem szervezkedik, vagy nem határoz, a községi képviselőtestület gondoskodik. A képvi­selőtestület határozatai az 1894. évi XII. t. c. 9. §-a szerint fellebbezhetők. V. Minthogy a nyomá­sos dazdálkodási és közös legelőbeli érdekeltségek közgyűléseinek határozatképessége tekintetében az 1894. XII. te. kifejezetten nem intézkedik, az ily szabályszerűen nem szervezett érdekeltségi közgyűlések határozatképességéhez az 1894. XII. t. c. 4. §-a értelmét véve irányadóul, az érde­keltek birtokarányszerinti legalább egytized ré­szének jelenléte szükséges. Ezen rendeletem sürgősen kihirdetendő s kihirdetése után azonnal hatályba lép. ■— Kelt Budapesten, 1897. évi junius hó 29-én. Darányi s. k. minister. 13592 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszo gabirónak Tudomásul vétel és közhírré tétel végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. julius hó 1-én. alispán szabadságon Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter 3491/eln. sz. Valamennyi törvényhatóságnak az angol földmivelésügyi minister 1897. évi május hó 7-én. Kelt 5611 sz. rendelete szerint 1897 évi szep- temben hó 15-től kezdve az ebeknek Nagy­ér itániábán való partra szállítása csak is az angol földmivelésügyi minisztériumtól kiké­rendő külön engedélyek mellett eszközölhető. Minden ily tárgyú kérvény az angol földmive­lésügyi minisztériumban (London Whitohal Thea 4.) vagy az eb tulajdonosa, vagy az ez által írásban meghatalmazott ügynök által írásban nyújtandó be. Az ily kérvényeknek tartalmaznia kell. I. az eb leírását az azonosság megállapítása céljából előadva az eb fajtáját, nemét korát és színét II a vidék megnevezését a honnan a behozatal szándékoltatik III a ki­kötő megnevezését, a melyben a partra szállítás szándékoltatik. IV Azon hely megnevezését a hová partra szállítás után az eb őrizetben tartás és elkülönzés végett a szerint a mint ezt a minisztérium elrendeli vitetni, mint szintén azon ut kijelölését, a melyen az eb az őrzési helyre továbbittatni szándékoltatik. Az angol földmive­lésügyi minisztérium minden eb behozatali engedélyben oly feltételeket szabhat, a minőket a következő célok végett szükségesnek vagy kívánatosnak vél: a) annak elrendelése és sza­bályozása végett, hogy az ebnek a tulajdonos költségén és hat hónapnál tovább nem terjedő ideig valamely helyen való őrzés alatt tartásáról és elkiilönzéséről a tulajdonos részéről gondos­kodás történjék, ami az engedélybe beírandó lesz. b) annak biztosítása végett, hogy az ebnek az őrzési helyre való vitele és az engedélyben kiszabott idő alatti továbbítása szabályozva le­gyen. Az ily engedélylyel való feljogosittatás mellett partra szállított eb, az ily engedély fel­tételeinek megfelelő módon lesz őrzés alatt tar­tandó és elkülönítendő és e feltételek bármelyi­kének megszegése esetén nem továbbítható. Az ebnek partra szállítására engedélyi kérelmezőtől megköveteltetik, hogy a ministeriumnak biztosí­tást nyújtson arra nézve, hogy az eb őrzésben tartására és elkülönzésére kellő és alkalmas in­tézkedések lesznek tehetők, akként amint ezt az angol földmivelésügyi ministerium szükségesnek tartja. Ha valamely eb ezen rendeletnek meg­szegésével szállittatik partra, akkor azon hajó tulajdonosa, kibérlője és kapitánya, amelyről az partra szállíttatott, mint szintén az eb tulajdo­nosa és azon személy, aki abban az időben an­nak gondozásával volt megbízva, valamint a partra szállítást eszközöltető, elrendelő, vagy megengedő személy és azon személy, ki azt partra szállítja és a letéteményes átvevő, vagy más személy, aki azt átveszi, vagy magánál tartja, tudva, hogy az ár az előbb emlitett meg­szegés mellett szállíttatott partra, mindegyik saját cselekményének és hibájának megfelelőleg az 1894-iki angol állategészségügyi törvény ér­telmében fog biintettetni. Erről a közönséget tudomásulvétel és közhirrététel végett értesítem. — Budapesten, 1897. junius hó 22 én. A mi­nister megbízásából Lipthay s. k. 13404. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Tudomásul vétel alkalmazkodás és az ál­latorvosokkal leendő közlés, illetve az érdekeltek tájékoztatása céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. junius 30. Alispán h.: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. 35431/III/2. sz. Földmivelésügyi m. kir. Minister. Valamennyi vármegyei és városi tör­vényhatóságnak. Előfordult azon eset, hogy a szarvasmarháknak, juhoknak, vagy sertéseknek, akár itteni rendeletek alapján lezárt, akár az osztr. cs. kir. belügyminister ur által az ausztriai szabad forgalomból kitiltott területekről a bécsi szabad vásárra való szállítása iránt beadott kér­vények nem voltak oly tartalmú bizonyítvá­nyokkal ellátva, illetve felszerelve, melyek alap­ján a kívánt kivételes engedély elnyerése iránt kellő alappal lehetett volna közbenjárni. Mint­hogy az ily kérvényeknek megfelelő pótlás vé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom