Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-25 / 30. szám
Sátoralja-Ujhely, 1897. julius 25. 30. (1922.) Huszonnyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. 2EMPLÉN-VÁRMEG-YENEK HIVATALOS LAPJA. megjelenik: imuzstoelt s^Lirust^e3. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzki'ilde- mények a kiadóhivatalhoz intézendők. „Országos Nemzeti Szövetség.“ Ki tagadná, hogy közviszonyaink ziláltak? Társadalmunk beteg, megöli a küzünbösség. Munkásaink hazafias józanságát megmételyezi a nemzetközi szocializmus és nemzeti egységünk ellen tör a nemzetiségi agitátorok aknamunkája. Lehet-e közönböseknek maradnunk, midőn látjuk, hogy az egykor oly lelkes magyar társadalom szétfoszlik és darabokra szakad, hogy nyomában ellenségeink rögtön reávessék magukat a haza testére ? Lehet-e közönböseknek maradni nekünk, midőn a magyarnál nagyobb nemzetek sem látják feleslegesnek a társadalom folytonos ébrentartására egyesületeket, ligákat alakítani ? Midőn látjuk azt, hogy a nálunk jóval kisebb Romániában mily eredményeket volt képes elérni a „román liga,* a hatalmas, nagy Németországban a „Schulverein“, Oroszországban a „pánszláv egyesület“, Szerbiában a „Ma- ticza“ stb. stb. — amelyek mind-mind az illető nemzetek társadalmának verhetetlen és le nem nyűgözhető polgári hadserege ? Es amidőn mindezeket szemléljük, lehet-e közönböseknek maradnunk a magyar ligával, az „Országos Nemzeti Szövetség“-ge] szemben, melynek hatalmas és nagy nemzeti feladatokat képező céljait örömmel és lelkesedéssel kell nemcsak üdvözölni, hanem felkarolni és támogatni is minden magyar embernek. Nagyon találóan mondotta Péchy Tamás — ez az ideális gondolkozást! államférfin — a „Nemzeti Szövetség“ múlt évi közgyűlésén : „A Nemzeti Szövetség nem szorosan vett kultur- cgyesület, nem is akar azoknak versenytársa lenni. De meg ha az lenne is, ámbár inkább azoknak munkálkodását van hivatva teljesen eredményessé tenni, akkor is lelkesedéssel kellene e Szövetséget felkarolni és hatalmassá tenni minden magyar embernek, hisz bármilyen versengésből is nem az egyesületek valamelyike, hanem a haza kerül ki győztesen.“ A „Nemzeti Szövetség“ nem foglalkozik politikával, s kitűzött céljait tisztán társadalmi utón akarja keresztül vinni és hogy feladatai egyúttal nemzeti feladatok is, bizonyítja az, hogy vezetőségében még politikai életünk kitűnőségei és vezérei is pártkülönbség nélkül helyet foglalnak. Péchy, Teleki, Jókai, Bárt ha, Chorin, Szápáry Gyula, Apponyi s érvényesítik tudásukat és tapasztalataikat s Szövetség társadalmi, munkásügyi, nemzetiségi és sajtó- osztályaiban. A társadalmi osztály a hazafias érzés ébrentartásáról és a faj szeretet növeléséről gondoskodik s nem téveszti szem elől az aránytalan gyermekhalandóság fontos kérdését sem. — A munkásügyi osztály vezetésénéi az az uralkodó felfogás, hogy a munkásoknak sokban jogos kívánságai kielégítést nyerjenek, ám másrészről a munkaadók zaklatását és indokolatlan meg- terheltetését sem téveszti szem elől. — A nemzetiségi osztály, mig egyrészről külföldre szakadt honfitársainkat igyekszik a hazának megtartani és segíteni, addig másrészt a nemzetiségi izgatok munkáját ellensúlyozza, s az egyenetlenség helyett a kölcsönös bizalmat igyekszik felébreszteni és megerősíteni. -- A sajtó-osztály végül a külföld nagyobb lapjaival tart fenn összeköttetést, hogy hazai viszonyainkról azokat az igazsághoz híven tájékoztassa. És a „Nemzeti Szövetség“ e hatalmas munkák végrehajtására kiván-e talán tagjaitól valami nagyobb pénzáldozatot? Nem. Nem pedig azért, mert, egész helyesen, abból indul ki, hogy alig számbavehető anyagi áldozattal (rendes tagsági dij 50 kr. egy évre) a társadalom legszélsőbb rétegeit is képes lesz megnyerni nagy nemzeti érdeket képező feladatainak. Ezt a nagyfontosságu célt az 0. N. Sz. különösebben a decentralizáció utján, t. i. a vidéki szövetségek szervezésével tartja elérhetőnek. Az alapszabályok szerint ugyanis mindenütt, a hol nagy községben 50 és kis községben 20 tagja van a. Szövetségnek vidéki szövetség alakulhat, mely szerves egészet képez a középponttal. É vidéki szövetségek értesítései folytán a középpont mindig tájékoztatva lehet az egész ország társadalmi, munkásügyi, nemzetiségi és sajtó-viszonyairól, úgy hogy valamely baj meg- gátlására mindig idejekorán léphet közbe, vagy útmutatást nyújthat az illetékes tényezőknek az orvoslás módjaira. A vidéki szövetségek megalakítása rendkívül meg van könnyítve, mert hisz minden városban van olyan önzetlen lelkes hazafi, aki vesz magának annyi fáradságot, hogy felir a középponthoz (VII. Akáczfa-u. 32.) s bejelenti azokat a férfiakat, akik hajlandók a szervező- bizottságot megalakítani. A középpont szívesen küld gyiij tő-ivet, mely a szervező-bizottsági tagok között szótosztatván, a megalakuláshoz szükséges tagok rövidesen összegyüjthetők. Elnököt saját hatáskörükben választanak s az alakuláson a középpont is képviselteti magát. — Ily vidéki szövetségek alakultak eddig Aradon, Szerencsen, Brassóban és külföldön Bécsben. A most folyó lázas szervezkedés következtében őszre már 9—10 vidéki szövetség megalakulása van bejelentve. íme ez vázlatosan az „Országos Nemzeti Szövetség“ célja és működésének tere, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvösnek tarthat. Évtizedek szomorú tapasztalatai voltak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon s eredményes működésébe bizalmat helyezünk, mert hazánk legjobbjai álltak élére. A nemzeti közszellem újjászületését és megerősödését, a faj szeretet hatalmas megnövekedését s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlítését reméljük és várjuk mi az „Országos Nemzeti Szövetségitől. Katona Béla. Vármegyei ügyek. Német gazdák köszöneté. Sokunknak kedves emlékében él még a német gazdasági országos egyesület 120 tagjának vármegyénk területén a f. évi május hó 30. és 31-ik napjain tett tanulmányútja, különösen pedig az újhelyi látogatás, mely az „ungvári pincék“ közt nyert szép befejezést a felejthetetlen „magnum áldomással. De „kitörölhetetlen“ emlékeit az aran- juezi szép napoknak vittek ők is magukkal Zemplén-vármegyéből északi hazájukba, amint erről most érkezett levelük melyet Dókus Gyula cs. és kir. kamaráshoz, a zempléni fogadóbizottságnak volt elnökéhez intéztek, ékesen tanúskodik. A levél igy szól: Deutsche Landwirtschafts-Gesellschaft: Berlin. Seiner Hochwohlgeboren Herrn Julius Dókus von Csabacsüd K. u. k. Kämmerer, Ober-Notär des Zemplmer Comitates. S.-A.- Ujhely, Ungarn. Hochwohlgeborener Herr! Nachdem die von unserer Gesellschaft veranstaltete landwirtschaftliche Studienreise in Ungarn zur höchsten Befriedigung aller Theilneli- mer erledigt ist, beehrt sich das Directorium unserer Gesellschaft Euer Hochwohlgeboren TARGA. TTttrdői levelek. i. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — Alsó-Kéked, jól. 20. Egy zsidó atyámfia életének egész boldogtalanságát rongyos 20 bankó-forintnak tulajdonította, melyet úti költségre költött, mikor leánynézőbe ment, mert a feleségét csak azért vétette el vele az atyja, hogy az útiköltség kárba no veszszen. Fürdői levelemet is körülbelül olyan forma körülménynek méltóztassanak betudni; nem mintha ide csak azért jöttem volna, hogy innen Írván útiköltségem kárba ne veszszen, de ha már itt vagyok hát írok is. A kékedi fürdő valóban megérdemelné, hogy necsak a paraszt nép, akit a köszvény hoz ide, mikor már a maga lábán járni nem tud, ismerje, de ismerjék meg vármegyénkben a jobb osztályhoz tartozók is, kiknek üdülésre van szükségük és esetleg olyan bajuk van, ami ellen a fürdőnek kénes vizében találhatják föl a csalhatatlan’orvosságot. A fürdőhely S.-A.-Ujhclyből, jó országúton, Széphalom, Mikóháza, Bózsva, Telki-Bánya és Abauj-Vár kies fekvésű falvak érintésével 4—472 órai, bükkös és tölgyes erdőkkel koszoruzott hegyek közt kígyózó utón érhető el. Pálháza regényes fekvésű hogyes-völgyes "Uf a. határában Kéked felé két irányban is vezet az ut; egyik a fent leirt irányban, a másik a kassai ut, Filkeháza, Komlós és Hollóháza mellett; ez útról szembe tűnik a kies fekvésű Radvány és fellebb Füzér község; mellette a szép kilátást nyújtó vár, mely 1556-ban a Perényi Ferenc birtokában nagy szerepet játszott, romokban hever. Hollóházánál letérünk az országúiról nyugatra s egy félóráig mezei utón haladva eljutunk a fürdőbe. Akik ide jönnek, többnyire azt a másik útirányt, követik. Alsó-Kéked völgyben fekvő, jól befásitott falucska, melyben sem körjegyzőség, sem orvos, sem patika, sem posta, de még csak borbély sincs. Es ha az ember ős-fajára nem óhajt visz- szaemlékeztetni, bizony alá kell magát vetnie a falu késesének (értem a házi gazdám borotváját, mely rozsdamarta és kifenetlen állapotában vasárnap már hajnalban megkezdi inkvizitori munkáját és csak a beharangozó után végzi) de mit csináljon az ember, mikor nők is vannak a fürdőben és közülök csak minden harmadik köszvényes. Kéked 47 paraszt házával meglepő ellentétet képez a kellemesi Melczer Georgina és Malvina bárónők tulajdonát képező, érdekes külsejű régi kastély, vagy 22 holdnyi kiterjedésű, jól gondozott ángol kerttel. Ez a kastély hajdan, 1613 körül, a Zombory-család birtokában volt. Azóta a kastély déli részét átalakították, de északi oldalán régi mivoltjában a bástyatornyok még ma is a magyar lovagkorra emlékeztetnek. _____A bárónők, mindketten a megtestesült szeZemplén mai száma nyolc oldal. retetreméltóság, leereszkedő nyájassággal érintkeznek a fürdő vendégekkel, érdeklődnek liogy- létük iránt és a fürdőtől 8—10 percnyire fekvő szép parkjukat állandóan nyitva tartják a für- dőző vendégek számára. Különben a két bárónő vendégszeretete messze földön hires. Nyári itt tartózkodásuk ideje alatt kastélyukból a vendég soha sem fogy ki és különösen kedvelik a művészeket. Most is állandó vendége a kastélynak Berlinből Cherwenkn tanár zeneszerző és neje a világhírű hegedümévésznő. A tanár urnák egyik bájos tanítványa Amerikából, Mabe Karolina k. a., ide jött Kékedre a művész után, hogy zene-tanulmányait vele itt is folytathassa. Van egynéhány fővárosi család is, de legtöbb- nyire vidékiek látogatják a fürdőt. Alsó-Kékedtől vagy 15 percnyi távolságban fekszik Felső-Kéked, még kisebb falu. A fürdőhely a falu délkeleti oldalán fekszik, az eperjes-tokaji hegyláncokat nyugati lejtőjén a 645 m. magas Szurok-hegy tövében, mely bástyaként védi a fürdőt az északi szél ellen s igy az egész völgykatlan üde és portól teljes mentes levegővel bir. Sürü és szép erdeje, melyben a százados tölgy (közte 2 m. átmérőjű is akad) a fiatalabb bükkel s az egyes csoportokban álló sudár fenyők nem kevésbé illatossá teszik az amugyis enyhe levegőt és igy, mint üdülőhely is, kiválóan alkalmas a csend és nyugalom után vágyódó beteg és egészséges embernek egyaránt. A Szurok-hegyről, melynek megmászása 3A órát vesz igénybe, gyönyörű kilátás nyílik a szélrózsa minden irányában. Keletre a végig
