Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-25 / 52. szám

esete fordult elő. — A ragadós száj- és köröm­fájás a kérődző állatok között megszűnt, úgy­szintén vármegyeszerte szünőben van a sertés­vész is. — Az őszi vetések igen szépen álla­nak. — Zalánfy Sándor és Halasi Pál várme­gyei utmesterek vizsgálati iratai indítványozás céljából kiadattak a tiszti főügyésznek. Élénken érdekelte a közgyűlést az ínség kérdésében a bodrogközi járás főszolgabírójától beérkezett jelentés, mely szerint a jövő tavasz- szal szüksége támadhat annak, hogy a Latorcza- menti községek kisbirtokosai vetőmag-költsön- nel segittessenek. Azonkívül javasolta a főszbiró, hogy a lakosságnak, szomszédos közlekedési közutak kiépítése irányában, keresetforrás nyit­tassák még a tavaszi mezei munkák megkezdése előtt. — A jelentést tüzetes és a kir. áll. építé­szeti hivatallal egyetértő javaslattételért a fő­szolgabírónak visszaadták. Matolay Béla bizottsági tag a lapunk 48-ik számában is dementált ama kósza hir dolgában ; mi igaz abból a tendenciózusan terjesztett és egyes lapokban fel-feltünedezett állításból, hogy a vármegyei pénztárban őrzött község-jegyzői nyugdíjalapból bizonyos rész elkallódott — inté­zett kérdést az alispánhoz. Az alispán fölvilágosító válassát, hogy t. i. a pénztárban kezelt alapból egy fillér sem hiányzik s ha valami elkallódott, az csak egyes vagyonúkban tönkre ment és el­halt jegyzőknél kallódhatott el, — a közgyűlés tudomásul vette. A tevékenységi kimutatásokról szóló szá- monkérőszéki jegyzőkönyvet, mely az egyes hi­vatalok dicséretes szorgalmáról és a hátrálékok tetemes apadásáról tanúskodott, megelégedéssel vette tudomásul a közgyűlés. A mezőgazdasági szakismeretek terjesztése érdekében szóló ministeri intézvényt, mely felol­vastatván, örömmel fogadtatott, lapunk jelen számának Közgazdaság c. rovatában ösmerteti szakmunkatársunk. A szegény-ügy felkorolása ügyében érke­zett ministeri intézvényt lapunk múlt számában méltattuk első helyen. Az ott közölteket itt még csak avval egészítjük ki, hogy a dologkerülő naplopók eltoloncoltatására, a koldulás megenge­désének lehető korlátozására, úgyszintén a kóbor­lóknak letartóztatására, végül pedig az ide vo­natkozó szabályrendeletek haladéktalan végre­hajtására a járások főszolgabiráit avval útasitot- ták, hogy tett intézkedéseikről s azok eredmé­nyeiről záros határidő alatt jelentést tegyenek. Szelepka áttelepülő községnek, a ministeri intézvény szándéka értelmében, javasolta a köz­gyűlés, hogy az uj községet ne Dénesfalvának, hanem Andrássyfaivá-nak nevezze el. A belügyi kir. ministernek az az intézvé- nye, hogy Pensylvániában életbelépett a „mun­kás-adó,“ melynek az a célja, hogy a munkások­nak Amerikába való beözönlését hátráltassa — egész terjedelem szerint közöltetni fog a „Zem­plén“’ hivatalas rovatában. Gálszécs község képviselőtestületének azt a határozatát, melylyel a Terebes—Gálszécs— Varannó—Kapi irányában haladó vicinális vasút bizonyos számú törzsrészvényeinek magához váltására 40,000 ftot szavazott meg, jóváhagyás­sal tudomásul vették. Hasonlóképpen és célra Bacskó 2000 ftot, Kohány község is 2000 ftot szavazott meg; mi­igy egészen elmerül.. És, nini, egyszerre nagy fényesség veszi körül és abban a szemet lelket elkápráztató fényességben lelki szemeivel maga előtt látja az angyalokat, közepeit a Jézuskával amint neki dicsőítő himnuszokat zengenek.... A dicsőítő ének elhangzik. A Jézuska, az a jó Jézuska, a kis gyermekek barátja, aranyos karácsonyfára ajándékokat aggat az őt szerető jó gyermekek számára és látja a többek között, amint az ő számára is kijelöli a kedves aján­dékot, a jó meleg ruhát, a takaros csizmát, sapkát, hozzá még ezüstözött diót, finom cuk- rocskákat... Nini! még hintalovat, kardot, pus­kát, sőt egy aranykötésü képeskönyvet is ezzel a fölirássul: Szerető fiamnak .. . A Jézuska most eltűnik, utána az angyal­sereg is. A kis árva nem győz eleget örülni a sok jó és szép ajándéknak s legjobban örül az édesanyja ajándékának, a képeskönyvnek, melyet százszor meg százszor is átlapoz. Mennyei örömet is élvez a szegény árva gyermek, melyet nem szakaszt meg földi bánat. Siet, rohan az édesanyjához, hogy elmondja neki a látottakat s hogy egy aranyos csókot nyomjon a homlokára . . . * A templomi szertartásnak már vége régen. A templom már egészen üres és ő még mindig örül. De ime ... a templom szolga' be akarja zárni a templomajtókat. Ott találja őt, felkölti a boldogan álmodó gyereket, aki megint csak az utcasarkon találja magát, látományainak fény­tengerében. A hópihék most még sűrűbben lilinkáz- nak, a szél sikoltóan fütyöl, sőt üvölteni kezd. A járó-kelők száma egyre gyérül, a kis árvát vei azonban ezek a határozatok az 1886. XXII. t. c. 25. §-ában megkövetelt publikálásban nem részesültek, törvényszerű eljárás végett a községi elüljáróságoknak visszaadattak. Éppen igy visszaadták az e.-horvátii kör­jegyzőség képviselőtestületének is a jegyzői lak építése ügyében jegyzőkönyvezett határozatait, mivel hogy az imént idézett törvénycikkely 25. 110. és 113. §§-ainak rendelkezéseit szem elől tévesztették a községekben. Telepócz községet a vadászati jog bérbe­adásánál újabb árverés megtartására utasították. A közigazgatási telefon-hálózat létesítése dolgában, mely szerint a 10 járás székhelye a vármegyeházi központtal és a székhelyek egy­mással beszélhetnek, a keresk. minister kiköt- ményeit a közgyűlés ellenvetés nélkül elfogad­ván, a hálózatnak mielőbb leendő felállítása iránt újabb kérelmet intéztek a ministerhez. Az országos statisztikai hivatalnak meg­keresését, hogy t. i. a neveiket megváltoztatni szándékozó községek kérdőíveket fognak kapni, — egyelőre tudomásul vette a közgyűlés. — Az Ujhely mellett létesítendő közöstemető területével kapcsolatos magán örökadásvételi szerződések a város mint jogi személy részéről elfogadtatván, a közgyűlésben megerősittettek. — Péchy Tamást a közig, bíróság a legtöbb adót fizetők 1898. évi névjegyzékébe fölvétetni ítélvén, foganatosítás céljából közöltetett az igaz oló választmánynyal. — Egyes szegény községek részére, amelyek t. i. nincsenek abban a vagyoni helyzetben, hogy az államib ábaképző-intézetekbe bábanöven- lőlteket közköltségen küldhetnének : a beteg­ápolási vármegyei alapból egyenkint 40 ftnyi segedelmet szavaztak meg. Ebből a segedelem­ből a jövő év folyamán 20 szülésznő-jelölt fog elküldetni az állami bábaképzőbe. — Itt említ­jük föl, hogy a zempléni közkórházban ily bába­képző tanfolyam rendszeresittetése iránt fölirtak a belügyi kir. ministerhez. — A fiumei-kérdés előkerülése alkalmából Meczner Gyula biz. tag felszólalása és indítvá­nyára bizalmat szavazott a közgyűlés a kormány­nak, amiről föliratban fogja értesíteni. — Szabolcs-vármegye közönségének a király- szobor ügyében intézett átiratát tudomásul vették. A vármegye szabályrendeleteinek második kötete elhagyván a sajtót, a kötet ára községek számára 2 ftban, magánosok részére pedig 3 ftban állapíttatott meg. A vármegyei tisztviselők ingyen kapják.* *) Az első kötet akkor fog sajtó alá rendeztetni, ha szervezkedési szabályrendelet a belügyminister jóváhagyásával ellátva vissza­érkezik. Még több és sok más, a nagy közönséget nem igen érdeklő tárgy megvitatása és határo­zatokkal ellátása után a főszámvevő terjesztette elő községi költségvetési előirányzatok és szám­adások felülvizsgálatainak eredményét tárgyazó határozati javaslatait, — melyek elfogadásával: Az 1898. évi költségvetések közül: Kesz- nyéten, Tarczal, B.-Keresztur, T.-Szada, Tolcsva, Szerencs, T.-Harkány, Monok, H.-Németi, V.-Uj- falu, Tállya nagyközségekéi, úgyszintén a sajó- hidvégi, tavarnai, viravai, ondi, n.-kemenczei, b.-kisfaludi, bekecsi, girincsi, l.-bényei, b.-olaszi, •] Megrendelhető a t. vármegye főlevóltárosánál­Szeri. nem látja meg senki, nem szánja meg senki... Tagjai szinte dermedtek már a pogány hideg­től, de ő még mindig csak ott didereg az utca­sarkon, szemeit folyton az égen legeltetve. Lel­kében feltámadnak látományai, jóleső érzés hatja át keblét s felriad: * — Nekem már hozott a Jézuska . .. E pillanatban egy jószivü úrnő gyengéden érinti reszkető karját és magával viszi. Mindenki ráismert a derék úrnőre. „A Vörös-kereszt egyesület“ derék igazgatónője, a szegények, árvák, ügyefogyottak valóságos édes­anyja, kinek szivét, lelkét a vallás, erkölcs, hu­manitás már gyermekkorától annyira áthatotta, hogy a folytonos jó cselekedetek gyakorlása révén őrangyala a vidék szegényeinek. Most is összeszedi a város szegényeit, mert számukra karácsonyfát készített, melyen minden egyes árvának hozott valamit a Józuska. Az apátián, anyátlan nyomorgó szegény gyermek ragyogó szinpompáju, meleg szobában találja magát. A szoba a jótékonyság temploma. Közepén ott van felállítva a karácsonyfa s kö­rülötte az árvák foglalnak helyet, imádkozván istenhez a vett jókért. — Látjátok édes kis gyermekeim mit ho­zott nektek a Jézuska ? Látják és szemeikben [a hála gyémántos könycseppje ragyog. Es az a ragyogó könycsepp nem halavá- nyodik el egész életükön át soha! Harajda János göröginyei, topolyókai körjegyzőség költségve­tései, — úgyszintén az a.-bereczkii, s.-hidvégi körjegyzőség 97. évi alap- és Szinyér, M.-Zom- bor, V.-Ujfalu és Tolcsva községek 97. évi pót­költségvetései, végre Sztropkó községnek 1895. és 1896. évi költségvetései törvényhatósági jóvá­hagyással elláttattak, — az 1896. évi számadá­sok közül: Gesztely, Tolcsva, H.-Németi, Sze­rencs, Tarczal és S.-Patak nagyközségekéi, to- váabá a n.-kemenczei, butkai, n.-géresi, viravai, bélyi, perbenyiki, n.-dobrai, varannai, v.-csemer- nyei, vécsei, gálszócsi, ondi, b.-olaszii, tavarnai, e.-horvátii, s.-hidvégi, udvai és a szinnai kör­jegyzőségek számadásai, — az 1895. éviek közül Tarczal és T.-Lucz nagyközségek, úgyszintén a terebesi, nátafálusi, bereczkii, agárdi, s.-a.-uj- helv-vidéki, sztropkai, legenyei, szentesi és a málczai, végül az 1894. éviek közül a sztropkai, izb.-radványi körj. számadásai és Biste s K.-Káz- mér kisközségnek 1894. évi számadásai jóváha­gyattak. Vármegyei ügyek. Szolgabirák áthelyezése. Főispánunk Öméltósága Fischer Lajos báró szolgabirót Uj- helyből Szirmára, —- Horváth István szbirót pedig Szinnáról Ujhelybe helyezte át. Az át­helyezett szbirák jan. 1-én foglalják el helyei­ket. A vármegyei nyugdíjintézet részesei, az 1898-ra egybeállitott törzskönyv szerint, 127-en vannak, kik közül hárman katonai önkén- tesi szolgálaton lévén, a 124 részestől havonként levonatik 432 ft 60 kr. így tehát kerek számban az 1898. évi nyugdíj-befizetés cc. 4800 ftra be­csülhető. Nyugdíjazás. Retteghy Mihály várme­gyei utmester, aki 1868. ápr. 11-ikétől állott a vármegye szolgálatában, saját kérelmére nyug­díjáztatott. A nyugdíjalapra ügyelő választmány az 1898. jan. l-ével nyugalomba vonuló utmes- ternek évi nyugdiját, a főszámvevő előterjesz­tése alapján, 331 ftban állapította meg. A gálszécs—terebes—varannó—kapii helyiérdekű vasút ügyében a miniszteri és vár­megyei kiküldöttek, Írja levelezőnk Varannóról, f. hó 19., 20. és 21-én városunkban időztek s tárgyalásokat folytattak a vonalmenti községek képviselőivel és érdekeltségével. Levelezőnk hallo­mása szerint a vasútnak Hannusfalváig való ki­építése már bizonyosra vehető, s a tavaszszal hozzá is fognak a munkálatokhoz. Képesített jegyző. Widder Bertalan segédjegyző f. hó 22-én a képesítő vizsgálatot sikerrel letette. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralja -újhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1897. dec. 18-átol decemb. 24-éig) a) házassá­got kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 9 eset­ben ; d) elhalálozott: 8 egyén. Felhívás előfizetésre. Rövid pár nap múltán életének újabb, még pedig huszonkilencedik évfolyamába lép a „Zemplén.“ Küszöbén az uj-évnek uj programot nem ad, sőt kijelenti a „Zemplén“ hogy marad ezután is, mint volt: hűséges szó­szólója a közdolgoknak, tántoríthatatlan hive az igazságnak, buzgó munkása a közmive- lődésnek. És marad, mint volt hazafias: érzés­ben, gondolkozásban, cselekvésben. Viszont várja, hogy akik eddig, huszon­nyolc éven át, követték — olvasóközönség, munkatársak gárdája — ezután is vele mennek. És reméli, hogy hiveinek száma, mint eddig történt mindig, gyarapodik ezu­tán is szépen. Idő, körülmények változnak: a „Zem­plén“ szelleme nem változik. Célja: hogy azt a nagy, azt a szép vármegyét, mely­nek nevét bütüjén önérzettel, büszkeséggel viseli, azt a nagy és szép vármegyét szél- tében-hosszában, minden zeg-zugában át­hassa, betöltse igaz, hü, tántoríthatatlan érzelmekkel — isten, haza, király, hon­polgárok és egymás irányában. Jöjjön velünk, aki velünk érez ! „gemplén“ szerkesztősége. Folytatás az I. mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom