Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-18 / 29. szám
M:uiikáe*»y-rt!l»in. A magyar közönségre érdekes meglepetés vár. Legnagyobb művészünk, Munkácsy Mihály, aki annyi dicsőséget szerzett a magyar névnek, az Uj Idők képes hetilap rendelkezésére bocsátotta egész gyűjteményét kiadatlan képeinek és rajzainak, a melyeket sem a magyar sem a külföldi közönségnek még sohasem volt alkalma látni Ezekből a nagybecsű és szerfelett érdekes rajzokból és képekből az üj Idők szerkesztősége kettős füzetet, díszes albumot állít össze, a melyet még a most folyó félévben ingyen megküld minden egyes előfizetőjének. Ez a pompás album-füzet a hatalmas festő láng- eszének erejét és tehetségét a legérdekesebb oldaláról világítja meg. Az Uj Idők kiadóhivatala (Budapest, Andrássy- út 10.) kérésre ingyen küld mutatványszámot. A lap előfizetése félévre 4 ft, negyedévre 2 ft. Egyesületi élet. A Magyarországi Kárpát-egyesület „Keleti Kárpátok osztálya“ f. é. auguszt. hó 8-án délelőtt llVs órakor tartja közgyűlését Nagy- Bányán és arra, valamint az azzal összekötött kirándulásra az egyesület tagjait és barátait tisztelettel meghívja. A programból fölemlítjük: Vasárnap, augusztus hó 8-án délelőtt 10 óra 3 perckor érkezés Nagybányára, — augusztus hó 9-én reggel 8 órakor indulás kocsin a „Fernezel“ völgybe. A „Kohók“ megtekintése és tovább- menet a „Fekete-patak“ völgybe, — augusztus hó 10-én reggel 5 órakor indulás a „Fekete-hegyire (1243 m.), melyrői gyönyörű szép a kilátás. A hegy megmászása 4 órai gyalogolást igényel és nem jár nehézséggel. Délután visszamenet Felsőbányára és este 8 órakor közösvacsora. — Akik még tovább akarnak maradni szerdán, aug. hó 11-én, kirándulnak Guttinra '(1447 m.) és Rózsáiba (1307, m.) Hogy az ellátás és elszállásolás végett szükséges előkészületeket meg lehessen tenni és a kocsik idejében megrendelhetők legyenek, okvetetlenül szükséges, hogy minden résztvevő, legkésőbb augusztus hó 2-ig Siegmeth Károly ügyvivő alelnüknél (Debre- czenben a m. kir. államvasutak főfelügyelője) jelentkezzék. Tanügy. A homonnai polgári és felső kereskedelmi iskola 1896/97-ik évi értesitőjét, az intézet uj igazgatója Kováts József adta ki. A kiváló szakértelemmel szerkesztett értesítőből olvassuk, hogy az iskolának az 5 hitoktatón kívül 10 tanára volt, a polgári iskolának 130, a kereskedelminek 90 beíratott látogatója volt, érettségi vizsgálatra jelenkezett 19 tanuló, kik közül jól felelt meg 3, megfelelt 9, nem felelt meg 7. Az ifjúsági könyvtár 114 müvei szaporodott. A nagy gonddal és Ízléssel összeállított füzet kiállítása a „Zemplén“ nyomását dicséri. A homonnai m. kir. állami faipari szakiskola 1896/97 érjesitőjét szerkeszztette Kováts József igazgató.Erről is csak ismételhetjük azt, mit a keresk. isk. értesítőjéről irtunk, egész összeállításában szakavatott kézre mutat; az iskolának 9 tanára volt; a tanulók száma volt az év elején 30. Az igazgatóság gondoskodott arról, hogy tanulóinak előre szerezhessen helyet, s ez eljárása azt eredményezte, hogy egyes nagyobb gyárak és műhelyek megkereséseket intéznek az iskolához hogy növendékeket ajánlják nekik bizonyos állások betöltéséhez. A s.-a.-ujhelyi status quo izr. anyahitközség 1896/97-ik évi értesítője csinos füzetkében jelent meg; az iskolai jelentést Rózenberg Bernát dr. igazgató irta, ki az iskola minden egyes mozzanatára visszapillantott élethűen, szakértelemmel és terjedelmesen ösmerteti a lefolyt tanév eredményét. A tanító-testület 8 tagbői állott. Beiratkozott tanuló volt a fiúosztályban 163, a leányosztályban 238, ösz- szesen 461. CSARNOK Ülök kis szobámban puha székbe dőlve, Bodor füstkarikák szállnak a tetőre. Illatos szivarom kékes füstjét nézom, Fölfelé gyűrűzve, hogy foszlik a légben. Bűvös tavaszalkony andalító csendje Borul le a tájra, borul a szivemre; Beragyog szobámba vérpiros sugara . . . Megtörő, bús fénye szivem általjárja. Egyre nézem, nézem, hogy száll a füst kékje, Szétfolyó fénysugár összevegyül véle; Szétfolyó fény és füst tölté be szobámat, Szivemet (yy titkos ismeretlen bánat Honnan jött ? . . Miért jött ? . . a jó isten tudja! Hisz nyugodt vagyok most, nincs okom a búra .. Nem is tudom, mi bánt.. .oh csak érzem, érzem, Hogy terjed szét bennem, keseríti vérem. Mint egy múlt szenvedés visszatérő árnya, Vagy jövendő búnak előtörő árja, Ránehezül szűmre fojtó, kínzó érzet. . . Hajh, ez a vad tövis egyszer már megvérzett! Akkor is, úgy mint most, idegenben voltam, Elhagyatva, árván, egyedül bolyongtam; Akkor is az eszmégyt kerestem pályámon, Akkor széjjelfoszlott, megsemmisült álmom. Akkor is szerettem égő szerelemmel, Akkor is megcsaltak, gúnyt űztek szivemmel; Akkor is összedőlt lelkem eszményképe, Akkor is szertehullt szivem szép reménye. Oh de akkor ifjú voltam és rajongó ! Bár fájt a csalódás, bár nem volt múlandó, Nem tört össze végképp, fentartott szent hitem — Oh akkor hittem még, hittem az — istenben ! De azóta! . . Évek szálltak a szív felett, S a küzdés évei megtörték hitemet; S ahogy itten ülök lecsukott szemekkel, Haláltusát vivők a balsejtelmekkel. Vajh mi jót, vagy rosszat hozhat még a jövő ? S bárpii jő, elbírni lesz-é bennem erő ? . . Valami bús sejtés vonul át lelkemen: Bármi ér, jó vagy rósz, nem bánt már semmisem ! Bűvös tavaszalkony utolsó sugára, Betör ablakomon s fényt hint a magányba: Azután eltűnik . . . sötét lesz utána, Ráborul az éjjel bús legény-szobámra. Oh ha az az éjjel még egyszer megtörne, Csak egy kis, múló fény villana beléje, Csak egy piciny sugár érné még szivemet; Azért a sugárért od' adnám éltemet! . . (S.-A.-Ujhely, 1897. julius 11) Kemény Lajos. Vármegyei Hivatalos Rész. 13054. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Tudomásulvétel, alkalmazkodás és közegeinek alapos kioktatása végett kiadom. S.-A.-Újhely, 1897. junius hó 17-én. Alispán szabadságon: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. 18390/III—-2. szám. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. A ragadós száj- és körömfájás-betegség fellépése alkalmával több Ízben megtörtént, hogy az elöljáró hatóságok a 40,000/888. sz. rendelet ide vonatkozó határozmányainak téves értelmezésével, a rendes közlekedést és forgalmat nagyban korlátozó, tulszigorú intézkedéseket léptettek életbe. —■ Hogy ez irányban az utazó és gazdaközönséget a felesleges zaklatásoktól megóvjam, szükségesnek tartom a közönség figyelmét miheztartás és közegeinek megfelelő utasítása végett, a következőkre felhívni: AN'agadós száj- és körömfájás szórványos eseteiben, t. i. midőn nem az egész község, hanem csak egyes udvar, tanya vagy major záratik el, az 1888. VII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 1888. évi 40,000. számú rendelet 216. §-a értelmében csak az elzárt udvarokból, tanyákról, majorokból nem szállítható ki szálas takarmányféle, alomszalma és trágya, mig mindezen tárgyaknak az el nem zárt udvarokból, tanyákról, majorokból lófogaton való kiszállítása szabad, valamint szabad az idegen vészmentes helyekről származó ezen tárgyaknak a községen lófogattal való átszállítása is. Ellenben a száj- és körömfájás járványos eseteiben, t. i. midőn az egész község elzáratik, a 40,000/888. sz. rendelet 219. §-a értelmében egyátalán tilos a község határából vagy azon át takarmányfélét és trágyát ki-, illetve átszállítani, s ez esetben csakis a lezárt községen átutazó és ott meg nem állapodó utasok vagy fuvarosoknak lófogatú kocsikon ülésül elhelyezett vagy útközben való etetés czéljából magukkal vitt vagy a kocsikon elhelyezett iparcikkek csomagolására használt szalma vagy szénája bocsátható át akadálytalanul. — Ezen rendelkezés a 40,000/888. számú rendeletnek a marhavészre vonatkozó 126. §-át nem érinti. — Kelt Budapesten, 1897. évi május hó 30-án. Darányi sk. 13238. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Tudomásul vétel és alkalmazkodás végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. junius 25. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. 101518/11. 96. M. kir. belügyminister. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. — A honvédelmi minister ur m. évi november hó 6-án 63524 sz. a. kelt átiratával értesített, miszerint, a tengeri szolgálati könyvvel ellátott, vagy cs. avagy valamely tengeri hajózási vállalat hajóin alkalmazott jelentkezésre köteles népfölkelő egyé-^ nek (Népfölkelési jelentkező Utasítás 1. §. 3. és kir. hadihajókhoz szerződésileg felfogadott’ pont f) g) és utolsó bekezdés) időszaki jelentkezésének megkönnyítése végett megkereste a cs. és kir. közös külügyminister urat, hogy az ilyen népfelkelők ebbeli kötelezettségüket minden oly konzulátusi hivatalnál, melynél a tengeri hajók bejelentendők, akár szó, vagy irás- belileg, avagy a hajóvezető által képviselve teljesíthessék. Hogy azonban a hajóvezetők a hajón levők jelentkezési kötelezettségéről biztos tudomással bírjanak, felhívom a törvényhatóságot, hogy megfelelően intézkedjék, miszerint a tengerészeti szolgálatba lépő egyének számára szükséges tengeri szolgálatba lépő egyének számára szükséges tengeri szolgálati könyvecske kiállításához, vagy egy ily lejárt könyvecske meghosszabbításához az 1881. évi december hó 3-án 58117. sz. a. kelt körrendeletéin értelmében kiállítandó politikai engedélyben az illető hatóságok a kérelmezőre vonatkozólag feltüntessék. A jelentkezésre kötelezett népfölkelö október hó l-étől 31-ig. Ha sürgős esetekben a tengeri utazási engedély (meghosszabbítás) valamely kikötő hivatal és a közigazgatási hatóság, között táviratilag tárgyaltatnék a jelentkezésre köteles népfelkelőkre vonatkozólag a népfölkelő minőség szintén a fenti módon tüntetendő ki. Budapesten 1897. évi junius hó 19-én. A minister helyett: Latkóczy Imre s. k. államtitkár. 14328.. sz. Zemplén-vdrmegye alispán, ától. A 10 járási főszolgabírónak. A cs. és kir. hadapród iskolában az 1897/98. tanévre magyar állami alapítványi díjmentes helyre való felvétel tárgyában kiadott s a „Budapesti Közlöny “-ben is közzé tette pályázati hirdetményt*) oly felhívással adom ki, hogy annak járása területén és minél szélesebb körben leendő közhirrététele iránt azonnal intézkedjenek. S.-A.-Ujhely 1897 július hó 14-én. Matolai Etele, alispán. 13982. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Tudomás és miheztartás céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. júl. 16. Alispán szabadságon : Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. 3641. kpt. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy szab. kir. Eperjes város területén a sertésvész meg állapíttatott, minélfogva e városban a sertésvásárok tartása további intézkedésig ezennel betiltatik. — Miről a közönség és a szomszédos hatóságok és községek jelen hirdetmény által értesittetnek. — Kelt Eperjesen, 1897. évi julius hó 4-én. Teőrös József, városi rendőrkapitány. 13927. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi Minister őnagyméltósá- gának f. évi 3823. szám alatt kelt intózvénye folytán tudomásul vétel és közzététel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy a ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéséhez mérten, a szarvasmarhának Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleges behurcolásának veszélye miatt ez időszerint Magyarország törvény- hatóságaiból tilos: Árva- és Pozsony-vármegyékből. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapittatott, vagy uralkodik, a miről a szakértők a nekik hetenként megküldött Földmivelési Értesítőből mindig hiteles tájékoztatást meríthetnek, szarvas- marhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve, a német kormány által időnként közzétett kimutatásba felvétetett-e? Ezzel egyidejűleg a f. évi 11989. számú felhívásommal kiadott 2967/eln. számú körrendelet hatályát vesztette. S.-A.-Ujhely, 1897. julius 6-án. Matolai Etele, alispán. 12438 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10. főszolgabírónak. A földmivelésügyi miniszter őnagyméltósá- gának folyó évi 35248. szám alatt kelt intézvé- nye folytán, közhirrététel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a csehországi cs. kir. helytartóság folyó évi május hó 31-én 82044. szám alatt kelt hirdetménye szerint Magyar- és Horvát-Szlavonországnak az ausztriai szabad forgalomból ki nem tiltott járványmentes területei*) A t. vármegye levelestárában a hivatalos órák alatt, úgyszintén szerkesztőségünkben bármikor átolvasható- Szerk,
