Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-12 / 50. szám

T?All 1 árH-QPIVAm pf **** ^ forint 35 kraj1 uUluiu DGlJüIUGl czárig méterenként — japáni,

chiniai, s. a t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyemet 45 krtól 14 írt 65 kr. méteren ént sima, csikós, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek 9IcillllklM*rg G* (.cs. és k. udvari szállító) Melye in sátrai Zürichben. Svájczba c/.imzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 2.

— Időjóslat december 12-ére. Borús Fagypont körüli hőmérséklet, havas eső.

Irodalom.

,Az 18 48—49-iki magyar Szabadságharc története*

nagy illusztrált munkából most jelent meg a 94-ik füzet, amelyben Gracza György az emigráció történetének leírását befejezi. Ezzet a nagyszabású munka elbeszélő része véget ér. Ugyanebben a füzetben a nevezetesebb hadiesemények soroltatnak fel, majd az életrajzi-lexikon kezdődik. Ez a lexikon mutatja legjobban, mennyi kutatást, fáradságot, szór galmat szentelt a szerző müve megírásához, úgy annyira, hogy az sAz 1848 49-iki magyar szabadságharc története' még ha illusztrációk nélkül jelent volna is meg, egyik legérdekesebb, s legbecsesebb kiadmánya volna az utóbbi esztendők könyvpiacainak. A képek a következők : ‘Kossuth sírja a Kerepesi úti temetőben, A budapesti honvédmenedékház, Agg honvéd, Agg honvédek Kossuth sírjánál. — A munka megrendelhető Lampel Robert (Wod'aner F. és fiai) cs. és kir. udv. könyv- kereskedésében. Budapest Andrássy ut 21. sz.

Igazgatósági tagok jogai, kötelességei és felelőssége Kormos Alfréd, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ szerkesztőjének és ismert nevű közgazda- sági Írónak ily ciinü legújabb könyve, a felügyelő-bizottsági tagokra vonatkozóan ugyanétól a szerzőtől tavaly megjelent könyvnek kiegészítője. A két könyv együtt méltán nevezhető a magyar részvénytársaságok kódexének, mert bennük van minden, amit a részvényes vállalatok vezető- közegeinek tudniok kell, hogy jogaikat s kötelességeiket teljesíthessék, felelősségüket megismerhessék. A részvény- társaságokra és szövetkezetekre, valamint tisztviselőkre nézve a 256 lapra terjedő és az „Apollo“ írod és ny. részvénytársaság kiadásában megjelent könyv nélkülözhetetlen,, annál is inkább, mert irodalmunkban hasonló munka nincsen. A csinosan kiállított könny ára 2 ft és kapható minden könyvkereskedésében.

A szabadságharc képcsarnoka Jókai, Bródy Sándor Rákosi Viktor 1200 képet gyűjtöttek össze 1848 - 49-röl, Ezekhez Írták meg, a legjelesebb Írók közreműködésével, a dicsőséges idők gyönyörű történetét. Ilyenformán 48—49-nek a legteljesebb, legkimeritőbb könyve az amely „1848“ cimen most albumalaku, igen olcsó füzetekben jelenik meg. Az eddig megjelent 3 füzetből százezer példány fogyott el eddig; ami arra vall, hogy nem lesz magyar ember, aki meg ne szerezze, szabadságharcunknak ezt a bibliáját. A szerkesztők és kiadók abban állapodtak meg, hogy a hatalmas diszmü 30 füzetben toljes lesz minden körülmények között és ha mégis többet adnának, akkor kötelezik megukat azt ingyen adni a vevőknek. így a teljes munka: 9 forint lesz és egy krajcárral sem több. Az „1848“ harminc krajcáros füzetekben is kapható minden könyvesboltban. Képes, hűséges tájékoztatót a „Zemplén“ minden elöüzotöjónek ingyon ád és kérésre küld Lővy Adolf könyvkereskedő vagy a kiadó : Révay-Testvérek Írod. r. t. Budapesten (Váczi u. 1.)

Tanügy.

(Sch.) Zemplénvármegye tanítótestülete Sátoralja-Uj helyben folyó hó 9-én tartotta meg évi közgyűlését. A tagok nagy száma, az egész gyűlés lefolyása, a tisztujitás egyhangú megejtése: oly impozánssá tették a tanítóknak ezt a népes, mintegy 200 főnyi gyülekezetét, hogy az nem csak dicséretére vált e derék testületnek, de biztos reményt nyújt arra nézve is, hogy megújult erővel és lelkesedéssel sikerülni fog elérni mindazokat a szellemi és anyagi célokat, amiket a testület kitűzött zászlajára irt. Hubay Bertalan, az egyesületnek megválasztott uj főjegyzője a közgyűlés lefolyásának részletes ös- mertetését az idő rövidsége miatt, a „Zemplén“ jövő heti számában fogja közölni; azt azonban, mint a tanítótestületre nézve igen örvendetes és megtisztelő mozzanatot, hogy t. i. Molnár István főispán és Dókus Gyula cs. és kir. kamarás főjegyző Öméltóságáik, kiket az egyesület disztagjaivá közakarattal és lelkesedéssel megválasztott, megjelenésükkel a közgyűlést megtisztelték és megválasztatásaikért mondott köszönő beszédeikben a tanítók és a tanítóság munkálkodása iránt érzett legnagyobb elismerésüknek adtak kifejezést, annak a jóakaratu biztosításnak szives hozzáadásával, hogy a testület úgy egészében, valamint az egyesület tagjai mindig számíthatnak buzgó támogatásukra. már most köztudomásra hozni elodázhatatlan kötelességünknek tartottuk.

Iskolai ünnepség Homonnán. A tiz

szobrot elrendelő legfelsőbb királyi kézirat megjelenése alkalmából a vallás- és közokt. minister elrendelte, hogy a magasztos fejedelmi tény emlékére iskolai ünnepségek tartassanak az egész országban, hogy kitörülhetetlenül vésődjék az ifjúság lángoló szivébe a jóságos fejedelem kimagasló történeti alakja, kit nemzetével örök időre egybeforrasztott e meghálálhatlan kegyessége történeti nagyjaink iránt. A homonnai polgári- és felső kereskedelmi iskola f. hó 4-én d. e. 10 órakor méltó féuynyel rótta le melyen érzett hálóját a legalkotmányosabb és legszere- tettebb király iránt. Kiváló Ízléssel feldíszített

dísztermét (Sebvarcz tanár érdeme) zsúfolásig megtöltötték a testületileg megjelent állami és vármegyei hivatalnokok, a város értelmiségének és hölgyközönségének nagytöbbsége s az intézet ifjúsága. A Himnusz magasztos hangjai nyitották meg az ünnepséget, melyet a közönség állva hallgatott és együtt énekelt az ifjúsági énekkarral. — Kováts József felső keresk. isk. igazgató lépett ezután az emelvényre, s felolvasta a tiz szobrot elrendelő legfelsőbb királyi kéziratot s lélekben megható beszédet intézett az ifjúsághoz. Véssék, úgymond örökre sziveikbe, hogy igy jutalmazza meg a jóságos király azokat, kik hazájukat a legviharosabb időkben is szeretni tudták és merték. Kövessék példájukat! Kitörő éljenzés kisérte szavait. — Ezután Vogler Rezső felső keresk. isk. tanuló szavalta el hatásosan E. Kovács Gyulának „A királyhoz“ című alkalmi ódáját. Népdal-egyveleg következett ezután, melyet a kitűnő előadása miatt meg kellett ismételni. Itt vett alkalmat a közönség, hogy Ugray Lajos tanár mellett, aki az ifjúsági énekkarnak fáradhatatlan vezetője tüntessen. — Ezután Kerekes György tanár lépett az emelvényre, s gyönyörű képekben, találó hasonlatokban és a kor hü jellemzése mellett, kiváló felfogással festette meg a tiz alakot, kik múltúnk zivataros történetéből, mint kiálló szirtek, jelképezik a tudományt és művészetet, a szabadságszere- tetet és a trón iránt való hűséget. Hatalmas éljenzés kisérte a remek felolvasást. — Ezután Katzer József felső keresk. isk. tanuló „A magyarok Istene“ c. Petőfi Sándornak e gyönyörű költeményét szavalta el mély érzéssel. — Az angol királyhimnusz akkordjai zárták be a megható szép iskolai ünnepséget. Ez az iskola, mely oly fontos nemzeti missiót van hivatva teljesíteni e nemzetiségi vidéken, ismét máglyát gyújtott az ország szélén, hogy a hazafiság szent tüzével bevilágítsa a környéket az ország határáig. Lelkesedésre is gyújtott bizonyára minden igaz magyar szivet. rl.

A m.-laborczi állami elemi népiskola

növendékei a legkegyelmesebb elhatározás fölött érzett örömük tanúsításául f. hó 7-én tartottak iskolai ünnepséget.

A „Zemplénét vármegyénk érdemes tanitó-egyesülete, f. hó 9-én tartott közgyűlése alkalmával, hivatalos lapjául választván, a vármegye tanítóságának lapunk irányában tanúsított e megtisztelő elhatározását avval fogjuk viszonozni, hogy jövő 1898-iki évfolyamunk 1. számával kezdve a „Zemplén" hez állandó tanügyi mellékletet csatolunk és azt a tanítóegyesületnek saját legjobb belátása szerint úgy adminisztratív, mint pedagógiai és ditaktikai célokra leendő értékesítésre teljes készséggel fölajánljuk.

A „Zemplén“ kiadóhivatala.

CSARNOK

üdvözlet és fenyegetés.

— Részlet „Manna“ ciinü verses regényemből. —

A fiatal menyecske az édes mamával, de az édesura nélkül ment fel a pesti bálba, a hol olyan kitünően mulatott, hogy a vonatról lekésve csak harmadnap indulhatott hazafelé. A duzzogó férj (óh, azok a férjek 1) nem megy ki a távoli vasúti állomáshoz. E helyett ezt a levehet küldi az érkező asszonyka elébe.)

A legszebb költeményemet ma zengem, Ujjongásomnak hangja égre száll.

Öröm, köny, harmat, rengedez szememben A bánat oszlik. Éled a határ.

Uj évszámítást kezdek én a mától,

Uj nap ragyogja át ma szivemet,

A melynek lánggal égő mámorától Jégzkr szakad fel, hó olvad ma meg.

Mert ő, a kedves, jön ma. Várva-várom, Szivem’, szerelmem’ és karom’ kitárom.

Nélküle élni ah ! mi gyötrelem !

Ha ujlag elkésik, mi lesz velem ?

Az égnek hála! Vége már a bálnak.

Az édes vándor hozzám visszatér.

Előtte patronessek udvariénak,

Fején dicsőség, homlokán babér.

De udvarlást, de fényt s babért megunva Reám is gondol végre a Dicső.

Legyen virággal, fénynyel hintve útja! Hiszen szivem legdrágább kincse ő.

A kincset még ma karjaimba zárom, Hány lesz a csók ma, Szép Arany virágom ?

Magát s az estvét várom végtelen’,

Ha ujlag elkésik, mi lesz velem ?

Szegény inas beteg. Fürdőzni ment el. Szobáink — fájdalom! — rendetlenek.

Am e szobákba’ forró szerelemmel Várom magát, az Üdvösségemet.

A távolban talán hirnév karolta,

Az nincsen itt; csak a szivem sóhajt,

De oly királyi dolga lesz karomba’,

Hogy még a bált is elfelejti majd.

Mamával bálba többé nem bocsátom,

Csak meg ne fázzék Lelkem, Drágaságom !

De hogyha elkésik mi lesz velem ?

Ha elkésik ? Rettegjen Edesem !

Mert én — kimondom, úgy van ! megverem, Majd sirhat aztán nagy keservesen Fejét lehajtva keblemen.

Juhász László.

Közgazdaság.

Szőlőinket miként tarthatjuk jó termőerőben ?

Miként többi műveleti növényünk : a szőlőtőke is évente trágyázást igényel. A trágyázásnak az a módszere, mely eddig divott, teljesen hibás. Ez a módszer abban állott, hogy szőlőink három, illetőleg öt évenkint trágyáz- tattak meg ; épp ez okból úgy a termés csökkent, mint pedig a szőlő ellentálló képessége az időjárás káros behatásai ellen, ha a tőke egyik évben bővelkedik tápláló anyagokban, azután három, esetleg több esztendőn keresztül éhezik.

Kérdés már most mivel trágyázzuk szőlőinket ?

Istállótrágyával.

Az istállótrágya hatása a szőlőkben kitűnő. Mindenki azonban, ki e kérdéssel foglalkozott, tapasztalásból tudja, hogy az évenkint történő istálló trágyázáshoz trágyakészlete uem elegendő, azt neki és pedig meglehetős magas árban be kell szerezni, vagy pedig a trágyázás elmarad.

Ezen a hibán úgy segíthetünk, ha jó trágyatelepet készítünk és rendszeresen szuper- foszfátgipszet, vagy 10—12°/0 oldható foszfor- savtartalmu szuperfoszfátot hintünk el az istállóban és a trágyatelepen a trágya közé. Ily módon igen megjavítjuk az istállótrágyát; a benne elégtelen mennyiségben lévő foszforsavat a szuperfoszfát hozzáadásával emeljük; azonkívül a szuperfoszfát hozzáadásával hatásos voltát megtartja; a nitrogén- és a humusz veszteségek jelentékenyen csökkennek.

Zöldtrágyával.

Ez a módszer sem rósz. Szükséges azonban miként az istállótrágyázással, a zöldtrágyázással is egyidőben valamilyen alkalmas műtrágyát alkalmazni.

Műtrágyával. .■■síi

Lehet végre a szőlőket teljesen műtrágyával megtrágyázni. A mesterséges trágyaszerek alkalmazásánál azonban különféle hibákat követtek el. Az egyetlen helyes módszer az, hogy a szőlőt nitrogénnel, foszforsavval, káliummal egyidejűleg, egyszerre megtrágyázzuk, csakis ily teljes trágyázás részesíti a tőkét az összes szükséges növényi tápláló szerekben, melyeknek segítségével, gondos ápolást és jó időjárást feltételezve, nyújthatja legnagyobb terméshozamait.

Kérdés már most: mely mesterséges trá1 gyafélékben adhatjuk legcélszerűbben a foszforsavat, a káliumot és a nitrogént a szőlőnek f Hogy erre a kérdésre megfelelhessünk nézzük meg a következő példát. Egy jó karban tartott szőlő évente ismétlődő 140 kg. nitrogént, 130 kg. káliumot és 50 kg. foszforsavat igényel — állótrágyázást— hektáronkint. Ha a tőkét csak istállótrágyában részesítjük, teljes terméshozamok elérésére évente legalább is 250 métermázsa szükségeltetik hektáronkint, a mi négy éven át hektáronkint 1000 métermázsa istállótrágyának felel meg. A valóságban azonban ugyanaz a terület a szokásos istállótrágyázás mellett csak 400 métermázsát kap. Ez az oka azután, hogy miért hiányzik a 600 métermázsa istállótrágyában foglalt tápláló anyagmennyiség.

Wagner tanár a következő trágyakeveréket ajánlja árankint: (100 m2) 3 kg. 17°/0-os szuperfoszfátot, 170 kg. klórkálimut, 2 kg. kénsavas ammoniakot és 25 kg. kilisalétromot.

Barth tanár 50—50 tőkére a következő keveréket ajánlja 25 kg. 16—17°/oos szuperfoszfátöt, 2 kg. kálimagnéziát, 27* kg. kilisalétromot.

Más természetvizsgálók már kész és összekevert szőlő trágyát ajánlanak, melyekben 8—9°/o vizben oldható foszforsav, 12% kánsavas kolium, 2—3°/o ammoniak-nitrogén és egyúttal 2—3% salétrom nitrogén foglaltatik. Ez az arány azonban nem okvetetlenül mértékadó, másfajtáju kész szőlőtrágyával, mely 5°/o vizben oldható foszforsavat, 8% könnyen oldható káliumot, 4°/o nitrogént; vagy 7% vizben oldható foszfor-