Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-18 / 29. szám
donitsuk a ránk bízottat, de ha másoktnl meg nem védelmezhetjük, könnyen ráállunk az osz- tozásra. Hát a tömegről mit szóljunk ? Az a tömeg, mely előbb a lelkesültség elektrikus hatása alatt alig tartóztatható vissza a nagyobb ellen meg- megtámadásától, amaz elektrikus hatás megszűnésével a legutolsó csendőr uniformisa előtt is meghúzza magát. A vezért, kit előbb tüzbe-vizbe követni kész volt, most meg sem is ismeri, sőt magától elutasítja. „A fénylőt kész befektetni a világ és a magasztosai porba vonja alá“ — mondja Schiller. Az azonban megnyugtatásunkra szolgálhat, hogy az arany sárosán is arany és a sár megaranyozva is sár marad. A mi belátásunkat és Ítéletünket ingadozóvá teszi, az főként a hiúság. Az oly ember iránt, kit nagyra becsültünk és magasztaltunk, ha meghalljuk, hogy felőlünk nem a legkedvezőbben nyilatkozott, mindjárt találunk okot a korábbi magasztalásokat kisebb vagy nagyobb mértékben ócsárlással cserélni föl. Hiúságunk itt feledi, hogy mások érdemeit minden körülmény között méltányolni épp oly szükséges, mint önmagunkat megismerni tudni. A hiúság mellett nagy hatalom még sokaknál a szokás. A kiben a szokás második természetté válik, ott a szív és ész hiába emelik föl sokszor szavukat. A megszokás embereinél legtöbb állhatatosságot látunk ; csakhogy az ily állhatatosság nem sokban különbözik ama krakkói embertől, ki félszázadon át mindennap sült csirkét evett rizszsel. A szokás az emberben a szabad elhatározást lenyűgözi s az embert sokszor különcködővé teszi. íme tehát hajlamaink és érzelmeink, nemkülönben belátásunk is mind változók és ingadozók. Ennyi s ily ingadozó nagy hatalmakkal szemben, ugyan hol az az erő és bátorság, mely egyszer-másszor meg ne hátrálna; hol az az ember, ki mint a Sión megállana s nem ingadoznék ? Jól mondja Emerson: „Könnyű a világ divatos véleményét vallani, könnyű a magányban saját belátásunk szerint élni: de nagy az az ember, ki a tömeg közepette érzületét függetlenül megőrzi“. Kíséreljük meg, ha vájjon tudunk-e ily világbölcset ismerőseink között, s ha valaha ilyet találunk, tudjuk meg hogy ez az az ember, ki a világot hamarább megunja, mint ez őt.“ Kató. A közigazgatási bizottság üléséről. A t. vármegye közig, bizottsága, Öméltósága a főispán elnöklete alatt, f. hó 12-én tartotta rendes havi ülését. Az alispán jelentéséből tudomásul szolgált, hogy a Pilissy Nándor dr. bodrod- közi volt szolgabirónak Abauj-Torna-vármegyé- ben történt megválasztatása folytán megüresedett szolgabirói állásra, illetve a hivatallal járó teen- dük ellátására Isépy Zoltán közig, joggyakorló tb. aljegyző rendeltetett ki. A járások főszolga- birái már most ismételve útasittattak, hogy a közigazgatás menetéről szóló havi jelentéseiket kellő időben az alispánhoz juttassák el. A felszaporodott munka-hátralék feldolgozására a helyettes alispán 6 ideiglenes napidijast fogadott fel, napi 50 kr. díjjal, két hónapi időre. Főjegyző, mint az anyakönyvi ügyek refetette a hatását. A második pillanatban az elkeseredett, elhagyatott szerelmes, a szoba egyik szögletében öltötte föl az előhozott ujjast, föltette darutollas bokrétás kalapját és a menet legélére törekedett. Utána ment a menyasszony a másik Balogh Jóska karján, úgy következett a vőlegény úri koszorús leányával és foglalták a többiek a sort, mely a néppel tarkítva impozáns hosszú és széles vala. A banda a Rákóczi-indulóra, a nép az „Akkor szép az erdő, mikor zöld“ kezdetű népdalra gyújtva, húzódott a menet a templom felé. Azonban minél közelebb ért a templomhoz, a menyasszony annál hangosabban zokogott, a menet élén levő vőfély pedig annál mérgesebb köröket vágott vőfélyi botjával. Lent fölszedte az utca porát, pocsolyák vizét, sarát, hogy fönt széjjel szórva egyenesen a menetben lévőkre hullassa vissza. Megfosztották vőfélyi dicsőségének e jelvényétől is, ráadásul meg is lökdösték és a rend helyre állott. Elérték a jóreménységnek e fokát a templomot. De itt a közönségre egy kis intermezzo várt. A menyasszony ráborult az ajtófélfára és onnan egy tapodtat se akart tovább menni. Unszolták, tuszkolták, hívták, nem bírtak vele. Be megyen úgymond, de csak úgy, ha a szegény Balog Jóskával esketik össze! — Igazad van Julcsa — vigyorgott, minrense, bemutatta a vármegye körjegyzőségeinek és anyakönyvi kerületeinek uj beosztására vonatkozó tervezetét. E szerint 105 körjegyzőség és 115 anyakönyvi kerület lenne felállítandó. A tervezett szaporítás körjegyzőségek, illetve anyakönyvi kerületek szerint a következő: 1. A tokaji járásban marad, mint volt. — 2. A szerencsi j.-ban szintén. •— 3. Az újhelyi járásban lenne mihalyii körjegyzőség a legenyei helyett és uj körjegyzőség N.-Kázmér székhellyel. — 4. A bodrogközi j.-ban változatlan. — 5. A n.-mihályi j.-ban uj a sztárai körjegyyző- ség. — 6. A gálszécsi j.-ban uj a hardicsai körjegyzőség. — 7. A varannai j.-ban uj a szacsuri körjegyzőség. — 8. A homonnai j.-ban uj a pe- ticsei, a Homonna-vidéki, a jankóczi, a lyu- hisei, a haburai és a M.-Laborcz-vidéki körjegyzőség. — 9. A szinnai j.-ban uj az ublyai, a n.-polenai és a pcsolinai körjegyzőség. — 10. A sztropkai j.-ban uj a minyóczi. a homorúi a- olykai és a kis-brezsnyiczei körjegyzőség. Anyakönyi kerületi székhelyek lennének: 1. A szerencsi járás területén: Csanálos, Gesztely, Girincs, H.-Németi, Mád, Megyasszó, M. -Zombor, Monok, Ond, Sajóhidvég, Sajó- Kesznyéten, Szerencs, Bekecs, T.-Harkány, T.- Szada, Tállya, T.-Lucz. 2. A tokaji járás területén : B.-Keresztur, B.-Olaszi, B.-Kisfalud, Erdőbónye, E.-Horváti, O.-Liszka, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, V -Újfalu. 3. A s.-a.-ujhelyi járás területén: B.-Ha- lász, B.-Ujlak, Czéke, Ladmócz, Mihályi, Mikó- háza, Nagy-Kázmér, Sárospatak, S.-A.-Ujhely, S.-A.-Ujhely vidék, Trauczonfalva, Yelejte, Kis- Toronya. 4. A bodrogközi járás területén : Agárd, Alsó-Bereczki, Bély, Szerdahely, Vécs, Karád, K.-Helmecz, K.-Czigánd, Iv.-Rozvágy, K.-Tár- kény, Lelesz, N.-Géres, N.-Kövesd, Perbenyik, Rád és Szentes. 5. A gálszécsi járás területén: Gálszécs, Gálszécsvidék, Hardicsa, M.-Izsép, Nagy-Azar, Parnó, T.-Terebes, Yécse, Visnyó. 6. A nagymihálji járás területén : Abara, Bánócz, Butka, Füzesér, Málcza, Nagy-Mihály, Nátaíalva, Pazdics, Rákócz, Sztára, Vásárhely. 7. A varannai járás területén : A.-Hrabócz, Matyasócz, Mogyoróska, N.-Dobra, Sókut, Sza- csur, Szedliszke, Varannó, V.-Csemernye. 8. A homonnai járás területén: Csebinye, Göröginye, Homonna, Homonnavidék, Habura, Izb.-Radvány, Jankócz, Koskócz, Mezőlaborcz, Lyubise, M.-Kemencze, Peticse, Topolovka, Udva, Virava. 9. A szinnai járás területén: Kolonicza, N. -Polena, Papina, Pcsolina, Szinna, Sztarina, Ublya, Ulics. 10. A sztropkai járás területén : H.-Olyka, Havaj, K.-Brezsnyicze, Kelese, Kosarócz, Mi- nyócz és Sztropkó. Összesen: 115. Stépán Gábor közig, bizottsági tag, mint, küldöttségi elnök, jelentést tett a csörgő—kis- toronya—nagy-toronyai községi közlekedési közút közmunka-ledolgozása tárgyában Barthos József j. főszolgabíró ellen elrendelt vizsgálat eredménye dolgában. Evvel kapcsolatban olvastatott a j. főszolgabíró, valamint az érdekelt községek fellebbezése a vizsgálatot elrendelt közig. biz. határozat ellen, miknek meghallgatása után a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett és annak vezetésével az alispán bízatott meg. Mailáth József grófnak abbeli előterjesztésére, hogy a Kas- és Nagy-Czigánd községekben felhalmozódott mintegy 20,000 ftnyi ártéri hátradenre készen, elégedetten és büszkén, ne esküdj vele! Előhívták a papot rendet csinálni. Az iparkodott is a lelkére beszélni megdönthetetlen okokkal, de hiába. — Ne higyj Julcsa, ne menj azért se! ta- nácsolta.ujból Jóska a kárörömtől és boldogságtól sugárzó arccal. A közönség feszülten nézte és mulatott a jeleneteken, de a vőlegényt látszólagos közömbösségéből ez a komédia se bírta fölrázni. Valaki átfutott Szemákné után; az aztán betuszkolta az akaratoskocjó menyasszonyt és az esküvő minden további fönakadás nélkül ment végbe. Következett a lakoma. A teríték, hófehér sávos abrosz, minden személy elé cifra tulipántos tányér, vagy uj cseréptálka, pléhkanál, villa, garasos vörösnyelü uj kés, sávos, cifra, otthon szőtt asztalkendő, rajta puhára sütött házi kenyér. Minden pár elé egy telt boros kancsó, virágpohár, tömve sárga lengyelkével, vörös ördög-szemmel, lila gyöngyikével, tarka tátogóval és illatos füvekkel. A tálaló cseréptálak tetésen megrakva legizlete- sebben megfőzött, sütött ételekkel. A banda, gazdag Balogh Jóska e tanítványa, a legújabb nótákat játszta. Játszta pedig, ha nem is remekül, de bízvást lelkesen. A úri nép hovatovább otthonosabban kezdte magát érezni a szalmafedelü paraszt viskóban, hogy asztalbonlék behajtható legyen, a kir. pénzügyigazgató állami végrehajtó kiküldése iránt megkerestetett. — Ugyancsak Mailáth József gróf felszólalása folytán az államvasutak elnök-igazgatósága a per- benyiki vasúti állomásnál levő nagy, posványos gödörnek betemetése iránt, amely gödör úgy közegészségi, mint forgalmi tekintetben is veszedelmes, megkerestetett. Olvastatott a ministerelnök leirata, melyben a vármegyei tisztviselők, segéd- és szolga- személyzet érdekében „segitő-alap“ létesítését mondja ki; továbbá olvastatott az a leirata, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy a Bodrogközön a csendőrségnek leendő szaporítása érdekében a tárgyalások folyamatban vannak. Olvastatott a kir. pénzügyminister intézvé- nye, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy Zeitler Károly kir. pénzügyigazgatót S.-A.-Uj- helyből áthelyezte és a s.-a.-ujhelyi pénzügyigazgatóság vezetésével Talapkovics Vazult bízta meg. A közig, bizottság sajnálatát fejezte ki Zeitler Károly távozása felett s jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a távozó p. ü. igazgatónak itten tanúsított közhasznú fáradozásáért. Zalánfy Sándor és társai utbiztosok a „Felső Zemplén“ című lapban megjelent és reájuk támadt két névtelen cikkely miatt maguk ellen a vizsgálat elrendelésének megindításáért folyamodtak. A vizsgálat elrendeltetett. Az árvaszéki elnöknek az árvaszék hatósága alatt álló gyámoltak és gondnokoltak tulajdonához tartozó ingatlan vagyon 1895. évi becsértékéről és az árvaszéknek 1896. évi tevékenységéről szóló kimutatásaok a belügyministe- riomhoz felterjesztetni határoztattak. A kir. államépitészeti hivatalnak a Szerencs—tállyai törványhatósági közútra vonatkozó rendkívüli költségvetése, miután a közúti pénztárban pénz nincsen, félre tétetett. A vármegyei főszámvevőjének az útadó- hátralékok ügyében tett jelentésére az útadó- hátralékok legszigorúbb behajtása elrendeltetett. A kir. tanfelügyelő előterjesztése alapján fölterjesztést intéztek a vall. és közokt. minis- terhez, hogy a varannai közs. iskolának az 1897/98. tanévre állami pótjavadalmazást adni kegyeskedjék. — B.-Ujlak község folyamodása állami iskola felállítása iránt pártfogással fölterjesztetett. — F.-Bereczki községnek iskola-ujjá- épités céljára 200 ftot szavaztak meg segedelemképpen a közmiv. alapból. A kir. ügyész jelentése alapján az igaság- ügyi kormányhoz felirat intéztetett, hogy a s.- a.-ujhelyi kir. törvényszéki kerületi börtönben a rablétszám, mely most az újhelyi hegyeken szőlőmunkát teljesít, 250 főre fölemeltessék. A kir. pénzügyigazgató jelentése, mely szerint jún. hóban befolyt 23,893 ft tudomásul vétetett. Vladár Emil, közgazd. előadó, a s.-a.-ujhelyi kir. törványszék eljárását illusztrálva, kö- rül-belül a következőket mondotta: Amikor a munkás-sztrájk meggátlására és a munkáshiány pótlására a kormány minden lehetőt elkövet, akkor a legnagyobb munka idején az újhelyi törvényszék egy már évek óta húzódó bűnügyben éspedig a Krajnyák Sándor n.-dobrai volt körjegyző bűnügyében, 107 tanút idéz be egy napra. Ezek közt a tanuk között vannak gazdatisztek, gazdák és munkások. Ez a szegény nép, ott hagyva aratást, takarítást, kénytelen bejönni tanúskodni. — Nem szatíra ez ?! Ha már évek óta húzódott ez az ügy: nem lehetett volna a végtárgyalást 2—3 héttel elhalasztani akkorra, amikor 107 embernek nem kell félben hagynia tás után a legropogósabb csárdásba öntse ki jó kedvét. A táncterem két részre volt osztva. A pitvar szolgált a népnek. A menyasszony, vőlegény az urak között urakkal táncolt. Ott táncolt az első vőfély —■ szegény Balog Jóska is — a maga tarka öltözetében. Az uj ház végében a régi puszta ház állott, bedült oldalával, tátongó ablak üregeivel. Abban járt a két boldogtalan szerelmes minden tánc után keseregni. Ott sirdogáltak, ott tanakodtak, ott panaszkodtak. Mind hiába. A zeneszó behallott. — Hallod Julcsa, huzza már, gyerünk, mondá elkeseredetten, gömbölyű arcán széjjel dörzsölve könyet, port, izzadást, hogy annál nagyobb részvétet keltsen. Mulatott ki-ki a saját fölfogása szerint. Jó kedvvel, boldogan valamennyien, csak a menyasszony és vőfélye vigadtak sírva, folyton és mindig. Künn a terített asztaloknál bor, éle és különféle nóta járta. Minden csoport más dal mellett mulatott. Pősze koma neheztelt. Bus kesergőt szeretett volna dalolni a párja vesztett gerlicéről s Kónya komája még is csak a vígat fújta. — Kónya koma! — ha kend mindig csak vigat fog énekelni, én nem maradok, haza meFolytatás a mellékleten.
