Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-07 / 45. szám

csányi Béla dr. és Thuránszky Lászlóné Jury Ilonkával. * A területet minden évben szívesen áten­gedő Andrássy Géza és Tivadar grófoknak az egyesület nevében itt is kösönetet mondani, ked­ves kötelességemnek tartom; — Szebb területet kívánni se lehet, de bizony mi tűrés, tagadás, versenyeink azért fognak elnéptelenedni, mert Gálszécsen kevesen nyerhetnek úgy maguk mint lovaiknak jó és kényelmes elhelyezést. — Ha bodrogközi nagybirtokosaink szívesek lennének átengedni vagy a versenyekre bérbe adni Ujhely- hez közelebb eső birtokaikat úgy, hogy a ver­senyeket már a szőlőskei bodrogi hídon túl meg- kezdhetnők, ott szép és alkalmas verseny terüle­tünk, Ujhelyben jó elhelyezés és mit ez magá­val hoz: jövőben még látogatóttabb versenyeink lehetnének. . . . . s .... a. Közgazdaság. Értesítés. A zemplén-vár megyei gazdasági egye­sület szőlészeti szakosztályának előterjesztése folytán a nagyméltóságu m. kir. Földmivelés- ügyi minister ur intézkedett, hogy a tarczali vincellériskolánál felállított szénkéneg-raktár- ban 225 métermázsa szénkéneg álljon rak­táron, — Midőn e körülményt örömmel köztudo­másra juttatjuk, felhívjuk a szőlősgazdák figyel­mét, kik szőlőiket szénkéneg alá akarják te­lepíteni. Fe hívás SiőIöoltványoK elöjejyzésóre Kötelességemből kifolyólag figyelmeztetem Hegyaljánk szőlőbirtokosait, hogy hazánk egye­dül számottevőbb szőlőoltványtermelő telepének tulajdonosa: az országos szőlőoltvány telep részvénytársaság Aradon, az 1898. év őszén és az 1899-ik év tavaszán kiszolgáltatandó furmint, hárslevelű és muskotály oltványok ké­szítésére már most előjegyzést nyitott, melyre azonban, betekintésem szerént, éppen e vidékről a megrendelések csak gyéren folynak be. Miután pedig oltványaik biztos kiszolgál­tatására csak azok számíthatnak, kik azon olt­ványokat, melyre szükségük lesz, már most meg­rendelik, illetve lefoglalják, másrészről pedig a tarcali telepet a nyár folyamán ért nagy jégve­rés miatt megfelelő amerikai szőlővessző anyag hiányában a jövő évben a sárospataki oltvány­telepen is csak alig nehány ezer kiadható olt­ványt fogunk készíthetni, termelőink tehát in­nen sem fogják szükségletüket fedezhetni: en­nek folytán nem ajánlhatom eléggé melegen és nyomatékosan, hogy oltványszükségletét nevezett részvénytársaság igazgatóságánál Aradon (kis körút 9. sz.) ki-ki minél előbb igyekezzék biz­tosítani, nehogy az ott készítendő oltványmennyi­séget más fajták megrendelői foglalják le. Tarczalon, 1897. norember 4-én. 1—2. ZKIcsinsz; 12:37-, m. k. v. iák. igazgató. Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottsá­gának S.-a.-Ujhelyben, 1897. évi szeptember hó 30-án tartott üléséből. 353/20548 sz. Olvastatott a szabályrendele­teket készítő bizottság jelentése a községi és vármegyei pótadók kivetése tárgyában alkoto t szabályrendeletnek a belügyminiszter ur ő nagy méltósága által 18366 szám alatt kiadott intézvény értelmében elrendelt átalakítása tárgyában. A mennyiben a vármegye közönsége által alkotott szabályrendeletében oly intézkedés, a mely az idézett intézvény rendelkezéseivel ellenkeznék nincsen, az átalakítás tárgytalansága iránt tett jelentés tudomásul vétetett. A mennyiben azonban gyakorlatban tény­leg úgy van, hogy a községi adók mindig az előző évre kiszabott állami adók után vetetnek ki, a hivatolt intézvény rendelkezése értelmében a főszámvevő és a főszolgabirák utján a köz­ségek utasítsanak, hogy jövőre úgy a vármegyei mint a községi pótadókat a számadási évre elő­irt állami adók után vessék ki. Kmfent Jegyszette és kiadta: Dókus Gyula. főjegyző. Másolat. 18399/11 sz. M. kir. belügyminiszter. Kör­rendelet valamennyi vármegyei törvényhatóság­nak. Több előfordult esetben tapasztaltam, hogy a községi pótadók kivetése és beszedése körül egyes községekben azon eljárás követetik, hogy a községi pótadók az 1886. XXII t. c. 130 §-ának világos rendelkezése ellenére nem a folyó évi hanem az előző évi állami adók után vettetnek ki. Miután ezen helytelen eljárásból származó panaszok és vizsgálatok mindegyre sűrűén for­dáinak elő, szükségesnek látom annak meg­szüntetése iránt körrendeletileg intézkedni. Mi- hezképest utasítom a törvényhatóságot, hogy az 1886, XXII t. c. 18 §-ában foglalt feladatához képest a célra, vezető intézkedések haladék nél­küli megtétele mellett, szerezzen érvényt a vármegye területén lévő összes községekben és rendezett tanácsú városokban az 1886 XXII t. c. 130 §. azon rendelkezésének, mely szerint a községi pótadók mindenkor a folyó évi állami adók arányában vetendők ki. Ezen alkalommal arra való tekintettel, hogy a vármegyei pótadók kivetése körül is egy két vármegyei törvény- hatóságnál azon gyakorlat követtetik hogy a pótadók nem a folyó évi, hanem az előző évi állami adók után vetettnek ki, és természet­szerűleg ebből is számos panasz és visszásság, keletkezik. Szükségesnek találom egyúttal a vármegyei pótadók egyénenkénti kivetése körül követendő eljárást is ezen vonatkozásában egy­öntetűién szabályozni. A vármegyei pótadókról ugyan a törvény nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy azok a folyó évi állami adók után veten­dők ki, azonban az 1886. XXII t. c. 130 §-ában a községi pótadókra vonatkozólag foglalt ren­delkezés hason természeténél fogva csak is azon eljárás látszik törvényszerüleg indokolhatónak és az addigi tapasztalatok szerint célszerűnek valamint a sűrűn ismétlődő panaszok és visszás­ságok megelőzésére alkalmasnak, hogy a vár­megye pótadók épen úgy a mint a törvény rendeleténél fogva a községi pótadók is min­denkor a folyó évre kivetett állami adók után rovassanak ki. Miután pedig egyes előfordult esetekben a pótadóknak az előző évi államiadó, alapján való beszedését az illető törvényhatóságok azzal indokolták, hogy a pótadóknak a folyó évi állami adók arányában való kivetése s be­szedése gyakorlatilag nehézségekbe ütközik, szükségesnek tartom e helyütt megjegyezni, hogy ezen ellenvetés tévedésen alapul. Ugyanis az 1883. XL1V t. c. 39 §-ának második bekez­dése értelmében addig, a mig a folyó évre történt adókivetés eredménye az adókivető köny­vecskéjébe bejegyezve nincs, az évnegyedi részletek a megelőző évi adókirovás szerint fize­tendők ; az idézett törvényezikk 43 §-a értelmében ugyan ez áll a pótadókra nézve is, minélfogva a legkissebb akadály sem forog fenn arra nézve, hogy addig is a mig a folyó évi állami adók valamennyi adónem szerint az előfizetők köny­vecskéibe előiratnak. a pótadók is az előző évi előírás arányában szedessenek. A kiegyenlítés a harmadik évnegyedik és negyedi részlettörlesz­tése alkalmára maradván. Ebből következik, hogy a pótadóknak a folyó évi állami adók arányában való kivetése és beszedése egy­általában nem ütközik gyakorlati nehézségekbe. Az előadottak alapján az összes vármegyei tör­vényhatóságra kötelező szabályként ezennel el­rendelem, hogy jövőben a vármegyei pótadók mindenkor az azon évre kivetett állami adók alapján vettessenek ki, a mely évre vonatkozó­lag a törvényhatóság valamely pótadónak kive­tését elhatározza. Továbbá kijelentem, miszerint tekintve, hogy a vármegyei és községi pótadók egyenkénti kivetésének alapját az államadók képezik, önként értetik, hogy az egyes adózók állami adójának évközben történő netaláni leszállítása esetében a pótadók összege is hiva­talból és az érdekelt fél külön felszólalása nél­kül, a megfelelő arányban leszállítandó, viszont pedig az egyes adózók állami adójánál bekövet­kezhető utólagos előírások vagy pótkivetések eseteiben a vármegyei és községi pótadókban is megfelelő pótelőirás eszközlendő. Végül utasítom a törvényhatóságot, hogy a mennyiben az 1883. XV t. c. 10 §-a alapján a vármegyei pótadók kivetéséről, kezeléséről és behajtásáról alkotott szabályrendelete a jelen rendeletemmel ellenkező intézkedéseket tartalmazna azon esetben a sza­bályrendeletet, jelen rendeletemmel hozza össz­hangba, s az ily kép módosított szabályrendeletet hozzám a jóváhagyási záradékkal leendő ellátás céljából terjeszsze fel. — Budapestenl897. május 10-ikén A miniszter h: Latkóczy Imre s. k. államtitkár. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A-Ujhelyben 1897. évi szeptem­ber hó 30-án tartott üléséből. 481/19105 sz. Ovastatatott a belügymi- nister őnagyméltóságának folyó évi szeptember hó 19-én 50743 szám alatt a táncoktatás sza­bályozása iránt kiadott körrendeleté. A körendelet másolatban tudomásul vétel és alkalmazkodás végett az alispánnak, tiszti főügyésznek, központi jegyzői karnak és a 10 járási főszolgabírónak kiadatni, és a közönség tájékoztatása céljából a „Zemplén“ hivatalos lapban közzé tétetni határoztatott. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Dókus László Dókus Gyula IV. aljegyző. főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 50743/v—B/67 sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. — A magyarországi tánctanitók egyesületének a tánctanitói rendtartás megokolása tárgyában a magyar országgyűlés képviselőházához benyúj­tott és a magyar képviselőház részéről nekem kiadott emlékiratából arról győződtem meg, hogy különösen az úgynevezett nyilvános tánc­iskolák intézménye, vagyis azok, amelyek nem egyes tan- és nevelőintézetekben, vagy csalá­doknál állanak fönn, hanem bárki részére hozzá­férhetők, erkölcs rendészeti szempontból sza­bályozást igényelnek: ennélfogva a kérdés ren­dezése érdekéből az 1897. XL t. c. I-ső §-a alap­ján a következőket rendelem el. — 1. §. Nyil­vános táncoktatáshoz rendőrhatósági engedély szükséges, mely csupán megbízható és kifogás­talan előéletű egyéneknek adható. Olyanok, kik szakavatottságukat oklevéllel, vagy akik a ma­gyarországi tánctanitók egyesülete részéről ki­adott bizonylattal képesek igazolni, mások fölött előnyben részesitendők. Engedélyt rendszerint csak magyar állampolgárok nyerhetnek, külföl­dieknek kivételesen csakis beíügyministeri en­gedéllyel adható. — 2. §. Mindkét nem­beli tánetanulók, életkoruk szerint csoportosítva, vagyis a gyermekek és a felnőttek külön-külön órákban oktatandók. A gyermekek oktatása az esti kilenc órán túl nem terjedhet. Felnőttek mindenütt csak a hatóságilag megállapított ze- nélési zárórán belül oktathatók, mi a törvény­szabta bélyeggel ellátandó rendőrhatósági enge­dély-okmányban határozottan kikötendő. — 3. §. A nyilvános tánciskolák rendes oktatási óráiban idegenek nézőként nem vehetnek részt. Kivételt képeznek az oktatandók hozzátartozan- dói. — 4. §. Az oktatásért csupán az előre meg­állapított és az engedély okmányban számsze­rűleg kitüntetett évad, havi, vagy leckedijak szedhetők. — 5. §. Nyilvános tánciskolákban zenekiséretként rendszeerint csupán egy -egy zon­gora használható. — 6. §. Ételek vagy italok cukrászati vagy kávéházi cikkek kiszolgáltatása úgy pénzért mint ingyen valamint ételek és italok behozatalának megengedése nyilvános táncoktatási órákban szigorúan tilos. Kivételt képeznek a frisitőül szolgáló ivóvíz, gyümölcs­nedvek (citromviz, málnaszörp stb.) nyersgyü­mölcsök. — 7. §. A szorosan vett oktatási helyiségben a táncórákban tilos a dohányzás. — 8. §. A táncoktatást befejező szokásos zármulat­ságon a 3-ik 5-ik és 6-ik §§-ok tilalmai a fel­sőfokú hatóság által szükség esetében felfüg- geszthetők. — 9. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők rendőri kihágást kö­vetnek el, s amennyiben nem a fennáló törvé­nyek alapján, vagy máskép büntetendők, 50 krajcártól (1 koronától) 100 forintig (200 koro­náig) terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetében 3 órától 10 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni. Súlyosabban beszámolás alá eső körülmények között, vagy ismétlés esetében a táncmesterek ezenfelül az engedély időleges vagy végleges visszavonásával is büntethe­tők. — 10. §. Az ezen szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetésekből befelyt összegek az illető helybeli szegényalap javára fordítan­dók. — 11. §. Bíráskodó fokozatos hatóságok­ként az 1880. évi augusztus hó 17-én 38547 sz. alatt kelt eljárási szabályzat 8-ik §-ában felso­rolt hatóságok járnak el. — 12. §. Ezen sza­bályrendelet 1897. évi október hó 1-én lép ha­tályba. — Budapesten, 1897. évi szeptember hó 9-én. Perczel s. k. 5520/1. 97. A szerencsi főszolgobirtóól. Körözés. Harkály István e.-bényei lakosnak 1 db. fehér szőrű, fenálló szarvú, hasított fülü 8 éves tehene és egy darab fehér szőrű, széjel álló szarvú 7 éves tehene a községi legelőről f. évi október hó 31-én nyomtalanul eltűnt. — Körö­zését elrendelem. Szerencs, 1897 nov. 3-án. Pintér István, főszolgabíró. Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, november 7. Engelbert november 8. Gottfried november 9. Tivadar vt. november 10. Av. András november 11. Márton pk. november 12. Jozafát + november 13. K. Szaniszló szerkesztő póstája. N. A. úrnak — Bpest. Beérkezett. Köszönöm. Cs. M. — Spatak. Szives türelmét kérem. Kivánata szerint szigorúan fogom megbírálni, N. N. — Kassa. Már jobban! M. J. úrnak — Gsortész. A kétféle adókulcs nyitja az 1886. 22. t. 0. 130 §-ának rendelkezésében rejlik. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos Éhlert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom