Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-10-24 / 43. szám
1897. október 24. I. Melléklet a „Zemplén*' 43. számához. nem-é ugyan egy ünnepnek két külön-külön időben való megtartásában találja-é kárhozatos alapját ? I Mely minden józanul gondolkozó keresztény előtt oly visszás, oly elitéit állapot, melynek megtűrése, kiválóan itt szép magyarhazánlibán, bizonyára rég időktől felelőséggel terheli Isten és a világ előtt az intéző köröknek még azokat a tagjait is, kik már régen siri álmukat aluszszák 1 . . . Azért nemcsak sajnos, de csodálatos dolog is, hogy az intéző körök, főleg a mostani „egyház politikás“ időben észre nem veszik, hogy ugyan egy ünnepnek két Ízben, tehát külön- külön időben való tartása, még a szó szoros értelmében vett átalánosságban is igen botrányos és káros mindakét szertartása kát. népre, mert midőn az egyik fél karácsony, husvét, pünkösd, vagy más jeles nagy ünnepein hivalkodva hordja a trágyát, vagy végez más nehéz munkát s a másik szertartásu kát. nép ugyancsak a kölcsönt viszonozva, szintén hivalkodva igy sérti a másik fél ünnepeit: vájjon nem mintha csak a tükörben látnánk a kát. sz.-egyháznak, mint jó anyánknak nyugodt arcát, ha mindkét szertartásu katolikus hű fiai valódi testvériséggel egyszerre ünnepelnék a karácsony sz.-ünnepét, s vele együtt a többit. De nem lehet ezúttal elhallgatni azt sem, hogy a két szertartásu kát. házaspár — a békesség okáért — számtalan esetben megegyezik arra nézve, hogy egyik ünnepet sem fogják megtartani. S ezekből, s ezeknek fiaiból válnak aztán a köznép között is az úgynevezett „jó katolikusok“ kik csak névleg katolikusok. Hogy pedig mind a két ünnepet megtartanák a külön szertartásu házaspárok, ez csak kivételként ritka eset. És a gkat. nagy számban lévő cselédséget vájjon ne émlitsük-é? Kik latin kát. szolgálatban soha a maguk ünnepét meg nem tarthatván : teljesen elszoknak a gkat. templomtól! Holott az egyiittünneplés mellett, legalább a nagyobb ünnepeken, mégis csak elmehetnének saját templomukba, s az együttünnepelés mellett nem lennének kénytelenek dolgozni saját ünnepeiken ! Bizony-bizony nagyon is ide szól drága Üdvözítőnknek azaz utasítása, hogy „a jó pásztor elhagyja a 99-et s megy keresni a'századikat. “ És itt nem is kell keresni, csak inkább megtartani és megőrizni azokat a számos ezreket, kik fájdalmasan viselve annak tudatát, hogy az intéző körök nem törődnek az ő most vázolt helyzetükkel, csak tűrik magukon azt, hogy ők gkatolikusok, ám könnyen készek megválni egy oly szertartástól, melynek őrei nem tudják őket elősegíteni abban, hogy ünnepeiken ne lennének kénytelenek dolgozni. Vége köv. Vármegyei ügyek. Hivatalvizsgálat. Főispánunk Öméltósága Szerencsen, f. hó 21-én, titkára kíséretében látogatást tett a szolgabirói hivatalban s ugyanaka mérleget, s mindkettő kardot fogott kezében. A békés polgárból katona lett, mert kitört a háború. Az ifjú ott hagyta kedvesét, mindenki futott a zászló után, melyet a tisztelendő ur kibontott, agg fiatal, szegéuy és gazdag mert az volt a hivó szózat, hogy: „A hazáért.“ És Rebeka hiába várta férje hazatérését, nem jött, elsodorta] őt is az ár, a lelkesedés. A honszeretet lángja lobbant fel szivében, s anélkül, hogy .elbúcsúzott volna szép nejétől s egyetlen gyermekétől, követte a zászlót, mely elvitték a csaták mezeire. Rebeka látva, hogy hiába vár, s az álom is már-már lezárta könyektől árasztó szempilláit, nyugalomra tért. És azóta sok-sok estén és éjelen át viraszt- va, várva férje hazaérkezését, az meg csak hirt sem adat magáról. Éjjel, midőn a szellő suhogá- sát^hallotta, azt hitte, hogy férje kopog, s nappal, ha egy galamb repült el háza mellett, azt vélte, hogy postagalamb. A szőke fiúcska, aki már dadogni kezdett, gyakran igy szólott „apa“ ! S ez mineannyiszor csak könyeit csalta ki szeméből. Sokáig várt kétség és remény között. S már az Ínség és nélkülözés is beköszöntöttek a kis hajlékba. Az apa a hazáért harcolt, s nem volt, a ki megkeresse a mindennapi kenyeret. Már nehány megtakarított talérkáját is felemésztette. Szívesen dolgozott volna. De mihez fogjon? Varrásra nem volt szüksége senkinek, mert csak zászlókat és katona-dolmányokat várták széles e hazában. Nélkülöztek, de azért nem zúgolódtak sem anya, sem fiú, s reménynyel eltelve várták a hazatérő férjet, az apát. (Vége köv,) kor a hivatali pénzkezelést, nemkülönben az ügymenetet is megvizsgálta. A mindkét irányban tapasztaltak fölött, s annyival is inkább, mert az ügymenetet kurrens állapotban találta, örömének és megelégedésének adott kifejezést. Uj bizottsági tagok. A vármegyénk bizottságának választott tagjai sorában elhalálozás, eltávozás, vagy időközben a legtöbb adót fizetők csoportjába történt belépés következtében támadt megüresedett helyekre, f. hó 19-én választották meg az uj bizottsági tagokat, kik közül, lapunk zártáig, a következők nevei jutottak tudomásunkra: Dutkay István málczai, Altmann Lajos berettői, Marikóvszky Pál dr. t.-terebesi, Plathy Zsigmond tokaji, Polyánszky Gyula technai, Pintér István szerencsi, Szmre- csányi Béla dr. újhelyi, Zembery János petró- czi, Pogány Gerő dr. nagy-mihályi, Kantha Vilmos perbenyiki és Jelenek Gyula n.-mikályi lakosok. Szerencsen, minthogy három jelölt közül abszolút többséget egyik sem nyert, szükebb körű választás lesz. Az uj bizottsági tagokat, egyenkint és összcségben, atyafiui szeretettel köszöntjük ! Az árvaszéki elnökség, mely még a közel múltban, amikor mi is irtunk róla, olyan auspiciumok alatt állott, hogy uj elnök választásra nyílhatott kilátás, — ma, amint a legkom- petensebb helyről tudjuk, hamarosan nem] fogja a választó-közönséget foglalkoztatni, mert Pay- zsoss Andor, igen tisztelt barátunk, aki a szóban levő konkrét állást közmegelégedésre és a legteljesebb kötelességtudással tölti be, az elhatározó körülmények természetében beállott változásra való tekintettel s ez időszerint nem érzi magát indíttatva arra, hogy nyugdíjaztatását kérje, illetve, hogy állásáról lemondjon, — mit is örvendő készséggel juttatunk a közönség tudomására. Áthelyezés. Gaál Jenő közig, joggyakorlót, aki mint kisegítő szolgabiró Szerencsen egy teljes évig volt alkalmazva és azalatt úgy a közönségnek tiszteletét, mint följebbvalóinak elös- merését kiérdemelte, főispánunk Öméltósága, szintén kisegítő szolgabirói minőségben, K.-Hel- meczre áthelyezte. Gratulálunk a Bodrogköznek 1 Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujlielyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. okt. 16-ától októb. 23-ig) a) házasságot kötött: 2 pár; h) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 08 esetben ; d) elhalálozott: 06 egyén. Hírek a nagyvilágból. A politikai helyzet egyre nyomasztóbbá válik a Reichtratban, ahol a pártok kikesere- dése egymás ellen már-már a késhegyig megy. Őfelsége a király, hogy a Badeni kormányt, melynek létalapja erősen inog, támogassa Budapestről Bécsbe utazott. II. Miklós orosz cár e napokban látogatáson járt II. Vilmos német császárnál. Munkácsy Mihály, világhírű festőművész hazánkfia, aki súlyos idegbajban szenvedett, már annyira jól érzi magát, hogy naponta hosszabb sétákat tesz. Szerbországban a Rísz ti cs-kormá ny beadta lemondását. Sándor király kedvelt kormányának lemondását elfogadta. Hírek az országból. A főrendiház hódoló föliratát letette a trón zsámolyához, háláját nyilvánítván Őfelségének azért a királyi tényeért, hogy a magyar nemzet nagy alakjait megtisztelte. Az állami közös terhek viselését Magyarország és Ausztria, úgyszintén Magyarország és Horvátország közt ideiglenesen szabályozó törvényjavaslat, alig egy óráig tartott vita után, az országgyűlés képviselőházában elfogadtatott. A provizórium tehát magyar részről már is biztosítva van. De nem igy Ausztriában, ahol a pártok fejjel-lábbal vannak összeforgatva. Mátyás király szülőháza Kolozsvárt düledezőben van. A városi bizottság elhatározta, hogy a házat lebontatják és a régi anyag föl- használásával újjáépíttetik ugyanolyan formába, amilyen a régi volt. Á „Magyar Színház«, a tánc és a zene, a komoly és vig dráma múzsáinak uj, fényes hajléka, f. hó 16-án nyílt meg Budapesten. Görgey Artur, egészségi állapotát a kiállott súlyos tüdőgyuladás után visszanyervén, téli tartózkodásra Visegrádi-ól Budapestre költözött. A Martinovics-bizottság elhatározta, hogy a „magyar jakubinusok“ sírjára emlékkövet állíttat, mégpedig a magyar szabadságharc félszázados ünnepével kapcsolatban a jövő év folyamán. Uj postabélyegek. A jövő év jan. hó 1-étől kezdve egy, két, három stb. filléres postabélyegek jönnek forgalomba. Különfélék. — Személyi hírek. Kramolin Viktor, kassai kir. főügyészi helyettes, a múlt hét első napjaiban az újhelyi kir. ügyészség ügykezelésének megvizsgálása céljából Ujhelyben időzött. — Clair Gyula, tábornok honv. kér. parancsnok Kassáról — és Wollenhoffer Emil, ezredes, ezredparancsnok Miskolczról, az újhelyi honvédzászlóaljat f. hó 22-én megvizsgálták. — Plébánosi beigtatás. A s.-a.-ujhelyi róm. kát. egyház f. hó 20-án igtatta be ünne- piesen ft. Katinszky Géza szentszéki tanácsost plébánosi székébe, akit a kegyes patróna, Wallis Gyuláné, szül. Somogyi Ilona grófné, Bécsben még a f. évi febr. hó 20-án kelt elhatározásával nevezett ki a ft. Lengyel Pál plébános el- hunytával oly korán árvaságra jutott hívek lelkipásztorává. A beigtatás d. e. 9 órakor „Veni Sanete“-val kezdődött a templomban, melynek ez ünnepies alkalommal minden zugát szorongásig megtöltötte a hívek és a Krisztusban hittestvérek serege. Nagy számmal voltak jelen, kivált pedig Kassáról, ahonnan az uj lelkipásztor Ujhelybe kineveztetett, előkelő vendégek úgy az egyháziak, mint a világiak köréből. A hivatalba igtatást ft. és nsg. Szekerák Kálmán apát-esperes, s.-pataki lelkész, mint püspöki biztos végezte fényes papi segédlettel, alkalmi hatásos beszédének fonalán átadván az evangéliomos könyvet és a templom kulcsait, mint a jog és a hatalom jelvényeit az uj lelkipásztornak, kiben, mint mondotta, az akarattal erő párosul. Kánoni bevezetés, egyszersmind ünnepies beigtatás után az uj plébános elmondotta az apostoli hitvallást és letette a hüségesküt, amidőn a püspöki biztos részéről, most már mint a s.-a.-ujhelyi rk. egyháznak ünnepiesen bekebelezett lelkipásztora üdvözöltetett. Jóleső hatást gyakorolt a püspöki biztosnak üdvözlőbeszédéből az a passzus, melyben, szinte parancsképpen mondotta a beigta- tott plébánosnak, hogy legyen a más vallásuak irányában a béke angyala, — és hogy mindenkit szeressen, hogy ő is mindenkitől szerettessék, — végre hogy tegyen jót minden emberrel különbség nélkül. Ekkor nyújtotta át neki a szertartáskönyvet, mondván, hogy a beigtatott lelkész táplálja majd az angyalok kenyerével az éhező lelkeket. Végezetül a hívek felé fordulva és hozzájuk szólva mondotta, hogy uj lelkipásztorukat az üdvösség utján kövessék örömmel, buzgón, hűségesen és szeressék, mint szerető atyjukat, összekötő kapósul lelkeikre kötvén a kölcsönös bizalmat. — Most újra [felhangzott a „Veni Sancte“, miközben az uj plébános a szószéken megjelent, hogy elmondja beköszöntő szent beszédét. Jeligéül e szavakat vette ajkára Szent János evangéliomából (XX. 19.) „Békesség nektek !“ amely szent szavakuak szive, esze, lelke ünnepies hevületével adott szép, hallgatóságát vallás különbsége nélkül megnyugtató értelmet és magyarázatot, beszéde végén pedig imádkozott: XIII. Leó pápáért, — a királyért s királyi családért, kérvén s kívánván, hogy keljenek nemes versenyre a haza boldogitásában, — Zsigmond püspökért, — a kegyurnőért, — a beigtató esperesért, —• a vármegye és a város közönségéért, — a paptársakért, — a hallgatóságért, — végre önmagáért, hogy mint lelkész és honpolgár híven teljesíthesse kötelességét. Most énekes mise következett. Mise előtt a „Veni Sancte“-t, mint mise alatt a szebbnél szebb énekeket a főgimn. ifjúság énekelte Lőb Antal piarista-tanár dirigálása mellett. Mise után a lelkészlakon paptársainak, úgyszintén a rk. egyháztanácsnak és iskolaszéknek tisztelgő küldöttségeit fogadta az ünnepelt. — A beigtatásnak, hogy úgy mondjuk polgári része, vagyis a közebéd, d. u. 1 órakor kezdődött, a vármegyeházának erre az alkalomra átengedett nagy- és kis termeiben, ahol vagy 180—200 főnyi vendégsereg gyülekezett egybe, papok és világiak feles számban. Az asztalfő helyén ft. Katinszky Géza ült, mint házigazda, jobbján Molnár István főispán, balján Mailáth József gr., jobbrul is, balrul is az M. betű, mintegy szimbolizálván, hogy az a lelkipásztor, akit ma avattak be aránylag rövid itt szereplésü elődök után, két M, azaz két ezredév számára hivatott utód lesz az idők rendjében. A pompás ebédet: (ragu-leves, kecsege és tok tartármártással, angol bélszín és roszböf fris zöldséggel, őz- és nyulgerinc, szárnyas pecsenyék, befőtt-gyümölcscsel és zöld salátával, túrós galuska, káposztás rétes, parfé ostyával és mogyorós szeletekkel, sajt és vegyes gyümölcs, kávé, konyák), Bock Imre vendéglősnek jó hirü konyhája szolgáltatta föl közmegelégedésre, —
