Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-09-26 / 39. szám
II. Melléklet a „Zemplén“ 39. számához. nagynehezen kiindult a vasúti állomás felé. Útközben a menyasszony ruhájának megigazitása miatt betért Grünwald Kossuth-utcai boltjába, azonban alig hogy belépett, a bolt előtt maradt vőlegény megugrott s eszeveszett iramodással futott a Palotás-utcán lefelé, a hülledező menyasszony pedig „fogják meg“-et kiabálva utána. A Rózsa-utca sarkán el is fogták s egy előhi- vott rendőrrel bekísérték. Itt aztán a cseléd panaszát fölvéve kihallgatták a vőlegényt és csakhamar kiderült, hogy szélhámossal van a rendőrségnek, helyesebben a menyasszonynak dolga, aki a leirt módon akart pénzre szert tenni, mert Hojszák uram, a czeglédi kapitányság távirati értesítése szerint, közönséges csavargó. Héczei Erzsi kevés híján visszakapta a pénzét, most csalódottan gondol vissza rövidre szabott menyasszonyságára. — A kir. törvényszékről. F. hó 23-án játszódott le annak a tragédiának az utolsó felvonása, amely a f. évi május hó 5-én Sárospatakon, a városháza épületében levő mészárosüzletben kezdődött, s melynek hőse Alaksa Lajos mészáros-segéd, ' áldozata: gazdája, Bucsi Szabó Béla volt. — Bár annak idejében tüzetesen foglalkoztunk ennek a bünpörnek az ös- mertetésével, s bár a f. évi julius hó 26-ikán megtartott végtárgyalásról is értesítettük közönségünket, mégis a dolog emlékezetbe hozatala céljából szükségesnek tartjuk pár szóval a bűneset tényállásával foglalkozni. — F. évi május hó 5-én történt, hogy Bucsi Szabó Béla, a nála segédként alkalmazott Alaksa Lajos vádlott által kezelt mészáros-üzletben utóbbival szóváltásba elegyedett, a szóváltás közben Bucsi Szabó Alaksát tettleg is bántalmazta, minek következménye az volt, hogy Alaksa Lajos Bucsi Szabó Bélát késével úgy megszurta testének hat helyén, hogy Bucsi Szabó eme sérelmek folytán életét vesztette. — Ebben az ügyben ítélkezett a f. évi szept. hó 23-ikán a kir. törvényszék büntető tanacsa, melynek elnöke: Emődy Béla tvszéki biró, bírák: Józsa István tvszéki biró, Kail Béla tvszéki albiró, jegyzője: Nemes Andor volt. A kir. ügyészséget: Dékány János kir. alügyész képviselte. A védő: Fried Lajos dr. ügyvéd volt. — A végtárgyalás megnyitása után a múlt főtárgyalás jegyzőkönyve olvastatott fel, majd Emődy tanácselnök ösmertette a pótvizsgálat által beszerzett adatokat, s miután a vádlott vétetett keresztkérdések alá, s Szepessi Arnold dr. és Waldmann Adolf dr. orvosszakértők meghall gattattak arra a kérdésre, hogy Szabó Béla a rajta konstatált sérelmek után képes volt-e még hat-hót lépést tenni, felolvastatott a vádlott és a Bucsi Szabó Béla erkölcsi bizonyítványa, amelynek tanúsága szerint Bucsi Szabó izgága, kötekedő egyén volt. Ezek után a tanácselnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítván, a közvád képviselőjét indítványtételre kérte fel, amire Dékány János kir. alügyész belekezdett hatásos s szónoki fordulatokkal bővelkedő vádbeszó- dóbe. Tagadta a vádlott által bizonyítani óhajtott jogos önvédelem fenforgását, bizonyítgatta a Bajusz Mihály mentőtanu vallomásának valótlanságát, mely szerint látta, hogy Bucsi Alaksát kezében késsel támadta meg s a vádlott vizsgálat vallomását vévén a tényállás megállapításának alapjául, ez alapon a szándékos emberölés bűntettének vádját beigazolva látja, s bár nem zárkózik el az elől a Liebermann tanú által is igazolt körülmény igaz volta elől, hogy a támadó Bucsi Szabó Béla volt, de véleménye szerint ez a támadás nem volt Alaksára oly fenyegető, nem volt oly veszélyes, amelylyel szemben jogosan használhatta volna az emberi élet kioltására feltétlen alkalmas eszközül a kést, s amely indokolttá tette volna Alaksa vádlottnak azt a ténykedését, hogy életétől foszsza meg Bucsit, s mindeme körülmények számbavételével vádat emelt Alaksa ellen a Btkv. 297. §. alatt meghatározott szándékos emberölés büntette miatt. — Az idő előrehaladott voltára való tekintettel a tárgyalás délutánra halaszta- tott, amikor is Fried Lajos dr. védő tartotta meg védőbeszédét, amely, eltekintve a Friedtől már megszokott elokvenciától, úgy retorika, mint jogi szempontból is műremek. Ékesen, meggyőzően fejtegette a jogos önvédelem fennforgását; ösmertette a Bucsi Szabó Béla előéletét, a közte és Alaksa között fenállott viszonyt. Bizonyítgatta azt, hogy nincs joga a közvádlónak az eskü szentsége alatt kihallgatott tanuk vallomását az ellenkező bebizonyításáig kétségbevonni; s hogy a közvádló kötelessége a bizonyítás. Szép szavakkal festette azt a kényszerhelyzetet, melyben Alaksa állott megtámadójával szemben; meggyőzően fejtegette, hogy Alaksa abban a helyzetben volt, ahol választania kellett az ő élete s megtámadója testi épsége közt; hivatkozott a Verbőczv hármas könyvére, amely szintén ös- merte már a megtámadott védtelen védelmi jogát, hasonló esetekben. A kúria által megállapított joggyakorlatra hivatkozva, analóg eseteket hoz fel s a Btkv. 79. §-a alapján védencének felmentését kérte. A Btkv. 79. §-ának alkalmaz- hatlansága esetén a Btkv. 103. §-ában meghatározott halált okozó súlyos testi sértés bűntettének fenforgását bizonyítgatta a szándékos emberölés bűntettével szemben. — Ezután még egyszer Dékány kir. alügyész és Fried Lajos dr. emeltek szót álláspontjaik értelmében, mig végre délután V25 órakor a törvényszék Ítélethozatalra vonult vissza s rá egy órára meghozta azt az ítéletet, mely szerint Alaksa Lajost, a btkv. 79. §-ának 2-ik bekezdése, a jogos önvédelem alapján, a Bajusz Mihályné vallomásának, s az összes bizonyítékok mérlegelése után felmentette s azonnal szabadlábra helyezte. —- Dékány alügyész az ítélet ellen fellebbezett s hivatalbóli felülvizsgálatot kért. — Egy csengőért — egy emberélet. Szopó István n.-tárkányi lakos juhászbojtár ellenséges viszonyban élt Gáti József szintén nagytár kányi lakossal, ki Fuchs Vilmosnál kocsis volt, az ellenségeskedés oka az volt, hogy Gáti Szopótói a múlt télen lovára két csengőt kért kölcsön, melyeknek egyikét elvesztette s árát meg fizetni nem akarta. Az ellenségeskedés emiatt mindig tartott köztök, mig folyó hó 17-én d. u. a korcsmába találkozva, béke poharat ittak. Azonban ez csak látszólagos volt, mert midőn hazafelé mentek, Szopó visszafordulva, a nála elrejtve lévő késsel Gátit úgy hátbaszúrta, hogy azonnal szörnyet halt. Szopó gyilkos munkája után nyugodtan haza ment s lefeküdt. A biró azonnali feljelentése folytán a kir.-helmeczi csendőrség részéről az őrmester 2 csendőrrel s a bíróval azonnal a helyszínére s onnan a gyilkos lakására ment, hol csakis az őrmester tapasztalt ügyességének köszönhető, hogy a gazember egy újabb gyilkosságot nem követett el. Ugyanis midőn az őrmester álmából felrázta, a gyilkos felült ágyában, kutatni kezdett maga körül, s kereste amár egy Ízben használt kést, de az őrmester szuronyát torkára szorítva megmozdulni nem engedte, mire a két csendőr megkobozta s Szopó csizmaszárából csakugyan előkerült a véres gyilok, melyei együtt f. hó 19-én a csendőr őrmester átadta a k.-helmeczi járásbíróságnak. — A bcdrogköz veszedelme. A bodrogközi járásban az elmúlt 3 hónap alatt, mint tudósítónk írja, 29 tüzeset volt, mely tűzesetek összes kára mintegy 200,000 ftra rúg. — Családi dráma. Nagy ribiliót csapott Kolozsvári István kir. járásbirósági börtönőr f. hó 18-án délután. Nevezett ugyanis —mint mondják — „Nehéz természetű“ ember; a feleségével folyton civakodott, sőt nem egyszer durván bántalmazta is, emiatt gz asszony elhagyta s kivándorolt Amerikába. Ám a fészek nem soká maradt elhagyottan, csakhamar egy csinos, fiatal, szemrevaló menyecske foglalta el a törvényes hitves elhagyott helyét, de biz a régi nóta csak ismétlődött; a fentebb mondott napon is nagy visításra, kiabálásra csődültek össze a járásbíróság épületének szomszédai s az arra menő népség. Az új asszony, „kapta ki a magáét. “A lakásukban kezdődött, a járásbíróság udvarán folytatódott s az utcán végződött a dráma — egyelőre. A dolognak az akörülmény ad leginkább drámai fordulatot, hogy a dühöngő szolga, ki talán kissé ittas is volt, egy bírósági napidijast és egy adóhivatali tisztet is, kik közbeléptek, s csillapították, tettlegesen bántalmazott. Platthy járásbiró jelentésére, mint értesülünk, a s.-a.- uj helyi törvényszéki elnök emiatt Kolozsvárit állásától felfüggesztette s ellene a bűnügyi eljárást meginditatta. — „Törlesztéses kölcsön.“ Felhívjuk olvasóink b. figyelmét a „S.-a.-ujhelyí Népbank, mint takarékpénztárinak mai számunkban foglalt hirdetményére. — Időjóslat szeptember 26-ára. Derült, száraz, meleg, hosszabb ideig állandó. Foulárd-selyemet 60 kr!6I 3 forint 35 kraj- caárig méterenként — japáni, chinia', s. a t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyemet 45 lcrtól 14 frt 65 kr. méteren ént sima, csíkos, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek Heiliicbci'g; G. (cs. és k. udvari szálütó) Melyeniskvárai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosjn elintéztetnek. 2. Irodalom. A »Vasárnapi Újság“ szeptember 19-iki száma II. Vilmos nőmet császár magyarországi látogatása alkalmából sok érdekes képet közöl a német császárról és az eddig lefolyt ünnepiességekről. A többek közt közli II. Vilmos császárnak a Parlaghy Vilma' magyar festö-müvésznó festette arcképeit, melyek közül az egyik huszár-ezredének forma ruhájában tünteti föl a császárt, Jantyik Mátyás rajzát a német császár Tatára érkezéséről, továbbá a hadgyakorlatokról Erdélyi pillanat-fényképeit, és képeket a tatai ünnepségekről, Csernó Géza amateur, Weinwurm és Kalmár fényképei után. — Közleményei közül fölemlítjük a következőket: »II. Vilmos német császár Tatán“ (képekkel). — »Egy vitéz magyar katona életéből* lovag Marcziányi Györgytől (képekkel: „Tábori mulatság a sehles- wig-holsteini háború alatt. Frigyes Károly porosz herceg és Dobos főhadnagy csárdás-táncolása“). — Regónytár: íDardentor Clovis“ Verne Gyula új regénye (a francia kiadás eredeti illusztrációival'.— „Hires asszonyok: „Dm Barry grófné (képpel). — „Egy levélre.“ Költemény. Erdélyi Zoltántól.—„Pest városa kilencven óvvel ezelőtt.“ „Volf György“ (arcképpel). — „Filléres takarékpénztárak.“ — „Ásatások Pompójiben.“ — Irodalom és művészet, Közintézetok, egyesületek, Sakkjáték és kóptalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetése negyedévre 2 ft, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV., ogyetem-u. 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak i ft 20 kr. Vettük a Szalay Baróti irta„JIagyar Nemzet Története* 64. füzetét. Ez a Habsburg-házbeli királyaink egyik legrokonszenvesebb s népétől annyira szeretett uralkodójának Mária Teréziának trónralóptótől az osztrák örökösödési háború utolsó kitöréséig adja elő az eseményeket, melyeknek folyamán a „Vitám et Sanguinem« hatalmas elhangzásával, Magyarország a Habsburg dinasztiának megmentője lön. Az illustrációk sorában mümellóklet gyanánt Hadik András gr tábornokot lóháton hozza. A többi képek ezek, Fleury bibornok, Pálffy János nádor. Mária Terézia a pozsonyi koronázódombon, Mária Terézia koronázásának emlékére vert érem, — A »Vitám et Sanguimen“ jelenetének egykorú allegorikus ábrázolása, — Ferenc lotharingi herceg Mária Terézia férje, — József főherceg gyermekkori arcképe, — Grassalkovich Antal, — VII. Károly császár, — Khevenhüller Lajos, András gróf, — Károly lotharingi herceg, — Halász Péter, a pest megyei nemesi fölkelők ezredese, — Hadnagy a Gyulai ezredből, — XV. Lajos francia király. — Egy-egy füzet ára: 30 kr. A nevelés apostola nem kis jelentőségű tisztére vállalkozik a magyar Svájcz uj szülőije a „Magyar Pestalozzi“. Ez mint a gyakorlati nevelés heti közlönye évi 4 ft előfizetési dij mellett fog közelebb Havas Gyula dr. kir. tanfelügyelő szerkesztésében Kolozsvárott megjönni. Uj irányt képviselve, érzékeny hiány pótlására hivatott. Mert az lesz a fontos és üdvös feladata, hogy a gyakorlati nevelés elveit s ezek alkalmazásai módját ismertesse tudományos alapon, de a lakius közönség igényeihez mérten. Ezért a logmolegebbon ajánlhatjuk a szülők és tanítók pártoló figyelmébe. Párisi Divat. Minél több festőit, drágát, szépet, sajátszerüt karol föl a divat, öltözködni bizonyos tekintetben annál nehezebb, mint azt a hölgyek nagyon jól tudják, mert a divat ilyen korszakaiban két veszély van; az egyik az, hogy túlságos sokat kell költeniök, a másik pedig, hogy ruházatuk nem lesz mindenben Ízléses, vagy legalább is az excentricitásba csap. A magyar hölgyközön- sógnek meg van az a szerencséje, hogy most, mikor a divat megint épen a fönn említett sajátságokat tünteti föl, olyan útmutatót nyernek a „Párisi Divat“ c. lapban, a melynek segítségével mind a két veszély elkerülhető. A párisi és londoni nagy szabócégek mintaruháiról rögtön pontos rajzok és fényképek készülnek s a Párisi Divat azután ezeket mutatja be. De nem csak ábrákat ad róluk, hanem pontos szabásrajzokat is közöl; cikkeiben megmagyarázza a legszebb ruhák kószitósmódjait is úgy, hogy a hölgyek maguk is elkészíthetik. Kézimunka-ive szintén a legszebb és legújabb dolgokat mutat a be. Regénymelléklete illusztrált regényeket, rövidebb elbeszéléseket közöl. A „Pársi Divat“ előfizetési ára egy negyedévre 2 ft. A „Pesti Hírlap“ politikai napilappal együtt egy negyedévre 4 ft 50 kr. Az njságolvasás fő-saisonja köszönt be a hosszabbodó estékkel. Hol van az a valamennyire is művelt ember, aki a telet át tudná élni (vagyis inkább aludni) u;ság nélkül?! Leginkább kielégíti ma az olvasóközönség igényeit a Pesti Hírlap, mert a ma megjelenő napilapok közt tényleg leggazdagabb tartalmú s csupa elsőrangú Írók a munkatársai. Nincs ma oly lap, mely Jókai Mórt és Mikszáth Kálmánt rendes munkatársai közé sorozhatná s mellettük a politikai és szépirodalmi Írók egész gárdáját foglalkoztatná. Nincs ma oly lap mely előfizetőit annyi rendkívüli kedvezményben részeltetné; ilyenek: havonkinti jegyzóknapló minden előfizetőnek; teljes nagy képes naptár karácsonyi ajándékul; valamin a Párisi Divat cimü, gyönyörűen illusztrált heti divatlap kedvezményes előfizetése. Szóval a Pesti Hírlapot ajánlhatjuk legmelegebben t. olvasóink figyelmébe. Előfizetése negyedévre 3 forint 50 kr (egy hóra 1.20), a Párisi Divattal együtt negyedévre 4 ft 50 kr. Mutatványszámokat is lehet kérni a kiadóhivatalban (Budapest, V. Váci-körut 78), hova az előfizetési dijak is küldendők. Egyesületi élet. Meghívó. A Zemplénvármegyei agarász-társulat ez évi rendes közgyűlését szeptemper hó 29-én délután 3 órakor a vármegyeháza kistermében tartja. Midőn erről elnöki megbízásból tisztelt tagtárs urat értesíteni szerencsém van, becses megjelenését tisztelettel kérem. S.-A.-Ujhely, 1897. évi szeptember 15. Dókus Gyula, titkár. Meghívó. A „Zemplénvármegyei orvosgyógyszerészi egyesület“ 1897. éri szeptember hó 29-én d. u. 4 órakor, S.-A.-Ujhelyben, az árvaszéki tanácsteremben közgyűlést fog tartani ; amelyre az egyesületnek t. c. tagjait tisztelettel meghívom. Ä gyűlés tárgyai: 1. Egyesületi elnök választás. 2. „Országos orvosszövetség“, és „gyógyszerészi kamarák.“ 3. Egyesületi belügyek. 4. Indítványok. Sárospatak, 1897. szeptember hó 21. id. Lengyel Endre dr., egyesületi elnök. Nyilvános köszönet. Á. A. úr mai napon 20 ftot juttatott el hozzám azon meghagyással, hogy ezen összeget Zartl és társa gőzfürész-telep tulajdonos urak a helybeli népkonyha jótékony-egyesület javára küldütték.
