Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-28 / 13. szám

sok évig tartsa meg és éltesse! Harsogó és szűnni nem akaró „éljen“ volt erre a válasz; aztán Molnár J. s.-pataki főbíró és társ. tag az érdemekben kitűnő elnököt, úgyis mint a társulati tisztviselők éber ellenőrét, de különben mint legfőbb jóakaróját köszöntötte fel, — Berecz K. helybeli áll. s. közs. iskolai tanitó, rámutatással arra, hogy a szivattyutelep megszületett, neve pedig még nincs; a magyar ember pedig, ha a házánál „szaporuság“ esik, hát keresztelőt csinál: szeretné, ha itt is az lenne; legméltóbbnak látná, ha a monumentális árvízvédelmi mű, a köz hálájának örök tanúságaként alkotójáról, a Társulat részéről „József-telep“-nek neveztetnék el. Meczner Gyula v. kormánybiztos felhívta az indítványozót, hogy ebbeli előterjesztését a választmányhoz adja be, ami már meg is történt. — Mailáth József gróf elnök, reflektálva az előtte szólották szavaira, elmondotta, hogy ő, amit eddig a közjóra tett, szívesen tette; ami eredményt eddig elérhetett a közjóra irányuló működésében, köszöni a választmány és társulati tagok odaadó, lelkes támogatásának s erre tovább is számot tartva Ígérte, hogy életének javarészét továbbra is a társulat felvirágoztatására szenteli. Lelkes éljenzéssel fogadott szavai után Futó János veterán vizi férfiú, társ. felügyelő, Révy G. Viktor főmérnököt, mint a hatalmas műszaki alkotásnak, a szivattyútelepnek szerencsés kezű tervezőjét köszöntötte föl. Tósztok hangzottak még Farkas Kálmán kir. főmérnök, Sennyey Miklós a páratlan gazda és Sennyey Béla a lovagias főur alelnökökért, „Pista báró“ orsz. képviselőért, Meczner Gyula a nagyerejü és nagyerélyü kormánybiztosért, Kun Frigyes vál. tag s a Zemplénm. gazd. egyes, fáradhatatlan alelnökéért; Boronkay Farkas a tanulni szerető gazda-közbirtokosért. Fráter Zsig- mond pedig, a Bodrogköz ékesszavu „rigó“-ja, a választmányért ivott. Brandt Vilmos a bpesti Schlick-féle gyár r. t. főmérnöke, bár töri a magyar nyelvet, úgymond, de magyar honpolgár s törhetetlen hűségű fia kíván lenni a hazának : poharát a magyar ipar felvirágzásáért ürítette. r. 1.

— Uj fürdő. Stépán Gábor málczai nagy- birtokos buzdítására, Írja levelezőnk, Málczán társaság alakult, amely hivatva lenne, hogy a málczai és a környékbeli lakosok részéről kösz- vény és szembetegségek ellen már régóta eredményesen használt forráshoz fürdőházat építtessen. Az alakuló gyűlés f. hó 21-én délután volt a málczai kaszinó helyiségében. A megalakult társaság elnöke: Stépán Gábor, pénztárosa: Dut- kay István, tagjai: Szentiványi László, Lebovics Izsák, Kiss Tamás és Kovács Pál; fürdő-orvos: Róth Mihály dr. Van remény, hogy az uj fürdő- háznak még e nyár folyamán megnyílnak ajtai a szenvedők és gyógyulást keresők előtt. r. 1.

— Halálozás. Isztáncsról tudatják velünk, hogy özv. Fesztóry Istvánná, szül. Simonyi Emilia, életének 67-ik, özvegységének 8-ik évében, folyó hó 23-án szívszélütés következtében elhunyt. Temetése f. hó 25-én volt a gör. kát. egyház szertartása szerint, a családbeliek nagy szívfájdalma, a kiterjedt rokonság és tisztelők tömeges részvéte mellett. — Áldás és béke lengjen porai felett!

— Tűz. Tolcsváról Írják nekünk: Városunkban f. hó 25-én, este fél 6 órakor, egy ház, eddig ismeretlen okból, kigyulladt s dacára a késedelem nélkül megjelent segítségnek, egészen leégett. A szegény háztulajdonost nagy csapás érte, mert háza biztosítva nem volt.

Halálos szerencsétlenség. A tarczali állami kőbánya és kőzuzótelep gépháza megrendítő szerencsétlenség színhelye volt e hó 21-én. Almási Mihály munkás a kazán tisztítása után annak belsejét pctróleommal kente be, miközben a nála volt szabad lámpa lángjától a kazán oldalaira kent és a fenekén összegyűlt petróleom meggyuladt. A szerencsétlen még nagynehezen eltudott vánszorogni a kazán ajtajáig, honnan a rémült kiabálására összesereglett munkások kiemelték. Még eszméletén volt, sőt eltudta beszélni, hogyan érte az irtózatos szerencsétlenség; képes volt 3 neveletlen gyermekét a bánya mérnökének irgalmasságába ajánlani, a halotti szentségeket is magához venni, de irtóztatós sebei következtében még a bánya kórházában rövid lVa óra múlva kiszenvedett. Özvegye és gyermekei a kenyérkereső családfőt vesztették el benne. r- 1•

— Purim. Tokajból Írja levelezőnk: A múlt csütörtök este élénk képet öltött városunk főutcája. Zsidó polgártársaink purimjokat ünnepelték. Szokás szerint vig álarcosok jártak a kiváncsi közönség tömegében fel és alá. A publikum nem is volt hálátlan néző, egy-egy érdekes maszk után seregestől tódultak a kiváncsi- abbak. Folyt a jóizü tréfa, pattogott a humor szikrája. A város vendéglőjében az izr. fiatalság táncmulatságot is rendezett ez este. Igazán érdekes volt látni a magyar ruhába öltözött Hebron-rózsákat és a sarkantyus csizmában, ezerráneu lobogós gatyában, pitykés dolmányban és darutollas kalapban feszitő zsidó parasztlegényeket,

— A s.-pataki izr. ifjúság táncmulatságáról írja alkalmi tudósitónk: Kedélyes mulatság volt e hó 18-án Sárospatakon, a városháza nagytermében. A s.-pataki izr. ifjúság már harmadízben adta tanúbizonyságát civilizálódottsá- gának azzal, hogy a helyben uralgó előítéletekkel szemben jótékonycélu táncmulatságot rendezett. A kedélyes társaság vígan mulatott reggelig, nem érezvén hiányát azoknak, kik a saját fészkükkel is édes-keveset törődnek. Mert sajnos körülmény, hogy a pataki izr. hitközségben is vannak olyan fennen gondolkozó emberek, kik távoltartják magukat hitsorsosaik köréből; de még a nemes cselekedeteket is ignorálva, megvonják támogatásukat oly anyagi helyzetben élő hitsorsosaiktól, kik arra talán utalva volnának. A vigkedélyü társaság, mely a mulatságon jelen volt, bizonyosan elégült kedélylyel és kedves emlékkel hagyta ott „Terpsichore“ templomát. ■— Felülfizettek: Molnár János 4 ft; Galgóczy Barna, Moskovits Ignác 2—2 ft; Soltész Róza úrhölgy, Weinstock Károlyné, Fodor Jenő, id. Feldmeszer Herman, ifj. Feldmeszer Herman, Révész Imre, Róth Elek, Heimlich József és Schwarcz József 1—1 fttal.

— Lopott libák. A rendőrséghez tegnapelőtt három darab, valószínűleg a várost környező közeli falvak valamelyikéből lopott liba került. Igazolt tulajdonosuk a rendőrségnél átveheti.

— A „Kassai Népbank“ részvénykibocsátása. Lapunk jelen számában közöljük nevezett intézet részvénykibocsátási hirdetményét. Az intézeti üzletkör terjedésével és a forgalom nagyarányú emelkedésével szemben az igazgatóság célszerűnek találta az alaptőkék emelését s ez eszmét a közgyűlés is egyhangúlag magáévá tette. A mutatkozó élénk érdeklődés következtén az uj részvények átvételére csak a régi részvényeseknek adatik meg a jog, mely f. évi április hó 1-től ugyanazon hó 20-ig gyako- rolhátó. A hirdetményben foglalt feltételek oly előnyösek s a tekintélyes tartalékalap figyelembevételével a 65 ftnyi kibocsátási ár oly mérsékelt, hogy a részvényeseknek az elővételi-jog gyakorlását — saját érdekükben is — a legmelegebben ajánlhatjuk. A jegyzés módozatait illetőleg utalunk a kimerítő hirdetményre.

Korai fürdő -szezon. A magyarországi fürdőkben rendszerint későn, csak május hó közepén kezdődik a fürdő-szezon. Jórészt ez az oka annak, hogy a magyar közönség még mindig óriási tömegekben keresi föl a külföldi fürdőket, holott a magyar fürdőkben is megtalálhatná a klimatikus hatások és a források gyógyító ereje mellett azokat az intézményeket, melyek a különféle betegségek ellenében szüségesek. Ezen a bajon segít most az utóbbi esztendők során nagyszerű fejlődésnek indult Rajecz-fürdőnek az igazgatósága. E fürdőben ugyanis az idén már április hó 1-én kezdődik a szezon. Erre különösen alkalmas rendkívül kedvező éghajlati viszonyainál fogva, melyek már áprilisban is tökéletesen megfelelnek a különféle bajok ellen orvoslást kereső betegeknek. Rajeczfürdőn, hol eszten- dőről-esztendőre szinte meglepő arányokban nyilvánul a fejlődés, mely ezt a gyönyörű fekvésű helyet egyik leglátogatottabb és legkedveltebb magyar fürdővé tette, a kitűnő gyógyhatású meleg ásványfürdő, úgy Marienbad és Karlsbad között helyet foglaló hideg és meleg ásvány ivókúrája mellett tavaly óta a modern tehnika és orvostudomány minden igényeinek megfelelő hideggyógyintézet és a Franzensbádival egyenlő tökéletesen kipróbált vasas lápfürdők is állnak az üdülést és gyógyulást kereső közönség rendelkezésére. A most életbeléptetett újítás, vagyis az, hogy a szezon már április 1-én megkezdődik, lusonlókép arra vall, hogy a fürdő igazgatósága semmi áldozatot nem kiméi, mikor a fürdöző közönség igényeinek a kielégítéséről van szó. Rajeezfürdőnek vasúti állomása Zsolna, a m. kir. államvasutak mentén. Btt.

Hazai iparunk. Elvitázhatatlan, hogy hazánkban az ipar fejlődése ma már a legmagasabb nívón áll. Ott van többek között Gi-oss- inann S. fővárosunk eme elsőrendű cégének a Bécsi-utca 5. szám alatt levő nagy és előkelő férfiszabó-termei és kész férfi ruha-raktára, utóbbi, már mint látványosság is, méltó a megtekintésre. Tekintve, hogy ezen hosszú évtizedek óta fenálló előkelő cég — mely a fővárosi mágnás világ szállítója — úgy megbízhatósága, mint munkájának kiválóságával és lelkiismeretesen jutányos áraival, hazai iparunknak nemcsak hasznára, de becsületére is vált.

— A magyar ipar diadala. Szék és fővárosunk ismét egy iparággal gazdagabb lett. Nevezetesen Villányi és Társa Budapesten, Nádor-utca 15. szám alatt — gyárteleppel Újpesten — oly nagyszabású magyar Biscuit és csokoládé gyárat létesítettek, mely Európa bármely hasontermészetü gyárával nemcsak a gyártmányok kiváltságára, hanem az üzem nagyszabására nézve is feltétlenül kiállja a versenyt. Valóban bámulatos, hogy a szóban levő gyárnak rövid fenállása alatt nemcsak a különben

kényes és válogatós fővárosi előkelő közönséget és a legfelsőbb köröket sikerült gyártmányai javára megnyerni, hanem sikerült neki az is, hogy a külföldi rokontermészetii gyárakat idehaza napról-napra, jobban-jobban lehetetlenné teszi. — Villányi és Társa ezen óriási üzemet teljesen magyar szellemben vezetik, amennyiben 800- 1000-re menő munkásai között idegen ajkút meg sem tűrnek, hazafiui kötelességet vélünk teljesíteni, midőn az Első Magyar Biscuit és Csokoládé gyárra — melynek kitűnő gyártmányai ma már az ország minden részében kaphatók — közönségünk figyelmét nemcsak felhívjuk, de kérjük is, hogy amig idehaza is megtaláljuk a kiválót, a jelest, ne küldjük pénzünket idegen földre. . Btt.

Irodalom.

Felhívás előfizetésre.

Barátaim, rokonaim s azok, a kik engem szeretnek, rávettek, hogy szétszórtan megjelent verseimet egy kötetbe gyűjtve kiadjam.

Nem bánom; hadd lássam azokat együtt is.

De csak úgy boldogulhatok, ha a jó s irántam érdeklődő közönség segítségemre jő.

Kérem tehát a pünkösdkor megjelenő verskötetemre előfizetni. —

Egy példány (10 ív) fűzve 1 forint.

Diszkötésben 1 ft. 80 krajcár.

Az előfizetést hozzám. (Mármaros-Sziget, Kossuth-Lajos utca 38. szám.) kérem május hó 10-ikéig elküldeni.

Kelt Máramaros-Szigeten, 1897. március 20 Kiváló tisztelettel: Krüzselyi Erzsiké.*)

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi ápr. (4-ik) száma két ívnyi terjedelemben és a következő tartalommal jelent meg: 1. A tolcsvai Bónis-család őseiről. (2. folyt.) Irta: Komáromy András dr. — 2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (17. folytatás.) Fordította: Mntolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (17. folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Adatok a Zemplén-megyei báró ’Sennyey-család történetéhez. (4. folyt.) Irta: Lőj da József. — 5. Szirmay András naplója.

(14. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 6. „Kupony“ eltűnt helységről. Irta: Fábián István. — 7. A görög-katolikusok Zemplén-vármegyében. (5-ik folyt.) Irta: Polyánszky Gyula. — 8. Adatok Sztropkó mezőváros és várának történetéhez. (4. folyt, és vége.) Irta: Unghváry Ede. - Levelesláda: 9. Pálóczy Antal „prezentálja 1526- ból. Közli: Ambrózy Nándor. — 10. Adatok a vásárhelyi, lazonyi, csebi és a butkai ref. eklézsiák történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Tarczal város törvényei 1606-ból (5. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 12. Hegyaljai városok statútumai 1719-ből. (8. folyt.) Közli: Fodor Jenő.

13. Bírói egyezséglevél jobbágy-ügyben 1628- ból. Közli: Dongó Gy. Géza. Tárca: 14. Farsangi szokások (7. folyt.) Irta: Biliary Emil. — 15. Hibaigazítások. — 16. A szerkesztő postája. - Függelék: 17. A székhelyi Mailáth- család nemzedékrendi táblázatai (I IV.) Összeállította : Doby Antal. - Az „Adalékok“ előfizetése (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr.

A „Zemplén“ kiadóhivatala.

..A magyar nemzet története“ cimü az „Athenaeum“ r. társaság kiadásában megjelenő tiz kötetes nagymunkából (milleniumi kiadás) most jelentek meg a 100., 101., 102. füzetek. Miután az egész munka körülbelül 200 füzetben fog megjelenni, ennél fogva, mint örvendetes irodalmi tényt kell konstatálnunk, hogy az előre jelzett időben a munka felére értünk. A munka kiadása tudvalevőleg négy évre tervezett és ime most két év leteltével a munka fele be van fejezve. A most megjelent három füzet a nagy mű IX. kötetének, Ballagi Géza dr. rendkívül érdekes és mindenfelé nagy mohósággal olvasott „A nemzeti államalkotás" (1815—1848.) cimü müvének folytatása. A tudós szerző ezekben a füzetekben befejezi az 1830-iki országgyűlés ismertetését, majd az 1830-iki kolerajárvány történetét Írja meg, mely több helyütt, kivált pedig Zemplén-vármegyében parasztlázadásra vezetett. Ezután e két korszak két kiváló reformemberének, Széchenyi és Wesselényinek törekvéseit ismerteti, egymással összehasonlítva, majd Wesselényi pályáját követve, Erdély helyzetét és AVesselényi Miklós politikai pereit ismerteti, és végül áttér az 1832—1836-ki ország- gyűlés történetére. Ezek a füzetek is tele vannak igen érdekes szövegképekkel és mindegyik füzet*) A kedves poétának, Krüzselyi Erzsikének, neve nem ösmeretlen a „Zemplén“ olvaséközönsóge előtt sem, mert nem egyszer volt alkalmunk lapunk tárcáját fölóke- siteni az ő szivből jövő, szivhoz szóló, bánatos hangulatú verseivel, melyek azonban megenyhülést, vigaszt, bókét keltenek az olvasó lelkében. Reméljük is, hogy innen Zeinplén-vármogyéből, a költönőnek szülőhazájából, sokan lesznek, akik előfizetnek a nagy kelendőségre méltán számottartó verses kötetre. Szerk.

Folytatás a II. mellékleten.