Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

Károly, Staut József, Czukkerman Ignác, Kulcsár István, Szabó Sándor, Nagy Ferenc, il'j. Zom- bory János, Lukásovits József, Illésházv Endre, Kolozsy Ferenc, Fejes Ernő és Székely Imre urak l—1 ft, — Kosa Béla, Kretovics Kálmán, Lehotzky hadnagy, Fekete Lajos, Weisz Emil, Lovász István, Klein Géza, Evva Ödön, Mor­genstern E., Óváry János, Malártsik Pál, Móré Dániel, Rooz Adolf, Jakubcsó József, Szevilla István, Szevilla Béla, Laszács János, Schmidt Lajos, Pányik János, Főző Péter, Fehér Kálmán, Spilman, Kaesztenbaum, Szőllősi Endre, Oroszy Sándor, Frey Miksa, urak és Háber Gyuláné úrnő 50—50 kr. — Összesen :• 104 ft. 50 kr. Fogadják a t. adakozók a jótékonycélra tett adományaikért, továbbá a rendezőségben részes ifjak, s ezek közt a kereskedő ifjúság, s végül a bál fényét, sikerét erkölcsileg is támo­gató és előmozdító közönség, köztük a m. kir. honvéd tisztikar és tüzoltó-egyesület, az ipartes­tület elülj áróságának meleg köszönetét. S.-A.-Ujhely, 1897. február 12. Gáthv Géza, Bánóczy Kálmán, az ipartesiület titkára. az ipartestület elnöke. Tokajból Írják lapunknak, hogy a köz­ségi kisdedóvó javára f. é. február 1-én rende­zett „batyu-bál“ egyike volt a legsikerültebb mulatságoknak. A négyeseket mintegy 60 pár táncolta s a jótékonycélra befolyt tiszta jövede­lem 152 ft 36 kr. volt. Ez anyagi eredmény lét­rehozásában a főérdem Székely Károlnyné, szül. Farkas Jolán úrnőé, ki a tokaji hölgyekkel karöltve buzgólkodott a mulatság érdekében. Hangverseny táncmulatsággal. A ho­monnai polg. fiú és felső-kereskedelmi iskola önképző-, dalos- és zenekörének a „Gerecz-alap“ és saját pénztárai gyarapítására f. hó 6-án ren­dezett hangversenye és táncvigalma minden te­kintetben fényesen sikerült. A „Stefánia“-szálló Ízléssel díszített nagy terme alig volt képes be­fogadni a nagyszámú intelligens közönséget. Szivet gyönyörködtető képet nyújtottak az élet frisseségétől duzzadó, bájos arcok, az anyák méltó büszkeségei. A gazdag és választékos mű­sorral összeállított hangverseny program szerint V28 órakor vette kezdetét. Özv. Pál Lajosné úrnő és Kelemen Margit urhölgy meleg érzéssel, hatásosan adták elő zongorán négy kézre Sztanko Ernő felső kér. isk. tanuló hegedű kísérete mellett a magyar dalokat, melyekkel a közönséget felvil- lanyozták.Az élvezetes játékot a közönség hosszas, élénk tapssal hálálta meg. — Glósz Paula ur­hölgy Székelynek : „Te vagy, te vagy barna kis lány“ ábrándját játszotta zongorán igen szép tehnikával ünnepi csendben, a mi amellett tett tanúságot, hogy még a kevésbbé zeneértőket is le tudta bilincselni. A csendet lelkes taps kö­vette. — Azután előtűnt a dobogón a rokon­szenves megjelenésű Németh Margit k. a. és si­került, szép hanghordozással szavalta el özv. Pál Lajosné úrnő zongorakisérete mellett Gyulai- Káldy „Éji látogatás“ c. melodrámáját. A meg­hatott közönség itt sem fukarkodott tetszésének nyilvánításával. — Goics Sándor remekül adott elő vig monologot és kitűnő humorával vig hangulatba hozta a közönséget. A felzugott vi­haros taps és „újra“ elől nem menekülhetett a szereplő, elő kellett adnia még egy ép oly si­került monologot. Goicsban szép előadói tehetség mutatkozik, amelylyel a társas életnek igen ked­velt tagjává lehet. — Dicsérettel kell szólnunk Sztanko Ernő felső keresk. oszt. tanuló szava­latáról. Nemkülönben az ifjúsági zene- és ének­karról, melyek szabatossággal és szép összhanggal előadott zenerészekkel, illetve dalokkal nagyon kiérdemelték a közönség élénk tapsait, amelyek­ből bőven kijutott Ugray Lajos ének- és zene­tanárnak is. — Közeljárt az idő 10 órához, a midőn kezdetét vette a tánc, amely tűzzel, ani- móval nem viradtig, hanem egész reggelig tartott. r. 1. Köszönetnyilvánítás. A homonnai polg. fiú- és felsőkereskedelmi iskolának „Önképző-, dalos- és zeneköre“ ré­széről a f. év február 6-án rendezett hangver­senyen felülfizettek: Andrássy Aladár gróf 20 ftot; Andrássy Sándor gróf 5 ftot; Kovaliczky Elek dr. 4 ftot; Kovács József 3.ftot; Spiegel Herman, Kelemen Kálmán, Haraszthy Miklós, Szkurkay Ágoston, Moskovics Ervin dr., Gyulay Sándor, Ugray Lajos és M. I). urak 2—2 ftot; Csapó József Á ft. 50 krt; Bencze József, Büchler Kálmán, Katzer Ferenc, Toronszky Endre, Pert- senszky N., Mándy István, Frank István, Komár Adolf,"Réz László, Édes Gyula, Dezső Sándor, N. N., X. Y., Propper Fülöp, Harmatha Pál, Matolay Károly dr.. Glósz Nándor, Moskovics Leó, Kula László, Friedman Sándor, Kerekes György, Szamosy József, Darvas Vilmos, Schvarcz Mór és D. Á. urak 1—1 1‘tot; Horák Olga és Szenczi Margit 1—1 ftot; Szántó, Jalkubovics, Moskovics és Kőwy urak 1—1 koronát; Naményi Nándor 25 krt. Ezekkel egy ütt a bevétel volt: 295 ft. 25 kr. Kiadás: 110 ft. Jövedelem: 185 ft 25 kr. — Fogadják a szives adakozók e he­lyen is az ifjúság és tanárikar hálás köszöne­tét nemesszivü áldozatkészségükért. Homonna, 1897. febr. 9. Dehreczeni Áron pénztáros a ta­nárkar részéről. A tokaji temetkező társulat évi ren­des közgyűlését Bergler Gyula prépost elnök­lete alatt f. hó 7-én tartotta a városháza tanács­termében a tagok élénk érdeklődése mellett. A válaszmány felolvasott jelentése szerint volt az 1896. évi bevétel 14843 ft 91 kr., kiadás 957 ft, maradvány 13886 ft 91 kr.; az alaptőke a múlt éven 886 ft 89 krral gyarapodott; belépett 32, meghalt 19 tag, kikért egyenként 40 ft temetk. illetéket fizettek ki; van az egyesületnek 525 tagja, közülök fizető 344. A helybeli ref. egy­háznak, toronyépítés költségeire, 100 ft sege­delmet szavazott meg a közgyűlés; a 2 taka­rékpénzt. betétkönyvecske egyesítését is ki­mondta ; egy nyomorúságra jutott tag 10 ft elő­leget kapott. Virágozzék az üdvös társulat még igen-igen sokáig! ! r. 1. A kelesei lövészegyesület e hó 7-én táncvigalmat helyesebben battyubált rendezett Kelesén. A táncmulatságon résztvettek : Csegényi Istvánná, Ház Jánosné, Sváby Istvánná, Bik- falvy Lajosné, Petrasovszky Leóné, Polomszky Jánosné, Ludvák Sámuelné, Berudák Edéné, Zaborovszky Kornélné, Kricser Lajosné úrnők ; a hölgyek között ott láttuk Vargha Mariska, Vokám Ilonka, Blahó Lujza, Kopper Zsanet, Csegényi Irma, Tóth Juliska, Petrasovszky Ma­riska, Rój esek Krárika, Kricser Ilonka urhöl- gyeket. Á tánc kivilágos kiviradtig tartott. A sikerült mulatság érdeme : Zaborovszky Kornél körjegyzőt illeti. r. 1. A s .a-újhelyi állami hivatalszolgák f. hó 1-én rendeztek táncmulatságot, még pedig szép cselekedet tőlük, hogy az újhelyi árvaház javára. A hozzánk beküldött számadások szerint maradt tiszta jövedelem 7 ft, melyet rendelte­tése helyére átszolgáltattak. Á mulatság alkal­mával felülfizettek : Posta- és táviró tisztikar 5 ftot, Bányácski Mihály, Slinsky János, Nyem- csik József 2—2 ftot, Gyulay Lajos Ádorján, Vazsita János, Korinkó György, Simon András, Dankó János, Fülöp János, 1—1 ftot; Janoscsik András, Kovanyecz János, Teroscsák János, Csizmadia József, Hercsig István, Csető Sámuel, Szernyák Mihály, Mérges József 50—50 kr; Jablonszky József 30 kr; Székely István, Ba­kos Pál, Kiss János, Molnár István, Teitelbaum N., Kühn Károly, Vándorfi Lajos, Lajos Béla 20—20 krt, Bárányi Pál 10 krt. A felülfizetők- nek és Moskovszky kertésznek a virágok ado­mányozásáért, amelyek elárusitásából 1 ft 80 kr, folyt be, a „Zemplén“ utján mond hálás köszönetét: a rendezőség. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — A s.-a.-ujlielyi önkéntes tüzoltó-egyesület pá­rán esn ok s ág áh oz. S.-A.-Ujhely. Többször tapasztalhattuk, hogy éppen azok nincsenek azonnal a tűz keletkezésénél, kiknek, a rend, a vagyonbiztosság és a tűz tovább ter­jedésének meggátlása érdekében, kellene a leg­elsőknek lennünk. A csendőrség, rendesen, későn érkezik meg és a város végein lakó tűzoltók meg épen nem is tudják, hogy a város közepe táján tűz ütött ki; oka ezeknek az, hogy nem lehetnek a tűz kez­deténél azonnal értesítve, a kürtjelzés vagy ké­sőn vagy nem is hallatszik odáig. Ilyen és hosonló okok kényszerítenek en­gem arra, hogy a parancsnokság szives figyel­mét e bajok orvoslására felhívni bátorkodjam; teszem ezt azért, mert épen e parancsnokság vezetése alatt az egyesület kezd a modern cél­szerűség magaslatára emelkedni. Célszerű lenne, ha a város telefon-tűzjelző állomásokkal rendeztetnék be. Úgy hallom, hogy elvileg már el lett határozva, de mert nincs erre pénz, hát marad tovább is elvben. Szerintem könnyen szerezhető erre a pénz. Minden háztulajdonos szívesen hozzájá­rulna a berendezéshez. Van Ujhelyen 1100 ház ezek közül 700 háztulajdonos hozzájárulna per 50 kr — 1 és 2 fttal, összejönne körűikéiül 400 ft, ha hiányoz­nék a berendezéshez még valami azt a városi pénztár, mint közcélra szükségest, adja hozzá, hisz ezt megszavazná a képviselőtestület. Hiszem, hogy a „villanyvilágítási r. társ.“ megengedné, hogy a sodrony az ő vezetékeikkel haladna, miáltal a berendezés sem kerülne oly sokba. A telefon-tűzjelzőket több helyre kellene berendezni, úgy mint a esendőrségi, honvédségi és rendőrségi laktanyák, gyártelep, vármegye­ház, kéményseprők lakása, Mezei-kávéház, Friss- sörcsarnok, szállók, Újváros, Kis-Barátszer, Czigány-utca, Felső-Zsólyomka, Hecske stb. A „villanyvilágítási r. társaságinál el­járni, hogy, ha éjjel tűz üt ki a városba, hogy a közlekedés biztosabb legyen, a villámos-lám- pák tovább égjenek és ezért a telepükre is tüzjelzőállomást berendezni. Mint e város szerény polgára kérve kérem az általunk nagyra becsült parancsnokságot, hogy a háztulajdonosokat a tüzjelzőállomások felállításának költségeihez való hozzájárulásá­hoz szólítsa fel, hogy ez okvetlen szükséges berendezést létesítse. Meg vagyok arról győződve, hogy a város polgárai e közcélra való adakozásukat nem fog­ják megtagadni. S.-A.-Ujhely, 1897. február 12. Hazafiui tisztelettel : Reicliard Jenő. Közgazdaság. Hogyan fokozhatjuk termés-átlagainkat ? Deprimált gazdasági viszonyaink kénysze­rítik a gazdát arra, hogy termés-átlagainak fo­kozása céljából minden lehetőt elkövessen. A mai árviszonyok mellett csak az boldogulhat, aki képes másfélszer, vagy kétszer annyi búzát termeszteni, mint amennyit termesztett ezelőtt egy évtizeddel is. Nem hivatkozom e tekintet­ben a mezőliegyesi uradalomra, ahol az átlagos búzatermés 16—18 q kát. holdankint, de hang­súlyozom, miszerint ösmerek felvidéki gazdát is, aki jobb földjeiről 16 q termést arat. Mért hiába forgatjuk ide is, oda is a dolgot, a végeredmény mégis csak az, hogy holmi egzotikus növények­kel, mint pl. gyógyító- és fűszer stb. növények termesztésével jövedelmünket nem is fokozhat­juk, mert nagyban termelve nem tudjuk azokat értékesíteni s igy nem marad hátra egyéb, mint továbbra is azoknak a növényeknek termeszté­sére fektetni a súlyt, amelyeket eddig termesz­teni szoktunk, mert ezeket, ha rósz árakon is, de minden esetre értékesíthetjük. Az a kérdés tehát, fokozhatjuk-e ezeknek a termés-átlagát ? A felelet erre az, hogy igenis fokozhatjuk és pedig igen jelentékenyen, s ez mindössze egy kissé nagyobb utánjárással, s busásan megtérülő valamivel több kiadással van egybekötve. Terméseink átlagát két tényező segítségé­vel fokozhatjuk igen jelentékenyen. Ezek közül az egyik a gyakori és mély szántás, a másik a dús trágyázás, amelyekhez harmadik tényezőül még a mag jósága is járul. A mély mivelést illetőleg, bizonyos ellen­szenvvel viseltetnek legtöbb helyt gazdáink, s félnek az éretlen altalaj felszínre hozatalának káros következményeitől. Az éretlen kifejezés használatával elösmerik, hogy az altalaj és fel­talaj között tényleg van holmi különbség, hogy abban az esetben, ha az altalaj a felszínre ke­rül, változáson esik át, megérik, amely érett talajból a gazdának már tényleg haszna van. Mennél mélyebb a megművelt és érett feltalaj, annál több hasznavehető növényi tápláló anyag van abban, és igy annál nagyobb terméseket lesz képes az szolgáltatni. A mélyítő szántás káros következményeitől sohasem kell félni, egyrészt mert az altalajban semmi sincsen, ami a növények ártalmára lehetne, másrészt, mert az érett feltalajból semmi sem megy veszen­dőbe, s azt a növény csak úgy ki tudja hasz­nálni, mintha nem lenne altalajjal keverve; har­madszor, mert az altalaj a felszínre kerülve na­gyon hamar ép oly mértékben lesz éretté, il­letve hasznavehetővé, mint a korábbi feltalaj. A második kellék a dús trágyázás. Növényeink az ásványi, a talajból kivon­ható tápláló anyagok közül tudvalevőleg leg­inkább foszfort, légenyt, és meszet igényelnek, ezeken kívül természetesen egyebeket is, de cse­kélyebb menyiségben. Mindezek a tápláló anya­gok az istálló trágyában feltalálhatok. Első és főtörekvése legyen tehát minden gazdának, mi­nél több és minél jobb minőségű istálló-trágyá­val ellátni a termőföldjét. Miután azonban az istálló trágya nem minden növényi tápláló anya­got tartalmaz a kívánt s a növényeknek kellő mennyiségben, egyedül az istálló-trágya alkal­mazásával nem lehetséges a lehető legnagyobb terméseket elérnünk, különösen akkor nem, ha talajunkat egy bizonyos irányban megerőltet­jük, ha pl. igen sok szemes terményt, igen sok répát stb. vagyis főleg olyan növényeket ter­mesztünk nagy mennyiségben, melyeket nem használunk fel a gazdaságban, hanem eladónk, s igy bennük a talajunktól elvont tápláló anya­gok gazdaságunkból kivitetnek. Az a kérdés már mostan, melyik az a tápláló anyag, amely országszerte legnagyobb mennyiségben yonatik ki talajunkból s amely­nek yKsaapötlásáról legkevésbé van gondos­

Next

/
Oldalképek
Tartalom