Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-21 / 8. szám

iá ■"zolnok, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Po- sony, Sáros, Szepes, Szilágy, Szolnok-Doboka, Trencsén, Ung, Vas, Zala és Zemplén várme­gyékből és területükön lévő városokból Horvát- Szlavonországba való bevitele tilos. — II. Ser­tésvész miatt a sertéseknek Abauj, Torna, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bihar, Borsod, Gömör, Kishont, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Krassó-Szö- rény, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kis-Kun, Po­zsony, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka, Tolna, Torontál, Zala és Zem­plén vármegyékből és területükön lévő váro­sokból Horvát-Szlavonrországba való behozatala tilos. — III. A többi, azaz, az I. illetőleg II. alatt fel nem sorolt vármegyékből és városok­ból az egészséges és az elszállítás előtt ható­sági állatorvos által megvizsgált szarvasmarhák­nak, juhoknak Horvát-Szlavonországba való behozatala meg van engedve, de csakis kizárólag vasúton és az általános állategészségrendőri szabályok megtartása mellett. — A sertéseknek behozatala tekintetében pedig a következő sza­bályok mérvadók: a) Egy vagy több vásáron vásárolt és összeszedett sertések csakis vasúton és kizárólag levágás céljából közvetetlenül a vágóhidakra szállíthatók be. — b) A nyájban együtt nevelt, vagy együtt hizlalt sertések to­vábbi hizlalás céljából is behozhatok vasúton, azon feltétel mellett, ha az állatok származási helyének községi elöljárósága a marhaleveleken igazolja, hogy a behozni szándékolt sertések tényleg együtt neveltettek, vagy hizlaltattak, úgyszintén, hogy a sertések származása helyén sertésekre veszélyes, semmiféle ragadós beteg­ség nem uralkodik és hogy a sertések az illető községben már legalább 10 nap óta tartatnak. A sertésszállitmányok elszállítás előtt hatósági állatorvos által megvizsgálandók s ezen körül­mény, hogy a sertések a vizsgálat alkalmával egészségeseknek találtattak, a marhalevélre szin­tén rávezetendő. — c) Oly sertések, amelyek­nek marhalevele a fenti b) pontban meghatá­rozott igazolásokat nem tartalmazzák, csakis levágás céljából bocsáttatnak be. — d) Ha va­lamely sertésszállitmányban a megérkezés al­kalmával csak egy darabon is ragadós száj- és körömfájás, vagy sertésvész állapíttatnék meg, az egész szállítmány a származási helyre vissza küldetik. — e) A sertéseknek Magyarország határszéli közigazgatási járásaiból (főszolgabírói járások) és határszéli városokból az ily terület­tel közvetetlenül határos horvát-szlav nországi járások és városokba való áthajtása az a) b) c) és d) pontokban foglaltak figyelembe vételével ezen esetben eszközölhető, ha az illető fél a behajtást és a [behajtandó sertések származási és rendeltetési helyét az illetékes elsőfokú ha­tóságnál esetenkint külön előzetesen bejelenti. Ily bejelentés alapján az illető hatóság a félnek hivatalos bizonyítványt állít ki oly célból, hogy az a sertések behajtása közben igazolványul szolgáljon. Megjegyeztetik azonban, hogy az időszerint az I. és II. alatt említett határszéli vármegyék területe ezen határszéli forgalomból ki van zárva. — Erről a közönséget az 1895. évi junius hó 10-én 37791 és 1896. évi január hó 17-én 3700. sz. a. kelt itteni rendeletek ha­tályon kívül helyezése mellett és múlt évi de- czember hó 23-án 80,300. sz. a. kelt rendeletem kapcsán tndomásulvétel és közzététel végett ér- tnsitem. — Budapesten, 1897. évi január 29-én. A miniszter megbízásából: Lipthay s. k. 242—II. 97. A s.-a,.újhelyi járás főszolgabirájától. Körözés. Zemplén község elöljáróságánál 1 db 5 éves bika bitangságba vétetett. Igazolt tulajdo­nosa a tartási költségek megtérítése fejében átveheti. S.-A.-Ujhely, 1897. február 18. Nemes, szolgabiró. Nyilt-tér. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. 3ST3TÍlt Válasz főtiszt. Somogyi Gerő plébános úrnak a kir.- helmeczi hangversenyrendező-bizottsághoz inté­zett levelére. „Ereszszétek hozzám a kisdedeket“ — mondá vala az Ur. És lön, hogy akikre eladdig nem gondolának vala: nagy gondosságban és szere- tetben részesülének. Imhol a feledés homályába merüle azóta 19 saeculum. És lön, hogy az Ur szellemétől igen elrugaszkodék az ő egyik sze­rény szolgája. Mert történék, hogy heten, víg fiúk, Király- Helmeczen mulatozni vágyának. És megemlékez­vén az Ur szavairól, elhatározók, hogy mulato­zásukkal megvetik fundamentomát a kisdedek hajlékának. Szegény, bohá ifjak, hogy elmaradátok a világ folyásától! nem tudván, hogy Király-Hel­meczen csak a toronyóra jóvoltjáért szabad mu­latozni ! Miért nem olvassátok a krónikákat, ame­lyekben írva vagyon, hogy a toronyóra javára mulatozánák az ősök és az ükök? Miért, hogy figyelembe nem veszitek a hagyományt és miért akartok hivságos uj erkölcsöket meggyökerez­tetni ti javarészt jövevények? Hát talán ezentúl ne a toronyóra javára táncoljanak mind az uno­káink is negyediziglen ? íme, főtisztelendő uram, bevalljuk bűnünket és verjük a mellünket nagy tudatlanságunk oká­ból : mea culpa, mea maxima culpa! O mi szegény toronyóra javára nem táncoló ifjak! Ha mi sejtjük vala a rettenetes haragot, ha tudjuk, hogy főtisztelendőséged a lángpallosu cherub, aki paradicsoúiába csak a toronyóra ja­vára táncoló kát fogadja be, minden egyebeket pedig kiközösít? Hogy táncoltunk volna, de — hogy!, És főleg ha tudtuk volna, hogy borsos szám­lájához fűzött anatémáját mily kevéssé reprodu­kálható módon fűszerezi ? íme nyilvánosan vezeklek és Ígérem, hogy Főtisztelendőségedet többé jó, keresztyén szel­lemű, békés papnak nem rágalmazom. De ha majd néhány kellemetes izü, átalag borocska megkóstolása után emelkedett hangu­latban vadászanekdottákat mond el társainak: ime kiállítom a dokumentumot hitelesen, ami még senkinek sem sikerült, az Főtisztelendősé- gednek sikerülne: „Egy rókáról két bőrt nyúzni.“ Király-Helmecz, 1897. febr. 18-ikán. Egy a hét közűi. Heti tájékoztató. Vasárnap, febr. 21. Hatvanad v. Hétfőn. febr. 22. Péter székf. Kedden, febr. 23. Dam. Péter, Szerdán, febr. 24. Mátyás aps. Csütörtökön, febr. 25. Géza vt. Pénteken, febr. 26. Sándor pk. f Szombaton, febr. 27. Leánder. .A. szerkesztő póstája. Az öngyilkosság mániája. — Felekezeties tenden­ciája miatt mi nem közölhetjük. A különben értékes kéz­iratot még egy hétig megőrizzük. F. urnák — Ungvár. Láttatlanba nem mondhatunk sem igent, sem nemet. F. I. úrnak — Abara. Szintén. Felelős szerkesztő: Eongó CJyárf ás Gáza, Kiadó tulajdonos : Éhlert Gyula. Tk 2061. sz. 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A kir.-helrueczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Deák Kis János végrehajtást szenvedő elleni 66 írt 03 kr. tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a kir.-helmeczi kir. járásbiróság) terü­letén lévő Riese község és határában fekvő a ricsai 65-ik számú tjkvben (240—241) 300, 695, 94t (1049—1050) 1284. 1305 és (1954—1955) hr. szám alatt foglalt ingatlanokból Deák Kis János nevén álló jutalékra az árverést 454 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1897. éri mározins hó 4. napján d. e. 10 Órakor Riese község házánál megtartandó nyilvános árve­résen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanság becsár.'- nak 10%-át, vagyis 4? frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. -ez. 42. §-ában jelzett árfolyam mai számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. sz. a. ke t igazságügymin. rendelet 8. Jj-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 18 t. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges el­helyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Kir.-Helmecz, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi október hó 11. napján. Farkas, kir. albiró. Eladó vetőmagvak. Gróf Széchényi Sándor és Társai Zem­plén megyei uradalmába a következő mag vak aladók: 300 mm. tavaszi bükköny, elsőrendű minőségű, 100 mm. lenmag, eredeti rigai mag után termelve igen nagyszemü válfaj. — Mintával és ár iránti felvilágosítással szol­gál Höfer Floris kasznár, Upor, Zemplén- megye. 74/1897. számhoz. Faeladási hirdetmény. A magyar királyi tanulmányalap tulajdonát képező bodrogkisfaludi üzemosztály 1897 , 1898. és 1899. évi, összesen 34. 64/100 k. holdnyi vágás területein található, mintegy 1341 m3re be­csült, cserkéreg termelésére is alkalmas kocsán- talan tölgyfák, 2198 iorint kikiáltási ár mellett, Bodrog-Kisfaludon, a közalapitv. erdőőrségnél, a folyó évi márczius hó 8-án d- e. 10 órakor zárt- ajánlatu versenynyel kapcsolatosan megtartandó nyilvános szóbeli árverésen elfognak adatni. 1. A benyújtandó zárt ajánlatok boritékán ki­teendő, hogy az ajánlat a fentemlitett fahozamok megvételére vonatkozik. Az 50 kros bélyeggel és 220 forint bánatpénzzel ellátott ajánlatok fent­emlitett erdőőrséghez 1897. évi márczius hó 8-ig délelőtt 10 óráig nyújtandók be. 2. Azok, akik a szóbeli árverésen versenyezni óhajtanak, ugyancsak 220 frt bánatpénzt tartoz­nak az árverés megkezdése előtt, az árverésen közreműködő elleuőrnek átadni. 3. A vételár az ajánlatokban számokkal és betűkkel kiírva kiteendő és ajánlattevő által ki­jelentendő, hogy az eladási feltételeket ismeri és magát azoknak feltétlenül aláveti. 4. A feltételektől eltérő avagy későn beér­kezett, valamint becsáron aluli, továbbá utóaján­latok figyelembe nem vétetnek. 5 A versenyzők közötti szabad választás, illetőleg az ajánlatok elfogadása vagy visszautasí­tás joga a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister úr szabad elhatározásának tar- tatik fenn. 6. Az eladási feltételek a m. kir. közalapitv. erdőgondnokságnál Telkin(u. p. Páty Pestmegye) és a m. kir. közalapitv. erdőségnél Bodrogkis- faludon (u. p. Bodrog-Keresztur, Zemplénmegye) megtekinthetők. Telkin, 1897. évi január hó 22-én. A telki m. kir. közalapitv. erdögondnokság. Ezredéves kiállításon díszoklevéllel: legma­gasabb dijjal kitüntetve. Répamag, sárga Oberndorfi 50 kilo .... 12 frt, 500 kilo .... 100 írtért, kapható Gróf Teleki Arvéd drassói uradal­mában, u. p. Koncza. Szétküldés Ab-Alvincz és Szász-Régen utánvéttel, a pénz előre beküldő­jének az áru franco megy. Továbbá luezernamag, vörös lóheremag, bultuczim mag, fehér paszuly, Heine-fóle és duppani zab, tölgyfa kerítés, osz­lopok kaphatók. Iio/p. 97. szám. Árverési hirdetmény. Alólirt bírósági végreható az i88t. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi kir. járásbiróság 1896. évi, 13636/p. számú végzése következ­tében Juhász Jenő ügyvéd által képviselt Kaszovics Filip bécsi ezég javára Frankel Lipótné helybeli lakos ellen 700 frt s jár. erejéig 1896. évi deczember hó 16-án foganatosított kielé­gítési végrehajtás utján lefoglalt és 470 frt 05 krra becsült férfi és gyermek ujruhákból álló ingóságok nyilvános árverésen aladatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. jbiróság 13768/p. 96. sz. végzése folytán 700 frt tőkekövetelés és biróilag már meg­állapított költségek erejéig Helyben alperes lakásán leendő eszközlésére 18B7. m'aroilus hó 4. napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fog­nak adatni. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1897. évi február hó 16-én. Tomasovszky Fajos, kir. bir. végrehajtó. Tk. 4 837/96. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A gálszécsi kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Grosz Adolf végrehajtatónak, Dr. Fáid Andor mint vb. Neuman Mór csődtömeggondnoka végrehaj­tást szenvedett elleni 750 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék területén lévő T.-Terebes község határában fekvő a t.-tercbesi 183, sz. tjkvben A. I. 1—2. sor és 383 s 384. hr. szám alatt foglalt és Neuman Mór nevére jegyzett ház, udvar és kertből álló ingatlan 1827 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb jelzett ingatlan az 1897. évi április hó 15. napján délelőtt 10 órakor T.-Terebesen a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megálla­pított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárá­nak 10%-át, készpénzben vagy másfél anmyi értékű óvadek- képes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt elhelyezéséről kiállított szabilyszerü elis­mervényt a kiküldöttnek átadni. Kelt Gálszécsen, a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság 1897. évi február 5-én. I>u«lins7.ky, kir. albiró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom