Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-21 / 8. szám
Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁEMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA MEQJELENIK IMÜUSriDIElSr sAKIST^P, Sátoralja-Ujhely, 1897- február 21. 8. (1900.) Huszonnyolcadik évfolyam. HIRDETÉS DÍJJÁ hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. ELŐFIZETÉS ÁRAI Egész évre . .6 frt. Félévre .... 3 „ Negyedévre .1 „50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Kilenc forintos búzaárak. A búzaárak hónapok óta folytonosan emelkedőben vannak, s ha nem is érték még el a 9 forintot, de közel állanak ahhoz. Ilyen árak mellett a búza termelése már kifizeti magát, haszonnal is jár; csak az a kérdés, meddig tartja magát ez az ár, hogy a legközelebbi aratásig nem sülyed-e ismét oda le, ahol állott a múlt aratáson ? Ha megint le találna sülyedni 6 forintra, úgy a gazdaközönségnek az egész emelkedésből semmi haszna se lenne, mert legutóbbi aratását még szintén olcsóbb árakon volt kénytelen eladni, s igy méltán jöhetne arra a következtetésre, hogy az egész áremelkedés csupán csak börzei manipuláció volt. Megérdemli ez a kérdés, hogy foglalkozzunk vele, s megállapítsuk a jövő valószínű árviszonyait, s azt, hogy ezzel szemben mi a teendőnk. Az a kérdés mindenekelőtt, mi volt az oka azoknak a több, mint egy évtizedig tartott alacsony búzaáraknak, amelyek a gazdát már- már a tönk szélére juttatták, s hogy vajon ezekben az okokban nem állott-e be az utóbbi időben változás. Csak a nyár folyamán foglalkozott e kérdés megoldásával a Budapesten egybegyült gazdakongresszus, anélkül, hogy megállapodásra juthatott volna. Én sem akarok okosabb lenni a világ gazda-elitjeiből összegyűlt kongresszusnál, s megszívlelem mind azt a jót és szépet, amit ők ott nagy tudománynyal elmondottak. Elhiszem hogy a börze, az arany és az ezüst harca, a védvámok stb., stb., mindannyi faktorai a búza árhanyatlásának, egyet azonban nem engedek elvitatni, azt t. i., hogy az árviszonyokra mégis csak a kínálat és kereslet között lévő arány van első sorban elhatározó befolyással. Meglehet, hogy ez állításom nem tartozik a divatos jelszavak közé, pedig hát statisztikai adatok is bizonyítják, hogy első sorban azért volt alacsony a búza ára, mert a kelleténél több volt belőle. Tekintsünk csak vissza 10—12 évvel; aki akkor 1 waggon búzát adott el, ma 4—5 waggonnal: tudnunk kell azonban azt is, hogy Amerikában, Ausztráliában, Indiábán stb.. óriási területek vétettek művelés alá, s igy azután könnyen megérthetjük, hogy a termelés óriási mértékben szaporodott, sokkalta rohamosabban mint a fogyasztás. A fogyasztás csak lassan kezdett a túltermelés nyomába lépni, de nem érte utói még ma sem, s évek fognak bele TAKCA. PROLOG. — A Kir.-Helmeczen február 13-ikán tartott jótékonycélu hangverseny alkalmából. — Irta: Fráter Zsigmond. Múzsa! leányasszony, jer csókolj meg édes, Csókos ajkaidtól, hadd legyek beszédes, — Rigmusokban, ä la Vitéz Csokonai, Hagyd elénekelnem, mily nagy nap a mai. Te is Pegázusom szárnyalni ne restelj, Lebbentsd szárnyaidat, — felfelé a testtel! Ingyen abrakollak úgy is már régóta, Néma ajkaimról rég szállott el nóta. Bodrogköz berkeit amióta járom, Elment már azóta tél is, nyár is: három; Éneklő rigókat keresve kerestem, — De nem adott hangot egyetlen berek sem. Ez a nagy némaság szivembe nyilallott, Kezemből kiejtém a felajzott lantot ......... S a néma berkek közt magam is nagy némán Viseltem bajomat, mit a sors kimért rám. Hiszen Tompa, óta széles e hazába’ Költők és madarak dalolnak felváltva, — Dalol itt is, ott is naponta millió . .. Csak egy nem dalol: a bodrogközi rigó. telni, mig teljesen utoléri. A differencia azonban a termelés és fogyasztás között ma távolról sem olyan nagy, mint volt évekkel ezelőtt, s elég volt Amerikának, Indiának egy-két évi rosszabb búza termése, hogy a felhalmozódott készletek elfogyjanak, ami a búzaárak azonnal való emelkedését vonta maga után. Az aki a világ-statisztikai adatokkal foglalkozni szokott, már augusztusban előre látta, hogy a búzának ára legalább 8 forintra fog emelkedni, mert különösen Indiának a termése igen rósz volt. S ha beteljesült az augusztusi jövendölés: miért ne teljesüljön be az a vélemény is, mely ugyanazokra az okokra van ba- zirozva, amely okok az eddig észlelt áremelkedést is eredményezték. Ez a vélemény az, hogy a jelenlegi árak, talán kisebb ingadozásoktól eltekintve, hosszabb időn keresztül, nem lehetetlen hogy állandóan is, tartani fogják magukat, azért pedig, mert a folyton emelkedő fogyasztás miatt, most már nem létesülhetnek oly gyorsan nagy búzakészletek, mint létesültek évekkel ezelőtt. Nem valószínű tehát, még abban az esetben sem, ha az egész világon jó búzatermés lesz, hogy a búzaárak rövid idő alatt jelentékenyebben essenek; a legközelebb jövő aratás után is legalább 8 ft lesz annak az ára. Ha ezt a fejtegetést elfogadhatónak találjuk, önként felmerül a kérdés, vájjon mit kellene tenni, hogy már a legközelebbi aratáson nagyobb legyen búzatermésünk a szokottnál, hogy e kedvező alkalmat, a magasabb árakat minél inkább kihasználjuk a saját javunkra. E tekintetben azt mondhatjuk, hogy a már elvetett, ki is kelt búza termését fokozni, csak egy uton-módon lehetséges, t. i. fejtrágyázás segítségével, amely célra egyedül a chilisalétrom használata ajánlatos. Igaz ugyan, hogy ez drága trágya, amennyiben métermázsájának ára 12 ft körül ingadozik, de hatása biztos, használata jelentékeny pénzhaszonnal járó. Haszonnal fog járni a „chilisalétronT1 használata ott, ahol a búza nem túlkövér; ha a búza kövér, a chilisalétromra esetleg megdől; nem célszerű chilisalétromot használni ott, ahol a tavaszi időjárás nagyon száraz, mert ilyen helyt nem fejti ki hatását. Nálunk a felvidéken azonban többnyire elegendő a tavaszi csapadék, 'miért is gyöngébb vetéseket biztosan lehet chilisalétrommal megjavítani. A chilisalétrommal ez ideig végzett számos kísérlet közül csak egynéhányat, amiket Rovara Kormányzós léghajón töri sok a fejét, Sokan kutatják, hogy mitől pusztul a légy — Az én fejem is főtt ezen a problémán: Bodrogköz rigói miért ülnek némán ? ... . Mindennap olvassuk: kopasz fej nincs többé, — Van már szelíd anyós, s az sem ól örökké; Anyós-viccek ellen van már védő-egylet: Bodrogköz rigói még sem énekelnek. Lehet házasodni uj, polgári módra, — — Ha a legénynek rósz s lánynak jó a módja: Hogy ha a teherlap, mint a leány lelke, — Be nem Írott lap még, — tiszta, szép és szende. Virul már a szőlő, vész a fllokszóra, Beütött a termés, be a Bánfly-éra — S habár nagy ritkán, de felszárad a sár is .......... Erre csak dalolhat akármely madár is ! Ám az ón rigóim csak nem énekeltek, Keservvel a szivem csordultig igy telt meg, — De nem is kicsiny ok a szomorúságra : Bodrogközi rigók gégesorvadása. * * * * Tűnődtem, bolyongtam mig utam nem téré Lorántfy Zsuzsanna várának tövébe. * Király-Helmecz itt e nevezetes város, Ki is van kövezve, s Leleszszel határos, — Vannak doktorai és van patikája, Vannak lámpái, — de nincs világítása. Van itt szolgabiró, van itt járásbiró, — Van ügyvédő, finánc és még sok egyéb jó .......... Frigyes végzett, kívánok e helyen felemlíteni. Gyenge buzavetés kapott kát. holdanként 67 kgr. chilisalétromot. Eredmény: termés kát. holdanként: összesen: kéve I. II. III. szem szalma fejtrágya nélkül . 300, 506, 182, 19, 707 kg. 1423 kg. lej trágyával . . . 370, 726, 202, 24, 952 kg. 1903 kg. A holdankinti tiszta nyereség, a salétrom javára a mostani árak mellett 17 ft. A búza minőségét a chilisalétrom nem rontotta; a trágyázatlan termésnek hektoliter súlya 76 kg., a trágyázotté 77 kg. Meg kell e helyen említenem, hogy a chilisalétrom sem ezekben, sem más esetekben a rozsda kifejlődését elő nem segítette, miként sokan hiszik. Úgy a Rovara, mint a mások részéről végzett kísérletek mindannyia azt bizonyítja, hogy a gyengébb búza, rozs, de sőt az árpa és zabvetéseket is chilisalétrom alkalmazásával biztosan s igen jelentékeny haszonnal lehet megjavítani. Németországban különösen Wagner tanár ajánlja a chilisalétrom használatát; ő számos kísérletet végzett chilisalétrommal, melyekből azt a következtetést vonja le, hogy abban az esetben, ha a talajban elegendő foszforsav és káli van jelen, minden 1 mm. chilisalétrom 3 mm/többlet-termést eredményez, csupán magban. Miután azonban a mi talajainkban rendesen elegendő foszforsav sincs, nem számíthatunk csak 2—2 és Va mm. termés-többletre, ez is azonban a jelenlegi magasabb búzaárak mellett 7—14 ft holdankinti több bevételt eredményez. Tudnivaló azonban, hogy minden 1 mm. chilisalétrom eredményezte terméstöbblet körülbelül 4 és Va kg. kálit 3 és Va foszfort von el a talajtól, melynek visszapótlásáról gondoskodni kell, ellenkezőleg zsaroljuk talajunkat. A chilisalétromot március végén, április első felében hintessük ki 30—100 kilogrammot kát. holdanként legcélszerűbben 50 kgmot, melynek ára már 75 kg. többlet-terméssel megtérül. Csapadékban dús vidéken inkább később, esetleg május elején, csapadékban szegény vidéken korábban, esetleg február végén. Célszerű száraz homokkal keverten elszórni. Ott hol szüksége mutatkozik, tegyünk kísérletet, az eredmény mindenesetre kedvező lesz. Kovácsy Béla, a kassai gazd. tanintézet igazgatója. S van itt többek közt egy társulati székhely, Ahol egy pár száraz vizi-mérnök székel. S van itt sok olyan is, ami nincsen még meg, Terv még a kaszinó, társadalmi élet.. . Ha nem vón helyettük szép asszony, meg szép lány — Egyéb hiányait is felpanaszolnám. Ámde nem panasztól, örömtől nyílt ajkam, íme hangok kelnek szelíden és halkan ... Végre ráakadtam: Egy lelkes, kis csapat A nagy némaságnak maga üzent hadat. Itt verte a fészkét, füttyét itt hallatja, Egyedül s társasán kettesbe, hármasba, — Itt sarjadt az egyik, a másik csak vándor.. . Zenéjük szivemnek csupa édes mámor. S mint madárt az erdő nem kérdi: vendóg-e, ügy énekel-e csak általköltöztébe ? ... . De lombját szállásra neki odanyujtja, S dalához a tetszést levele suhogja : ügy tekintem én a mi hangversenyünket, Üdvözlöm az erdőt, — szép közönségünket. Legyen a rigóink szives hallgatója, Gyöngéd kritikusa, erós tapsolója! . . . Akkor a problémám mog is van már oldva, Hangos lesz Bodrogköz minden berke, bokra — Nem sorvad már mától itt több rigó-gége ... Hosszú énekemnek azért vig a vége. A A Zemplén mai száma tiz oldal
