Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

I. Melléklet a „Zemplén*' 7. számához. megbirálására hivatott vármegyei vizsgáló bi­zottságba ezután a Tármegyei tiszti főorvos is meghivassék. A fősorozás alkalmából fölmerült költsé­gek felszámításánál tapasztaltatván a 10 járás­ból, hogy a hány ház annyi szokás: az egyön­tetűség érdekében nagyon kívánatos szabályzat elkészítésére szakbizottság küldetett ki az alis­pán elnöklete alatt. A vármegyei árvaszéknél január folyamán elintézésben részesült 1955 ügydb; ebből Karsa F. 307, Spillenberg B. 309, Pekáry Gy. 390, Pilissy L. 302, Matolai B. ülnök 400 dbot, Ba­jusz J. jegyző pedig 247 ügydarabot intézett el. Hátrálékban maradt 194 db. Löcher er Lőrinc dr. tiszti főorvosnak, Ömél­tósága a főispán indítványára, a közegészség- ügy érdekében tanúsított buzgó és sikeres fára­dozásáért jegyzőkönyvi elösmerés nyilvánítta­tott, — egyszersmind az 1896. évről szóló köz­egészségügyi jelentésnek főbb pontozatai, hogy arról a nagy közönség is kellő tájékoztatást nyerjen, a „Zemplénében közöltetni határoztat- tak. (A határozatnak mai számunkban szives örömmel teszünk eleget s itt közöljük a jelen­tés kivonatát. — Szerk.) Az általános egészségi állapot jobb volt, mint 1895. évben. Ezt igazolja ama körülmény, hogy mig 1895. évben 4338 esete jelentetett be a hevenyragályzó betegségeknek, addig 1896. évben csak 2023, s mig 1895-ben 498 halt el, addig 1896-ban 418, vagyis a halálo­zási arány úgy viszonylik, mint 20: 22-liöz. Örvendetes tényként kell megállapítani azt, hogy a roncsoló toroklobmegbetegedések százaléka nagy átalában csak 29'5°/o; annak dacára, hogy az egyes betegek bejelentésétől maga a nép még mindig fél, s nem keres or­voslást, de betegét eltitkolja. Eme nagy nemzetgazdászati, emberbaráti s nemzetiségi liatányt pedig a gyógysavónak alkalmazása teremtette meg! Itt, e helyen, kell kifejezést adnom ama tapasztalati ténynek: kogy a gyógysavó, idejében alkalmazva, nem­csak biztos gyógyszer, de egyetlenegy óv­szer is. A tények ilyen állása mellett igen nagy megnyugvás, hogy a magas belügyi kormány­zat minden esetben küld savót, valahányszor e téren annak szüksége fennáll. Hogy pedig az eljáró orvosoknak a savó beszerzése idő- veszteséggel ne járjon, szükségesnek vélném : hogy a vármegye kerületén levő 31 gyógyszer- tárban a gyógysavó törvényhatóság utján el­helyeztetvén, onnan az szegény betegeknek ingyen, vagyonosaknak 1 frt 30 kron kiszol- gáltathassék; úgy, hogy a gyógyszerész az átvett és elhasznált savóról számadással tar­toznék. (Helyesléssel elfogadtatott. — Szerk.) E helyen kell felemlítenem, hogy sokkal nagyobbak volnának a gyógyeredmények és igy önként érthetőleg a halálozási arány sok­kal kisebb, ha a fertőtlenitési költségek, vala­mint az azoknak helyesen történő végrehajtá­sából eredő utazási kiadások az államháztartás által fedeztetnének; mert, tekintetes közigaz­Kovalevszka Szonja szerettetni akart s ádáz végzet súlya alatt volt. Az a kérdés: elitélhetjük-e a szerelemnek ezt a, miszerintünk való, tulhajtását. Nem fele­lek igennel. A viszonyt, a helyzetet kell érteni, hogy bírálni s Ítélni képesek legyünk s fel kel­lene emelkedni ahoz a nemes érzelemhez, amely Kovalevszka Szonját 27 éves korában eltemette. Ne bántsuk, aligha fogjuk őt megérteni. Igazat adok Turk-nak, ki legutóbbi Jéná­ban megjelent könyvében a Geniálizmusról értekezve azt mondja: „d ... Genie ist die Liebe!“ s nem vallhatom Schiller elvét, mely a körül­ményekkel való megalkuvást*) teszi e fogalom alapjának, ha nem is ugyanezekkel a szavakkal. Kovalevszka Szonja esetéből láthatjuk, hogy mennyire igaza van az előbbi definíciónak az utóbbi felett. Mert zseni volt s nem őrjöngő. Ha megmagyarázni nem is tudjuk ez előttünk sajátságosnak tetsző lélek szerelemre való szer­telen törekvését: sejteni tudjuk s e sejtelem nem az ő lelkének abnormális állapotát bizo­nyítja, hanem talán azt, hogy mi vagyunk a degenerációnak az első lépcsőjén s hátra felé, lefelé haladva azon, mindinkább vágyódó gon­dolattal óhajtjuk az ilyen nemes érzelmek tiszta nyilvánulásait. Hogy célt nem ért, nem az ő, de a külső világ hibája, mely tiszta szerelemre való törek­vését megérteni és méltányolni nem tudta s engedte, hogy szép lelke megsemmisüljön a sóvárgott, de be nem telt drága vágya elérhe­tetlenségének tudatával. •) A kitartást I Szerk. gatási bizottság! minket, hatósági orvosokat, éppen úgy, mint a misszionáriusokat, csak magasabb ideálokért való harc vihet a harc mezejére; csak azért hozzuk meg az áldoza­tokat, amennyiben azon utiátalányból, amit a járás-orvosok és tiszti főorvos kap (8 ft), ha­vonta másfél napnál többet a járás vagy megye területén kintölteni, a hatóságilag megállapí­tott kocsipénzek mellett, nem lehet. Hólyagos himlő az újhelyi és bodrogközi járásokban lépett fel járványszerülog. Minden­ütt a vándor-cigányok terjesztették a járványt, s miután eme megfigyelésem tárgyában a nagy- méltóságu m. kir. behigyminiszteriumnak je­lentést tettem, elrendeltetett a kóbor-cigányok kötelező oltása, s igy történt, hogy sokszor száznál nagyot)!) csoport cigányt kellett beol­tani, ami nem kis dolog, mert helybentartásuk csak karhatalommal volt lehető. A halálozási arány 25-5°/o. Megyeszerte, de különösen a gálszécsi járásban uralkodott hasi hagymáz, minden óv­intézkedés dacára, szórványosan bár, de ter­jed. 153 beteg közül elhalt 24, tehát 15‘6°/o a halálozási százalék. A fentiek alapján, valamint a gyakorlatot folytató orvosszakértők véleménye szerint is, évtizedek óta nem volt hasonló egészséges esz­tendő, mint az 1896-iki. A vármegye általános egészségi állapotát felette befolyásolja a székhely egészségügyi állapota; s miután a székhely állandó fészke a heveny-fertőzőbetegségek habár szórványos eseteinek, fürkésznem kellett a bajnak oka után; s azt vélem: hogy valamint évekkel ezelőtt az ügyészségi fogházban sikerült rámu­tatnom az ott évtizedek óta honossá lett gör- vély- és gümőkor csiráira, s amint sikerült azt az utasításaim nyomán végrehajtott újításokkal megszüntetni: azt hiszem, hogy itt sem járok messze, midőn első sorban égetően szükséges­nek vélem a nagyméltóságu m. kir. belügy­minisztérium által még ezelőtt hosszú évekkel elrendelt úgynevezett tonnarendszer érdekében létesített s az ürülékek levezetését meggátló csatornák elfalazásának megszüntetését; to­vábbá a Rongyva-pataknak a város alatt el­húzódó, a mosadék, szenny és ürülékektől fer­tőzött s esés nélküli medrének lejtmérezését és kikotrását; és végre S.-A.-Ujhely városának jó ivóvízzel való ellátását. Eme körülményeket megváltoztatni azonban önkormányzati utón nem lehetvén, hatósági meghatalmazás utján volnának azok foganatositandók; mert csak a hasi hagymáz terjedésének tekintetéből is nem érdektelen tudni, hogy Erdő-Bényén 1895-ben a hagymáz mindaddig uralkodott, mig végre a betegségterjesztő kút kifürkésztetvén, besze- geztetett. Nevezetes és megszüntetendő körülmény­nek tartom én, tekintetes közigazgatási bizott­ság ! azt is: hogy teszem, állati járványoknál — minő a sertésvész — a magas kormányzat fogyasztási célból, megbetegedett helyről, a ser­tések leöletését és piacravitelét megengedi. Tisztelettel szabad legyen kérdeznem, minek akkor a partiális kis védekezés ? amit a ható­sági tiszti orvosok buzgalma intéz, ha a nagy­mérvű ragályozhatás a legfelsőbb hatóságtól engedélyeztetik! Ugyanígy állottunk a trachománál is. A vármegye területén mindent elkövettünk, hogy kiirtsuk. Mig a nagyméltóságu minisztérium megengedte Nyitra-vármegyéből a szerencsi cukorgyár mezei munkájához 35 trachomas beteg behozatalát; pedig, eltekintve az e rész­ben fennálló rendeletektől, kiszámíthatatlan az a kár, amit a betegség elterjedése okozna; ki kell azonban még hozzá azt is emelnem, hogy ilyen trachomás munkás dolgozni nem képes, s igy nemcsak a hatóságnak ad a gyógyitás- ellenőrzéssel sok munkát, de a munka-adónak is nagy kárára van. Röviden áttérve az egészségügyi személy­zetre, a vármegye területén 60 orvostudor/3 sebész, 198 bába, 28 gyógyszerész, 14 személy-, 13 reáljogu-, 1 fiók-, 1 házi- és 3 kézi gyógy­szertár van. 42 egyén foglalkozott fogászattal, vérbocsátásra 9 egyén bir jogosultságot. A halottkémlést 27 helyen orvos, 125 községben képesített halottkém, 122-ben az elöljáróság, 198-ban pedig senki sem végzi. Van 4 községi orvos, 24 körorvos; s mi­vel a vásárhelyi és ezékei körök uj beosztást nyertek, csak a sztropkai és sztakcsini köror­vosi állások betöltetlenek. A vármegye területén van 3 közkórház, 3 magánkórház és 63 járványkórház. Beoltatott 59,984 egyén himlő ellen, 2985 élelem és ital-, 1665 közhely-, 439 iskola-, 1673 lakás-, s igy összesen 6762 vizsgálat eszkö­zöltetett. Ezenkívül 18,493 iskolásgyermek szeme lett megvizsgálva. 2 lelenc és 125 dajkaságon levő gyer­mekre történt felügyelet. Gyógyítás nélkül elhalt 209 gyermek, ezért 37 esetben lett birság kiróva. A kir. ügyész jelentette, hogy a törvény­széki börtönben az egészségi állapot jó. A ja- nuáriusi rablétszám 190 volt, ebbén elitéit 148. — A kir. ügyész továbbá ösmertette, helyeseb­ben mondva egész terjedelemben fölolvasta a kir. törvényszéknek azt a végzését, melyet a szeren­csi cukorgyárban előfordult s‘ annak idején a „Zemplénében is fölemlített szerencsétlenség fölött és a szerencsétlenség alkalmából gondat­lanságukért okolható gyári belső alkalmazottak, névszerint Novacsek J. gyári gondnok s Gutt- mann I. gy. felügyelő és a mulasztással vádolt társaik irányában hozott, — és amely végzés az illető alkalmazottakat „gondatlanságból elköve­tett emberölés vétsége miatt“ vád alá helyezi. A szóban levő végzésnek nagy körülményességgel egybeállitott megokolása igy végződik: Az előre- bocsátottak szoros bírálata után arra a meggyő­ződésre kell jutni, hogy a szerencsi cukorgyár­ban a szerencsétlenség bekövetkezését megelő­zőleg semmiféle ellenőrzés és, fegyelem gyako­rolva nem volt (legfelső vonatkozásán hogyki ré­széről : nem tudtuk meg. — Szerk.) és hogy a veszedelem kikerülésére irányuló intézkedés a konkrét esetben meg nem tétetett. — A terje­delmes végzés felolvasása után Öméltósága a főispán sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a szerencsi cukorgyárral, mely pedig a maga nemében mintaszerű telep hírében áll, oly mal- heur történt, mint a szóban levő és a gyár in- tézősége részéről emberi éberséggel alig elhárít­ható véletlen szerencsétlenség, — reméh azonban s kívánatos is, hogy az a szerencsétlenség, ha már megtörtént, káros visszahatásokat a gyár további üzemében ne szüljön. Öméltósága úgy van meggyőződve, hogy az a szerencsétlenség nem a mulasztások láncolatának egy esete, ha­nem csak esetlegesség, aminek bekövetkezése a legéberebb elővigyázat dacára kizárható nem volt. — Hasonló értelemben nyilatkozott Meczner Gyula biz. tag is, hogy t. i. a cukorgyárat, mint intézetet, a szóban levő szerencsétlenség eseténél mulasztás nem terheli. — Mailáth József gróf, biz. tag, megnyugszik az elnöki kijelentésben s a maga részéről is kéri a közig, bizottságot, hogy kebeléből a cukorgyárban uralkodó rend és fe­gyelemről annak idején, midőn t. i. a gyár teljes üzemében lesz, küldöttségével meggyőződést sze­rezzen. — Hlavathy József kir. ügyész, álláspont­jának igazolásául, melyet annak idején a szóban levő ügyben elfoglalt, fölemlíti, hogy a részéről akkor hangoztatott gyanúokok a bünvizsgálati tárgyalás során megerősítést nyervén és a kir. törvényszék részéről oly tény alkottatván, mely szólónak egyéni nézetét igazolja: kijelenti, hogy a kir. törvényszéknek, mint büntető bíróságnak imént ösmertetett végzésében megnyugszik és a jól teljesített hivatah kötelesség nyugodtságával várja a további fejleményeket, amikről, ha majd ideje elérkeznek, a közig, bizottságot is tájékoz­tatni fogja. A kir. tanfelügyelő jelentéséből megtudtuk, hogy vármegyénk területén 242 tanítói állomásnak évi járuléka rendeztetett az 1893. XVI. t.-cz. alapján és pedig évi állami segedelemképpen kiutal ványoztatott a tanítóknak 40,541 ft 74 kr, — ebből 62 rk. tanítónak jutott 8721 ft, 121 gk. tanítónak 22,215 ft 74 kr, 52 ev. ref. tanítónak 8743 ft, 5 ág. ev. tanítónak 562 ft, 1 izr. és 1 közs. tanítónak 200 ft. — Rendezésre vár még a tanítói évi fizetésnek 300 ft minimumra le­endő kiegészítése tekintetében 43 állomás. — Hubay Bertalan, s.-pataki közs. iskolai tanító, folyamodásával az iskolafentartóhoz utasittatott. — Az upori gk. hitközségnek tanítói fizetés megjobbitására,kivételesen s egyszer mindenkorra 200 ft szavaztatott meg a közmiv. alapból. A kir. áll. ép. hivatal havi jelentéséből fölemlítjük, hogy az abara-ráska-deregnyő-vajáni hadfontossággal biró közút deregnyő-vajáni sza­kaszának kiépítésére a keresk.-ügyi kir. minister 96,000 í'tnyi állami segedelmet helyezett kilá­tásba s elrendelte, hogy a szóban levő szakasz a jövő óv végéig kiépíttessék. A tarczali állami kőbánya és kőzuzótelepen termelt kavicsból, ápr. 1-től kezdve, naponta nyolc prizmányi törött kő fog kiszolgáltatni, még pedig saját árban, közu- taink számára, mely kavicskészlet a n.-mihályi járás területén vezető közutszakaszokon fog ér­tékesíttetni. A kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy közadókra a január havi befizetés 24,963 ft volt, a hátrálék, bele értve az 1897. évi előírásnak első évnegyedi részletét is, 794,898 ft. — O.-Liszka város közönségének folyamodása alapján, köz­terhei fizetése tekintetében, halasztás engedése iránt felírtak a kir. pénzügyi ministerhez. Végezetül fölemlítjük, hogy Gyurkó János, Gojdies Vazul, Mihalosin János, íBrindók And­rás, Tkács János és Bobkó János hadköteles

Next

/
Oldalképek
Tartalom