Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-07 / 6. szám

éve vajúdik, s oly ráklábakon halad, hogy nióg ma sincs eredmény.

A szőlő földek is már itt ott 10. év óta parlagon hevernek ; hogy minél előbb eredményhez jussunk, szólónak indítványa az volt: hogy a méltőságos főispán ur lenne kegyes a tek. főszolgabíró urakat felszólítani, hogy minden illetékes helyen, hol a lelkészi, tanítói és egyházi szőlő rekonstruálása érdekében mozgalom van, lennének szívesek támogatást és segédkezet nyújtani az által, hogy midőn a lelkész a hitközség előkelőit értekezletre magához meghívja^ ezen értekezletre egyúttal a tek. főszolgabíró urat is meghívhatja oly célból, hogy ő is segítsen buzdítani a jelenlevőket, hogy a jelenlevők e kettős buzdítást tovább terjeszthessék az egész nép között.

És midőn erre az a meggondolatlan s mondhatni bárdolatlán közbeszólás „nem kell csendőr!“ hangzott fel — szólót ugyan zavarba nem hozta, azonban zavarba hozta a felszólalás igen üdvös intencióját. — Se zavarból eredt az : hogy szólónak valóban igen is célhoz vezető üdvös felszólalásából csupán a kongrua-ügy ráklábai maradtak emlékben. És hogy valóban igen ás fontos, alapos és üdvös célja volt ezen felszólalásnak, onnan is megítélhető, mert felszólaló még most is fentartja a gyűlésen hangoztatott ama feltevését: miszerint a pármillió ft. segélyből csak azok részesülhetnek, kik a szőlő rekonstruálásához már hozzá fogtak és ezt hitelesen ki is mutathatják.

Közgazdaság.

A gálszécsi takarék- és hitelpénzkor részvénytársaság, Írja levelezőnk, f. évi január hó 27-én d. e. 10 órakor tartotta XXVIÍ. évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Oblátli Mór dr. vezérigazgató nyitotta meg, kinek #áján- latára a közgyűlés elnökévé egyhangúlag Nemthy Józsefet választották. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szabó Zsigmondot és Belius Györgyöt küldötték ki. Ezekután Obláth dr. felolvasta az igazgatóság jelentését, melyből megtudtuk, hogy a részvénytársaság tiszta jövedelme 9490. ít 30 kr. volt, melyből minden részvény 25 ft 90 kr. osztalékot nyer, 25 ftot fordítanak jótékonycélokra, 500 ftot pedig, Nemthy József elnök indítványára, a takarékpénztár újjászervezése körül érdemeket szerzett Obláth Mór dr. vezérigazgató, 200 ftot a tak. pénztári tisztviselők jutalmazására fordítanak, a többit pedig a tartalékalaphoz csatolják. — Megtudtuk továbbá a jelentésből, hogy a takarékpénztár alaptőkéje a f. évben 60,000 ftról 120,000 ftra emeltetett, mely 1200 db. teljesen befizetett 200 korona (100 ft) értékű részvényből áll. A mérleg megállapítása és a felmentvény megadása után a közgyűlés »jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Obláth Mór dr. vezérigazgatónak odaadó, hasznos s az intézet felvirágzását előmozdító működéséért. Megválasztották az igazgatóságot és felügyelő-bizottságot is. Az előbbeninek tagjai lettek : Obláth Mór dr., Szabó Zsigmond, Nemthy József, Kemény Dezső dr., Spillenberg József, Koch Gábor idb., Belius György; a felügyelő- bizottság tagjai: Cseley Lajos, Görgey Pál, 0raveöz Sándor; póttagok: Sárkány Imre és Friedman Mór dr. Az eddig szokásban volt °/o helyett az igazgató fizetését 1000 ftban állapították meg, az igazgatóság napidijaira pedig a tiszta nyereségnek 8" o-a rendeltetett. Ezzel a közgyűlés déli 12 órakor az elnök éltetésével véget ért.

CSARNOK

Az ipartestület bálja,

S.-A.-Ujhely, 1897. jan. 30.

Az anyagi sikerről számoljon be a pénztáros, Koválcsik uram, fényes segédletével, a tetézett tányérból Ítélve, nem lehetett rósz, ha csak a kiadás tányérjába nem aprítottak túl sokat. Szándékom csak az erkölcsi sikerről egyet-mást elmondani. Ez hálásabb téma, mert a deficitet úgy sem kell pótolni, ha volna is, pedig itt határozott nyeréségről lehet szó és ha a testületnek erkölcsi részvényei értékesíthetők volnának, az idén bizonyára nagy osztalékot adhatna, l'gy látszik szerencsés keze van az elnöknek, mert akár hol működik, a részvények emelkednek, lévén az elnök Bánóczy ur bankigazgató is.

A dologra térve — a táncmulatság, melyen minden rang és osztály igen szép számban képviselve volt, fényes bizonyíték nemcsak az ipartestületi intézmény és annak vezetősége iránt táplált bizalomnak és elismerésnek, de egyszersmind jele, hogy az ipartestületi bál méltó helyet biztosított magának a farsang legjobb és legszebb mulatságai somban, és méltán, mert mig hajdan a fitymált „Csizmadia-bál**-ón alig vett

részt a jobb osztály, most 2—3 év óta a farsang kedélyes elit-báljává nőtte ki magát az ipartestület táncmulatsága.

Ezért legnagyobb elismeréssel vagyunk annak főintézője, Bánóczy Kálmán ipartestületi elnök iránt, aki mindenütt és mindenkor, ahol és amikor az ipartestületről szó van, a legfoko- zottabb ambícióval, fáradságot nem ismerő odaadással törekszik az ő körültekintő vezetésére bizakodott testületnek nemcsak anyagi jólétet biztosítani, de tekintély és tisztelet dolgában is eddig soha el nem ért színvonalra emelni.

Ez érdem nem csekély részéről szívesen lemond az elnök saját jobbkeze, a rendezői talentomban igen ügyes és fáradhatatlan titkára javára, ő pedig osztozkodik a derék elüljáró- sággal.

Nem eléggé dicsérhető az a valóban pompás ötlet, hogy a kir. honvéd-zenekar elhoza- talával Kassáról nemcsak kiemelték a bált a szokásos és sokszor unalmas programból, de a jól összeállított, igazi szakértelemmel és tudással begyakorolt zenekar az újság ingerével hatott magas műélvezetet is nyújtott a zeneértő^közön- ségnek. Sok taps és elismerés jutalmazta a derék és kedves modorú karmestert, Nyárit, de rá is szolgált, mert a jól előadott táncdarabokon kívül igazi hangversenyszámba ment az a 5—6 müdarab, melyet a zenekar művészi összhangban adott elő.

A „Rákóczi-induló,“ zamatos magyar tempóban, hazafias pezsgésbe hozta a honfiúi vért és honleányi hangulatot csináló antré is volt. — Kéhler Béla ..Hazai hangok“ és a karmester saját szerzeményű „Magyar változatok“, de.különösen a szünet órájában bemutatott „lm Lem- berger Stryjer Park“ c. szintén saját szerzeményű és nagyszabású darabja magával ragadta a hallgatóságot. Az éneklő madarak egész serege, lágyan hangzó zene kíséretében, hallatja különböző árnyalásu énekét. A fülemile bűvös- bájos, andalító dalától a kakuk egyhangú „kukuk“ szaváig: valami isteni harmóniában olvad össze, valami tulvilági szférába ragadja a fölemelő élvezet a hallgatót. Az amúgy is kedvelt kir. honvédség eme kiegészítőjével, saját külön zenekarával, nemcsak a női, de a férfi szivekhez is hozzáférhetőbb lesz immár.

És most következnék a hivatalos beszámolás, hogy kik voltak, mennyien voltak, hogyan mulattak, hányán táncolták a négyest, ki volt a legszebb?

Hát mondjuk, hogy sokan voltak és ez igaz és hogy sokan szépek voltak ez még iga- zabb (kivétel nélkül érezzék magukat találva!) és ha azt mondom, hogy száz pár táncolta a négyest: talán nem fülelitek nagyobbat, mint szokták az olyan magamfajta bálitudósitók különben, ha hiányzott egy nehány pár, majd pótolja a pénztár. Én csak annyit tudok, hogy az első négyes csak a 6-ik figuráig ment, idáig is nagy bajjal. Es mi mellett bizonyít ez? Hiszen táncolni mindenki tud, Révész a megmondhatója és az oly ügyes kis rendező, mint volt Szieber hadnagy ur — de a sokaság miatt teljes lehetetlen volt azt a szép 6-ik figurát végig járni. Bell kár! pedig mi mindenre jó ez a 6-ik figura.

Csárdás! Csárdás! hangzott az összegubancolódott tömegből és Mányi csodaerejü nyirettyűje mentette meg a hazát.

Szegény „Lajos bácsi“, aki országos alap hiányában nyugdíjba nem mehet, rajtam kívül, aki nem nem táncoltam, csak őt sajnáltam az egész este. Hogy megdézsmálta az ő babérait az a kir. banda. Hát már a cigány-zene is kénytelen elszenvedni az államosítást! Mert biz’ az a jött-ment (tessék tény szerint venni!) katonabanda még a csárdást is úgy húzta, vagyis inkább fújta, hogy — no!

A hűség kedvéért nem hagyhatom említés nélkül a legillusztrisabb vendégnek, a főispán képviseletében megjelent leányának, Leona úrnő őnagyságának, megjelenését, ki leereszkedő nyájassággal egész kört formált ismerőseivel és szeretetreméltóságának hullámai át-átcsaptak e bizalmasabb körön egész a polgári osztály legszélső határáig.

A jókedv a szupé után érte el tetőpontját, mikor a Luther trilógiája (Wein, Weib und Gesang) a körben nyert kiegészítést és amikor a páholyok is táne-vándorutra keltek.

A köztársasági, tehát demokratikus alapon nyugvó bálon sem királyról, sem királynéról említést nem teszek, noha ragyogó korona birtokában volt mindegyik, mig attól a zsarnok és kegyelmet nem ismerő pénztáros meg nem fosztotta.

—r—b.

Vármegyei Hivatalos Rész.

1846. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

Tudomásul vétel, alkalmazkodás, illetve a közönség tájékoztatása czéljából kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1897. február hó 28-án.

Matolni Etele, alispán.

Másolat.

71190/1896—111 2. sz. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. A magyarországi származású sertéseknek a kőbányai piaczra való szállítása tárgyában múlt évi augusztus hó 30-án 56.200. sz, a. kiadott rendeletemet hatályon kívül helyezem s a piacz állategészségügyi rendtartásában foglalt határozatok szigorú alkalmazása mellett a Kőbányára irányuló belföldi sertésszállitást, további rendeletemig a következő feltételekhez kötöm.

1. Sertések beállítását Kőbányán csupán azokba a szállásokba engedem meg, melyek a múlt évi 243. ein. sz. a. kiadott rendeletemnek megfelelően vasúttal, illetve a sertések föl- és lerakására külön rakodóval bírnak, továbbá az állategészségügyi követelményeknek megfelelő módon tisztán tartva és fertőtlenitve vannak.

Sertéseknek a kőbányai piaczon lábon való hajtását, még kivételesen sem engedem meg.

A kőbányai állategészségügyi hivatalt felhatalmazom, hogy azon szállástulajdonosoktól, kiknek szállásai megfelelő módon berendezve és fertőtlenitve nincsenek: a beállításra vonatkozó engedélyt megtagadhatja.

2. Az úgynevezett szedett sertések kizárásával Kőbányára csakis olyan sertések szállíthatók, melyek a következő összes feltételeknek megfelelnek:

a) oly sertések, melyek falkákban együtt neveltettek, vagy hizlalóban együtt tartattak;

b) melyek hatósági igazolás szerint, a sertésvészen átmentek, vagy ha nem mentek át, páronként legalább 150 kg. súlyai bírnak;

c) melyek oly községből, vagy hizlalóból származnak, hol a sertésekre ragadós betegség miatt semmiféle (községi, majori, udvari) zárlat fenn nem forog;

d) melyek ily községben, vagy hizlalóban legalább 10 napon át más sertésektől el különítve megfigyelés alatt állottak és a megfigyelés tartama alatt, valamint az elszállításkor, egészségeseknek találtattak;

e) végül melyek származási, illetve elkü- lönöitési helyeikről fertőzött területek érintése nélkül hajthatók, vagy szekéren szállíthatók a felrakó vasúti állomáshoz.

3. Az a sertéstulajdonos, aki Kőbányára sertéseket kíván szállítani: a felszállitandó sertések számát és az elkülönítés helyét, az illetékes kerületi állami állatorvosnak bejelenteni tartozik.

4. A kerületi állami állatorvos (ennek akadályoztatása esetén, az általa a törvényhatóság első tisztviselőjének hozzájárulásával, de saját felelősségére kijelölt törvényhatósági állatorvos) a helyszínén számba veszi és egyenként, megvizsgálja a Kőbányára szállítandó, valamint az elkülönítés helyén (pusztán, majorban, hizlalóban) lévő összes sertéseket.

Abban az esetben, ha a vizsgálat a 2-ik pontokban foglalt kikötésekre és a sertések egészségi állapotára is kedvező eredményű:

a) az elkülönített sertés állományt a községi elöljáróság (rendőrkapitány) felügyeletére és‘ ellenőrzésére bízza, ennek megtörténtét a kőbányai állategészségügyi hivatalnak táviratilag bejelenti s ezzel a 10 napos megfigyelés kezdetét veszi;

b) az eljáró állami (hatósági) állatorvos köteles a hatósággal együttesen fölveendő vizsgálati jegyzőkönyvet és ha a falka már átra- gályozott: az ennek igazolására szolgáló hatósági bizonyítványt is (a hatósági állatorvos mindenkor a kerületi állami állatorvos utján) a kőbányai királyi állategészségügyi hivatalhoz beküldeni, végül

c) köteles az állami állatorvos a felrakó állomást a sertések odaérkezésének időpontjáról azzal a felhívással tájékoztatni, hogy az állomás főnökség a rakodó helyeket, ponkokat, a rakodás idejéig tisztitassa és fertőtlenítse.

5. A kerületi állami állatorvos úgy a Kőbányára szállítandó, mint az elkülönítés helyén lévő egyéb sertéseket, közvetetlenül a megindítás előtt és a vasútra rakáskor egészségi állapotukra a megfigyelés kezdetén fölvett számukra és a 2. a) e) pontokban foglalt kikötésekre nézve újból megvizsgálják és amennyiben ezekre nézve kifogása nem merül fel; a szállítást engedélyezi és erről (vagy esetleg az engedély megtagadásáról) a kőbányai m. kir. állategészségügyi hivatalt táviraital értesíti.

Berakás előtt köteles az állatorvos a vasúti rakodók ponkok és kocsik tisztaságát, megvizsgálni. Ha ezek tisztaságát és fertőtlenítését hiányosnak találná: az állomási főnök közbejöttével a hiányokról jegyzőkönyvet vesz fel, abban a kocsi fertőtlenítését igazoló sárga lap összes adatait bejegyzi, a sárgalapot a kocsiról eltávolítja és a jegyzőkönyvet az állomási közeg aláírásával hozzám azonnal felterjeszti.

6. A Kőbányára szánt sertések marhaleveleinek hátlapján az állami állatorvos a ser tések egészségi állapotát a következő záradék"