Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-31 / 5. szám
I. Melléklet a „Zemplén1' 5 számához. A »Zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbankinak folyó évi február iki közgyűlése elé terjesztendő igazgatósagi és felügyelőbizottsági jelentések. Tisztelt közgyűlés! Intézetünknek most már 27-ik üzletévére vonatkozó mérlegét van szerencsénk következő jelentésünk kapcsán előterjeszteni: A lefolyt év üzleteredménye méltón sorakozik az előző évihez, melyet intézetünk életében a jobbak közzé tartozónak jelezhettük. Váltó-üzletünk ugyan apadást mutat fel, de ez csupán azon körülménynek tudandó be, hogy súlyt fektetünk arra, miszerint állandóan fentartsuk intézetünk elasticitását, mely mellett a lefolyt évi viszleszámitolási adatok is kellő tanúságot tesznek. Üzletünk többi ágaiban lényeges változás nem állott be; kivételt képez a betét üzlet, melynek állománya ismét megfelelő emelkedést tüntet feb Áttérve üzletünk egyes ágainak forgalmára, azzal a zárszámadások mellett teljesen kielégítő képet nyújtanak az alábbi számszerű adatok: A takarék-betétek állománya: volt az 1895-ik év végével . . 451344 ft 91 kr. az év folyamán betétetett és tökésittetett ............................. 281338 ft 30 kr, összesen : 732683 ft 21 kr. felmaradt 1896. év deczember 31-én a visszafizetett . . . 251304 ft 66 kr. levonása után . 481378 ft 55 kr. A váltó-leszámitolási üzlet: 1895. deczember 31-én a váltó- tárcza állása volt 1575 drb. 490820 ft 60 kr. leszámitoltatott 1896. évben ....................6524 drb. 2334432 ft 02 kr. a visszleszámitolási üzletben visszaváltottunk .... 695 drb. 775401 ft — kr. összesen : 8792 drb. 3600653 ft 62 kr. Beváltatott 6506 db. írt 2383831.73 viazleszámito- lás utján kiment ... 639 db. írt 680983.02 leíratott az év végén mint veszteség . __l_db. frt 920.- 3065734 ft 75 kr. 7146 db. és igy maradt váltó-tárczánk állása 1896. évi deczember hó 31-én 1646 darab . . . 534918 ft 87 kr. Viszleszámitolás utján: tartoztunk 1895. év decz. 31-én 204800 ft 76 kr. viszleszámitolásra küldtünk 1896-ban ............................. 680983 ft 02 kr. összesen: 885783 ft 78 kr. a mult év folyamán visszaváltottunk váltókat .................... 785871 ft 38 kr. értékben és igy e czimeni elkötelezettségünk az 1896. év végén .................................. 99912 ft 40 kr. földi lét utolsó perceit. Hogy még sok dolgozni- valóm lett volna. Sok nagy eszme, sok fényes ábránd várt még megvalósításra. Oh, én igen szerencsétlen vagyok, nagyon szerencsétlen. Én: Vigasztalódjék. A lángész: Csak az a tudat ad enyhet, csak az vigasztal, hogy megtettem kötelességemet. Alkottam egész életemben, munkálkodtam és fáradtam. Vájjon megért-e az utókor? Méltányolni fogja-e törekvéseimet, osztályosa lesz-e az én nagy eszméimnek, nem tudom. És ez a tudatlanság — a lángelmék tragődiája. Finita la commédia ! IV. (A „Fővárosi Hirharsona“ nekrológja.) „Tehetetleni Zalán +. Ismét egygyel kevesebben vagyunk. A legkiválóbbak sora ritkult meg. Nagy, pótolhatatlan rést ütött a halál kaszája. A kiváló költő és filozófus ma reggel elhunyt. Munkatársa volt lapunknak is és neve aranybetükkel lesz feljegyezve lapunk annále- seiben, annyi kiváló elme társaságában. Magá- bazárkozott, igazi lángelme volt, ki nem a tömeg múló becsű tapsaiért, de az emberiség és haza javáért fáradozott és munkálkodott. Mint az igazi nagy tudósokat, őt is kevesen ismerték a hazában, hallhatatlan müvei nem forogtak közkézen, de irodalmi hagyatéka valóságos szenzáció lesz irodalmi és művészeti körökben. Rövid időn belül közkincse lesz a nemzetnek. Az elhunyt poéta temetésén, mint alkalmi tudósítónk jelenti, képviselteti magát az Akadémia és a különböző irodalmi társaságok. Az elhunyt lángelme tagja volt az „Úri kaszinónak“ és a „Nemesi társaskörének. Szelleme világitó szövőinek lesz az utókor Íróinak!“ Erényi Nándor. Az előlegezési üzlet: egyenleg volt az 1895. év végével ....................................... 2237 ft 10 kr. a lefolyt évben kölcsön adtunk 8189 ft — kr. összesen: 10426 ft 10 kr. vissafizettetett és részben törlesztetett .,,.... 7149 ft — kr. marádt az év végén .... 3277 ft 10 kr. Az ingatlanokrai kölcsön üzlet: egyenlege az 1895-ik év végén volt ........................................ 40380 ft 34 kr. uj kölcsön adatott.................... 3600 ft — kr. összesen: 43980 ft 34 kr. erre visszafizettetett .... 2139 ft 49 kr. maradt 1896. decz. 31-én . . 41840 ft 85 kr. Értékpapírok, szelvények stb.: adásvételében a forgalom . . 16023 ft 01 kr. ra rúgott. Összes üzleti forgalmunk: 767 frt 55 kr. 772 frt 27 kr. 1535 frt 10 kr. 153 frt. 51 kr. 180 frt kr. 9600 frt — kr. a nyersmérleg szerint pénztárilag .................................. 6614676 ft 12 kr. az előjegyzeti napló szerint . 5322823 ft 02 kr. összesen: 11937499 ft 14 kr. A lefolyt év nyereménye 18402 ft 26 krra rúgott; minthogy azonban a mérleg összeállításakor a függőben lévő pereskövetelésekből 470 ftnak, a folyó üzletből pedig 450 ftnak ösz- szesen 920 ftnak a váltótár ez a terhére és 46 ft 43 krnak a perköltség számla terhére való leírását szükségesnek találtuk, az ezután fenmaradó tiszta nyeremény a múlt évi áthozatallal együtt 17435 ft 83 krt teszen. Ezen nyereménynek felosztására nézve pedig van szerencsénk javasolni: hogy a közönséges tartalékalapra 5°/o a 15351 frt 82 kr után .... a nyugdíjalapra és pedig ennek 5°/o gyümölcsözte- tése fejében 465 frt 25 kr. 15351 frt 82 kr. után pedig 2°/o 307 frt 02 kr. az igazgatóságnak alap- szabályszerü jutalékára . a vezérigazgatónak 1 °/o jutalékára ........................ a felügyelő bizottságnak szokásos díjazására . . osztalék gyanánt részvé- nyenkint, 12 írtjával az ennek utána fenmaradó 4427 frt 40 krból pedig: Jótékony célokra u. m: a helybeli árvasegélyző és jótékonysági egyesületnek ..................................20 frt a helybeli szegény iskolás gyermekeket ruháztató egyesületnek . . . a helybeli nőegyletnek . a magyar nyelvet Zemplén vármegyében terjesztő egyesületnek . . a helybeli népkonyhának . 20 frt a s.-a.-ujhelyi kereskedelmi társulatnak tanoncz iskolájára .............................10 frt a s.-a.-ujhelyi ipartestületnek tanonezok jutalmazására .............................10 frt 120 frt — kr. Jutalomdijakra a tisztviselőknek és a szolgának . az igazgatóság elnökének tiszteletdij gyanánt 25 drb. arany fejében . . az igazgatóság két tagjának az év folyamán teljesített helyettesítések és kifejtett tevékenység elismeréséül 70 db. arany fejében....................■, a vezérigazgatónak tiszteletdij gyanánt .... a fedezeti alap gyarapítására forditassék, mig a fenmaradó.................... uj számlára átvitessék. 20 frt 20 frt 20 frt 645 frt — kr. 137 frt 50 kr. 385 frt — kr. 400 frt 800 frt kr. kr. 1939 frt 90 kr. Jelentjük, hogy a 224. számú részvénynek 1888-iki szelvénye mai napig fel nem vétetett sem biróilag ki nem utaltatott, tehát elérvült; — indítványozzuk, hogy annak 10 frtnyi értéke a közönséges tartalék alaphoz csatoltassék. A bank fenállására nézve megállapított határidő az 1899-ik évben lejárván, az alapszabályok 3-ik §-a értelmében annak meghosszabbítása iránt most kell határozni. — Részünkről intézetünk fenállásának tartamát további 30 évre meghosszabbitandónak indítványozzuk és minthogy nem kételkedünk abban, hogy a t. közgyűlés ehez készséggel hozzájárulni fog, egyszersmind az alapszabályok 3-ik §-ának következő módosítását és illetve uj szövegezését javasoljuk : „3. §. A társaság fenállásának tartama az 1869. évi julius hó 15-én megkezdett üzleti működéstől számított 60 évre határoztatik. — Ezen időszak meghosszabbítható, mit két évvel ezen határidő letelte előtt a részvényesek közgyűlése határoz el.“ Ebből folyólag az alapszabályok 18-ik §-ának kiegészítése is szükségessé válván, indit- ványozzuk annak következő módosítását. „18. §. Minden részvény bizonyos névre szól és a társaságnak 1900 évig terjedő eddigi tartamára szelvényekkel van ellátva, az azon- tuli időre pedig uj szelvényekkel fog elláttatni, melyeknek utolsója 1930. évben járandle.“ Indítványozzuk egyszersmind, hogy az alapszabályok 87-ik §-a C. pontjának szövege a tényállásnak megfelelően helyesbítessék, és pedig igy: „87. §. c. 2°/o-tóli az intézet tisztviselői részére létesített nyugdíjalaphoz csatolandó.“ Végül javasoljuk, hogy az alapszabályok 87. §-ának utolsó bekezdéseként felvétessék ezen intézkedés: „A kellő időben fel nem vett osztalék esedékességétől számított hat év alatt elévül és ezen idő letelte után a közönséges tartalékalaphoz csatolandó.“ Ezek után jelentjük, hogy az igazgatóság kebeléből ez idén dr. Schön Vilmos és Schwarcz Bernát urak lépnek ki, továbbá, hogy a felügyelő bizottság mandátuma is lejárt minél fogva két igazgatósági tagnak, valamint a felügyelő bizottság 3 rendes és 2 póttagjának a helye lesz választás utján betöltendő. Kérjük végül ezen jelentésünket tudomásul venni, a felügyelő bizottság beterjesztett jelentésének meghalgatása után a zárszámadásokat és illetve mérleget jóváhagyni, indítványainkat elfogadni és a lefolyt évre nézve részünkre a felmentvényt megadni, valamint az osztalék kiszolgáltatásának határ napjátmegállapitani. S.-A.-Ujhely, 1897. évi január 11-én. Az igazgatóság. A felügyelő bizottság jelentése. Tisztelt közgyűlés! Van szerencsénk jelenteni, hogy a reánk ruházott feladatunkban törvény és szabályszerü- leg eljárván, úgy működésűnk közben mint a pénztárak és könyvezés időszakonkinti vizsgálatainál mindenkor a kellő rendet és pontosságot tapasztaltuk. Áz 1896. évi' zárszámadást megvizsgálván, a leltározást eszközölvén, a mérleget a kereskedelmi törvény értehnében helyesen felállitott- nak találtuk. A társaság igazgatóságának 1897. évi január hó 11-én kelt üzleti jelentéséről és az abban foglalt nyeremény felosztási tervezetről tudomást vettünk; mindezek alapján javaslatba hozzuk, hogy az 1896. évi zárszámadásokat jóváhagyni és az igazgatóságnak, valamint nekünk a lefolyt évre nézve a felmentvényt megadni méltóztassék. Miután pedig a reánk ruházott megbízás lejárt, kérjük a t. közgyűlést: a bennünk helyezett bizalmat megköszönve, a felügyelő-bizottság megválasztását eszközölni. Kelt S.-A.-Ujhely 1897. január hó 25-én. Hönsch Dezső, Keiner Ede, Roth Bernát, felügyelő-bizottsági tagok. Hírek a nagyvilágból. Őfelsége az osztrák képviselőházat feloszlatta és elrendelte az uj választást, Nem sokára megtudjuk hát, hogy milyen lesz az uj osztrák képviselőház ábrázatja. Muraviev, az uj orosz külügyminister, rövid tartózkodás után Párizsból Berlinbe utazott, onnan ellátogat Bécsbe. Ferdinánd bolgár fejedelem lábába befész- kelődött a reuma, mely őtet a szabad mozgásban gátolja. Amerikában az Egyesült Szabad Államok képviselőháza elhatározta, hogy a mostani bevándorlók közül mindazokat, akiknek , iskolai képzettségük nincs, kitiltja az Egyesült Államok területéről. Afrikában az olaszokat újra szorongatják. Nem Menelik, a félelmetes abesszinai király, hanem a dervisek Ozmán Digma vezetése alatt.. Már hire járt, hogy az olaszok oda hagyják Áfrikában eritreai gyarmataikat és visszavonulnak Masszauába, a Vörös-tenger partján fekvő városukba. Nagy megkönnyebbedést szerzett Olaszországnak az a legújabb hir, hogy a dervisek, kikkel már-már össze is ütköztek az előre tolt olasz csapatok, váratlanul visszavonultak. A pestis. Indiában, jelenti a Bombay-ból érkezett hivatalos sürgöny, 5155 megbetegedés
