Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-24 / 4. szám
lök, melyeknek magánjogi helyzete egészen kivételes, állami kölcsönben részesitendók. Fejes István, ref. esperes-lelkész, mindenek előtt köszönetét nyilvánítja a tanácskozás elnökének, nemcsak a maga, hanem az egész lelkészi kar nevében a szives gondért, hogy az ő anyagi helyzetüknek jobbraforditása iránt önzetlen érdeklődést tanúsítani kegyeskedett. Fajdalom, úgymond, ennek a segítő jobbnak odanyújtásával igen elkéstek Magyarországon ; igen elkéstek annak az előtérbe lépett szükségnek fontolóra vételével hogy a lelkészek anyagi helyz-tén segíteni kell. Szól a főispánt megnyitó beszéd tendenciájából azt veszi ki, hogy az országos kormánynak kitűzött célja a lelkészek anyagi helyzetének javítása. Véleménye szerint a tanácskozáson az lehet csak a főkérdés, hogy a lelkészi javadalmazást képező de elpusztult szelők mily pénzén telepittendők újra? (Helyeslés.) Ámde e őbb az említett szőlőterületeknek tulajdonjogi he'yzetet kell megvilágítani Náluk, a protestánsoknál, a papi szőlő az i lető egyhíz tulajdona, tehat náluk a pipi szőlők betelepítésének, vagy a megfelelő kárpótlás nyújtásának kötelessége az egyház gondjai közé sorolandó. Ámde az egyház eddig mit sem tehetett s meg ma sem tehet ebben az érdekben, mert hiszen a szőlők elpusztulása közcsapás, mely nemcsak a lelkészeket, de híveik egyetemét, az egyházakat is sújtotta. (Úgy van.) — A katolikusoknál más a helyzet. Ott a tulajdonos maga a plébános (Közb szólások: az csak haszonélvező, tulajdonos a plébánia.) Elvégre is kit terhel hát a kötelesség? Terheli a tényleges haszonélvezőt, a plébánost, magát az illető lelkészt. Ott tehát a helyzet még súlyosabb. (Igaz — úgy van.) Keresnünk kell tehát egy olyan elvet, amelyben, ha megvalósulna, mindnyáján örömet, megnyugvást találnánk. A legkevesebb, amit kívánni lehetne: ad/on az állam a papi elpusztult szőlők újjáépítésére kölcsönt kamat nélkül. Ha a magas kormánynak is épp olyan nemes érzés lüktet szivében az anyagi téren elárvult papság he’yzetének türhetövé tételére, mint aminő humánus érzés lelkesíti főispánunk Öméltóságát: akkor kevesebbet nem is nyújthat nekünk, mint amiért folyamodunk hozzá. De nem is lenne az a kamat nélkül adandó kölcsön olyan nagy áldozat, mint az első tekintetre látszik; mert hiszen nemcsak ethikai, de közgazdasági ellenértékek nyujtatnának cserébe: a lelkész jó példája, mely a telepítés iránt követésre buzdít, meg az újabb és szilárd adóalap, melyek I az állam háztartásában igen nevezetes értékek. — Hanem, tovább menve, az a kamat nélkül nyújtandó állami kölcsön még igy is teher, mert vissza kell fizetni. Ennek a tehernek a súlyát is elviselhetőbbé kell tenni és pedig úgy, hogy azt maga a rekonstruált szőlő fizesse vissza, pl. lo —15 év alatt. (Kozbeszőlás: dézsma) Igen dézsma módjára, amit önként vállalnánk magunkra, történnék a tehermentesítés és pedig évről mindig a szőlőtermés értékének egy bizonyos hányadával. (Helyeslés.) Ezt az áldozatot minden mostani lelkész a joven- dőség érdekében szívesen meghozza. A katolikus papoknak e tekintetben is jobb a helyzetük. Náluk a legszegényebbet a püspök segélyezheti. (Közbeszólasok: Nincs miből 1 — a kassai püspöknek nincs miből 1) Szóló még többet is kérne. (Halljuk 1) Kérné azt, hogy az állama rekons'uá- landó papi szőlőkbe szükséges ojtványokat adja legalább is fele áron- (Helyeslés.) Két ilyen kedvezmény aran könnyen menne a papi szőlők felújítása. Indítványozza, hogy ily értelemben szer- keszszenek emlékiratot és annak az országos kor— Magam kötöm meg — adtam meg a választ mosolyogva. — Igazan csudálkozott a legnagyobb érdeklődés hangján Vajda János — gyönyörű, nagyon szép. No, ha engem egy esztendeig tanitananak, se tudnám úgy megkötni ezt a »kendőt.4 Ennyire érdekelték a csekélységek. Hogy mennyire nem tud'a, nem ismerte a századvég többé kevébé kötelező szokásait, bizonyítja e kis epizód : Egy alkalommal, mikor távozni készült, odahajol hozzrm és megkér, hogy váltsák frl neki egy — tiz fillérest- Mikor átadtam neki az öt krajcárt, kettőt zsebre tett, harmat pedig letett a tálcára és affele magyarázó hangon mondja nekem: — Már én csak mindig szoktam igy itt hagyni a pincés számára borravalónak, Valószínű, hogy azt hitte, hogy ő csak azok közé a kevesek közé tartozik, akik adnak borravalót és nem tudta, hogy manapság ez a kávéházi baksis valóságos adószamba megy. * . . . Most már kívánsága szerint összeapri- tották testét, átadták az anyaföldnek; agyát, ezt az örök izgalomban lévő fenséges gépezetet alkoholban megőrzik kísérleti célokra, de lelke fölszállt az örök megdicsőülés honába és a sok földi szenvedésért elnyeri a legnagyobb égi jutalmat — a halhatatlanságot. Erényi Nándor. mányhoz leendő eljuttatására kérjék fel a főispán Öméltóságát. (Helyeslés, hosszan tartó éljenzés.) Kosinszkg Viktor — Figyelmeztet, hogy a kérdésben : rmgterhelhetők-e a papi szőlők, vagy sem kölcsönnel, a sarkpont a jogi viszony. Telekkönyvi biztosítás a »conditio sine qua nou« Telekkönyvi bekebelezés nélkül a bank ko'csönt nem ad. Azután kérdés az is, hogy a papi szőlőt legrosszabb esetben el lehet-e adni árverésen ? (Közb^szólás róm. kát. részéről: Püspöki belcegye- egyezessel igen I) Éppen az a baj, hogy az egyházi főhatóságok részérói eddig beérkezett ilyen nyilatkozat egészen nem világos és nem is meg nyugtató. Egyéni véleménye egyébként pedig az, hogy a törvény (1896. V.) dispoziciói szerint egyelőre csakis segélyezésről de kamat nélkül nyújtandó kölcsönről nem lehet szó. Lehetne talán novelláris intézkedéssel, törvénymódosítással segíteni a lelkészeken. Dalibor Ferenc, o-liszkai rk. tanító: Abban az érdekben (szolt, hogy a tanítói javadalmazáshoz tartozó szőlők az u. n. lelkészi szőlőkkel ugyanazonos elbánásban részesittessenek. (Helyeslés ) Fejes István: Kosinszkg igazgató szavaira vonatkozva, megjegyezte, hogy előbbeni felszólalásában ő »kivételes Intézkedést4 indítványozott és úgy értette a dolgot, mint Kosinszkg magyarázta, hogy t.i. a kormány nyújtson be javaslatot az idézett törvény módosítása céljából a törvény- hozáshoz; de addig is a meglévő törvény keretén kívül keressen utat módot a lelkészi és papi szőlők újjáépítésével járó nehézségek megkönnyítésére. (Helyeslés.) Osváth Mátyás, mádi rk. lelkész, felvilágosításul e őadja, hogy a püspöki főhatóság oly irányban, hogy az illető lelkész a kezelése alatt levő egyházi alapítványokból, természetesen a visszafizetés kötelezettségével, kölcsönt vehessen szőlőrekonstruálásra, mar adott engedélyt (Közbeszólás : kinek ?) A tállyai lelkésznek. A visszafizetés módja pedig az agrár-banktól nyerendő kölcsönből terveztetik. Főispán Öméltósága: Tüzetesen ösmertetvén a célszerűségeket, ajanlja elfogadásra a Fejes féle indítványt. A maga részéről is reméli Öméltósága, hogy a novelláris újítás törvényhozás utján menni fog. Indítványozza, hogy a megszerkesztendő Emlékirat hitelesítésére 3 tagot választanának a tanácskozók saját kebelükből. (Helyeslés.) Miklósg István, szentszéki ülnök, gk. espereslelkész felszólalásában a katolikus papi szőlők, jogi helyzetének természetét fejtegette (tulajdonos a plébánia, haszonélvező a plébános) hitelügyletekben a püspök joghatósága dönt. Indítványozza, hogy a papi szőlők (Kozbeszőlás: és a tanítói szőlők) és a katolikus tanítói szőlők számára ké rendó s nyerendő agrár-banki kölcsönök visszafizetésének feltételeit, hozzájárulás végett, közölje az értekezlet a kassai rk. úgyszintén a munkácsi és az eperjesi gk. egyházi főhatóságokkal. (Helyeslés ) Osváth M : Ajánlja elfogadásra a Fejes-féle indítványt, mely mindnyájunkat megnyugtat. A Miklósg-fé\e indítvány az autonómia térére tartozik. Komjáthg Gibor, szentesi ev. ref. lelkész, csatlakozott a Fejes esperes inditvánvához, de a maga részéről megtoldotta még avval, hogy az állam adjon inggen szőlő ójtvángokat. Alaposan és szépen megokot indítványa nezetdöntö volt s mint módosítás el is fogadtatott. Főispán: Reasszumalván a mondottakat, ismét kéri, hogy a memorandum hitelesitö bizottság megválasztásáról gondolkodjanak mire aztan Szeserák Kálmán rk. ap;t-esperes, Mjklósg István gk. esperes és Fejes István ev. ref. esp.-lelkészt közfelkiáltással megválasztották — ő néltósága indítványozta, hogy a megszerkesztendő emlékiratot nyújtsák be a gazd. egyesülethez fölterjesztés végett. Fejes István: Hivatkozva arra a, hogy ez a mi tanácskozásunk országos mozgalom kezdete, nagyon kérte Öméltóságát, hogy a memorándumot ő maga kegyeskedjék majd tőlük átvenni és rendeltetése helyére eljuttatni, — aminek teljesi ését Öméltósága élénk s leikes éljenzések közt el is vállalta. Lencsés János, premontrei kanonok, leleszi lelkész, arra kérte az elnökséget, hogy a papi és tanítói szőlőknek nyújtandó kedvezmények ne csak a szoros értelemben vett Tokaj-Hegyaljára, de az egész bortermő vidéken lévő érdekeltségre kiterjesztessenek. (Helyeslés ) Bányay Janos, szerencsi gk. lelkész-esperes, a kongrua-rendezés dolgát, mely ráklabakon halad, hozta szóba. Bálint Dezső, pataki ev. ref. lelkész, kérte, hogy a memorándum tétessék át az egyházi főhatóságokhoz is. Miklósg István: A memorándumba felvétetni kéri a kölcsönvisszafizetés módozatait s nevezetesen azt is, hogy a kölcsön mindig magából az illető rekonstruált szőlőnek évi terméséből törlesztessék, tehát terméketlen évben haladék engedtessék a törlesztésre. (Helyeslés.) Bángász Ödön, kevesdi rk. lelkész, a hegyrendőrség fogyatékossága ellen kér intézkedéseket. Lábos István, b.-halászi ev. ref. lelkész, pót- inditványa, hogy t. i. a kért kedvezmények az egyházakra, mint szőlőtulajdonosokra is kiterjesztessenek, szintén helyesléssel fogadtatott. Főispán Öméltósága: még egyszer rekapitu lálvan az elmondottakat, s közben Bálint, Báagag Bángász főurakat is megnyugtatván — újra köszönetét mondott a tanácskozáson megjelenteknek szives érdeklődéseikért, kijelentvén, hogy ha a mai igen eredményes tanácskozás anyaga fölött újabb nézetnyilvanitás szüksége merülne föl, meg;nt összehívja az érdekeltséget: a tanácskozást, minthogy szólásra már senki sem jelentkezett, d. e. '/4 12-kor berekesztette. (Fölkia'tas : Éljen a főispán 1 mire igen lelkes éljenzés támadt.) • Ezután a kisterembe, hol gazdagon terített főispáni asztal pompás villásreggelivel kinálkózott, vonult a társaság. Ott az Ukkon poharat (mint a XVI. században Szerenes-videken nevezték az ál- domás-pohart) Bángag esperes emelte a kitűnő háziúrért, — mire oméltósága igen szives pohár- köszöntővel válaszolt, kérvén a jelenvoltakat, hogy őtet továbbra tartsák meg nagyrabecsült barati hajlamaikban. Az áZáé poharat pedig (mint ugyanakkor Kövesd szőlőhegyein hívták a Szent-Janos- poharat) Bángász Ödön plébános ürítette a legszeretetreméltóbb főispánra, »mindnyájunk édes atyjára.« Azután következett az apostolok oszlása. Kívánjuk nekik, a jó ügy apostolainak, hogy »az ige testté legyen« 1 Vármegyei ügyek. Öt év helyett három. A belüggi kir. minister tegnapelőtt érkezett leiratában értesítette a vármegye közönségét, hogy abbeli határozatát, mely szerint az ezredik év a vármegyei törvény- hatóság szolgálatában álló tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet számara a nyugdíjigények honorálásánál őt évet számítson, oly értelemben, hogy a kívánatos egyöntetűség az e tárgyú határozatokra nézve országszerte meglegyen, módosította, illetve, hogy az ezredik év itt is három szolgalati évnek számittassék, megengedte. Alat- tomban értetik, ueymond a ministeri leirat, hogy a ráadásul nyert két évért külön dijak föl nem számíthatók a köttelezettek ellenében és le sem vonhatók a nyugdíjalap javára. Anyakönyvi statisztika. A tarczali angaköngvi kerület 18960k évi anyakönyvébe 182. szülét, és 113 halálozás és 29 házasság van bekönyvelve. — A homonnai járás területén lévő 16 angahöngvi kerület statisztikája ez: Születés : Halálozás: Házasság : 1. Koskóczi IO6 41 19 2. Homonna-vid. 74 46 17 3 F. csebinyei 112 36 I I 4. Homonnai 169 100 30 5. Topolovkai 64 35 12 6 Haburai 107 52 lő 7. Radványi 86 24 12 8. M.-laborcz vid. 133 50 11 9. M.-laborczi 168 53 16 IO Jankóc/i 57 22 5 II. Udvai 97 51 15 12. Peticsei 74 31 I I 13. N.-kemenczei 102 54 21 14. Lyubisei 51 23 12 15. Viravai 111 53 22 16 Göröginyei 49 38 11 1 —16: 1560 709 24I, vagyis 1896 ban a homonnai járás területén 85 1 -el többen szüleiek, mint elhaltak.*) — A párnái angaköngvi kerületben, mely Parnó, Szécs Polyánka és Sztankócz községekből áll a lefolyt 1896. évben 122 születés, 71 halálozás és 26 házasság esete van elanyakönyvelve. — A b.-szentesi állami angaköngvi kerülethez tartozó B.-Szentes, Kts-Géres és Bjly községek részéről az elmúlt 1896. évben születés 121, házasság 14 halálozás 70 esete van áz а. -könyvbe beigtatva. —A sókuti angaköngvi kerülethez tartozó 4 községben 1896 év folyamán született: 106, meghalt: 58, egybekelt: 15 pár. — A mi- ngóczi állami angaköngvi kerület 10 községében 1896 folyamán volt házasság 13, születés 102, halálozás 45 esetben. A 2068 lelket s/ámláió kerületben az 1896 évi szaporodás; 64. — A b-- halászi angaköngvi kerületben, három községben, a műit 1896 ev folyamán bejegyeztetett 81 születés, 17 házasság és 59 halálozás. — Erdő Bénge községben, mint önálló anyakönyvi kerületben múlt évben 199 anyakönyvezés fordult elő, és pedig : házassági 14, születési 92, halálozási 91. Szolgálati lovak magán használatra. A II. Vilmos vürtembergi királyról nevezett cs. és kir. б. sz. huszárezred pótkeret-parancsnoksága (Kassa, Fő-utca 106. sz) tudatja, hogy a f. évben 65 szolgálati lovat adnak ki magán használatra. Ä lovak 5—8 évesek. Kitűnő minősítésnél 5 év mul*) Hasonló népmozgalmi rövid statisztikának, hozzánk leendő beküldetésére tisztelettel kérjük a 9 járás főszolga- biráját. Szerk. Folytatás az l-ső mellékleten.
