Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-27 / 26. szám

nál sürgetheti, mely e tárgyban véglegesen intézkedik. 21. §. A fentebbi 19. §-ban körülirt***) bizottság kitűzi a választás napját, annak kellő kihirdetéséről gondoskodik s a választásnál egyúttal mint szavazatszedő-választmány is működik. 22. §. A választás egyes plébániánkint oly módon történik, hogy az anya- és fiók­községekben együttesen és csak a népesebb és távolabb fekvő fiókegyházakban vétetik külön foganatba. A választás annak kezdetétől számítva legfeljebb három nap alatt befejezendő. 23. §. Választó-jogát mindenki csak egyszer és azon plébániában gyakorolhatja, amelyben választónak beíratott. Akik kegyúri címen a választói külön- jogot egyénileg gyakorolni hivatvák, a közsé­gekben többé nem választhatnak, de választ­hatók. 24. §. A szavazás közvetlenül, személye­sen és nyilvánosan akként történik, hogy a szavazatok a 19. és 20. §§-ban érintett választ­mány által legott jegyzékbe vétetnek. Felkiáltás utján választásnak helye nem lesz. 25. §. A választást vezénylő bizottság, miután a szavazatokat pontosan jegyzőkönyvbe vette, azt a bizottsági elnök és legalább két tag által aláírva, a választó kerület középpontjára beküldi. 26. §. A választókerületek középpontjain, a középponton levő plébániaiai bizottságnak és a legközelebbi hat plébániai bizottságnak elnökei­ből, középponti bizottság alakul. 27. §. Ezen bizottság kétszer tartja ülését: először a kerületbeli szavazók összeírása után a 20. §-ban megengedett felszólalások eligazítása végett; és másodszor a beérkezett szavazatok­nak teljes nyilvánossággal eszközlendő össze­számítása végett. Ezen középponti bizottság elnöke a helybeli bizottmánynak elnöke egy­szersmind, kivévén a helybeli összeírás elleni panaszok esetét, mely esetben más tagját választja elnökül a bizottság. Az elnök köteles­sége mindjárt a vidéki bizottmányok megala­kítása után a szomszéd bizottmányok elnökeit meghivui és ekként megalakítani a középponti bizottságot. A középponti bizottság mindjárt az első összejövetelekor meghatározza ülései határ­napját és annak közhírré tételéről gondoskodik, illetőleg azt a megyéspüspöknek hivatalos köröztetés végett bejelenti. A bizottság jegyző­könyvet tartozik vezetni; a választás eredmé­nyéről vezetett jegyzőkönyv pedig az elnök és a jegyzőn kívül még legalább is egy bizottsági tag által is hitelesítendő és két egyenlő pél­dányban kiállítandó. 28. §. Aki a választó kerületben viszony­lagosan legtöbb szavazatot nyert, ama kerület­nek választott képviselője. * Ezek a választás módozatának főbb pontozatai. Óhajtandó, hogy az ügy iránt, mely mint fentebb is hangsúlyoztuk fontos érde­kek összfoglalatja, minél szélesebb körben nyilvánuljon az érdeklődés, s a választás ••*) Vagyis a választók összeírását teljesített bizottság.j Szerk. partok, melyeknek mintha minden kiálló szir- tecskéje megelevenedett volna, százával repülnek fel róla a sikongó sirályok, élesen hangzik fel a rézkürtnek imára hivó ércszava, aminek felhang­zásánál parancsszóra felemelődnek a hajón lévők kezei a sapkákat érintve: imához. A hajó lobogóját bevonták. A kürtös „Ab- trett“-ot fuj, mi után mintegy varázsütésre meg­változik az előbb látott kép. Elmúlik az ünne- pies néma csend, s mintha mindenki kárpótolni akarná magát az elmulasztottakért, kétszeres erővel tör ki a rendesen uralkodni szokott zsi- bongás. A szolgálatban lévők a fegyverállvány- lioz rakják fegyvereiket. A kürtös a kürt szo- pókáját kifujogatva, fölakasztja a fogasra, aztán mindnyájan elvegyülve a szolgálaton kívül lévők fehérruhás tömegében csak egyet hagynak hátra, azt t. i., ki a hajó orrán egy pár méternyi terü­leten alá és felsétálgatva teljesiti a „Bugpost“-ot, kedvetlen, unott hangon kiáltva a „Boot a hoj“ jelszót a hajó felé, vagy a hajó előtt elhaladó csolnakban ülőkhöz. Most megáll. Háttal neki­támaszkodik a hajó orrán elhelyezett golyószóró­nak védőpáncéljához. Puskája szíját elbocsájtva, karjait összefonja széles mellén, s mig szeme mozdulatlanul tapad a Karsztok havas ormaira, mintha azokon is túl akarna látni, lelki szemei előtt eltűnnek a magas kietlen bércek, elmosód­nak a szakadozott sziklás tengerpartok. A tenger ringó acél-tükre egy gyepten­gerré változik át, melyen szilaj ménes patáinak dobogása veri fel hajnali álmukból a puszta dalos pacsirtáit, ahol a szemfárasztó egyforma­ságot csak itt-ott zavarja meg egy erősebb nö­mozgalmaiban különösen a középosztály vegyen tevékeny részt. Azaz osztály, mely eltudja bírálni, hogy jelen kérdésben a politikai elvi külömbségnek el kell némul- nia, s az egyházi érdekek mellett a liberá­lis nézeteknek, a vakbuzgástól mentes sza­badelvű gondolkozásnak kell dominálnia. Maga a választás később kitűzendő időben és határidőre fog megtörténni. Levelezőinket tisztelettel és bizalom­mal kérjük, hogy a választást előkészítő mozgalmakról, ami nemcsak a jelent érdekli, de majdan mint történelmi anyag, a jövendő számára is tanulságos dolog lesz, rövid, tárgyilagos jelentéseikkel lapunk t. olvasó- közönségét tájékoztatni szíveskedjenek. Vármegyei ügyek. A Sátoralja-Ujhely rendezett taná­csa ügyében leérkezett ministeri intózvény, melyről lapunk múlt számában már említést tettünk, lényegesebb pontozataiban igy szól: „ . . . a beadott felebbezések mellőzésével az 1886. XXII. t. c. 150 és 151. §§-ai alapján ezennel megengedem, hogy Sátoralja-Ujhely nagyközség rendezett tanácsú várossá alakul­jon át; mert a bemutatott iratok szerint az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a községben fizetett egyenes állami adók felénél nagyobb részét fizeti, -— továbbá mert a bemutatott adatok szerint igazolva van, hogy a község az át­alakulás folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erőkkel rendelkezik s igy mindazon követelményeknek, melyek a rendezett taná­csú várossá átalakulás feltételéül a fentebb idézett 151. §-ban megállapítva vannak, a je­len esetben elég van téve“ .... A belügyminister örvendetes leiratát Dókus Gyula vm. főjegyző, mint alispán helyettes szép és meleghangú átiratával nyomban kiadta a város képviselőtestületének, hol azt Barthos József főszolgabíró elnöklete s a tagok élénk részvéte mellett f. hó 24-én vették tárgyalás alá. így hát a rendezett tanácsú város ügye „post tantos labores“ immár az átszervezkedés folyama- tábafjutott. Első fordulója a dolognak, hogy a kép­viselőtestület újonnan megalakuljon, azután kö­vetkezik a szervezési szabályzat elkészítése és fel­sőbb megerősittetése, végre a tisztujitás meg­tartása. Mindezek sok-sok időt, munkát, megfon­tolást és különösen mélyreható kritikát igénylő feladatok még. A legfőbb kérdés pedig, mely már is a közérdeklődés színvonalára emelkedett: ki lesz Sátoralja-Ujhely első polgármestere ? Eddig három nevet is hallottunk említeni, de mert azok forgalomba hozatala még ma korai: a polgármester-jelöltekről lesz még időnk más alkalommal szólani. — Ha minden a dolgok rendjén megy, az uj tanács legkésőbb 1898 ja­nuár elsejével megkezdheti működését. Pilissy Nándor dr., vármegyénk bod­rogközi járásának fiatal szolgabirája, Abauj- Torna-vármegyébe választatott meg hasonló mi­vésü bogáncskóró és ahol a felkelő napból ki­röppenő első aranysugár egy pillanat alatt be­futva a beláthatatlan zöld síkot, szivárvány szí­nekben törik meg, a virágok kelyheiben a hű­vös éj alatt összegyülemlő harmatcseppeken ringő, mozgó gyémántocskákkal ékesítve fel a jószagu pázsitot. Ábrándjaiba merülve elfeledi a szomorú valót. Gondolatainak menete elé sem az óriási távolság, mely hazájától elválasztja, sem a felhőkig nyúló bércek, melyek ide fehér- lenek, sem az az óriási fegyelem, mely ezen a folyton ringó alkotmányon uralkodik, nem vet­nek többet gátat .... Otthon van. A „helyiérdekű“ fáradt nehéz­kes prüszköléssel görög végig a Hortobágy beláthatatlan rónaságán. A „felépítményben vé­gig fektetett fényes sínpár mint egy hosszú ezüst kígyó húzódik végig a bársonyos buja pázsiton, melytől két oldalra hosszuszőrü kövér juhnyájak, ólat soha nem látott, bozontos fejű ökörtinó-csordák, kolompos ménesek legelnek. A vonatdübörgésre fejüket felvetve tágra nyílt szemekkel bámulnak a birodalmukba tolakodó idegenre s mig a délceg csikósok sebes vágta- tásban sürü ostorpattogással igyekeznek össze­terelni a megriadt szilaj csikókat, a nyáj őrző kutyáknak egész serege elfúló vakkantással ve­temedik a vonat után és tehetetlen dühükben, hogy nem tudják meg kapni a kerekek fényes küllőit, egymás lompos bundájához kapkodva acsarkodó fogvicsoritással maradoznak el a dé­libábos távolban . . . Nagyot rikkant a gőzsip. A kitóduló gőz mint parányi felhőcske emelkedik fel a verőfé­nőségben és szolgálattételre a szántói járásba osztatott be. Távozását őszintén sajnáljuk. He­lyére K.-Helmeczre Izsépy Zoltán közig, jog­gyakorló tb. aljegyző rendeltetett ki. A bodrogközi járásban megüresedett szolgabirói állásra, mely a f. évi szeptemberi közgyűlésen fog betöltetni, eddig az egyetlen pályázó Izsépy Zoltán tíszttársunk volt. A má­sodik pályázó Gedeon Gellért szolgabiró sze­mélyében, aki AbaujTorna-vármegyéből szán­dékoznék átlépni vármegyénk területére és szol­gálatába, most jelenkezik. A közhangulat Izsépy Zoltán mellett nyilatkozott. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toraija-ujhelyi Állami anyakönyvi hivatalnál (1897. junius 19-étől június 26-áig) a) házasságot kötött: — pár; h) kihirdettett 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 11 eset­ben ; d) elhalálozott: 6 egyén. Hírek a nagyvilágból. Viktória királynő, aki az öt világrészre kiterjedő hatalmas britt birodalom fölött uralko­dik, most ünnepelte trónralépésének hatvanadik évfordulóját. Ausztria és Magyarország részéről a király képviselője, Ferenc-Ferdinánd fhg. tette le a nagy asszony-király trónja elé a hódolat pálmáját. Zichy Jenő gróf, aki Péterhoiban II. Mik­lós cárnak személyesen nyújtotta át az ázsiai ősmagyar haza fölkutatását tárgyazó munkájának egyik díszpéldányát, a szent Ánna-rend nagy­keresztjét kapta a cártól. Törökország legújabban ismét 30,000 fő­nyi hadsereget küldött Görögországba, ami ép­pen nem vall arra, hogy a békekötéssel foglal­kozó tárgyalások közeli eredménynyel biztatnak. Hírek az országból. | Brassai Sámuel, | az európai hírű agg magyar tudós, ^életének lül-ik évében, Kolozs­várt elhunyt. Áldásos hosszú élete alatt valóban óriási szolgálatokat tett a tudománynak és a ma­gyar nemzeti műveltségnek. Áldás emlékére! Chalalungkorn sziámi királynak Buda­pestre érkezését nagy érdeklődéssel várják. Az ázsiai uralkodó, aki Hátsó-Indiából kelt világot látó kőrútjára, három fia és sziámi főemberek társaságában, legutóbb királyunk őfelségének volt nagy kitüntetéssel fogadott vendége Bécsben. Miskolcz környékén a múlt csütörtökön egy hete rendkívül erős orkán dühöngött és olyan égiháboruval járt, aminőre a legöregebb emberek sem emlékeznek — Fiume vidékéről meg irtózatos hóvihar hire érkezett, mely a szomszédes hegyek szőlőit elpusztította. Különfélék. — Személyi hírek. Ilönsch Dezső kir. fő­mérnök. t. barátunk hat heti szabadságra s üdülés céljából Tátrafüredre utazott. Távolléte alatt a kir. áll. építészeti hivatal ügymenetét Hvozdovics Antal kir. mérnök t. barátunk intézi. nyes légben. A „dörzsfék“-eknek éles nyikor­gása bántólag hat az idegekre. A vonat menete mind lassúbb lesz. Végre egy döccenés és meg­áll. Hallja amint a kalauz harsányan kiáltja: „Ohát-Kócs“ 5 perc, tessék kiszállani!!“ Dobogó szívvel teszi jobbját az ajtókilincsére s mig bal­jában kardja markolatát szorongatja, kíváncsian tekintget ki az előzetesen letolt ablakon, vájjon elébe jöttek-é, vájjon várják-e, vájjon elhozták-ó elébe az ő kedves lovát a Pajtást, mely annyi­szor futotta meg vele az utat az óháti tanyától a hortobágyi csárdáig . . . Kiszáll. Felbokrétázott piros sapkáját jobb szemére vágja és mellét megfeszítve a zsinóros atilla alatt, sietve indul a korláton belül vára­kozó öreg számadó-csikós ölelő karjai közé. Édes anyja karjai közül, aki könyes szemekkel simogatja le a fehér szőrszálakat, melyek az öreg számadó csatos szűréről tapadtak az atilla buzavirágkék posztójára, alig tud kiszabadulni. Az öcscse kérdéseire, aki folyton a lába előtt alkalmatlankodva nyügösködik, hogy Pista bá­tyám osztán hozott-é nekem is olyan piros sip­kát, meg sarkantyút, mint magának van — alig tud megfelelni. Végre lassan kikászkálódnak a a váróteremből. Az öreg őtet bocsátja előre. Odakint az ekhós szekér előtt a rudhoz befor­dítva lekantározott lovak ropogtatják a frissen kaszált lucernát. A szekér saraglyájához van kötve az ő kedves lova, a Pajtás. Örömében majd hogy meg nem csókolja. Izmos, erős nya­kát megveregeti. Sörényét végig borzolgatja. Sima aranysárga szőrét végig simogatja. Műértő szemekkel vizsgálja meg, hogy a heveder mop. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom