Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-20 / 25. szám

Melléklet a „Zemplén^ 25. számához. — Pénzügyigazgató-változás. Zeitler Károly kir. pénzügyigazgató, ki már Zilahról Ujhelybe történt jövetelekor kifejezte, hogy Zemplén-vármegyében való közszolgálatát átme­neti jellegűnek kívánja tekinteni, mint értesü­lünk, Nagy-Becskerekre helyeztetett át kir. p. ü. igazgatónak..— Zeitler p. ü. igazgató távozását, kinek annyi érdeme van a pénzügyigazgatóság ügykezelésének s általában a pénzügyi adminisz­tráció rendezésében és rendes kerékvágásba való terelésében — őszintén sajnáljuk. — Időjárás. Az idén Medárd-napján esett bár, a negyvennapos eső annyira nem ismétlő­dött, bogy a nagy szárazság, kivált az újonnan ültetett szőlőkre, de meg a mezei kapás növé­nyekre is kezd elemi csapássá válni.. — Kérelem. Kiss Ödön, Kovács János, Knopüer Sándor, Kende Antal, Kárpáti Kohut Péter, Kapás L. Aurél, Kálniczky Géza dr., Kiss István, Kula István, Kossuth János dr., Kosin- szky Viktor és Kerekes Pál dr. t. munkatár­sainkat Szinnyei József múzeomi őr, nevében, aki most állítja össze a „Magyar írók Életrajza“ c. nagyszabású művének a K betűvel kezdődő ne­veket tartalmazó kötetét, — tisztelettel fölkérjük, hogy életrajzi adataikat, úgyszintén munkáiknak (cikkeiknek) jegyzékét őhozzá (Budapest, Nemzeti Muzeom) nagyobb késedelem nélkül eljuttatni szíveskedjenek. — Révész Imre, tánctanitó tisztelettel értesíti a t. szülőket, hogy amennyiben kellő számú növendék nem jelentkezett s többen ab­beli óhajukat fejezték ki, hogy a tanítás a vizs­gálatok után kezdődjék, a tanítás haladéktalanul f. hó 24-én kezdetét veszi. — Öngyilkos gimnazista. Barát Ádám, a sárospataki főiskola hetedik osztályának ta­nulója, f. hó 12-én lakásán egy rósz mordály- lyal szivén lőtte magát s rögtön meghalt. A bal végzetü ifjú a gávai ref. lelkész fia s a bu­kástól való félelmében követte el meggondolat­lan tettét. — Elmetszette a torkát. Bereczkiből írják nekünk: Eperjes-Szegi pusztán lakik évek óta Szabó János béresgazda, mindamellett, hogy béres, ma már nem szegény ember, miután neje nagyon iparkodó és takarékos asszony volt és szerzett is vagy 5—6 száz forintot s vagy 10 db. szarvasmarhácskát, mely más szegényebb sorsú béreseknél van legeltetés és telelés végett, miután ő csak annyit tarthat, amennyi a sze- gődsége után jár. Ezelőtt fél évvel történhetett, hogy Szabó Jánosnét szélütés érte, azóta vagy 50-—60 forintocskája, ami rósz helyekre volt kiadva, oda is veszett. Szabóné a szélütésből szé­pen kezdett felgyógyulni, úgy annyira, hogy előbb boton járt, de mert dolgozni még nem tudott és azon búslakodva, hogy a pénze oda veszett, többször tett kísérletet, hogy a torkát beretvá- val elmesse, de mindig rá jött valaki és meg­akadályozták a tett elkövetésében. Férje azután a beretvákat gondosan elrejtette előle. Végre f. hó 15-én mégis sikerült az öngyilkosságot vég­rehajtania. A tükröt le vette a falról és az ab­lakba állította, a mellette levő ládára felült és a nyakát elmetszette, a beretvát egy papirosba bele csavarta és a láda mellé dobta, onnan az­tán, mint a vérnyomok mutatták, elvánszorgott a szoba túllévő szögletébe és ott találták a föl­dön fekve élettelenül. Nagy részvéttel temet­ték el. r. 1. — Fürdőmegnyitás. Málczán született egy gyermek, amely oly szép és oly ékes vigas­ságra kellemetes. Atyja : Stépán Gábor, kereszt­szülei : Zemplén-vármegye intelligens közönsége. E gyermek keresztelőjét f. hó 13-án tartották meg, gyönyörű napfényes időben. A közel és a távolvidékekről roppant sok nép gyűlt össze, vegyülve a legelőbbkelő úri közönséggel. A nap­pal úgynevezett száraz mulatsággal telt el; de este, a már alig várt idő elérkeztével a fiatalság táncra perdült. Azaz dehogy csak a fiatalság. Táncolt ott öreg ifjú! Legelőször is Stépán Gábor állt ki a terem közepére és ifjú könnyed­séggel adott példát a fiatalságnak, kik aztán reggelig áldoztak Terpszikore bálványa előtt. A fürdő fenállása óta eltelt idő eredményéből ítélve, a málczai újszülöttnek hosszú és boldog jövőt jósolunk. Valóban oly pártfogásban része­sült idáig is a málczai fürdő, hogy ha az érdeklődés nem csappan, rövid idő alatt Málcza lesz Zem­plén-vármegyében a legelső fürdő. Amivé a nem rég még elhagyatott állapotban volt hely va- rázsoltatott, az kizárólag a Stépán Gábor érdeme, ki idejének legnagyobb részét a fürdő fentartá- sára és fejlesztése érdekének áldozza fel. Önzet­len munkásságának legyen jutalma a szenvedő emberiség hálája! r. 1. — „Száraz keresztelő“. Ott, hol ural­kodik vala az Rátz Fejedelem, aki neveztetik vala a nép nyelvén Doktor Kálmánnak is (mert hogy a könyveket sokat forgatá), történék ez az eset : A „Szártsa, lúd s vötsök hona“-beliek 24-én elmenvén a b. . . . o ............i hegyre közösen dolgozni, munkájuk végeztével Bibliás N. és Istenfélő B., mint bizalmi férfiak, bemen­tek a fizető hivatalba, mig a többiek az udva­ron várának s egy az utóbbiak közül „a megbí­zottakra lesett“. . . . Nem is hiába, mert azok megdézsmálván a kapott pénzt, hiánynyal oszt­ják vala széjjel a többiek között. A rászedettek addig súgtak-búgtak, hogy a kupaktanács elé került a dolog, mely meghányván-vetvén a sort, bíró uram a „tanács feje“ a következő Ítéletet hozta: „Komák és sógorok! Á kereseti összegből, mind akik itt vagyunk, csapjunk egy „száraz keresztelőt“. Mert: az a pénz már úgy is veszendőben volt, mi pedig a tanácskozásban szörnyen megszomjaztunk.“ így történt azután, hogy lön nagy ivás panaszlók, panaszlottak s tanácsbeliek között — itt a rigók földén, az Ur születése után jegyzett 1897-dik eszten­dőben ! r. I. — Gyászünnepségek. A sárospataki ev. ref. főiskola tegnap délelőtt 11 órakor néhai Kun Béla akadémiai volt tanár emlékezetére tartott, holnap délelőtt 11 órakor pedig néhai Orbán József, akadémiai v. tanár emlékezetére tart a főiskolai imateremben gyászünnepséget. — Házfelavatás. Legyes-Bényén Zalay Andor nagybirtokos gazdatisztjének lakását re- nováltatván s egész kényelmessé átalakíttatván: vozott a bank társalgójából, John Maddison bezárta az ajtót. Az Íróasztalon a Durant Ivánnak címzett levelek között volt egy, amely fekete pecséttel volt leragasztva; Maddison késedelem nélkül feltörte ezt a fekete pecsétet s egy kis aranyozott kulcsocskát vett ki a levélből. Ezzel a kulcscsal kinyitotta a szelencét s felemelte annak fedelét. A következő pillanatban ez a vas-idegzetü ember, tetőtől-talpig remegve, visszahőkölt. — Szent Isten! — szólt és vad erővel ra­gadta meg a szék karjait, — hisz’ itt milliók vannak! III. Ezalatt Durant egy besötétitett szobában feküdt, élet és halál között lebegve. Végre ön­tudata visszatért s haladt lassacskán a javulás felé. Jó ideig, úgy nappal, mint éjjel, midőn azok, akik ápolták, árnyékok gyanánt surrantak ide-oda a szobában, ábrándozott s víziói voltak egy oldalról, akit állandóan Volkovitch Verához hasonlított, amint ez aggodalmas részvéttel és gondoskodással hajlik vánkosa felé. Most azonban visszatért az iránta való sze­relmének emlékezete, azokból a napokból, mikor még Glentw'ick Margit nem játszott szerepet életében s amikor még feleségévé tette volna, de ezt a Vera gyámjai szigorúan ellenezték. A régebbi idők ez álomképei visszatértek most, amikor itt üldögélt tűrhetetlen egyedüliségben; s ime a szeretett lány, aki betöltötte szivét, egy­szerre csak előtte állott. — Vera! Ő lassan előbbre lépett és mosolyogva tette kezeit az Ivánéra. •— Istennek hála! — szólt, minden vesze­delmen túl vagyunk. Többé nem fogod hiányo­mat érezni. Iván hálásan tekintett fel a Vera arcára. — Ne távozz még — szólt hozzá, mig ke­zecskéjét mindkét keze közé szorította, maradj még egy pillanatig s magyarázd meg előttem: hogyan értsem én a szavaidat? Nekem nincs most egy barátom sem s nem is érdemelek meg senkit. Egy megvetést érdemlő gyáva vagyok! Mindazt a jóságot, melyet te irányomban tanú­sítottál, midőn szenvedéseim alatt fölöttem őr­ködtél : cseppet sem érdemiem meg. Miért is nem volt nekem erkölcsi bátorságom dacolni avval a romlással, amely reám szakadt ?! Ugyan mit is gondolhatott volna a te nagyatyád, az én jó barátom, Volkovitch herceg? Szinte még jó, hogy nem él már s nem lehet tanúja annak a pusztulásnak, amely házunkat utolérte. Bizonyára nagyon elszomorította volna őt ez esemény. Volkovitch Vera nem válaszolt egy da­rabig ; de aztán megszólalt. — Oly bizonyos vagy benne, hogy az a romlás, amelyről beszélsz, téged csakugyan utolért ? — Ne kérdezd ezt tőlem. Említést se mer­tem tenni ügyeim állásáról senki előtt, még Maddison előtt sem. Kételkedhetsz-e most már az én gyávaságomban? Az orvos a mai napig minden beszélgetést megtiltott e tárgyról. Most mondd meg nekem, mi volna, ha házadat egyáltalában semmi sze­rencsétlenség sem érte volna? Iván fürkésző tekintettel nézett Verára. — Mi volna, ha jó barátodnak, az áldott Volkovitch hercegnek szelleme, folytatá tovább Vera, még mindig őrködnék a nagy bankház f. hó 13-án délután a helybeli, valamint a vi­dékről is meghívott vendégek jelenlétében, a szo­kásos áldomásivás egy fényes lakoma mellett, mely alkalommal a birtokosra, úgyszintén Nagy Adolf gazdatisztre és kedves nejére s csa­ládjára sikerült pohárköszöntőket mondottak. A társaság a késő éjjeli órákban oszlott szét. r. 1. — Lóversenyek. Kassán ma kezdődnek a lóversenyek s még tartanak holnap is, holnap­után végződnek. — Midőn Kovács Izsó dr fővárosi or­vosnak uj gyógymódjára oly röviden visszaté­rünk, ezt csak azért teszszük, hogy a szenvedő emberiséget ezen «kiváló kezelési módszerre újra és őszinte meggyőződésből figyelmeztessük. Ko­vács dr., ki magát Hámopathának (vérgyógyász) nevezte el, az érvágás lelkes szószólója és csakis gyógyfüvekkel és szigorúan előirt étrend­del kezeli mindazon betegségeket, melyeket a vér kóros elváltozásaiból származtat le. Naponta feltűnő szép eredményekkel számol be s előre jósolható, hogy elvi álláspontjával és kezelés­módjával, hivatva lesz némely betegségekben az orvosi tudománynak uj és fölötte üdvösnek mu­tatkozó irányt adni. Eddigelé asthma, szív és vese bántalmaknál, hólyag és bőrbajoknál, sápkórságnál a legjobb sikereket ért el; utóbbi időben azon gyomor és bél bajokat, melyeket a vérkáros elváltozásaira képes visszavezetni, szintén ily módon kezeli igen szép eredmény­nyel. Btt. — Kik akarnak konviktorok lenni? A kassai kir. konviktusnál 7 hely üresedett meg, melyek közül egy Balassa-Zsuzsanna-féle alapítványi és hat fizetéses. Pályázatok julius 15-ig adandók be. „K. Hl.* Rendezett tanács. Lapunk zárta­kor értesülünk, hogy a kir. bélügy minister, &■ é■ és társainak a törvény alapját és erejét nélkülöző fellebbezését félre tévén, S.-A.-Ujhely nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulását megengedte. Éljen a rendezett tanácsú város! Éljen a pártatlan belügymi- nister!! — Időjóslat junius 20-ára. Hűvös, eső, szeles, hossabb ideig állandó. I Fmilárd-qplvpmpt ow krl613 forint 35 kraí­I UUiaiU OOlJülUCl czárig méterenként — japáni, chiniai, s. a t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyemet 45 krtöl 14 frt 65 kr. méteren < ént sima, csikós, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint min­tákat postafordultával küldenek H eillieberg Gr. (cs. és k. udvari szállító) xelyeiiisyárai Zürichbeii. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megren­delések pontosan elintéztetnek. 2. . Irodalom. »Az 1848-49-iki Magyar Szabadság- harc története“ cimű illusztrált munkából most jelent meg a 21. füzet, melyben Gracza György az orosz békealkudozások megkezdését, a szegedi fölött, melyhez őt oly sok érdek kötötte életé­ben ? Mi volna, ha nemes lelküsége által, meg­mentene tégedet attól a romlástól, amely fenye­getett tégedet, mikor a tönkrejutás közelgett? — Vera! az nem lehet! És mégis amint Durant Iván csakhamar tapasztalhatta: ez a váratlan körülmény csak­ugyan bekövetkezett. Mindent megmagyarázott neki Maddison, aki szobájába jött a bűvös sze­lencével s röviden elbeszélte a dolgot az elámult bankár előtt. A dolog úgy történt, hogy a Volkovitch herceg végrendeletének meghamisítása követ­keztében Durant Iván roppant összegre rugó hagyománytól esett el, mely túlhaladta a két millió font sterlinget. Egy párisi ügyvédő ki­tűnő utánjárása folytán azonban a csalás nap­fényre került; és Vera, aki nagy tevékenységet fejtett ki ez ügyben: azonnal Londonba utazott a szükséges okmányokkal és ha csak a Durant erkölcsi bátorsága nem hiányzik: bankjának romlása sohasem következett volna be. Verát utoljára is rávették, hogy mondjon le a Szent-Pétervárra való visszatérés gondola­táról. Feleségül ment Ivánhoz, mert a legelső levél, melyet Durant felnyitott, mikor felgyógyu­lása már biztosítva volt: a Glentwick asszony­ságé volt, aki eltiltotta őt házának további lá­togatásától. Az pedig, hogy Verát rávették az Iván ápolására betegsége alatt: a Durant-ház érde­mes ügyvivőjének a dicsősége; és a bankár őt gazdag nyugdíjjal jutalmazta meg, amelynek folytán jólétben tölthette el életének hátralevő napjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom