Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-13 / 24. szám

Gábor közig. b. tag felszólalására utasították a sztropkai és a n.-mikályi járások főszolgabiráit, hogy a Galicziából beözönlő zsidó-karavánok föltartóztatására és visszautasítására éberen ügyeljenek. Evégből átírtak Ung-vármegyéhez is. — Rákóczi Ferenc márki gk. esperes-lelkész köszönő levelét a közmiv. alapból iskolaépítésre adott 200 ftért, tudomásul vették. — A k.-toro- nya—n.-toronya—csörgői közs. köziek, közútra fordított községi közmunka ledolgozásának megvizsgálására, Stépán G. b. tag elnöklete alatt, szakreferenst és a kir. főmérnököt a helyszínére kiküldötték. — Örömmel értesült a közig, bizottság, hogy a magyar nemzeti népnevelés ügyének előbbrevitele céljából vármegyénk területén a vall. és közokt.-ügyi kir. minister tizenkét állami elemi iskola felállítását vette tervbe. A községeknek, melyek Felső-Zemplén tót- vagy oroszlakta vidékén állami elemi iskolákat nyernek és ezek révén a magyar nemzeti közmivelődés áldásában részesülnek: A.-Olsva, Baskócz, F.-La- diskócz, Gyapalócz, Hocsa, H.-Bresztó, Izb.-Hra- bócz, Kohanócz, Kosarócz, Kvakócz, Láczfalva és Lukasócz. A felállitandó iskolák építésével járó költségeket az illető községek kölcsön utján fogják ugyan beszerezni, de a kultusz-minister tárcája terhére átvállalja a községi kölcsönök törlesztését évi hányadokban, úgyszintén fizetni fogja a hátrálékos kölcsönök után esedékes kamatokat is. A közig, bizottság reméli, ■ hogy a vármegye szívesen fog vállalkozni a nevezett községek erkölcsi gondozására és teljes készséggel fogja teljesíteni azt a kötelességet, amivel a vármegye, mint gyám, a kiskorú községek iránt tartozik. — A krasznibródi gk. hitközségnek iskola- építésre 200 ftnyi segedelmet szavaztak meg, — 300 ftot pedig a magyarositó egyesületnek, hogy azt jutalomképpen a magukat arra érdemesített tanítók között oszsza ki. — Andrássy Sándor gr. a varannai iskola érdekében interpellálta mega kir. tanfelügyelőt, kinek megnyugtató válaszát tudomásul vette. — Az általános egészségi állapot jó. — A s.-pataki tanárok folyamodását, hogy a Rákóczi- és a Vay-utcáknak egyes helyei, melyek S.-Patak közegészségét veszedelemmel fenyegetik, innen a középpontból vétetnének hatósági gondozás alá, sürgős és megfelelő eljárás céljából kiadták a főszolgabírónak és a kir. főmérnöknek. — A kir. törvényszéki börtönben a májusi rablétszám volt 194, ebben elitéit 154, az egészségi állapot jó. — Fejes I. közig. b. tag az építendő kir. törvényszéki palota ügyében az igazságügyministerhez meneszteni tervezett depu- táció eljárásának eredményéről kért fölvilágosi- tást, mert úgymond, a mostani törvényszéki épületben tisztességesebb helyük van a raboknak, mint az ott dolgozó uraknak. — Szóban levő deputáeiót, melynek tagja lenne Zemplén- vármegye 8 országos képviselője, a jövő közgyűlésből fogják fölkérni, hogy az uj törvényszéki palota építését a szakministernél szorgalmazzák.

— Az állami közutak jókarban vannak. A törv. hat. közutak egyes szakaszait (Tarczal—-Sze- renes—Golop—Tállya) megrongálta a májusi felhőszakadás, de már azok is járható állapotba jutottak. — A kavics-szállitás nagyerővel foly.

— Egyenes adó befolyt: 117,187 ft 47 kr. májusban, most több, mint a múlt évi május hó folyamán: 49,562 fttal. — Az árvaszék elinté“ Volnék isten, az angyalt, e hízelgő fajt, mind tova űzném körömből s az ördögöt, e dacos, büszke, szabadon férfiasán ellentmondó szellemet választanám barátomul.“

Ezen határozottsága egész életén: úgy a közpályán, mint irodalmi működésén meglátszik.

A vármegye gyüléstermeiben Szemere Miklós ismeretes és gyakran félelmetes alak volt s egyike volt a megyegyülések leggyakoribb látogatóinak. Az ellenzék zászlaja alá szegődött s azt soha el nem hagyta. Szemere nem volt szónoki tehetség, de volt rettenthetetlen bátorsága

— ép a fennebb is érintett egyenességénél fogva

— amely képessé tette őt bármily körülmények között is elvei mellett szilárd álláspont elfoglalására. Szarkazmusa éles és sújtó volt és mindenha kegyetlen.

Kedvenc mulatsága a vadászat volt; elég ügyesen festett s igen szépen faragott fába, csontba egyaránt.

Nyílt szivü és őszinte volt barátaival s ismerőseivel szemben; ép úgy egyszerű és keresetlen modorú volt mások iránt is.

Szemere Miklós költői működésére az első buzdítást Szemere Pál adta meg. Miklósnak a tollat az unalum adta kezébe. Mint szenvedélyes vadász ugyanis egy Ízben egy hatalmas vadkantól megsebeztetvén, több hétig ágyban fekvő beteg volt. Hogy unalmát elűzze: Geothe nehány dalát magyarította meg, amiket Szemere Pál igen sikerültnek találván, magával vitt és az „Athenaeum“-ban kiadott.

Szép költői és magánlevelei bizonyítják, milyen magy emberekkel állott összekötetésben. E nagybecsű levelekből lehet megismerni Szemere Miklós egész gondolkozását, belső világát. Itt

zett a múlt hónapban 2649 ügydarabot, hátraléka volt 259 db. — Végezetül fölemlítjük, hogy Hudák-Bendik Mihály, Ruszkóvszky János, Sztrasko Mihály, Tenykos András, Kérészi János és Kulik Tivadar hadköteles egyéneknek kivételes nősülés megengedéséért benyújtott folyamodásaik kedvező elintézést nyertek.

Vármegyei ügyek.

Pályázat. A vall. és közokt. ügyi kir. minister a „Széchenyi-Kollonich“ alapítványnál megüresedett s évi hatvanhárom (63) forint élvezetével egybekötött 28 segélydijas helyre pályázatot hirdet. Pályázhatnak olyan rk. vallásu elaggott férfiak, kik jó erkölcsi magaviseletüek, szegénysorainak, keresetre képtelenek és a király és haza szolgálatában érdemeket szereztek. —■ Folyamodások ez évi júl. 1-ig az illetékes egyházi főhatóság utján nyújtandók be a minis- terhez.

Az útadó-felszólalások elintézésére illetékes várm. küldöttség f. hó 11-én d. u. az alispán elnöklete mellett ülésezett.

A kongrua-összeirások felülvizsgálatával megbízott várm. küldöttség tegnap fejezte be működését.

Versenytárgyalás. A budapest--vácz— kassai, a kassa—jabloniczai és a budapest—• kassa—zborói állami közutakon lévő korlátok és kerékvetők helyreállítása összesen 2162 ft 46 kr. erejéig engedélyezve lévén: e munkálatok kivitelének biztosítása céljából Kassán, a m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében az 1897. június hó 16. (tizenhatodik) napján d. e. 10 órakor versenytárgyalás lesz.

Pályázati hirdetés. A siketnémák kolozsvári országos intézeténél négy ágyalapitvá- nyi helyre hirdet pályázatot az intézet felügyelő bizottsága. Folyamodások ez évi jún. 30-ig nyújtandók be a felügyelő bizottsághoz.

Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. junius 5-étől június 12-éig) a) házasságot kötött: 2 pár; b) kiliirdettett 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 17 esetben ; d) elhalálozott: 10 egyén.

Felhívás.

Mikor hosszasan tartott aggodalom után, csakugyan elkövetkezett reánk a megrendítő csapás s a mi dicsekedésünket, Szilágyi Istvánt, elragadta tőlünk a kérlelhetetlen végzet.: még a ravatalon feküdt a nagy halott, midőn elhatározták, hogy szobrot állítunk nem az ő emlékének, a mely végtelen időkön úgyis élni fog ez iskolának falain belül és kívül s a tanítványok és tudomány embereinek sőt a nemzet jobbjainak szivében, hanem szobrot állítunk jeléül a hálás kegyeletnek, azért a sok jóért melylyel az

idvezült e mi főiskolánkat félszázadot meghaladó tanári a csaknem annyi időre terjedő igazgatói nagysikerű működése révén elárasztotta s azért a sok kincsért, melylyel a tudományt önfeláldozó munkásságával gazdagította és sokak között szétplántálta.

E cél megvalósítása végett szólunk mi most a boldogult volt tanítványaihoz, a tanügy, a tudomány s általában a nemzeti közmivelődés lelkes barátaihoz s kérjük őket, hogy e nemes feltételünkben jöjjenek segítségünkre s nyújtsanak eszközt; — s keressék ezt másoknál is — a célba vett terv megvalósítására.

Erős a mi hitünk, hogy ezt meg is teszik.

Erős a mi hitünk, hogy ez irányú kérelmünk nem leend a pusztában kiáltó szó s a begyülendő adományok biztosítani fogják a sikert és nemcsak egy díszes szobor fogja dicsőségét hirdetni annak a nagy férfiúnak, a ki tollal és szóval, a tudás és tanítás fegyverével munkás élete végső pillanatáig küzdött a magyar nemzeti kultúráért ; hanem egy jelentékenyebb, nevét viselő iskolai alapítvány is, melyet a szobor előállítás költségeinek fedezésén felül, a begyült adományokból létesíthetni reményiünk.

Nem tartjuk szükségesnek, hogy tervünk sikere érdekében bővebben szóljunk, azokhoz, kiknek e felhívás kezeikhez jut; hiszen a Szilágyi élete és munkássága a legdicsőbb ajánlat arra, hogy megnyilatkozzék a munkás szeretet ott, a hol az iránta való hála kifejezéséről van szó.

Egyszerű kérésünk ugyanazért csak az, hogy a jelzett célra begyült adományokat, e gyűjtő ívvel együtt*) a mellékelt postautalványon mi hamarabb Krüzselyi Bálint iskolai pénztároshoz beküldeni méltóztassanak.

Kelt Máramaros-Szigeten, 1897. jun. 12-én. A máramaros-szigeti ev. ref. Líceum Igazgató- tanácsának nevében:

Tisza Kálmán, fógondnok.

György Endre, Héder János,

felügyelő gondnok. h. felügyelő gondnok.

Szikszay Zoltán, ref. lelkész, a szobor bizottság elnöke.

V. Krüzselyi Bálint, jogtanár, iskolai pénztáros

Papp Tibor dr. Máramaros.-Sziget város polgármestere

Lator Sándor vármegyei árvasz. elnök.

Dohay Sándor, Vékony Antal,

főgimnáziomi igazgató. főgimnáziomi tanár.

Takács Lajos, missionárius, bizottsági jegyző.

Hírek a nagyvilágból.

Feodorovna Alexandra cárné egy egészséges leánygyermeknek adott életet. Kz már a második leány, aki a várvavárt trónörökös helyett jött és azt megelőzte.

*) A nálunk lévő 1121. számú gyüjtőiven az aláírást a .Zemplén“ nevében ezennel megkezdjük 5 koronával s kérjük lapunk utján kivált az „Adalékok Zem- plén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunk t. pártfogó közönségét, mely folyóiratunknak az országos hirü tudós Szilágyi István munkatársa volt, hogy a „Szilágyi-emlék“ fölállításának költségére és a „Szilágyi-ala- pitvány“ létesítésére szánt pénzbeli kegyes adományaikat hozzánk eljuttatni méltóztassanak. Szerk.

tárja elénk : örömét, buját. Lelkesít, korhol, tanít, fedd a szerint, amint szükség van reá.

Szemere költői működésének méltatását Pe- rényj dr. eme könyvében a következőleg találom megírva: Költői leveleiben, a valódi érzés melege, őszintesége és közvetlensége ragadja meg az olvasó figyelmét; bordalai közül alig lehet egy- kettőt kiemelni; pedig Szemere a bor dicsőségére sok verset irt. A tultermés az oka, hogy e nemű költeményei közül nem mind sikerültek; költői eszme igen kevés van bennük s e mellett hidegen hagyják az olvasót s gyakran unalmat szülnek. A bordal természete magával hozza a nyelvnek, a kifejezéseknek és a formának könnyedségét ; gyakran még ezen fontos kellékek nélkül is szűkölködnek versei. Különben a forma leggyöngébb oldala Szemere Miklósnak. Bor- dalainál sikerültebbek filozofáló költeményei, legnagyobbak a nemben a humoros bölcsészeti költeményei. Nemcsak a mások hibáit, fogyatkozásait veszi észre a költő ezekben, hanem bepillant saját lelkibe is, észreveszi gyarlóságait, ferdeségeit, rósz szokásait, és azokat őszintén, az ő jóizü humorával tárja olvasói elé.

Mert aranyos humora, kedélyének ez a kiapadhatlan csodálni valója, igazán kedves és megkapó.

Pesszimisztikus költeményei azonban már nem sikerültek annyira.

Szemere Miklós költői tehetsége legfényesebben azon költeményeiben csillog, amelyeket 1860-ig irt. A későbbi évekből való verseiben — néhány kivétellel — hibái fokozódnak, fényoldalai gyakran elmosódnak.

Dacára annak hogy Szemere Miklós sikerült költeményei annyira magukon viselik írójuk egyéniségét s elvitázhatlan tehetségeinek

jeleit, mégis csekély hatást ért el, annak jellemzésére egy idézettel áll elő a munka szerzője. E szerint „senki sincs a magyar költők között az egy Petőfit kivéve, aki oly derült oldalról fogná fel az életet, mint Szemere Miklós és senki sincs, aki annyira titkolná, rejtegetné fájdalmát, a legmélyebbet, leghevessebbon is, mint ő — s ebből két oknak a felsorolása mellett arra a konklúzióra jutt, hogy e két ok tette őt — népszerűtlenné.

Vannak Szemerének költeményei, melyek a magyar költészet legpompásabb termékei közé tartoznak. Ilyenek : Vígan a rövid életben, Ábránd, Boldog vagyok, Evek előtt, Barátságtalan kor, Hasztalan tanács. Talán legremekebb Bölcsődal-a és a Szerelmes bölcs-höz cimii költeményei. Ismertek: Ferkó cigány és a Lukai pap. E műfaj (életkép) illett leginkább Szemere természetéhez; csak sajnálhatjuk, hogy erre a műfajra nem adta magát egész tehetségével.

Politikai pasquilÍjainak hangja kíméletlen, maró gúnynyal teljes, amely igen gyakran szarkasztikussá válik. Mindez Szemere Miklós makacs jelleméből önként következik.

Költészete nem szerzett sok dicsőséget neki: pedig ő egyike hivatott költőinknek.

Es most leteszem a tollat.

Perényi József dr. munkáját méltatni ilyen szűk korlátok között alig lehet; nem is ezt akartam, hanem csak azt, hogy egy derék könyvet, amely a lelkesedés hangján szól a zempléni nagyok egyikéről, minél szélesebb körben megismertessem.

Mert igazán szólva: nagyon megérdemli.

Kapás L. Aurél.

Folytatás a mellékleten.