Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-16 / 20. szám
Irodalom. Szemere Miklós életrajza Irta Perényi József dr., a kegyesrendiek s.-a.-újhelyi társházának és az itteni főgimnáziom tanárkarának irodalmikig is egyik kiválóan munkás ifjú tagja. A műre, mely nagy ívréten 85 lapra terjed és a költő arcképével és a Szemere-család nemzedékrendi táblázatával van kapcsolatban, még visz- szatérünk. Most csak jelezni kívántuk megjelenését és azt, hogy Lővy Adolf kiadásában és könyvesboltjában 1 ftért kapható. A „Vasárnapi Újság” május 2-iki száma 19 képpel s a következő tartalommal jelent meg: „Schlauch Lőrinc bíboros püspök jubile- oma„ (arcképpel és képekkel Nagyváradról). — ..Herkiüanum hőse. „Költemény, Könyves Tóth Kálmántól. — Regénytár: „Polgárháború.“ Regény. Irta: Rákosi Viktor. — „Az úszó sziget.“ Verne Gyula uj regénye (az eredeti fráncia kiadás képeivel). — „Egy viharos diné.“ Id. Ábrányi Kornéltól. — „Larissza, Arta, Trikala. “ — „A török-görög harctér főbb helyei“ (képekkel). Strausz Adolftól. — “Fiskális esze van 1“ Rajz. Irta Alapi Béla. — „Régi ügyvédük és jogászok.“ — „báró Lévay Henrik“ (arcképpel). — „Leővey Klára“ (arcképpel, Teleki 1 ilanka grófnő Kufstein- ban készített domborműve és fénykép után). - „Hunyadi János halála“ (képpel, Tornai Gyulának a képzőművészeti társulat tavaszi tárlatán kiállított festménye után). — „A malaxai erőd ostroma“ (képpel). — „Párisi divatlevél“ (divatképpel). — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetése negyedévre 2 ft, a „Poltikai Újdonságokkal együtt 3 ft. Megrendelhető a Frank- in-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 kr. — Az ezeréves diszalbum. Turk’l Lajos Nándor a „Központi Híradó“ kőnyomatos politikai napilap felelős szerkesztője, már hónapok óta nagy ügybuzgalommal gyűjti az eredeti aláírással ellátott arcképeket és életrajzi adatokat egy szép, művészi kivitelű „Ezeréves Dísz- album “-hoz. A- szóban lévő nagy diszalbúm- nak célja, hogy a jövendő nemzetek egy csoportban láthassák azokat a kimagasló vezéregyenisé- geket és a közügyek élén állott személyeket, kik a dicső magyar nemzetet a XIX. század végén, illetve bejövetelének 1000-ik évfordulóján a második ezredévbe vezették át. Egyesületi ügyek. Titkári jelentés. (Fololvastatott a s.-a.-újhelyi korosk. társulat 1897. máj. 9-én tartott első közgyűlésén.) Tekintetes közgyűlés ! Az emberi léleknek egy veleszületett ösztöne a társulási hajlam. Nincs ember, ki egymagában, másra való utalás nélkül megtudjon élni. A mindennapi szükségletek kielégítése, közös akció létesítése, vagy közös védelem kifejtése a legrégibb kor óta az embereket a társas együttélésre utalták. így keletkeztek a községek, igy az államok és nagyhatalmak. Az emberek' a civilizáció haladásával nem elégedtek meg, a nyers, csupán fizikai, úgyszólván az anyagi szükségletek kielégítésére irányított egyesülésekkel. Gondoskodtak arról is, hogy tudományos és szellemi célok elérése érdekében is társulás történjék. így jöttek létre a kaszinók, olvasó- és önképzőkörök. Később még tovább mentek. Gondoskodtak arról is, hogy az egy szakhoz tartozó égyének úgy anyagi, mint szellemi közös céljaik és érdekeik megóvása és előmozdítása érdekében egyesüljenek. így jöttek létre az országszerte alakított társulatok és egyesületek a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem annyi különböző terein, mindannyi a társadalom, az emberiség, sőt a humanitás szolgálatában. A „S.-A.-Ujhelyi K. T.“ létrejöttöt eme benső okokon kivül, helyi, lokális okok is segítették. Erre áttérve, a történeti hűség kedvéért vissza kell mennem egy éppen két évvel ezelőtt történt dologra, amikor is több kereskedő a törvényes kényszer alul menekülendő, mely szerint tanulóikat „ipar-tanonciskolá“-ba kellett volna küldeni, másrészt az iparhatóság is belátva a helyzet tarthatatlanságát: a kereskedőket az elé az alternativa elé helyezte, hogy vagy maguk tartsanak fen külön kereskedelmi tanuló-iskolát, vagy az 1884. évi XVII. t. c. 80. §-a értelmében a várost fogja ily tanfolyam felállítására szorítani. A kereskedők, Schön Sándor elnöklete alatt, 1895. jan. 24-én tertott értekezletükön elhatározták, hogy a tanfolyamot saját erejükből fel fogják állítani; de miután ez a határozat fo ganatositva nem lett, a főszolgabíró, mint I-ső fokú iparhatóság, 1895. ápr. 5-én kelt határozatával, a törvény és a kereskedők kötelező nyilatkozata alapján, a tanfolyam felállítását elrendelte, abba 5 tagból álló iskolai bizottságot, egy igazgató- és egy rendes tanítót kinevezett ideiglenesen addig is, mig S.-A.-Ujhelyben a kereskedelmi társulat meg fog alakulni. Minden feltétel és alkalom meg volt tehát, hogy S.-A.-Ujhelyben is, úgy mint más, Ujhely- nél még kevesebb kereskedővel biró városban is, „K. T.“ létesüljön. 1895. szept. 15-ikén Schön Sándor elnöklete alatt megalakult az előkészítő- bizottság, mely úgy a helyi lapokban, mint személyre szóló körözvényben felszólította az összes kereskedőket, hogy az alakulandó társulatba belépjenek. így alakult meg 1895. dec. 15-én e teremben a „S.-A.-Ujhelyi Keresk. Társulat,“ melynek most már a keresk. kormány részéről is szankcionált alapszabályai vannak. Alapszabályainkat két Ízben is visszakül- dötték, azért, mert mi abban egy békéltető bizottság megalakítását céloztuk, mely legalább, mint az ipartestiilcté a felebbezés kizárásával bíráskodik a kereskedőknek egymás közt, vagy alkalmazottakkal felmerülő ügyekben. Ezt a bizottságot a miniszter az ipartörvény V. fejezete értelmében, hol magán- és nem kényszer-társulásról van szó, vonakodott a társulatnak megadni, de megadta volna úgy, hogy a felek nem kötelesek azt igénybevenni, s ha önakaratból igénybe veszik is, annak határozatát nem kötelesek respektálni. Ez egy nyeletlon kés lett volna, melynek pengéje nincs — és igy arról a passzusról egészen le is mondtunk. Különben az egész keresk. törvény, mely még 1875-een jött létre, ma már sok tekintetben elavult intézkedés, mely rövid időn belől revizió alá kerül; mert az 1884. évi XVII. t. c. a kereskedőket egy kalap alá szorítja az iparosokkal, pedig tudvalevő dolog, hogy a két szak, bármilyen vonatkozással is legyen egymásra, mégis egyiknek hatásköre, természete és érdeke nem azonos a másikéval; igy tehát némely dologban be kell várnunk a törvény revízióját, mely a kereskedelmet az őt megillető hatáskörbe helyezi és reánk nézve ez annyival előnyösebb lesz, mert bennünket a törvény már mint kész társulatot talál és helyez a törvénybiztositotta jogokba. A békéltetés pontozatát kivéve, a társulat a szentesített alapszabályok birtokában lévén, a kezdeményezésnek és cselekvésnek több eminens jogával élhet, melyeket az alapszabályok neki biztosítanak. E ponthoz érve: lássuk, mi célokat tűzött a társulat maga elé és mik volnának azok az eszközök, hogy a kitűzött célok minél biztosabban és minél gyorsabban elérhetők legyenek ? 1. Azt, hogy egyik-másik kereskedő többet vagy kevesebbet áruljon, vagy azt, hogy a kereskedő jövedelme arányában költekezzék : az individuális dolog, azon sem társulat, sem alapszabály segíteni nem fog; de azt, hogy idegen, jött- ment utazók eláraszszák a várost detail-keres- kedéssel és a helybeli nagy adóval és házbérrel terhelt kereskedők orra előtt elfogja a legjobb házakat, kik a helybeli kereskedőre már nem is szorulnak, azon segíteni lehet és kell is, ez volna a társulat első és sürgős feladata; mert ami egykét embernek nem sikerül, az egy társulatnak, melynek nagyobb súlya van, sikerülhet. 2. A keresk. tanulók oktatása nemcsak a törvényben gyökerező kötelessége a kereskedőnek, de egyszersmind fontos érdeke is, mert ebből oly haszon háramlik a kereskedőre, mely kamatostul téríti meg a kereskedő-tanulónak az iskolában töltött időt és esetleg az érte fizetett tandijat, mert hiszen nagyobbrészt maga a tanuló fiznti; mert csak egész más, ha üzletében oly tanuló szolgál, ki úgy általános, mint szakismeretet nyer az iskolában. A főnöknek magának nagyon kevés az ideje, hogy maga oktassa és nevelje, ebben is az iskola segítségére jön; de máskülönben is, ha a szüle tudja, hogy gyermeke nemcsak hetesként tölti el egész 3 esztendejét, de oktatásban is részesül, akkor jobb házakból, jobban nevelt és több előismerettel biró tanulók fognak az üzletekbe kerülni. 3. Ott van péld. a betegsegélyezés, mely egyáltalában kifogásolni való intézmény, de különösen a s.-a.-ujhelyi kerületi betegs., a kereskedőkre alkalmazott alapszaaályaikkaí igazságtalan is, mert támaszkodva az 1875. keresk. törvényre a keresk. segédnek és alkalmazottnak csak 6 heti betegség után ad segélyt, igy a kereskedő-alkalmazott beteg lehet egész éven át, ha minden 4—5 hétben fellábadozik, anélkül, hogy a pénztárt igénybevehetné ; az 1891. évi XIV. t. c. XII. fejezetének 73. §-a értelmében S.-A.-Ujhely kereskedői és alkalmazottai vannak oly nagy számmal, hogy önállóan létesítsenek pénztárt, ahol kevesebb járulékok mellett is több haszon háramlanék a tagokra és növelné a fölösleggel saját, jobb célokra fordítandó alaptőkéjét. 4. Végre a társiúatnak legfontosabb, úgyszólván létalapját képező szellemi célja egy alkalmas helyiségben alakítandó társas-kör lenne. E nélkül nincs érintkezési pont, nincs összekötő kapocs, az egész társulat egy üres név tartalom nélkül. Nem fogadom el az ellenérveket, hogy nincs kivel, a jobb kereskedők nem lehetnek együtt a kevésbé jó, anyagilag értve, de tisztesség dolgában kifogástalan kereskedő-társával, vagy pláne nem illik együtt lenni a főnöknek a segéddel. Legyen szabad ez ellen az érv ellen csak any- nyit mondanom, hogy a természet ujmutatását követve minden alulról nő felfelé és nem vissza, maga az egész társadalom nem egyéb, mint egy nagy iskola, melyben mindnnki saját kárán tanul. A segédek bevonása nem csak jótétemény reájok nézve, őket méltatlan helyek látogatásától elvonni és nekik itt szellemi táplálékot nyújtani; de az együttes érintkezésben növekszik a fiatal ember önbizalma és önbecse s igy a keresk. a magához emelt segédben nem szolgai lelket, de főnöke érdekét szivén viselő bizalmas és liü munkatársat fog találni. Mindezeknek az eszközöknek a létesítését és keresztül vitelét a választmányhoz vagy egy szükebb bizottsághoz vélném utasítani. E szellemi és erkölcsi feladatok felsorolása után legyen szabad még felemlítenem, hogy a társulat másfélévi ideiglenessége alatt miként gazdálkodott. A múlt évben G31 ft 90 kr kiadással szemben 044 ft 99 kr volt a jövedelme és ez évben 200 ft 22 kr kiadással szemben 344 ft 28 ki1 jövedelme. Ebből látszik hogy sikerült több jövedelmi és segedelemforrást megszerezni, igy a keresk kamarától évi 100 ft, a várostól a nekünk járó ipardijakon kivül 100 ft, a vallás és közoktatásügyi kir. miniszter úrtól 100 ft, a T.-P. két Ízben 20 ft, a keresk. és iparbank 10, a Polg.-bank 10, a közp. 10 ft. Fogadják e helyen is a társulat hálás köszönetét. Ez összegek persze az iskola jövedelmeit képezik és igy a társulatnak külön alig fog valamijébe kerülni, sőt eddig a társulat némi kiadása is ábból fedeztetett. Ily előfeltételekből Ítélve a társulatnak nem csak létjogosultsága, de kellő érdeklődéssel, kevés jóakarattal és összetartással a társulatot virágzóvá is lehet tenni. Ezt S.-A.-Ujhely kereskedői érdekében melegen óhajtva, a társulat működésére Isten áldását kérve, jelentésemet a Tok. Közgy. meleg pártfogásába és jóakaratába ajánlom. Schneider J. A s.-a.-ujhelyi iparosok önk. egyesülete folyó hó 23-án, d. u. 4 órakor, nyilvános felolvasást rendez belépődíj nélkül, amely alkalomra sikerült szives közreműködésre megnyernünk Pataky Miklós v. főjegyző és Szirmay István di'. ügyvédő urakat a mi a felolvasás szellemierkölcsi nívóját már is eléggé biztosítja — Erre az élvezetes alkalomra a szép, jó és hasznosért lelkesülni tudó nagyközönséget, egyesületünk barátait és tagjait tisztelettel meghívjuk, egyesületünk helyiségébe (Papsor-utca, Jakubcso-féle házban) S.-A.-Ujhely 1897. május hó 13-án. egyesületünk nevében Ádám Antal, Hericz Sándor, I- jegyző. elnök. Meghívó. A magyar-nyelvet és népnevelési Zemplén-vármegyében terjesztő egyesület május hó 25-én, délután 2 órakor, a vármegyeháza kistermében közgyűlést fog tartani, melyre az egyesület összes tagjai ezennel tisztelettel meg- liivatnak. Tárgy: Az üresedésben levő 11-od alelnöki állás betöltése. S.-A.-Ujhely 1897. május hó 14-én. Fejes István, o. I. alolnök Iparos segédek gyűlése. Hericz István cipész-segéd és számos társa, ma délután hatósági engedelemmcl gyűlést fognak tartani a Diána-kertben, melynek tárgya iparos önképzőkör alakítása lesz.*) Ipari munka-kiállitás. A sátoraljaújhelyi általános ipartestület f. év augusztus hó 15. és 10-án az iparos segéde/c és tanulók munkáiból kiállítást rendez. A kiállításban köteles résztvenni minden olyan tanuló, ki ipartestületi tagnál van alkalmazva és 1897. év augusztustól 1898. év augusztus hóig közbeeső időszakban fog szabadulni. Ezeken a kötelezett kiállítókon kivül résztvehet más iparos tanuló is, ha iparát már legalább egy évig tanulta. Részt vehet továbbá minden iparos segéd, a ki legalább egy éven át s.-a.- ujhelyi iparosnál áll munkában. A kiállítás célja: alkalmat adni az iparos segédeknek és tanoncoknak arra, hogy képességüket szakbeli cikkeik önálló elkészítése révén bemutathassák s egyúttal az utolsó évben lévő tanulóknak arra, hogy a felszabadítás alapját képező mun*) Hiszón már van. Szerk,
