Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-09 / 19. szám

rint a vasutak szabályozzák nagy részben az állam gazdasági viszonyait. Valóban nem fognak oly értelmes nemzet­gazdára akadni, aki a vasutak nagy jelentő­ségét feltétel nélkül el nem ismerné. Bizonyára a művelődő és gyarapodó emberiség éhhalálra volna kárhoztatva vasutak nélkül, mert nélkülük a kereskedelem és ipar nem bírná azt teremteni és nyújtani, amire a fogyasztó közönségnek' szüksége van. A gyakorlati élet magyarázza meg azokat a bebizonyítható tényeket, hogy mig a vasut- menti községek lakossága a természetszerű sza­porodást messze túlhaladja és többszörös növe­kedésben van, addig a vasutat nélkülöző köz­ségek a természetes szaporulatnak alig 30%-át képesek felmutatni. A tőketerebes—gálszécs—kapi—(eperjesi) helyi érdekű vasút vidéke e tekintetben legin­kább sujtatik. Gondoskodni kell tehát a közle­kedésnek olyan eszközeiről, amelyek ezeket az állapotokat megváltoztatják és a különben is a fejlődés minden kellékeivel biró vidék számára az előremenetelt és helyzetük változtatását előidézik. A szóban levő vasúti kapcsolat révén a fentebb megjelölt népes és szorgalmas, de ép­pen a könnyű, olcső és gyors forgalmú eszköz hiányában szenvedő vidék egyrészt Németor­szággal és Galiczia—Oroszországgal, másrészt, Tőke-Terebes—Gálszécs—Legenye-Mihalyin át, Budapesttel nyer egyenes összeköttetést. Hogy ez a vasút közgazdaságilag nemcsak az érdekelt vidékre, hanem az országra is nye­reség, nem szorul bizonyitgatásra. Számokban nehéz volna kifejezni mindazokat az előnyöket, miket ez a vasút a ma pangásnak indult vidék felemelése, az értéktelenül heverő nyers anya­goknak forgalomba hozatala, újabb és újabb mivelési és ipari ágak megnyitása révén az or­szág és különösen a szóban levő vidék közgaz­dasági fejlődésének tenni fog. Tudjuk azt, hogy a kereskedelem élénksége és a forgalom emel­kedése az iparnak szárnyai. A közlekedés meg­könnyítése szüli a vállalatok különböző nemeit. Műhelyek, gyárak, telepek, különféle építkezések szükségeltetnek mindkettőnek felvirágzásához és igy áll szolgálatukba szerény kezdetül az ipar: és mig amazok lendítenek egyesek jólétén, az ipar közvetetlenül fejlődik és tökéletesbedik, biztosítván ezeknek kenyerét, előmozdítja a vidék vagyonosodását, boldogulását. Aki a Tapoly völgyének a vasút által ér­dekelt vidékét tanulmányozta és ismeri, az tudni fogja, amit fentebb mondottunk, teljesen meg­felel jelenlegi helyzetének. — Tudja azt min­denki, hogy kedvezőtlen gabonatermelési viszo­nyokkal küzd, ezzel szemben bővelkedik épp oly terjedelmes és értékes erdőségekkel és egyéb számos nyers anyagokkal, melyek az ipar meg­teremtésére legalkalmasabbak; jelenleg azonban nem értékesíthetők, ennek folytán a vidék né­pessége teljesen elszegényedett, úgyszólván kol­dusbotra jutott, kényszerittetett kenyérkereset végett a szélrózsa minden irányába elszéledni, hogy nehéz munkájában az amúgy is rosszul fizetett napszámból otthon maradt családjáról gondoskodjék. — Természetes, hogy ily viszonyok között a Tapoly-völgy felső részében közgazda- sági és ipari fejlődésről szó sem lehet. Ez az állapot továbbra tarthatatlan, ezen segíteni/változtatni kell és a mértékadó körök kötelessége ezt a helyzetet segíteni, hacsak azt bántotta a színpadi tekintély sülyedése. Vagy talán sohasem is volt? Nem! De az „úttörők“ oly helyes irányt szabtak, hogy ha azt követjük igenis ma lett volna. A fővárosi közönség el van rontva. Házas­ságtörő drámák. Trágár vígjátékok. Unalmas és férc operetek. Ezek tarkázzák a műsorokat. Önök színigazgatók követték a példájukat, azt gon­dolván a vidék erkölcs dolgában ott tart, ahol a mi romlott fővárosunk. Nagyon megörvendeztet, hogy a magyar színészet hanyatlásának, sokan elösmerik, a szá­zadvégi irodalom az oka. Önökön áll, végre, hozzálátni a munkához, hogy a magyar színészetet a dalcsarnok pos­ványából kiemeljék. Azt hiszi igazgató ur, hogy az megkezdhető az ily műsorral. Korántsem. Az ilyen szellemben vezetett évadok egy lépéssel sem haladhatnak ebben az irányban. Nem kívánható az, hogy most egyszerre rántsák elő a porban elmerülő Shakespeare, Moliére, Kisfaludy és Csikyeket. A tisztán esz­tétikai érdeklődésbe némi pikáns mellékíz is vegyülhet. Ezt a modern műizlés megköveteli. De holmi: Blitzweisz Kóbi, Csak párosán szel­lemtelen és trágár, meztelen irányban ne rontsuk a közönség finomodni akaró müizlését. így meg­érjük, hogy az olyan iró társaságokba és nagy­ságokba fogunk gyönyörködni, kik igy mutatják be a liliomtisztaságot: „Gyujtasson világot. Még nincsen jogunk ennyi boldogsághoz“ és kik csupán azért Írnak darabot, hogy az nekik 200,(XX) frankot jövedelmezzen, vagy csak azt mondják nem akarjuk elérni, hogy a köznép egészen el- satnyuljon. Ezen helyzeten főleg a vasút kiépítésével lehet segíteni, mert ez a vidék kizárólag abban a szerencsés helyzetben van, hogy a vasút sen­kinek hátrányt, hanem a leggazdagabb földbir­tokostól kezdve lefelé a legszegényebb napszám után élő kézimunkásig, mindenkinek csak előnyt hozna, s ki minél gazdagabb, annál nagyobb hasznot élvez a vasútnak olcsó közlekedési előnyeiből. De eltekintve a kereskedelmi szempontok­tól : vannak egyéb tekintetek is, melyek a gazdát és földbirtokost még közvetetlenebbül érintik. A Tapoly völgye a répa termelésre is kiválóan alkalmas lesz. Ismeretes dolog, hogy a cukorrépa, a mezőgazdaságilag termelt növényeknek egyike, a leghasznosabb, mert egy katastralis hol­don, kedvező körülmények között, 200 méter­mázsa répa is teremhet, melyet bármely cukor­gyár métermázsánkint 80 krórt szokott átvál­lalni. A termelési eredmény ezen értéke hol- dankint 160 ftnak felel meg, ehhez járul még az is, hogy a termelt répamennyiségek 40%-át „presling“ alakjában a gyár ingyen visszaszol­gáltatja, tehát oly mennyiségű takarmányt ad a répatermelő gazdaságoknak, amennyivel azok eddig sohasem rendelkeztek. Igaz, hogy a répamivelés sok költséggel jár, de minden cukorgyár a termelőknek hol- dankint bizonyos összegű készpénzt, sőt a vető­magot is előlegezi. Az általunk tervezett vonalba eső terület­ből legalább is 180,000 katastralis hold mivelés alatt áll. Ezeknek jövedelme holdankint a legjobb körülmények között 40 ftra rúg. Ha csak 20,000 hold kerül répamivelés alá, úgy a jövedelem a legrosszabb esetben megkétsze­reződik és igy a 20,000 hold terület, mely eddig 800,000 forintot jövedelmezett, répaterme­léskor 1.600,000 ft tiszta jövedelmet fog nyúj­tani. A vasút forgalmi körébe vont terület egy része még teljesen miveletlen állapotban van és jó trágyázás által teljesen kitűnő termőfölddé tehető. A marhatenyésztésnek és hizlalásnak a a vasút egyik leghatalmasabb segédeszköze; mert az eddigi drága és jó árért eladható anyagok helyett mindenki az emberi táplálko­zásra alkalmatlan, tehát kevésbbé értékes anyagokat és hulladékokat használhat állatainak takarmányozására. Az állatok szállíthatóságának gyorsasága, olcsósága, a kedvező árak kihasználása mind oly tényezők, melyek a gazda, illetve tenyésztő javára esnek. Különösen az ipar nagy lendületet fog venni, sőt az által, hogy Bánszka és Bacskó körül nagy terjedelmű barnaszénbányák vannak, kivitelre dolgozó gyárak létesülhetnek. Tégla­gyárak, mószkemencék nagy mennyiségben fognak létesülni, amennyiben a gyártáshoz szükséges anyag bőven fordul elő a vidéken. A Mernyiken szünetelő higanybánya is nagy erővel fog működni. A mogyoroskai cementgyár, amely ma is nagy forgalommal dolgozik és ■amely a vidéken az egyetlen, legalább is tízszeres eredménynyel fog dolgozni. Azon körül­ménynél fogva, hogy a tervezett vasút mentén óriási erdőségek terülnek el, biztos kilátás van meg, hogy a félvilág alakjai a tisztességtelen leányokból kerülnek ki. Ezeket tudjuk mi úgyis. Mutatkozik már egy örvendetes áramlat, mely keresztül lát a színdarabokat iró részvény- társaságok szitáján és méltatlankodással utasítja vissza a silány századvégi munkákat. Nem felelhetnek a színigazgatók azzal, hogy egy társulatot kell fentartani, tehát első sorban: a kassza. A közönség kíváncsiságát csiklandozó, de müizlését rontó darabok „ütnek be“ legjobban. Ez csak pünkösdi királyság és beláthatták ma már, hogy amig ilyen orfeom- szerü jellege lesz a színházaknak és amig nem a müizlés és az emberi természetben lakó mű­vészet szeretete fogja a közönséget a színházba vonzani, addig nem remélhetjük a magyar szí­nészet föllendülését. A kormány 10,000 ft szubvencióval akar segíteni a vidéki színészet sorsán. Azon csak a helyes műsorok megcsinálása változtathat. Csak úgy lelkesedhetik közönség színházért, ha az nemcsak elsőrendű mulató, hanem egyszersmint a gondolat küzdő tere is. Még a klasszikusok nevezetessége és élvez- hetősége nem foszlott szét. Ma sem emlékez­tetnek azokra az illatszeres flacon-okra, melyek­ből a parfüm régen elpárolgott. Ha egy Shakespeare, Moliére, Lessing, Katona, Kisfaludy, Madách fűszerezné idő­közönként a műsort, az bizonyára csak hasz­nára volna a közönségnek és a társulatnak. Fényesen igazolták ezt Rakodczay itteni sikerei. Vagy ha modernebb Ízlésnek megfelelő reá, hogy a vasút kiépítése után legközelebb üveggyárak fognak alapittatni. Komarócz és Magyar-Krucsó körül nagy terjedelmű elsőrendű kőbányák vannak, amely kő szintén nagy mennyiségben szokott exportáltatni. Ami végül a vasút létesítésének pénzügyi oldalát illeti, alapos tanulmányok és számítások alapján a tőketerebes—gálszécs—kapi—(eper­jesi) h. é. vasút építési költségei átlag kilo- meterenkint 40,000 ftba, azaz: az egész 68 kilometer hosszra számítva, összesen 2.720,000 ftba kerülne. Hátra volna még a vasút jövedelmezősé­gének kérdése, vu're vonatkozólag a számítások, melyeket a szóban levő „műszaki és jövedelme- zéségi kimutatás“ nagy részletességgel terjeszt elénk, igy ütnek ki: A vasút évi valószínű bevétele 218,234 ft 40 kr. Ez összegből a magy. kir. államvasutaknak az. üzletkezelé­sért fizetendő körülbelül 50% 109,417 ft 40 kr. Marad tiszta jövedelem 109,417 ft 40 kr. Vagyis kilométerenkint 1,609 ft 68 kr. Ez az eredmény, tekintetbe véve, hogy az egyes számítások a leglelkiismeretesebb adato­kon alapulnak, eléggé kielégítőnek mondható, amennyiben az eredményezett jövedelmezőség szerint az elsőbbségi kötvények teljes öt száza­lékos és a törzsrészvények folytatólagos kama­toztatása és törlésztése biztosítottnak mutat­kozik. Nyilvánvaló tehát, hogy a létesítendő vasút bármely esetben meg fog felelni úgy a vidék érdekeinek, mint vállalati szempontból is, amennyiben a befektetett tőke kamatoztatása és törlesztése teljes bizonyossággal előre látható. Vármegyei ügyek. Hivatalvizsgálat. Főispánunk Öméltó­sága, titkára kíséretében, e hét folyamán Sztrop- kón, azután Varannón járt s mindkét helyütt megvizsgálta a szolgabirói hivatalokban az ügyek menetét és egyszersmind beható vizsgálat tár­gyává tette a járásbeli pénzkezelést. Sztropkón is, Varannón is, mint értesülünk, ő méltósága a tapasztalt rend és pontosság fölött mege­légedésének adott kife jezést. Vármegyei küldöttségek. Szabolcs-vár- megye közönsége máj. 8- án, vagyis a mai na­pon, — Sáros-vármegye közönsége pedig f. hó 12-én avatja be ünnepiesen az újonnan kineve­zett szabolcsi, illetve sárosi főispánokat. Várme­gyénk közönségét a szabolcsi beigtatáson Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, várm. főjegyző, a sá­rosi beigtatás alkalmával pedig Dókus Gyula vezetése alatt a Dókus Ernő cs. és kir. kamarás orsz. képviselő, Molnár Béla dr. orsz. képviselő, Meczner Gyula, Stépán Gábor, Dókus László, Thuránszky Tihamér és Nemes Sándor bizott­sági tagokból álló vármegyei küldöttség képviselik. Borkóstoló. A zemplén-vármegyei gaz­dasági egyesület rendezésében a f. hó 15-én délelőtt az egyesület szőlészeti szakosztályának rendes havi értekezlete után megtartandó bor­kóstolónak erkölcsi sikere már eddig is fényes­nek ígérkezik. Nevezetesen: a bejelentés határ­napjáig, vagyis május hó 1-ig, 45 termelő darabokkal gondolunk a „műélvezet“nek meg- folelni: ott vannak Dóczy, Csiky, Szigligeti, vagy idegenek Sardou, Ohnet, Ibsen, Feuillet, Dumas, kiket paszionáltak még a „cas de cous- cience“-ok, kik az ember rendeltetéséről, társa­dalmi helyzetéről, kötelességéről mélyebben járó ideákat adtak a közönségnek, az emberiségnek és nem áhítoztak a pornográfok pillanatnyi ba­bérjaiért, kik komoly arccal akarják a buja kí­váncsiságokat csiklandozni és nem átalják a disznóságaikat nyíltan árulni. Az opereteket nem szabad túlságos nagy számmal és roszul összeválasztani. Szépnek, íz­lésesnek kell annak lenni: melyben a mese csak kerete egy pár mulatságos, érzelmes, poétikus, látványos epizódnak, melyek arra szolgálnak, hogy egy színházi estén át a közönséget kelle­mesen szórakoztassák. Ilyet vár a közönség és nem unalmas, ha­szontalan dolgot. Kíván finoman és érzelmesen komponált, csinos zenét. Nem pártolja az elcsé­pelt operetteket, melyek zenéjét agyonütötték évek óta a vándorló kintornások. Igazgató ur! Ön régen volt Ujhelyben, akkor még nem tudom milyen volt a város kö­zönsége. Tudjuk, hogy ön nyárra nem tarthatja meg a teljes téli társulatot. Csakhogy azután egy nagy baj van. Ujhelyt éppenséggel nem lehet olyan nyáriasan venni. Egy nagyon finom izlésii, a művészet iránt lelkesedő és különös egy társaság. Az itteni „Flaubert feunme in- comprise“éliez hasonlóan fényes szalonokban annyi dilettáns művészet és oly bájos müértők “" Folytatás az I. mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom