Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-09 / 19. szám
rint a vasutak szabályozzák nagy részben az állam gazdasági viszonyait. Valóban nem fognak oly értelmes nemzetgazdára akadni, aki a vasutak nagy jelentőségét feltétel nélkül el nem ismerné. Bizonyára a művelődő és gyarapodó emberiség éhhalálra volna kárhoztatva vasutak nélkül, mert nélkülük a kereskedelem és ipar nem bírná azt teremteni és nyújtani, amire a fogyasztó közönségnek' szüksége van. A gyakorlati élet magyarázza meg azokat a bebizonyítható tényeket, hogy mig a vasut- menti községek lakossága a természetszerű szaporodást messze túlhaladja és többszörös növekedésben van, addig a vasutat nélkülöző községek a természetes szaporulatnak alig 30%-át képesek felmutatni. A tőketerebes—gálszécs—kapi—(eperjesi) helyi érdekű vasút vidéke e tekintetben leginkább sujtatik. Gondoskodni kell tehát a közlekedésnek olyan eszközeiről, amelyek ezeket az állapotokat megváltoztatják és a különben is a fejlődés minden kellékeivel biró vidék számára az előremenetelt és helyzetük változtatását előidézik. A szóban levő vasúti kapcsolat révén a fentebb megjelölt népes és szorgalmas, de éppen a könnyű, olcső és gyors forgalmú eszköz hiányában szenvedő vidék egyrészt Németországgal és Galiczia—Oroszországgal, másrészt, Tőke-Terebes—Gálszécs—Legenye-Mihalyin át, Budapesttel nyer egyenes összeköttetést. Hogy ez a vasút közgazdaságilag nemcsak az érdekelt vidékre, hanem az országra is nyereség, nem szorul bizonyitgatásra. Számokban nehéz volna kifejezni mindazokat az előnyöket, miket ez a vasút a ma pangásnak indult vidék felemelése, az értéktelenül heverő nyers anyagoknak forgalomba hozatala, újabb és újabb mivelési és ipari ágak megnyitása révén az ország és különösen a szóban levő vidék közgazdasági fejlődésének tenni fog. Tudjuk azt, hogy a kereskedelem élénksége és a forgalom emelkedése az iparnak szárnyai. A közlekedés megkönnyítése szüli a vállalatok különböző nemeit. Műhelyek, gyárak, telepek, különféle építkezések szükségeltetnek mindkettőnek felvirágzásához és igy áll szolgálatukba szerény kezdetül az ipar: és mig amazok lendítenek egyesek jólétén, az ipar közvetetlenül fejlődik és tökéletesbedik, biztosítván ezeknek kenyerét, előmozdítja a vidék vagyonosodását, boldogulását. Aki a Tapoly völgyének a vasút által érdekelt vidékét tanulmányozta és ismeri, az tudni fogja, amit fentebb mondottunk, teljesen megfelel jelenlegi helyzetének. — Tudja azt mindenki, hogy kedvezőtlen gabonatermelési viszonyokkal küzd, ezzel szemben bővelkedik épp oly terjedelmes és értékes erdőségekkel és egyéb számos nyers anyagokkal, melyek az ipar megteremtésére legalkalmasabbak; jelenleg azonban nem értékesíthetők, ennek folytán a vidék népessége teljesen elszegényedett, úgyszólván koldusbotra jutott, kényszerittetett kenyérkereset végett a szélrózsa minden irányába elszéledni, hogy nehéz munkájában az amúgy is rosszul fizetett napszámból otthon maradt családjáról gondoskodjék. — Természetes, hogy ily viszonyok között a Tapoly-völgy felső részében közgazda- sági és ipari fejlődésről szó sem lehet. Ez az állapot továbbra tarthatatlan, ezen segíteni/változtatni kell és a mértékadó körök kötelessége ezt a helyzetet segíteni, hacsak azt bántotta a színpadi tekintély sülyedése. Vagy talán sohasem is volt? Nem! De az „úttörők“ oly helyes irányt szabtak, hogy ha azt követjük igenis ma lett volna. A fővárosi közönség el van rontva. Házasságtörő drámák. Trágár vígjátékok. Unalmas és férc operetek. Ezek tarkázzák a műsorokat. Önök színigazgatók követték a példájukat, azt gondolván a vidék erkölcs dolgában ott tart, ahol a mi romlott fővárosunk. Nagyon megörvendeztet, hogy a magyar színészet hanyatlásának, sokan elösmerik, a századvégi irodalom az oka. Önökön áll, végre, hozzálátni a munkához, hogy a magyar színészetet a dalcsarnok posványából kiemeljék. Azt hiszi igazgató ur, hogy az megkezdhető az ily műsorral. Korántsem. Az ilyen szellemben vezetett évadok egy lépéssel sem haladhatnak ebben az irányban. Nem kívánható az, hogy most egyszerre rántsák elő a porban elmerülő Shakespeare, Moliére, Kisfaludy és Csikyeket. A tisztán esztétikai érdeklődésbe némi pikáns mellékíz is vegyülhet. Ezt a modern műizlés megköveteli. De holmi: Blitzweisz Kóbi, Csak párosán szellemtelen és trágár, meztelen irányban ne rontsuk a közönség finomodni akaró müizlését. így megérjük, hogy az olyan iró társaságokba és nagyságokba fogunk gyönyörködni, kik igy mutatják be a liliomtisztaságot: „Gyujtasson világot. Még nincsen jogunk ennyi boldogsághoz“ és kik csupán azért Írnak darabot, hogy az nekik 200,(XX) frankot jövedelmezzen, vagy csak azt mondják nem akarjuk elérni, hogy a köznép egészen el- satnyuljon. Ezen helyzeten főleg a vasút kiépítésével lehet segíteni, mert ez a vidék kizárólag abban a szerencsés helyzetben van, hogy a vasút senkinek hátrányt, hanem a leggazdagabb földbirtokostól kezdve lefelé a legszegényebb napszám után élő kézimunkásig, mindenkinek csak előnyt hozna, s ki minél gazdagabb, annál nagyobb hasznot élvez a vasútnak olcsó közlekedési előnyeiből. De eltekintve a kereskedelmi szempontoktól : vannak egyéb tekintetek is, melyek a gazdát és földbirtokost még közvetetlenebbül érintik. A Tapoly völgye a répa termelésre is kiválóan alkalmas lesz. Ismeretes dolog, hogy a cukorrépa, a mezőgazdaságilag termelt növényeknek egyike, a leghasznosabb, mert egy katastralis holdon, kedvező körülmények között, 200 métermázsa répa is teremhet, melyet bármely cukorgyár métermázsánkint 80 krórt szokott átvállalni. A termelési eredmény ezen értéke hol- dankint 160 ftnak felel meg, ehhez járul még az is, hogy a termelt répamennyiségek 40%-át „presling“ alakjában a gyár ingyen visszaszolgáltatja, tehát oly mennyiségű takarmányt ad a répatermelő gazdaságoknak, amennyivel azok eddig sohasem rendelkeztek. Igaz, hogy a répamivelés sok költséggel jár, de minden cukorgyár a termelőknek hol- dankint bizonyos összegű készpénzt, sőt a vetőmagot is előlegezi. Az általunk tervezett vonalba eső területből legalább is 180,000 katastralis hold mivelés alatt áll. Ezeknek jövedelme holdankint a legjobb körülmények között 40 ftra rúg. Ha csak 20,000 hold kerül répamivelés alá, úgy a jövedelem a legrosszabb esetben megkétszereződik és igy a 20,000 hold terület, mely eddig 800,000 forintot jövedelmezett, répatermeléskor 1.600,000 ft tiszta jövedelmet fog nyújtani. A vasút forgalmi körébe vont terület egy része még teljesen miveletlen állapotban van és jó trágyázás által teljesen kitűnő termőfölddé tehető. A marhatenyésztésnek és hizlalásnak a a vasút egyik leghatalmasabb segédeszköze; mert az eddigi drága és jó árért eladható anyagok helyett mindenki az emberi táplálkozásra alkalmatlan, tehát kevésbbé értékes anyagokat és hulladékokat használhat állatainak takarmányozására. Az állatok szállíthatóságának gyorsasága, olcsósága, a kedvező árak kihasználása mind oly tényezők, melyek a gazda, illetve tenyésztő javára esnek. Különösen az ipar nagy lendületet fog venni, sőt az által, hogy Bánszka és Bacskó körül nagy terjedelmű barnaszénbányák vannak, kivitelre dolgozó gyárak létesülhetnek. Téglagyárak, mószkemencék nagy mennyiségben fognak létesülni, amennyiben a gyártáshoz szükséges anyag bőven fordul elő a vidéken. A Mernyiken szünetelő higanybánya is nagy erővel fog működni. A mogyoroskai cementgyár, amely ma is nagy forgalommal dolgozik és ■amely a vidéken az egyetlen, legalább is tízszeres eredménynyel fog dolgozni. Azon körülménynél fogva, hogy a tervezett vasút mentén óriási erdőségek terülnek el, biztos kilátás van meg, hogy a félvilág alakjai a tisztességtelen leányokból kerülnek ki. Ezeket tudjuk mi úgyis. Mutatkozik már egy örvendetes áramlat, mely keresztül lát a színdarabokat iró részvény- társaságok szitáján és méltatlankodással utasítja vissza a silány századvégi munkákat. Nem felelhetnek a színigazgatók azzal, hogy egy társulatot kell fentartani, tehát első sorban: a kassza. A közönség kíváncsiságát csiklandozó, de müizlését rontó darabok „ütnek be“ legjobban. Ez csak pünkösdi királyság és beláthatták ma már, hogy amig ilyen orfeom- szerü jellege lesz a színházaknak és amig nem a müizlés és az emberi természetben lakó művészet szeretete fogja a közönséget a színházba vonzani, addig nem remélhetjük a magyar színészet föllendülését. A kormány 10,000 ft szubvencióval akar segíteni a vidéki színészet sorsán. Azon csak a helyes műsorok megcsinálása változtathat. Csak úgy lelkesedhetik közönség színházért, ha az nemcsak elsőrendű mulató, hanem egyszersmint a gondolat küzdő tere is. Még a klasszikusok nevezetessége és élvez- hetősége nem foszlott szét. Ma sem emlékeztetnek azokra az illatszeres flacon-okra, melyekből a parfüm régen elpárolgott. Ha egy Shakespeare, Moliére, Lessing, Katona, Kisfaludy, Madách fűszerezné időközönként a műsort, az bizonyára csak hasznára volna a közönségnek és a társulatnak. Fényesen igazolták ezt Rakodczay itteni sikerei. Vagy ha modernebb Ízlésnek megfelelő reá, hogy a vasút kiépítése után legközelebb üveggyárak fognak alapittatni. Komarócz és Magyar-Krucsó körül nagy terjedelmű elsőrendű kőbányák vannak, amely kő szintén nagy mennyiségben szokott exportáltatni. Ami végül a vasút létesítésének pénzügyi oldalát illeti, alapos tanulmányok és számítások alapján a tőketerebes—gálszécs—kapi—(eperjesi) h. é. vasút építési költségei átlag kilo- meterenkint 40,000 ftba, azaz: az egész 68 kilometer hosszra számítva, összesen 2.720,000 ftba kerülne. Hátra volna még a vasút jövedelmezőségének kérdése, vu're vonatkozólag a számítások, melyeket a szóban levő „műszaki és jövedelme- zéségi kimutatás“ nagy részletességgel terjeszt elénk, igy ütnek ki: A vasút évi valószínű bevétele 218,234 ft 40 kr. Ez összegből a magy. kir. államvasutaknak az. üzletkezelésért fizetendő körülbelül 50% 109,417 ft 40 kr. Marad tiszta jövedelem 109,417 ft 40 kr. Vagyis kilométerenkint 1,609 ft 68 kr. Ez az eredmény, tekintetbe véve, hogy az egyes számítások a leglelkiismeretesebb adatokon alapulnak, eléggé kielégítőnek mondható, amennyiben az eredményezett jövedelmezőség szerint az elsőbbségi kötvények teljes öt százalékos és a törzsrészvények folytatólagos kamatoztatása és törlésztése biztosítottnak mutatkozik. Nyilvánvaló tehát, hogy a létesítendő vasút bármely esetben meg fog felelni úgy a vidék érdekeinek, mint vállalati szempontból is, amennyiben a befektetett tőke kamatoztatása és törlesztése teljes bizonyossággal előre látható. Vármegyei ügyek. Hivatalvizsgálat. Főispánunk Öméltósága, titkára kíséretében, e hét folyamán Sztrop- kón, azután Varannón járt s mindkét helyütt megvizsgálta a szolgabirói hivatalokban az ügyek menetét és egyszersmind beható vizsgálat tárgyává tette a járásbeli pénzkezelést. Sztropkón is, Varannón is, mint értesülünk, ő méltósága a tapasztalt rend és pontosság fölött megelégedésének adott kife jezést. Vármegyei küldöttségek. Szabolcs-vár- megye közönsége máj. 8- án, vagyis a mai napon, — Sáros-vármegye közönsége pedig f. hó 12-én avatja be ünnepiesen az újonnan kinevezett szabolcsi, illetve sárosi főispánokat. Vármegyénk közönségét a szabolcsi beigtatáson Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, várm. főjegyző, a sárosi beigtatás alkalmával pedig Dókus Gyula vezetése alatt a Dókus Ernő cs. és kir. kamarás orsz. képviselő, Molnár Béla dr. orsz. képviselő, Meczner Gyula, Stépán Gábor, Dókus László, Thuránszky Tihamér és Nemes Sándor bizottsági tagokból álló vármegyei küldöttség képviselik. Borkóstoló. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület rendezésében a f. hó 15-én délelőtt az egyesület szőlészeti szakosztályának rendes havi értekezlete után megtartandó borkóstolónak erkölcsi sikere már eddig is fényesnek ígérkezik. Nevezetesen: a bejelentés határnapjáig, vagyis május hó 1-ig, 45 termelő darabokkal gondolunk a „műélvezet“nek meg- folelni: ott vannak Dóczy, Csiky, Szigligeti, vagy idegenek Sardou, Ohnet, Ibsen, Feuillet, Dumas, kiket paszionáltak még a „cas de cous- cience“-ok, kik az ember rendeltetéséről, társadalmi helyzetéről, kötelességéről mélyebben járó ideákat adtak a közönségnek, az emberiségnek és nem áhítoztak a pornográfok pillanatnyi babérjaiért, kik komoly arccal akarják a buja kíváncsiságokat csiklandozni és nem átalják a disznóságaikat nyíltan árulni. Az opereteket nem szabad túlságos nagy számmal és roszul összeválasztani. Szépnek, ízlésesnek kell annak lenni: melyben a mese csak kerete egy pár mulatságos, érzelmes, poétikus, látványos epizódnak, melyek arra szolgálnak, hogy egy színházi estén át a közönséget kellemesen szórakoztassák. Ilyet vár a közönség és nem unalmas, haszontalan dolgot. Kíván finoman és érzelmesen komponált, csinos zenét. Nem pártolja az elcsépelt operetteket, melyek zenéjét agyonütötték évek óta a vándorló kintornások. Igazgató ur! Ön régen volt Ujhelyben, akkor még nem tudom milyen volt a város közönsége. Tudjuk, hogy ön nyárra nem tarthatja meg a teljes téli társulatot. Csakhogy azután egy nagy baj van. Ujhelyt éppenséggel nem lehet olyan nyáriasan venni. Egy nagyon finom izlésii, a művészet iránt lelkesedő és különös egy társaság. Az itteni „Flaubert feunme in- comprise“éliez hasonlóan fényes szalonokban annyi dilettáns művészet és oly bájos müértők “" Folytatás az I. mellékleten.
