Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-11 / 15. szám

II. Melléklet a „Zemplén"* 15. számához.

pedig oda nyújtja még azt az egy aranyat is. Serédy ekkor, mint a szóhagyomány mondja, a várat szó nélkül átadta, indult és a vár alatt .meghalt. Egy ilyen Rákóczi-pipa, melyet még a 40-es években találtak a zborói vár udvarán egy ásatás alkalmával, később az öreg K. A. jelenleg tokaji lakos birtokába jutott, aki ezt az érdekes pipát most a régiség-kedvelőknek figyelmébe ajánlja, mert hajlandó lenne eladni.

Káros hajfestó'k. Egy orvos azt Írja egy szaklapban, hogy a hajfestő szerek egyrésze nagyon veszedelmes. Különösen azok, a melyek ólom- és rézalkatrészekből állanak. Szinészkörök- ben beszélik, hogy egy kiváló szinész, az ilyen haj festő használata folytán, megsiketült, egy másik pedig megvakult. A mellett az emlitett szerek nem is tartósak. A legtartósabb bajfestő szer az, a mely ezüstből van összeállítva. A nevezett orvos a dió-olaj festéket tartja a legártatlanabbnak.

— A bodrogközi Tisza-szabályozó társulat meteorológiai jegyzetei. A március havában volt rendkívüli időjárás részletes illusztrálása álljanak itt a következő a perbenyiki állomáson észlelt meteorológiai hiteles feljegyzések :

1. A redukált légnyomás maximuma volt 23-án 757 2

2. „ minimuma „ 29-én 7310

3. A száraz hőmérő maximuma „ 31-ón 14 6

4. „ „ minimuma „ 23-án ro

5. Csapadék volt 20 napon át váltakozva ossz. 60 0 mm.

6. Ezek közt csapadék volt 20-án legn. menny. ÍO'O „

7. Szélirányok közül uralkodó volt e hóban a délkeleti 32-szer naponta 3-szori feljegyzést véve.

— Időjóslat ápril 11-ére: Változó felhőzet, hősülyedés, helyenként csapadék.

— Királyi kitüntetés. Ő felsége ez évi március 28-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásából Sternberg Ármin és Testvére hangszergyáros céget a magyar hangszeripar fellen- ditése körül és az ezredéves kiállításon kifejtett számos érdemei elismeréséül cs. és kir. udvari szállítóvá nevezte ki. E kiváló cég méltán rászolgált e legmagasabb királyi elismerésre, mert hangszeriparunkat, mely azelőtt úgyszólván csak képzeletben létezett, alig két évtized alatt oly magas nivóra emelte, hogy a külföldet e téren teljesen kiszorította, úgy hogy ma már széles e hazában nincs egy hely sem, ahol ne találkoznának e hírneves cég gyártmányaival.

— A székesfővárosba utazók, kik menyasszonyi kelengyét, vászonárukat, női-, férfi- és gyermekfehérnemüeket, mosóruha kelméket, bútorszövetet, függönyöket, ágy- és asztalterítőket stb. akarnak vásárolni, forduljanak a 36 éve fennálló és az egész országban hírneves Tottis és Kren legnagyobb áruházhoz Budapesten.

Btt.

— Tanulóul felvétetik egy jó családból való 13—14 éves fiú Klein Géza papsor-utcai fűszer- és vegyeskereskedésében S.-A.-Ujhelyben.

Foulárd-selyemet

60 krtól 3 forint 35 kraj- Cíárig méterenként — japáni, chinia', s. a t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyen et 45 krtöl 14 frt 65 kr. méteren ént sima, csikós, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek fleillicberg Gr. (cs. és k. udvari száliitó) NelyemgyArai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 2.

Irodalom.

Fölhívás előfizetésre.

A magyar nemzeti irodalom egyik mostoha alakjának emlékét újítja föl munkám. A Lasz- tóczon élt szemerei Szemere Miklósnak kimerítő életrajzát foglalja magában. A javarészt családi közléseken és költőnk levelezésén alapuló életrajz kiterjeszkedik az eddigelé kevéssé méltányolt Szemere életének minden érdekes és fontos mozzanatára ; e mellett megtalálja az olvasó benne Szemere sajátlagos, eredeti költészetének jellemzését és a Szemere-nemzetségnek teljes, napjainkig levezetett családfáját.

Az alábbiakban közölt vázlat eléggé tájékoztat a munka tartalma felől. Az egész kilenc terjedelmesebb részből áll a következő foglalattal :

I. A Szemere család. A költő szülei. Hatásuk Miklósra. Születési helye és éve. Gyermekkora. Patakra megy.

II. Sárospataki collegium. Elemi iskolázása. Atyja halála. Eperjesen. Lőcsén. Patakon végzi a hittan-bölcsészeti és jogi szakot. A „Páncél-vármegye“. Szemere költeménye a pataki önképzőkörhöz.

III. Joggyakorlaton. Szemere István mellett Írnok Pozsonyban. Bécsi útja. A művészeteket és a szépirodalmakat tanulmányozza. Olaszországi utazása. Szemere mint festő és müfaragó. Megismerkedik Máriássy Annával. Megnősül.

IV. Szemere a megyegyüléseken. A Mixtúra. A tizenhármak társasága. A „szegénylegények“ egyesülete. Vadászati ügyessége. Költői munkásságának zsengéi. Kazinczy Gábor és Szemere Pál hatása Miklósra. Erdélyi János bírálata.

V. Szemere és Petőfi. Petőfi bucsulakomája a Vadászkürtben. Petőfi nyilatkozata vidéki költő-társairól. Szemere és Sárosy Gyula haragja. Szemere nyilatkozata az Irodalmi Őrben. A régi jó Gvadányi. Az agtelki barlangban._ Szemere levele Pajor Istvánhoz. A Honderű és Petőfi. Az Ökörszem. Petőfi a plagium vádjával illetve. Szemere ős Kazinczy Gábor. Petőfi viselkedése Szemerével szemben. Szemere kiengesztelődik.

VI. 1848. Szemere fölcsap önkéntes huszárnak. A Vilmos huszároknál. Levele Sárosy Gyulához. Összetűz Sztáray Nándor gróffal. Párbaja. Harca a zsandárakkal. Kassára kísérik. A fekete sas. A lasztóci azilum.

VII A lasztóci ház. Szemore barátai körében.Levelei. Bordalai. Bölcseleti költeményei. Költeményei a folyóiratokban. Kertbeny vállalata Az ifjabb nemzedék és Szemero. Komlósi József. Darmay Viktor. Költeményeinek kiadása. Buzdítások. Tervezetek. Költeményeinek általános jellemzése.

Vili. Szemere polémiája Brassaival. Arany megalapítja a Szépirodalmi Figyelőt. Gyulai, Salamon, Szász K. elvi harcai. Salamon cikkelyei. Szemere nyilt levele Aranyhoz Brassai föllépésé Szemere válasza. Szemere megharagszik Aranyra. A Sárospataki füzet. Brassai újabb válasza. Az Akadémia és a Kisfaludi-Társaság tagjává lesz,

IX. A szalontai Népkör tiszteletbeli tagjává választja. A nagyváradiak fölszólitása. Képviselőjelölt. Álláspontja Deákkal szemben. Utazása Olaszországba Szemere és Kossuth Lajos. Utolsó napjai. Betegsége, halála, temetése. Szemere külső alakja és jelleme.

Az életrajz díszes kiállításban május hó közepén jelenik meg. Előfizetése 1 ft, mely összeg az aláiró-ivvel együtt Lővy Adolf könyv- kereskedőnek (Sátoralja-Ujhely) küldendő. A munka bolti ára nagyobb lesz.

Kérjük az irodalom iránt érdeklődőket, hogy az aláiró-iveket minél szélesebb körben bemutatni szíveskedjenek.

Sátoralja-Ujhely, 1897. április.

Perónyi József dr.

főgimn. k. r. tanár.

„Az 1848-49-iki Magyar Szabdság- harc története cimü nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 78-ik füzet, a melyben Gracza az aradi vár megvételét, a jul. 2-iki komáromi csatát s az ezzel összefüggő eseményeket beszéli el. Igen érdekes a füzetnek Görgey megsebesülésére vonatkozó része. Ebből megtudjuk, hogy Görgei egy szétpattanó gránátszilánktól kapta a sebet, amelyről egész legendakor alakul. A füzet képei ezek: 1 térkép melléklet; Gróf Kreith József népfelkelő vezér, Klapka utolsó napi parancsa, melyet 1849. okt. 3-ikán sajátkezűig irt. A váezi ütközet 1849. julius 17. Részlet az 1849. aug. 2-ikán vívott debreczeni csatából. — Az alapvető nagy munka most már gyorsan közeledik befejezéséhez; remélhetőleg 5—6 füzettel véget ér. Egyes füzet ára: 30 kr. Megrendehető Lővy Adolf könyvkereskedőnél

S.-A.-Ujhelyben. —

Az Uj Idők a müveit magyar családok lapja. Hü tükre a magyaros irodalmi ízlésnek és gyűjtő helye a talentumok legjavának, Regényei, elbeszélései, rajzai legjobb Íróink tollából kerülnek ki, képeit a magyar művészek egész gárdája szolgáltatja. Meglátszik ennek a lapnak minden izén, hogy becsületes törekvéssel ápolja a hazai irodalom és művészet minden ágát s azért a mit ad, nemcsak hogy finom, előkelő és magas színvonalon álló, hanem egyúttal igazán magyar is. Szerkesztője Herczeg Ferenc főmunkatársai Bródy Sándor és Mikszáth Kálmán. Az Uj Idők-ve, a magyar müveit családok ez egyetlen igazi magas színvonalon álló képes folyóiratára, előfizethetni a kiadóknál (Budapest Singer és Wolfner könyvkereskedése, Andrássy- ut 10.). Az előfizetése negyedévre 2 ft. Melegen ajánljuk ezt a finom hetilapot t. olvasóink figyelmébe.

Az én Újságom. Bósa bácsi gyermeklapja egyre jobban hódit az egész országban. A mai gyermekek Az én Újságom versein, meséin, történetein, ismeretterjosztő cikkelyein nőnek fel. Ebből az újságból tanulnak minden szépet, jót, igazat: imádkozni, hazát szeretni, lelkesedni a nagyok példáján. Szivüknek, lelkűknek igazi tápláló forrása ez az újság: gyönyörködteti is, oktatja is őket, s legfőbb célul azt tekinti, hogy nemzeti érzésben, nemzeti gondolkozásban nőjenek nagyokká, bogy idővel támaszai legyenek a hazának. Az én Újságom megjelenik hetenkint szombaton reggel s vasárnap a vidéken is olvashatják. Az uj negyed április 1-én kezdődött. Előfizetése egész évre 4 ft. Kiadóhivatal: Budapest Andrássy-ut 10. sz.

„Édes anyám". Irta Pósa Lajos. Ha Pósa Lajos soha életében nem irt volna egyebet mint azt a sok kötet gyermek-verset, akkor is örök lenne a neve. Az idegen levegőből hazai levegőbe hozta gyermekeink lelkét, a germán képzelet világából a magyar képzelet világába, magyar gondolkozásba, magyar érzésbe. Századokra, örökre kiható fordidat ez, — most még csak a gyermekek érzik, de azokból lesz az ember. Az „Édes anyám“ e. verskötetéből is az igazi költészethangjai szólnak szivünkhöz, s nem múlnak el a könyves bolt raktárában nyomtalanul. A gyönyörű kiállításban, kis nyocadrót alakban megjelent és a költő édes anyjának az arcképével díszített kötett ára 1 ft 20 kr. — Disz- kötósben 2 ft. Hollandi merített papiroson számozott példány félbőrkötésben 4 ft 50 kr. — Kiadja Singer és Wolfner Budadapesten.

Egyesületi élet.

Az országos vörös-kereszt-egyesület

mező-laborczi fiókja — Írja levelezőnk — Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, mint a vörös-kereszt- egyesület delegátusának vezetése és közreműködése mellett harminc egynéhány taggal újra megalakult s elnökévé, az arra hivatott ft. Mikulics Ciril krasznibród-monostori elöljáróját, a női ügyosztályból pedig társelnökké Klein Zsigmond dr.-né őnagyságát választotta meg egyhangúlag. Tudva azt, hogy fiókegyesületünk tovább szervezkedése és vezetése tekintélyes és tapintatos kezekre van bízva, remélhetjük, hogy a tagok száma rövid idő alatt a vidéki érdeklődő közönség készséges csatlakozásával örvendetesen gyarapodni fog.

A zemplén-vármegyei orvos-gyógyszerész egyesület Ujhelyben f. hó 10-én tartotta közgyűlését, melynek legfontosabb tárgya volt a m. kir. belügyminister törvényjavaslatának tárgyalása az orvosi kamara felállítása iránt. A kérdés felvetésénél Schön Vilmos dr. közkórházi főorvos emelt szót, hosszabb és szép beszédben sorolta elő mindazokat az okokat, melyek a törvényjavaslat szerinti orvosi kamarák felállítása ellen szólanak; egyben indítványozta, hogy a belügyministerhez intézendő feliratban, az egyesület ez alkalommal az orvosi kamarák felállítása ellen nyilatkozzék. Hornyay Béla dr., egyesületi falelnök szintén indítványt terjesztett elő, melyszerint az orvosi kamarának felállítását kívánja ugyan, de nem oly alakban, minőben az egyesülethez érkezett tervezet előírja. A két indítvány szavazásra bocsáttatván, a Schön Vilmos dr. indítványát fogadták el 10 szavazattal a Hornyay Béla dr. indítványának 2 szavazata ellenében. É.

Közgazdaság.

A századvég egyik csodája.

Az a két hatalmas rigolozó gép a maga óriás ekéjével, amelyik ott működik a kis-toro- nyai „hegyközség“ területén; hogy a filokszera által kipusztitott szőlők talaját feltörve, az ujra- ültetésre, a betelepítésre alkalmassá tegye.

Valóban érdemes megtekinteni az újabb teknika eme csoda-müvét, midőn munkában van s nem nagyszámú személyzetével szántja, feltöri a legkeményebb köves'talajai is. A két gőzgép s ekéje mellett mindössze is 3 gépész, 2 fütő, 2 ekevezető van alkalmazva, akik bámulatra- méltó ügyességgel, biztossággal vezetik a csodagépet s elősegítik annak eredményes munkálkodását.

Mint mesebeli két óriás szörny: úgy járkál ide-oda, le s fel a hegyoldalon a két gőzgép ; előre hátra mozog, szegül, kanyarodik; utat tör magának tüskés bokrokon, köves oldalokon s ha a talaj alatta be nem süpped — a mi a sziklás, köves hegyen alig történhetik meg — kellő biztossággal járja meg a maga gőz-erejével a meredek hegyoldalakat is anélkül, hogy a körülötte dolgozó munkások veszedelemtől tarthatnának s okuk volna félni valam nagyobb szerencsétlenségtől.

Pedig mily óriási munkát s mily nagy erővel végez ez a csoda-gép !

A rigolozásra kiszemelt területnek két oldalán egymással szemben helyezkednek el a gőzgépek. Közöttük jár ide-oda két hatalmas drótkötél segítségével az óriás kettős szerkezetű ekegépezete, melynek egyik része felemelkedik akkor, amidőn a másik működésben van. A drótkötelek, amelynek hossza 130 m., a gőzgépekre erősített forgó korongra felcsavarhatók és olbocsáthatók.

Valóban impozáns látvány, midőn a működésben levő gőzgép a drótkötélen vonja magához a talajba lebocsátott s befuródott eke-gépezet egyik részét, amely kellő gyorsasággal szántja a hatalmas barázdákat s 3 m. hosszú rendkívül erős ekéjével 2—3 mázsás követ is kimozdít és kiemel a helyéből.

Az ekként feltört s megművelt talaj mélysége legalább is 48 cm. s a kívánt célnak egészen megfelelő; mert a kövek eltávolítására s a talaj elenyengetése folytán — ami már nem sok munkába és fáradságba kerül — készen áll a terület a betelepítésre.

A két gőzgép munkája közben két fuvaros által láttatik el vízzel a közeli forrásokból. A fűtésre felhasznált kőszén pedig mindenütt a gépek működése útjába van lerakva kisebb csomókban, hogy könnyen felhasználható legyen.

Naponta IV2 kát. holdat képes feldolgozni e csoda-gép oly kitűnő eredménynyel, amely kívánnivalót nem hagy fenn. S ha meggondoljuk,