Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

másra, mint saját kényelmükre ne jusson. Nincsenek gazdag javadalmu püspö­keink, nincsenek milliomosaink, egyetlen nagyobb hatalmasság a kincstár, az pedig nem ér rá, hogy a szegények bajával tö­rődjék. Városunk is szegény, nagy apparátus­sal dolgozik, pótadóval segít magán s igy az igazi szegényeit számára alig akad földi segítség. Némelyik tönkre jutott iparos még jobban érzi magát, ha a dobot ütik meg kapuja előtt és a szegényből koldussá lesz, amely helyzetében többé nem adós sem egyeseknek, sem az államnak, sem senkinek. Szomorú a helyzet, nagyon sok már az ügyefogyottak száma s nem találunk utat, mely a bajból kivezet. Legalább az adóvégrehajtásokkal ne zaklassák túlságosan azokat a tengödésben levőket, azokat a szomorú exisztenciákat, kik pincelakásokban összehúzva magukat a falat kemény kenye­ret a soha el nem enyésző reménynyel puhítják meg. hogy a házasságukból születendő gyermekeik az atya kát. vallását fogják követni. — Az ublyai anyakönyvi kerületben, múlt 1896 év folyamán 137 születés, 22 házasság és 47 halálozás esete van elanyakönyvelve. — A klenovai anyakönyvi kerü­letben 153 születés, 16 házasság és 44 halá'ozas esete fordult elő. — A sztropkai állami anyakönyvi kerülethez tartozó 5 községben az elmúlt 1896. évben születés 189, házasság 24 és halálozás 91 eset bejegyzésével szerepel 304 eset, igy 98 sza­porodás történt.*) A törvényhatósági útadók 1896 évi decem­ber havi befizetésének eredménye, az 1895. év decemberi befizetésének eredményéhez viszonyítva kedvezd volt. Befolyt a mu!t hónapban tőketar­tozásra 25,662 ft 76 kr, késedelmi kamatokra 661 ft 04 kr, összesen : 26,323 ft 80 kr, vagyis most több: 3,506 ft 27 krral, éspedig tőkében több 3,352 ft 91 krral, kamatban több 153 fo­rint 36 krral — Összehasonlítva az. 1896. évi befizetés eredményét (tőkében 114,413 ft 79 kr. kamatban 2408 ft 99 kr.) az. 1895. évi befizetés eredményével most kedvezőbb a befizetés 12577/1 pl krral, éspedig kedvezőbb tőkebefizetésben: 11,993 it 41 krral, a kamatbefizetésben: 584 ft 50 krral. — Hítrálék 1896. dec. 31-én: 59.461 ft 77 kr, kevesebb, mint volt 1895 dec. 31-én: 1451 ft 69 krral. A német császár megtiltotta a porosz had­sereg tisztjeinek, hogy ezután az egymás között fölmerült becsületbeli ügyeiket fegyveres elégtételt kérés és adás formájában intézzék el. A török szultán Menelik abessziniai királyt rendjellel tüntette ki. Windi3ch Grätz Ernő hg. aki ellen a korzikai utonállók merényletet követtek el, haldoklik. Simics ministerelnök, az uj szerb kormány elnöke, a külső politikát illetőleg kijelentette, hogy Szerbiának legfőbb törekvése lesz minden állam­mal a legjobb viszonyt fentartani, nevezetesen pedig Oroszországgal szemben a hagyományos, Ausztria-Magyarország iránt pedig a barátságos szomszédi viszonyt istápolni Kréta szigetről azt jelentik, hogy ott az összes lako‘ság megint fegyverben áll. A tüdővész ellen Niemann dr. berlini egye­temi tanár, mint jelentik, ig-n hathatós orvossá­got, úgynevezett szérumot talalt föl, melyet, ha igaz, már eddig is igen szép sikerre! próbáltak ki a tüdővészes betegeken. A fi oxerák veszedelme. Livornói lapok­nak azt jelentik, hogv Porto Farioban, Elba szi getén, sikerült egy Fuehs nevű német tudósnak kitalálni annak a módját, hogy a filoxerát hogyan lehet villámos erő utján elpuMZtitani. Hirek az országból. |Pápay István f. | őfelségének, a király­nak első KdOinei-u Kara, va óságos belső titkos ta­nácsos, Bécsben, f. hó 6-án, hosszas betegeskedés után, életkorának 70-ik, közszolgalatanak 30-ik évében elhunyt. Halá'a szinte pótolhatatlan vesz­teség, mert nemcsak a király őfelségének volt legbizalmasabb embere, de mindig hü közbenjáró, kész tanácsadó is vo’t nemzete és királya kozott. Fontos és nagybecsű fáradozásait mindenkor kitün­tető hálával elismerte a felséges ur, egyszersmind teljes mértékben méltányolta a józan, elfogultság­tól ment magyar nemzeti közvélemény. A trón és haza körül szerzett érdemei elfelejthetetlenek maradnak, mert azoknak megörökitéséről gondos­kodik majd a magyar nemzet történetének mú­zsája. — Pápay István Zemplén-vármegyének volt kitűnő szülöttje (mert itt, éspedig Nagy-Géres köz­ségben és nem Heves vármegyében született, mint azt a napilapok hibázva jelentették.) Tanult S.-A.- Ujhelyben a piaristáknál és S.-Patakon a főisko­lában, hol jogi tanulmányait végezte. Mailáth György kancellársága és Sennyey Pál báró hely­tartó-ága idejében lépett udvari szolgálatba, őfel­sége a király, felösmervén benne a nagy tehet­ségeket, melyek még nagy bb szerénységgel vol* tag pá-osulva, megajándékozta személyes bizal­mával Pápayt, aki a szerencse forgandóságaitól érintetlen maradva, alkotmányos utón fölemelke­dett a legmagasabb polcra, amelyre halandó em­ber följuthat: királyának legbizodalmasabb tanács­adója lett és végső leheletéig, soha egy pillanatig sem érezve ingadozást, mely őt a magasból alá­buktathatta volna, megmaradt azon a polcon, örök büszkeségéül szülővármegyéjének, díszéül csalad­jának, fényéül nemzetének. Mély fajdalommal, az őszinte részvét igaz érzésével állották körül ra­vatalát, legelső helyen a gyászolók között a leg­első magyar ember, a király : — Áldott legyen az elköltözöttnek emlékezete 1 ___________________ Folytatás az I sö meliekleten. —B—DB—B—3—1——M———UMW öt álomtalan foszfo os éjszaka után még egész nap le s fel, szárazon és vizen, cirkuszban és kioszkokban kószált. De utoljára is, ha az asszony éhes, hát enni kell a kedvéért. Éjfél lehetett, mikor a restaurációból szobá­jukba felvergődtek. Mikor a gyertyát eloltották, valami panasz­kodó özvegy madár csattogása csapott be a zárt ablakon. Lám. az á'mos Zoltán nem tudott s nem akart aludni. És Sarika ? Hiaba, neki is volt füle, ö is hallotta a madárka csattogó panaszkodasát. Azért vétenék a történeti hűség ellen, ha ki nem mondanám, hogy Sárikát ezúttal elhagyta a ne­veléstudományhoz szükséges állhatatos kitartás. Na, de utoljára is, a legnagyobb köpenyegü pro- íes-zor sincs mindig allig begombolkozva. Már ebből is látni való, hogy Sarika asszony koránt sem volt valami elsavanyadott, szívtelen asszony. Szerttte ő az urát nagyon, de hat a höl­gyek szivének lang’üzével az uraLmvágy összefér s nagyon jól tudta — hiszen hányszor mondta neki a mamaja — hogy a mézeshetek elmulasz­tott dresszor-óráit nem pótolja semmi. Szerette ö az urát szörnyen dresszurázni. S erre a nizzai és cannesi napokat amúgy isten igazában fel is használta. S mikor három hét múlva Pestre indultuk­ban betértek Bacs-Tamásra, a nagyságos asszony látván, hogy a Hidvéghy milyen megadó aláza­tossággal enged a Sarika szeszélyeinek, büszkén ölelte keblére Sárikát. (Vége köv.) Vármegyei ügyek. Meghívó. A filoxera által elpusztított szőlők ujratelepitése oly tőkebefektetést igényel, amelyet azok, akik valamely szőlőnek csak haszonélvezői, meg nem bírnak, sőt nem is követelhető, hogy másnemű jövedelmüket a telepítésbe fektessék. — Eképpen a lelkészek és tanítók javadalmazásához tartozó szőlők betelepítve sohasem lennének s az illetők azon jövedelemből, amelyet előbbi években élveztek, jövőben sem lesznek képesek visszasze­rezni. Az 1896. évi V. t. c. megadja ugyan a módot, hogy a telekkönyvi szőlőtulajdonosok szőlőiket államkölcsönnel felépithessék, hogy azon­ban ezen kedvezményt azok, akik a szőlőre csak haszonélvezeti joggal bírnak is élvezhessék, mily módon szerezzék meg: szükségesnek vélem ezen ügyet megbeszélés tárgyává tenni. Éhez képest úgyis mint e vármegye főispánja, kinek köteles­ségét egyesek érdekeinek támogatása képezi és különösen mint a zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának elnöke, szük­ségesnék tartottam a vármegye területén lakó összes hitfelekezeti lelkészeket egy tanácskoz- mányra összehívni, amelynek határidejéül az 1897- ' évi január hó 20 ik napjának délelőtti 10 óráját, he­lyéül pedig a vármegyeháza nagytermét tűzöm ki, s amelyre szives megjelenését kérem. Hazafiui üd­vözletem őszinte nyilvánításával maradtam. — ' S-A.-Ujhely, 1897. január hó 4-én Molnár István főispán, mint a zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlőszeti sz. o. elnöke. Anyakönyvi statisztika. A gálszéesvidéki anya­könyvi kerületben. melyhez Kohány, Zebegnyő, Tar- hóka, Dargó és Baeskó községek tartoznak, az el­múlt 1896. évben volt 109 születés, 59 haláleset és 22 házasság. Az elhaltak közt volt, 7 éven alul 26, 7 éven felül 33 gyermek. Zsidó és keresztény közti vegyes házasság e kerületben nem volt. Kát. és református vegyes házasság 2 volt. Mind­két esetben a házasulók abban egyeztek meg, úgy volt, hogy Zoltán ott maradt, mig öltözött az asszony. Talán ebből az egyszerű tényből lehet magyarázni, hogy reggelizni lementek, de Venti- migliába nem mentek. Mar ebből is látni való, hogy egy fiatal férjnek nem tanácsos a feleségét öltözni látni. A ventimigliai kirándulás elmaradását aztán azzal enyhítette Sárika, hogy egész délután fel­tűnően vig volt, de minden kedvessége mellett is akaratát érvényesítette. Ha nem volnék olyan nagy tisztelője Sárikának, a gyermeket a maga nevén nevezném és azt mondanám; tovább sze- kirozta az urát. Például: mikor a tengerparti korzón sétáltak, Zoltán figyelmét felköltotte, hogy a tengeri csolna- kazások milyen veszedelemmel vannak összekötve. Mikor látta, hogy a csolnak a nyugtalan hullámok tarajos, kék hátán nagyon hasonló mozgásokat tesz a folyóba vetett dióhéjéhoz, szinte megbor zongott és kéjes borzadassal fogta meg a Strika kihívóan kicsiny keztyüs kezét és mondta: ,Soha nem engednék meg neked ilyen veszedelmes mulatságot 1« Hát kérdem, szükséges volt már ezt ennek az élhetetlen Hidvéghynek okvetetlenül megje­gyezni? S még ilyen fenhéjázva: *Soka nem enged ném meg 1 * Sarika egy percig gondolkozott, úgy látszik, maga is rettegett egy ilyen életét kockáztató expe­díciótól, de aztán a »csak azért is« elvénél fogva odáig kellemetlenkedett az urának, hogy mégis csolnakáztak, mert igy kivánta a szentséges fel­nevelés. Mikor egy jó órai ut után kiszálltak az ingó Rabmunkások külső foglalkozása. A napszá­mos kezieröben mutatkozó nagy hiány, mely ki­váltképpen most, amidón az elpusztult szőlőterüle­tek rigolozása van napirenden és nagy sulylyal ne­hezedik a par'ag^zőlők tulajdonosaira, kik a leg jobb igyekezetét és a méreg-drága napszám da­cara sem bírnak annyi munkást előteremteni, amennyire szükség van, — indította a gazdasági egyesület elnökségét arra, hogy felterjesztést in­tézzen az igazságügyi kir. ministerhez és kérje, miként az újhelyi kir. törvényszéki kerületi bör­tönben raboskodó férfiegyének, illő napszámért s kellő felügyelet mellett, a szölőfelforgatás teljesí­tésére kiengedtessenek és rendelkezésre bocsáttas­sanak. Addig is, mig a minister leiratát, mely jó auspiciumok mellett csak kedvező lthet, közöl­hetnék, köztudomásra adjuk, hogy a gazd. egye­sület elnöksége és a kir. ügyészség között létesült egyezkedés szerint a rabmunkásoknak fizetendőmap- számbér lenne a téli és a tavaszi hónapokban (okt. 1 tői máj. i-ig) fejenkint 40 kr, azon felül min­den öt rabmunkás után egy-egy börtönörnek még 70 kr. A nyári és őszi hónapokban a napszámbér 50 kr. Előjegyeztetésért a gazd. egyesület elnök­ségéhez kell majd fordulni. Innen megy a hiva­talos bejelentés az ügyészséghez, honnan azután kinek-kinek szükségletéhez mérten, a kívánt rab­létszámot szölőmunkáltatásra kirendelik. — Kelle­mes kötelességet teljesítünk, midőn a közbenjá­rásért Kun Frigyes igen tisztelt burátunknak, mint a gazdasági egyesület intéző alelnókének, az ügyben érdekelt közönség nevében itt a nyilvánosság előtt I is köszönetét mondunk. Hírek a nagyvilágból, Milán, szerb ex-király, Bécsböl, hol Golu- chovszky gróf külügyi ministerrel hosszasabban tanácskozó t, tegnapelőtt Bilgrádba utazott. *) Fölkérjük az állami t. anyakönyvvezető urakat, hogy hasonló rövid statisztikai adatokat a múlt év folyamáról velünk közölni szíveskedjenek. Sierk, alkotmányból, mindkettejüknek a szivéről egy óriási kő esett le a liguri tengerbe és Sárika asz szony még vidorabb lett Aztán a villák végtelen során kóboroltak. Zoltán a domb legtetején egy kioszkot vélt fel­fedezni. Fáradtak, szomjasak voltak, a kioszkba menéssel csak az asszonyának akart kedveskedni. Nem mentek a domb tetejére, de lementek a domb lábához, mert igy akarta Sárika. Mikor a kerti asztalok mellett kifújták ma­gukat, Zoltán azt mondta: — Igyál egy kis jegeskávét, kis madaram ! A kis mad <r csak ezért is fagyla tot evett — Én majd egy pohár brandyt fogok inni. Sarika asszony csak azért is limonádét ita tott vele. Zoltán este zenét proponált hallgatni a digue mellett elterülő esplanadeon. Gyönyörű, ho'd világos, csillagsugaras este volt A villamosán viLgitott exotikus lombok alatt isteneknek való élvezet lett volna a gondol sok nótáját, vagy a mentonei tűzoltók kórusát hallgatni. A/ért is, csak azért is a Corradini cirku­szába kívánkozott Sára asszony. Cirkusz után Zoltán haza akart volna menni valahára feküdni. Sára asszony csak azért is elvitte vacsorálni. C’est insupportable et abominable, vacsora né kul csak a'umnista diakok fekszenek le, mondta Sára asszony. Mindig nyi't kérdés marad, mi jobb: vacso­rázni-e, vagy aludni ? Hidvéghy ugyan vacsorázni is szeretett, de aludni meg jobban szeretett, különösen ha négy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom