Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

másra, mint saját kényelmükre ne jusson.

Nincsenek gazdag javadalmu püspökeink, nincsenek milliomosaink, egyetlen nagyobb hatalmasság a kincstár, az pedig nem ér rá, hogy a szegények bajával törődjék.

Városunk is szegény, nagy apparátussal dolgozik, pótadóval segít magán s igy az igazi szegényeit számára alig akad földi segítség. Némelyik tönkre jutott iparos még jobban érzi magát, ha a dobot ütik meg kapuja előtt és a szegényből koldussá lesz, amely helyzetében többé nem adós sem egyeseknek, sem az államnak, sem senkinek.

Szomorú a helyzet, nagyon sok már az ügyefogyottak száma s nem találunk utat, mely a bajból kivezet. Legalább az adóvégrehajtásokkal ne zaklassák túlságosan azokat a tengödésben levőket, azokat a szomorú exisztenciákat, kik pincelakásokban összehúzva magukat a falat kemény kenyeret a soha el nem enyésző reménynyel puhítják meg.

hogy a házasságukból születendő gyermekeik az atya kát. vallását fogják követni. — Az ublyai anyakönyvi kerületben, múlt 1896 év folyamán 137 születés, 22 házasság és 47 halálozás esete van elanyakönyvelve. — A klenovai anyakönyvi kerületben 153 születés, 16 házasság és 44 halá'ozas esete fordult elő. — A sztropkai állami anyakönyvi kerülethez tartozó 5 községben az elmúlt 1896. évben születés 189, házasság 24 és halálozás 91 eset bejegyzésével szerepel 304 eset, igy 98 szaporodás történt.*)

A törvényhatósági útadók 1896 évi december havi befizetésének eredménye, az 1895. év decemberi befizetésének eredményéhez viszonyítva kedvezd volt. Befolyt a mu!t hónapban tőketartozásra 25,662 ft 76 kr, késedelmi kamatokra 661 ft 04 kr, összesen : 26,323 ft 80 kr, vagyis most több: 3,506 ft 27 krral, éspedig tőkében több 3,352 ft 91 krral, kamatban több 153 forint 36 krral — Összehasonlítva az. 1896. évi befizetés eredményét (tőkében 114,413 ft 79 kr. kamatban 2408 ft 99 kr.) az. 1895. évi befizetés eredményével most kedvezőbb a befizetés 12577/1 pl krral, éspedig kedvezőbb tőkebefizetésben: 11,993 it 41 krral, a kamatbefizetésben: 584 ft 50 krral. — Hítrálék 1896. dec. 31-én: 59.461 ft 77 kr, kevesebb, mint volt 1895 dec. 31-én: 1451 ft 69 krral.

A német császár megtiltotta a porosz hadsereg tisztjeinek, hogy ezután az egymás között fölmerült becsületbeli ügyeiket fegyveres elégtételt kérés és adás formájában intézzék el.

A török szultán Menelik abessziniai királyt rendjellel tüntette ki.

Windi3ch Grätz Ernő hg. aki ellen a korzikai utonállók merényletet követtek el, haldoklik.

Simics ministerelnök, az uj szerb kormány elnöke, a külső politikát illetőleg kijelentette, hogy Szerbiának legfőbb törekvése lesz minden állammal a legjobb viszonyt fentartani, nevezetesen pedig Oroszországgal szemben a hagyományos, Ausztria-Magyarország iránt pedig a barátságos szomszédi viszonyt istápolni

Kréta szigetről azt jelentik, hogy ott az összes lako‘ság megint fegyverben áll.

A tüdővész ellen Niemann dr. berlini egyetemi tanár, mint jelentik, ig-n hathatós orvosságot, úgynevezett szérumot talalt föl, melyet, ha igaz, már eddig is igen szép sikerre! próbáltak ki a tüdővészes betegeken.

A fi oxerák veszedelme. Livornói lapoknak azt jelentik, hogv Porto Farioban, Elba szi getén, sikerült egy Fuehs nevű német tudósnak kitalálni annak a módját, hogy a filoxerát hogyan lehet villámos erő utján elpuMZtitani.

Hirek az országból.

|Pápay István f. | őfelségének, a királynak első KdOinei-u Kara, va óságos belső titkos tanácsos, Bécsben, f. hó 6-án, hosszas betegeskedés után, életkorának 70-ik, közszolgalatanak 30-ik évében elhunyt. Halá'a szinte pótolhatatlan veszteség, mert nemcsak a király őfelségének volt legbizalmasabb embere, de mindig hü közbenjáró, kész tanácsadó is vo’t nemzete és királya kozott. Fontos és nagybecsű fáradozásait mindenkor kitüntető hálával elismerte a felséges ur, egyszersmind teljes mértékben méltányolta a józan, elfogultságtól ment magyar nemzeti közvélemény. A trón és haza körül szerzett érdemei elfelejthetetlenek maradnak, mert azoknak megörökitéséről gondoskodik majd a magyar nemzet történetének múzsája. — Pápay István Zemplén-vármegyének volt kitűnő szülöttje (mert itt, éspedig Nagy-Géres községben és nem Heves vármegyében született, mint azt a napilapok hibázva jelentették.) Tanult S.-A.- Ujhelyben a piaristáknál és S.-Patakon a főiskolában, hol jogi tanulmányait végezte. Mailáth György kancellársága és Sennyey Pál báró helytartó-ága idejében lépett udvari szolgálatba, őfelsége a király, felösmervén benne a nagy tehetségeket, melyek még nagy bb szerénységgel vol* tag pá-osulva, megajándékozta személyes bizalmával Pápayt, aki a szerencse forgandóságaitól érintetlen maradva, alkotmányos utón fölemelkedett a legmagasabb polcra, amelyre halandó ember följuthat: királyának legbizodalmasabb tanácsadója lett és végső leheletéig, soha egy pillanatig sem érezve ingadozást, mely őt a magasból alábuktathatta volna, megmaradt azon a polcon, örök büszkeségéül szülővármegyéjének, díszéül csaladjának, fényéül nemzetének. Mély fajdalommal, az őszinte részvét igaz érzésével állották körül ravatalát, legelső helyen a gyászolók között a legelső magyar ember, a király : — Áldott legyen az

elköltözöttnek emlékezete 1

___________________

Folytatás az I sö meliekleten.

—B—DB—B—3—1——M———UMW

öt álomtalan foszfo os éjszaka után még egész nap le s fel, szárazon és vizen, cirkuszban és kioszkokban kószált. De utoljára is, ha az asszony éhes, hát enni kell a kedvéért.

Éjfél lehetett, mikor a restaurációból szobájukba felvergődtek.

Mikor a gyertyát eloltották, valami panaszkodó özvegy madár csattogása csapott be a zárt ablakon.

Lám. az á'mos Zoltán nem tudott s nem akart aludni. És Sarika ? Hiaba, neki is volt füle, ö is hallotta a madárka csattogó panaszkodasát. Azért vétenék a történeti hűség ellen, ha ki nem mondanám, hogy Sárikát ezúttal elhagyta a neveléstudományhoz szükséges állhatatos kitartás. Na, de utoljára is, a legnagyobb köpenyegü pro- íes-zor sincs mindig allig begombolkozva.

Már ebből is látni való, hogy Sarika asszony koránt sem volt valami elsavanyadott, szívtelen asszony. Szerttte ő az urát nagyon, de hat a hölgyek szivének lang’üzével az uraLmvágy összefér s nagyon jól tudta — hiszen hányszor mondta neki a mamaja — hogy a mézeshetek elmulasztott dresszor-óráit nem pótolja semmi.

Szerette ö az urát szörnyen dresszurázni. S erre a nizzai és cannesi napokat amúgy isten igazában fel is használta.

S mikor három hét múlva Pestre indultukban betértek Bacs-Tamásra, a nagyságos asszony látván, hogy a Hidvéghy milyen megadó alázatossággal enged a Sarika szeszélyeinek, büszkén ölelte keblére Sárikát.

(Vége köv.)

Vármegyei ügyek.

Meghívó. A filoxera által elpusztított szőlők ujratelepitése oly tőkebefektetést igényel, amelyet azok, akik valamely szőlőnek csak haszonélvezői, meg nem bírnak, sőt nem is követelhető, hogy másnemű jövedelmüket a telepítésbe fektessék. — Eképpen a lelkészek és tanítók javadalmazásához tartozó szőlők betelepítve sohasem lennének s az illetők azon jövedelemből, amelyet előbbi években élveztek, jövőben sem lesznek képesek visszaszerezni. Az 1896. évi V. t. c. megadja ugyan a módot, hogy a telekkönyvi szőlőtulajdonosok szőlőiket államkölcsönnel felépithessék, hogy azonban ezen kedvezményt azok, akik a szőlőre csak haszonélvezeti joggal bírnak is élvezhessék, mily módon szerezzék meg: szükségesnek vélem ezen ügyet megbeszélés tárgyává tenni. Éhez képest úgyis mint e vármegye főispánja, kinek kötelességét egyesek érdekeinek támogatása képezi és különösen mint a zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának elnöke, szükségesnék tartottam a vármegye területén lakó összes hitfelekezeti lelkészeket egy tanácskoz- mányra összehívni, amelynek határidejéül az 1897- ' évi január hó 20 ik napjának délelőtti 10 óráját, helyéül pedig a vármegyeháza nagytermét tűzöm ki, s amelyre szives megjelenését kérem. Hazafiui üdvözletem őszinte nyilvánításával maradtam. — ' S-A.-Ujhely, 1897. január hó 4-én Molnár István főispán, mint a zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlőszeti sz. o. elnöke.

Anyakönyvi statisztika. A gálszéesvidéki anyakönyvi kerületben. melyhez Kohány, Zebegnyő, Tar- hóka, Dargó és Baeskó községek tartoznak, az elmúlt 1896. évben volt 109 születés, 59 haláleset és 22 házasság. Az elhaltak közt volt, 7 éven alul 26, 7 éven felül 33 gyermek. Zsidó és keresztény közti vegyes házasság e kerületben nem volt. Kát. és református vegyes házasság 2 volt. Mindkét esetben a házasulók abban egyeztek meg,

úgy volt, hogy Zoltán ott maradt, mig öltözött az asszony. Talán ebből az egyszerű tényből lehet magyarázni, hogy reggelizni lementek, de Venti- migliába nem mentek. Mar ebből is látni való, hogy egy fiatal férjnek nem tanácsos a feleségét öltözni látni.

A ventimigliai kirándulás elmaradását aztán azzal enyhítette Sárika, hogy egész délután feltűnően vig volt, de minden kedvessége mellett is akaratát érvényesítette. Ha nem volnék olyan nagy tisztelője Sárikának, a gyermeket a maga nevén nevezném és azt mondanám; tovább sze- kirozta az urát.

Például: mikor a tengerparti korzón sétáltak, Zoltán figyelmét felköltotte, hogy a tengeri csolna- kazások milyen veszedelemmel vannak összekötve. Mikor látta, hogy a csolnak a nyugtalan hullámok tarajos, kék hátán nagyon hasonló mozgásokat tesz a folyóba vetett dióhéjéhoz, szinte megbor zongott és kéjes borzadassal fogta meg a Strika kihívóan kicsiny keztyüs kezét és mondta: ,Soha nem engednék meg neked ilyen veszedelmes mulatságot 1«

Hát kérdem, szükséges volt már ezt ennek az élhetetlen Hidvéghynek okvetetlenül megjegyezni? S még ilyen fenhéjázva: *Soka nem enged ném meg 1 *

Sarika egy percig gondolkozott, úgy látszik, maga is rettegett egy ilyen életét kockáztató expedíciótól, de aztán a »csak azért is« elvénél fogva odáig kellemetlenkedett az urának, hogy mégis csolnakáztak, mert igy kivánta a szentséges felnevelés.

Mikor egy jó órai ut után kiszálltak az ingó

Rabmunkások külső foglalkozása. A napszámos kezieröben mutatkozó nagy hiány, mely kiváltképpen most, amidón az elpusztult szőlőterületek rigolozása van napirenden és nagy sulylyal nehezedik a par'ag^zőlők tulajdonosaira, kik a leg jobb igyekezetét és a méreg-drága napszám dacara sem bírnak annyi munkást előteremteni, amennyire szükség van, — indította a gazdasági egyesület elnökségét arra, hogy felterjesztést intézzen az igazságügyi kir. ministerhez és kérje, miként az újhelyi kir. törvényszéki kerületi börtönben raboskodó férfiegyének, illő napszámért s kellő felügyelet mellett, a szölőfelforgatás teljesítésére kiengedtessenek és rendelkezésre bocsáttassanak. Addig is, mig a minister leiratát, mely jó auspiciumok mellett csak kedvező lthet, közölhetnék, köztudomásra adjuk, hogy a gazd. egyesület elnöksége és a kir. ügyészség között létesült egyezkedés szerint a rabmunkásoknak fizetendőmap- számbér lenne a téli és a tavaszi hónapokban (okt. 1 tői máj. i-ig) fejenkint 40 kr, azon felül minden öt rabmunkás után egy-egy börtönörnek még 70 kr. A nyári és őszi hónapokban a napszámbér 50 kr. Előjegyeztetésért a gazd. egyesület elnökségéhez kell majd fordulni. Innen megy a hivatalos bejelentés az ügyészséghez, honnan azután kinek-kinek szükségletéhez mérten, a kívánt rablétszámot szölőmunkáltatásra kirendelik. — Kellemes kötelességet teljesítünk, midőn a közbenjárásért Kun Frigyes igen tisztelt burátunknak, mint a gazdasági egyesület intéző alelnókének, az ügyben érdekelt közönség nevében itt a nyilvánosság előtt I is köszönetét mondunk.

Hírek a nagyvilágból,

Milán, szerb ex-király, Bécsböl, hol Golu- chovszky gróf külügyi ministerrel hosszasabban tanácskozó t, tegnapelőtt Bilgrádba utazott.

*) Fölkérjük az állami t. anyakönyvvezető urakat, hogy hasonló rövid statisztikai adatokat a múlt év folyamáról velünk közölni szíveskedjenek. Sierk,

alkotmányból, mindkettejüknek a szivéről egy óriási kő esett le a liguri tengerbe és Sárika asz szony még vidorabb lett

Aztán a villák végtelen során kóboroltak. Zoltán a domb legtetején egy kioszkot vélt felfedezni. Fáradtak, szomjasak voltak, a kioszkba menéssel csak az asszonyának akart kedveskedni. Nem mentek a domb tetejére, de lementek a domb lábához, mert igy akarta Sárika.

Mikor a kerti asztalok mellett kifújták magukat, Zoltán azt mondta:

— Igyál egy kis jegeskávét, kis madaram !

A kis mad <r csak ezért is fagyla tot evett

— Én majd egy pohár brandyt fogok inni.

Sarika asszony csak azért is limonádét ita

tott vele.

Zoltán este zenét proponált hallgatni a digue mellett elterülő esplanadeon. Gyönyörű, ho'd világos, csillagsugaras este volt A villamosán viLgitott exotikus lombok alatt isteneknek való élvezet lett volna a gondol sok nótáját, vagy a mentonei tűzoltók kórusát hallgatni.

A/ért is, csak azért is a Corradini cirkuszába kívánkozott Sára asszony.

Cirkusz után Zoltán haza akart volna menni valahára feküdni.

Sára asszony csak azért is elvitte vacsorálni. C’est insupportable et abominable, vacsora né kul csak a'umnista diakok fekszenek le, mondta Sára asszony.

Mindig nyi't kérdés marad, mi jobb: vacsorázni-e, vagy aludni ?

Hidvéghy ugyan vacsorázni is szeretett, de aludni meg jobban szeretett, különösen ha négy-