Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-03-07 / 10. szám
bírónak, eredeti példánya a gazdasági egyesület elnökségének megküldetni határoztatok. A szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésről és apaállatok vizsgálatáról alkotott szabályrendelet a nmságu í'öldmivelésügyi ministeriumi intézvényének megfelőleg kipótoltatván 4 példányban a vármegye pecsétjével ellátva, valamint a birtokhatár megjelöléséről alkotott szabály- rendelet 4 példánya a vármegye pecsétjével ellátva záradékolás végett a nmságu földmivelés- ügyi ministeriumhoz felterjesztetni határoztatok. Kmf't. Jegyzetté és kiadta: Dúkus Gyula, főjegyző. 508/23838. kgy. szám. Szabályrendelet a pásztorokról. 1. §. Közösen legeltetett állatok felügyeletére pásztorokul csakis 24 évet betöltött, megbízható egyének fogadhatók fel. 2. §. Az 1. §. értelmében alkalmazott pásztorok az alábbiak szerint összeállított könyvecskét kapnak, mely egyúttal igazolási okmányul is szolgál. A könyvecske el ső lapján a következő szöveg foglaltatik. PÁSZTOR KÖNYV. ................................pásztor részére..................... ................................község elöljárósága ezennel igazolja, hogy a fentnevezett pásztor ................. közáligi, közbirtokossági, legelőtársaság tulajdonát képező, stb. legelőn közösen legeltetett •(szarvasmarva, ló, sertés, juh, csorda, nyáj, falka) légfűtésére felfogadtatott, s a szabályszerű fogadalmat az elöljáróság előtt letette. A legelő illetve határrész megjelölése, melyen 'az illető legeltetett. Szolgálatba lépésének ideje ....................... >(P. H.) ;;;;;;;;; (aláírás). A könyvecske többi számozott lapjain a jelen szabályrendeletnek a pásztorok szolgálati 1 elezettségére vonatkozó határozmányai fog- k álnak. A két üres lapos a felfogadó (község, bu mJíosság, legelőtársaság) által különösen megállapított szolgálati szabályok irányadók. Ezen könyvecskék a vármegye házi pénztárából da- í" ’önkint 50 fillérért kaphatók. 3.. §. A község tulajdonát képező közös legelőkön alkalmazott pásztorok a községi alkalmazottak névjegyzékébe iktatandók. A közös legeltetésre használt egyébb területeken alkalmazott pásztorok a községi elöljáróságnak a szolgálatadó által bejelentendők s i* Elöljáróság által nyilvántartandók. 4. §. Minden a jelen szabályrendelet ha- tít^zmányai alá eső pásztor szolgálatba lépése eJtki a községi elöljáróság előtt a következő fogadalmat tartozik letenni. „Én N. N. községben alkalmazott pásztor (csikós, gulyás stb) ezennel ünnepélyesen fogadom, hogy a rám bízott nyájat, (csordát, gulyát stb.) hűségesen fogom őrizni, idegen, vagy tiltott területen nem legeltetek, a gondjaimra bizott állatokat tiltott területre bemenni szándékosan nem engedem, a nyájba gazdám tudta Ikiil állatot semmi szin alatt föl nem veszek, -Mndjaimra bizott állatok bármelyikén észlelt ,:4>etegedést azonnal jelentem s a beteg vagy ' tus állatot a többitől azonnal elkülönítem“. 5. §. 1. A pásztor köteles a felügyeletére bizott állatokat a vett utasítás szerint ki és behajtani, őrizni. 2. Tilos bottal, kővel és más ily tárgygyal, a marhákat megdobálni, egyáltalában bármi módon bántalmazni. 3. Ha valamely marha megbetegszik, köteles a pásztor erről azonnal, de legkésőbb 12 óra alatt, a megbetegülés észrevétele után a tulajdonost értesíteni. 4. Kötelesek a pásztorok megfelelő segéd- szolgaszemélyzetet tartani, amelyért teljes vagyoni és személyi felelősséggel szavatolnak. 5. A pásztorok kötelesek arra felügyelni, hogy a legelőről a trágyát eine hordják, kötelesek továbbá a trágyát a községi elöljáróság által megszabott módon a legelőn elteregetni. 6. A pásztorok a hatóság által kijelölendő helyen minden kártékony tövist és bogánycsot gyökeresen kiirtani tartoznak. 7. Legeltetési bárca nélkül marhát a csordába hajtani vagy befogadni tilos. 8. A pásztor úgy saját, valamint szolgáinak mulasztása vagy hibái által az őrizetére bizott marhában vagy a marha által okozott kárért felelős. 9. A folyató és megfolyatott tehén állapotát köteles a pásztor a tulajdonosnak haladéktalanul tudomására juttatni. 10. Méneket, egy éven felüli méncsikókat és egyévet meghaladott bika-borjukat a legelőn tartani szigorúan tilos. 11. Tilos idegeneket, vagy mészárosokat a legelőre bocsátani s általuk a marhákat a legelőn vizsgálni hagyni. Ezen határozmányokon kiviil minden községnek joga van a pásztorok szolgálatára nézve szabályrendeletileg, saját viszonyaihoz alkalmazott intézkedéseket tenni. 6. §. A jelen szabályrendelet 5. §-a 5, 6, 7, 10, H. pontjának határozmányaiba ütköző cselekmények vagy mulasztások az 1894. évi XII. t.-c. 94. §-ának 1. pontja értelmében kihágást képeznek s kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők, illetőleg elzárandók. Kelt T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. évi dec. 2-án tartott közgyűlésében. } Jegyzetté és kiadta: ^ ' '* Dókus Gyula, s. k. főjegyző. 45795/VII—I. Jóváhagyom. Budapesten, 1890. okt. hó 1 -én. A minister helyett: Bedő, sk. államtitkár. (P. H.) 135/11. 97. sz. A sztropkói járás főszolgabirájától. A sztropkói sorozó-járás 1875. és 187G. évben született teljesen ismeretlen hadkötelesei: Dobri István, Burák Mihály (Nagy-Domása), Rudzelka Péter Pál, Szmorony János (Sandal), Hruska József (Petőfalva), Novotnyák József (Nagy-Brezsnyicze), Tupi István (Alsó-Vladicsa), Macsosko Hacsnik Péter (Puczák), Duda József, Weisz Izsák, Spira Mózes (Sztropkó), Bobák János (Sandal), Vachaly Péter (Sáros-Bukócz), Blicha János (Sztropkó-Bisztra), Buczila Bazil (Zemplén-Dricsna) és Smiedt Viktor (Kelese). Sztropkón, 1897. évi február 15-én. Bárczy Benedek, főszolgabíró. Nyilt-tér. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget: a szeri. Nyílt viszonválasz a „Zemplén“ f. évi 8-ik számának „Nyilt-tér“ rovatában „Egy a hét közül” aláírással megjelent „Nyílt válasz“-ra. A tér „nyílt“ volt, „nyílt“ a válasz, „nyílt“ abban a személyemre vonatkozó támadás, csak a támadó egyén maradt inkognitóban. S éppen ez okból anonym támadásra nem is taratanám magamat kötelezettnek reflektálni s ha mégis válaszolok: teszem ezt azért, hogy a nagy közönséget a király-helmeczi hangversenyt rendező-bizottsággal szemben tanúsított eljárásomról tájékoztassam. — Tartozom ezzel a nagy közönségnek, tartozom önmagámnak. A dolog egyszerű s tárgyilagosan fogom azt elmondani. Király-Helmeczen egy hét tagból álló rendezőség hangversenyt rendezett egy létesítendő kisdedóvó alapjára. Mint a róm. kát. iskolaszék egyházi elnöke egyik rendező tag által megkerestettem az iránt, hogy a hangversenyre engedném át iskolánk két termét, ah készséggel kijelentettem előtte, hogy azokat szívesen átengedjük, kinyilatkoztattam egyúttal azt is, minthogy az iskolaépületének fentartása nagyobb anyagi áldozattal jár s a hitközség az építkezési költségekben még ma is adós; a termeket a jótékony céllal szemben is csekély összegért nem bocsáthatjuk rendelkezésre. Megbeszélvén az iskolaszék világi elnökével és a tagokkal a dolgot, azon megállapodás jött létre, hogy a termeket 40 ftért fogjuk átengedni. Indokolja ezen határozatunkat azon körülmény, hogy a termeket négy napon keresztül elfoglalja a rendezőség, ami tényleg meg is történt; — és a hangverseny után a termek rendbehozatala nagyobb költségbe kerül, amit az iskolaszék fedez. Az igaz, hogy. az iskola egyik — rongált padozattal biró — helyiségén közönséges mulatságok alkalmával egy estére 10—12 ftot fizetnek. Az iskolaszék ezen határozatát azután levélben tudomására hoztam az illető rendezőbizottsági tagnak, ki velem személyesen beszélt is s akkor oly kifejezésekkel élt lakásomon, melyekkel az illemhatárát kissé túllépte. íme ez volt a „crimen laesae maiestatis“ amely miatt a rendezőség hét tagja közül „egy“ ismeretlenül feljajdult s nem átallotta személyemet a nyilvánosság előtt megtámadni. Hogy mennyire volt erre jogosult, annak megbirálását a nagyközönségre bízom. Meg vagyok győződve arról, hogy akik eljárásomat tárgyilagos szempontból — részrehajlás nélkül — veszik bírálat alá a jótékony céllal szemben, az inhumanitás bélyegét reám nem fogják sütni, mert midőn az iskolatermeit a létesítendő kisdedóvó javára rendezett lianversenyre átengedtük — éspedig négy napra — talán egy kissé magasabbnak látszó bérért, ugyanakkor az lebegett szemünk előtt, hogy egy már meglevő jótékony intézet fentartása a humanitás szempontjából épp oly jogosult, vagy talán jogosulttabb, mint egy, még csak a levegőben levő eszmének célba vett megvalósítása. Az „egy a hét közül“ cikkíró urnák a „nyílt válasz"-hun tett sértegetéseire csak az a megjegyzésem, hogy a humanitás oly magasztos fogalom, miszerint sokszor éppen az előtt „terra incognita“ az, aki legjobban hangoztatja s az anonym támadásból következtetve nem tudom elképzelni, hogy azzal a t. cikkíró tisztában volna. Még csak azt hozom fel, hogy ezen nyílt viszonválaszom a rendező-bizottság általam tisztelt többi tagjának nem — csakis „egy a hét közül“ t. cikkíró urnák — szól, kivel további polémiába semmi szin alatt nem fogok bocsátkozni, már csak azért sem, mert „nyílt válasz “-át úgy tüntette fel, hogy az a rendezőbizottsághoz intézett levelemre való felelet; holott én a rendező-bizottsággal nem — csakis annak egy tagjával — állottam levelezésben; tehát a cikkíró ur most említett kijelentésével takarosán elvetette a sulykot. Király-Helmeczen, 1897. évi március 5. Somogyi Gerő, király-helmeczi rk. plébános s iskolaszéki egyházi elnök. Heti tájékoztató. Vasárnap, márc. 7. Invocabit. Hétfőn márc. 8. 1st. János f Kedden, márc. 9. Franciska f Szerdán, márc. 10. 40 vért. Kánt. f Csütörtökön, márc. 11. Konstantin f Pénteken, márc. 12. Jéz. lándzs. f Szombaton, márc. 13. Nicefor pk. f. .A. szerkesztő póstáija. Zs. B. — Patak. Szép rendben, amint beérkeztek, majd ki is jönnek. Állandó hű érdeklődéséért köszönet. Sz. G. urnák — Tolcsva. Átküldöttiik a kiadóhivatalhoz, kellő ajánlással. Zs. B. — Varannó. Ha beérkezett: csakis tévedésből maradhatott ki. K. J. — Szeged. 3Xos üdv! W. M. — Mád. Becses közgazdasági cikkelye, közbejött okok miatt, kiszedve várja jövő számunkat. K. J. Közöíhetetlen. É. I. urnák — Szepes-Igló. Március lő. Nonum prematur in annum 1 Felelős szerkesztő: Dongó Gyárfás Géza, Kiadó-tulajdonos : Éfilert Gyula. 1827, 36—46—62—63—66—74 és 1875. évekből való saját termésű 150 butellia kitűnő asszu és szamorodni bor Nyeviczkey Józsefnél S.-A.-Ujhely. 159/97. végr. sz. „Á-rverési liird.@tmén.3r. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi klr. járásbíróság 1896. évi 11600 és u6o:/p. számú végzése következtében Dr. Kellner Soma és Dr. Rosenthal Sándor ügyvédek által képviselt s.-a.-ujhelyi népbank és Teitelbaum Leib helyb. lakos javáia Reicman Sándor helyb. lakos ellen 641 és 150 frt 80 kr. s jár. erejéig 1896. évi október hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül és lefoglalt és 2104 frtra becsült borok, üres hordók, fehér és ágynemüek és házi bútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. jbiróság 1626/p. 1897. sz. végzése folytán 64 t és 150 frt 80 kr. tőkekövetelés, ennek biróilag már megállapított költségek erejéig Helybeu alperes lakásán leendő eszközlésére 1897. évi márczius hó 22-ík napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-cz. 107. és 108. tj-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt B.-A.-Ujhelyben, 1897. évi márcz. hó 2. napján. Tomasorszky Lajos, kir. bir. végrehajtó. 76/vn, 1897. szám. Árverési hirdetmény. Alólirt bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gálszécsi kir. járásbíróság 1896. évi 5255.. 5256., 5257. és 5283. polg. számú végzése következtében Dr. Kemény Dezső és Dr. Elek Imre ügyvédek által képviselt gálszécsi takarék és hitelpénztár és a központi takarékpénztár részvénytársaság (S.-A.-Ujhely) javára Fried Mór m.-izsépi lakos ellen 250 frt, 150 frt, 100 frt, ós 840 frt s jár. erejéig 1896. évi november hő 16-ára foganatosított biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és 1105 frt 65 krra becsült szobabútorok, ezüst és aranynemüek, tehenek, bolti czikkek, életnemüek és kézi cséplőből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a gálszécsi kir. jbiróság 5577., 5578., 5579. és 5608/96. p. számú végzései folytán 250 frt, 150 frt, too frt és 625 frt tőkekövetelés, ezeknek különböző időktől járó 6% kamatai és eddig összesen 47 frt 15 kr., 40 frt 79 kr., 36 frt 43 kr. és 58 frt 17 krban biróilag már megállapított költségek erejéig a helyszínen Magyar-Izsépen leendő eszközlésére 1897. évi niárczins lló 28-ik napjának délutáni ’/23 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. törvényezikk 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Gálszécsen. 189" évi mirczius hő 2-én. Tinilir Józseí* bir. végrehajtó,
