Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-02 / 18. szám
kozólag kiadott „Útmutatás“-X az érdeklődők tá jékoztatása céljából közzéteszem S.-A.-Újhely, 1897. április 26. Hatolni Etele, alispán. TTtmiitatás a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezésre éi ezen betegség gyógyítására. A ragadós száj- és körömfájásból eredő károk rendkivü súlyosak; mert a beteg állat rosszul táplálkozik, nem képes járni, a tehenek teje nem értékesíthető, az ökrök nem foghatók munkába, a kinek pedig az állatállománya még egészséges, az a vásárok betiltása, vagy a szállítás korlátozása következtében károsodik. I. Védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen. A járvány nagy elterjedésének legfőbb oka az, hogy a gazdák alig védekeznek ellene, sőt igen sokszor nagyon elősegítik annak terjedését. A száj- és körömfájás ragadós betegség, következéskép az állat csak akkor betegszik meg benne, ha valami utón módon a ragályanyaggal érintkezésbe jut. A ragályanyag benne van a beteg állat nyálában, fájós körmeiből kiváló nedvben, valamint a beteg tőgyből kifejt tejben. Ha tehát állatainkat megakarjuk védeni a ragályos száj- és körömfájástól, mindenekelőtt ügyelnünk kell arra, hogy azok sem beteg állatokkal,sem olyan tárgyakkal ne érintkezzenek, melyeket a ragályt tartalmazó anyagok beszeny- nyezhettek. Takarmány, jászol, itatóvályu, istállótalaja, alom, trágya, továbbá a beteg állatok körül foglalatoskodó emberek kezei és ruhái vihetik be legfőképen a ragályanyagot az egészséges állományba. Ha azt halljuk, hogy valamely vidéken a száj- és körömfájás uralg, ne hajtsuk állatainkat az utak mentén létező itatóvályukhoz és étető helyekre. Ezeken a helyeken beteg állatok járhattak és az utánuk ott maradt ragályt azu’án a később odajövő egészséges állatok felszedhetik. Idegen embereket, főleg pedig marhakereskedőket, mészárosokat és henteseket ne bocsássuk be az istállóba, mert ezek sokszor érintkeznek beteg állatokkal és ruházatukkal széthur- czolják a betegséget. Járványos időben lehetőleg tartózkodni kell uj állatok beszerzésétől s legkevésbbé ajánlatos ilyeneket vásárokon venni, vagy idegen ismeretlen istállókból beszerezni. Azonban bárhonnan szereztük is be az uj állatokat, tartsuk azokat egy hétig többi állatainktól teljesen elkülönített helyen megfigyelés alatt. Az állatokon a fertőzés után a betegség rögtön nem vehető észre, mert néhány nap telik el addig, mig a betegség jelei kezdenek mutatkozni. Azt a néhány napi időt, a mely a fertőzés megtörténte s a betegség kitörése között lefoly, lappangási időnek (incubatio) nevezzük. Minthogy a ragadás száj- és körömfájás lappangási szaka 5 napnál hosszabb nem szokott lenni, egy heti elkülönítés és megfigyelés elegendő. Ha ennyi idő alatt az állat a rag. száj- és körömfájásban beteg nem lett, nyugodtak lehetünk az iránt, hogy nem hozták magukkal a betegséget, tehát nem is fogják jószágainkat befertőzni. Az ilyen veszteglés különben járványmentes időben is mindig nagyon hasznos, mert más ragadós betegségek ellen is ez véd meg a leghat- hatósabb módon. Mindazonáltal lehetséges, hogy minden óvatosság daczára mégis csakfellép a baj állataink között: ilyenkor igen fontos annak mielőbbi felismerése, hogy a szükséges óvintézkedéseket, a baj tovább terjedésének megakadályozása végett idejekorán megtehessük. Száj- és körömfájásban a szarvasmarhák, juhok és sertések szoktak többnyire megbetegedni. Az első jel az, hogy a betegek kezdetben rosszulesznek, lassan rágnak, csámcsognák és szájukból sok nyál csurog ki. Ha a körmök is fájnak, akkor az állatok sántítanak, vagy folyton feküsznek. Ha a betegek száját kinyitjuk, azt látjuk, hogy az piros s kezünkkel forrónak érezzük; azonkívül láthatunk a szájon hólyagokat és piros foltokat. A sántító állatok körme körül és a körömhasadékban a bőr form, dagadt, később pedig^rajta hólyagok találhatók, melyeknek helyén aztán varrak keletkeznek. Teheneken gyakran a tőgy is megbetegszik, a mikor annak bimbói pirosak, dagadtak és rajtok hólyagok képződnek, melyek szintén elvárásodnak, A kifejt tej ilyenkor gyakran sárgás szinü, sűrű és könnyen megs ;va- nyodik, vagy pedig vizes és keserű. Ha állatainkon ezeket a tüneteket, vagy csak némelyeket közülök észrevesszük, akkor az első teendő az egészséges állatokat a betegektől rögtön elkülöníteni. Leghelyesebben úgy járunk el, hogy azokat az állatokat, a melyek egészségeseknek látszanak és betegekkel még [nem érintkezhettek, vagy tiszta istállóba állítjuk, vagy oly legelőre tereljük, melyről feltehető, hogy rajtuk betegek nem jártak. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább a betegeket kü'ön állítjuk és külön személyzet gondjaira bízzuk, az egészségesek tartózkodási helyét pedig gondosan megtisztogatjuk s ha csak lehetséges, fertőtlenítjük is. ' A mint kiütött a száj- és körömfájás, azt a törvény értelmében azonnal be kell jelenteni a község elöljáróságának, hogy ez azután a szükséges óvintézkedések megtételével a betegség tovább terjedését megakadályozhassa. Ha a betegség fellépésekor az állatok rögtöni elkülönítésével elkéstünk volna és íenforog a lehetősége annak, hogy az egészségesek a betegekkel akár közvetlenül, akár közvetve, a ragály terjesztésére alkalmas tárgyakkal és személyekkel érintkezhettek, vagy ha egymásután újabb megbetegedések jelentkeznek, akkor az állatállományban a járvány lefolyását nagyban elősegítjük az által, hogy az egészséges állatokat mesterségesen megbetegítjük. Ezen eljárás abban áll, hogy azon betegek kicsurgó nyálát, a melyeknek szájában hólyagok láthatók, felfogjuk s ezzel beójtjuk a betegeket Az ójtás igen egyszerűen történik s azt kétféleképen végezhetjük: vagy letörüljük tisztára az egészséges állatok ajkainak belső felületét és erre bedörzsöljük a beteg állat nyálát durva vászondarab segélyével, vagy pedig ily nyállal beszennyezünk durva szálú takarmányt s ezt megetetjük az egészségesekkel. így beojtani csak szarvasmarhát szoktunk. A ojtás azért hasznos, mert ezáltal az egész állomány közel egyidőben betegszik és gyógyul meg, mig különben a betegség lassankint ragad át egyik állatról a másikra, miáltal az állomány egészsége csak hossu idő múlva áll ismét helyre. Továbbá az ily módon mesterségesen létesített betegség rendesen kevésbé súlyos, ennélfogva rövidebb idő alatt gyógyul meg. A beojtott szarvasmarhákuak rendesen 3/é része betegszik meg szájfájásban. Hogy a szájfájáshoz az ennél súlyosabb körömfájás ne társuljon, a beójtott állatok lábait az alomnak sürü megújítása által szárazon kell tartani. II. A ragadós száj és körömfájás gyógyítása. Hogy miképen gyógyítsuk beteg állatainkat erre nézve legczélszerübb, hacsak lehetséges, mindég állatorvos tanácsát kikérni. A hol állatorvos nincsen kéznél, vagy ennek odahozatása nehézségekkel jár, ott kénytelen az állattulajdonos a betegek ápolásáról és kezeléséről maga gondoskodni. Főteendőnk a beteg állatokat nyugalomban és tisztán tartani. A betegeket munkába fogni, vagy hosszabb utón át hajtani nem szabad, hanem azokat tiszta, száraz talajú istállóba tartsuk addig, mig a betegség teljesen meg nem szűnt. Minthogy az evés a beteg á latoknak fájdalmat okoz, s ennél fogva rosszul esznek, hogy le ne romoljanak, lehetőleg puha takarmányt, vagy folyékony tápszert kell etetnünk, a minők a friss zöld fü és a lisztes vagy korpás ivós (moslék), fiatal állatok számára pedig az egészséges állatok föl; forralt teje A betegek száját tisztán kell tartanig hogy az gyorsabban gyógyuljon és ki ne sebesedjék. Az állatokat gyakran meg kell kínálni tiszta, friss vízzel ; még sokkal jobb ennél az, ha az állatok előtt állandóan van friss viz, melyben kényök kedvök szerint öblögethetik forró szájukat. Ezen kivülmosogathatjuk a beteg száját tiszta viz zel, melyhez adhatunk orvosságot is. Akármivel mossuk is azonban, úgy kell ezt végeznünk, hogy szivaesot. vagy puha vászondarabot mártunk a folyadékba s ezzel lemossuk az óvatosan széjjelvont ajkaknak belső felületét, ezután pedig ki feszitjük. kinyitjuk a szájat s annak mélyebb részeit, valamint a nyelvet is hasonlóan mosogatjuk. Mint mosogató, öblítő folyadék igen jó szolgálatot tesz a sós és eczetes viz, melyet mindenki igen könnyen elkészíthet. A hány liter vizet veszünk, annyi kis borospohár eczetet s annyi kanál sót keverünk a vízhez. Használhatunk e helyett más öblögető vizet is így feloldhatunk vizbentimsót, kék gáliezot (rézgálicz, kékkő) vagy zöld gáliezot (vasgálicz). Akármelyiket használjuk is, mindegyikből 10—20 dekagrammot keverünk össze 10 liter vízzel. Ha körömfájás is van jelen, akkor a betegeknek feltétlenül nyugodtan kell maradniok, az istálló talaját tisztán és szárazon kell tartani, az almot pedig gyakran megkell újítani. A beteg lábakat is mosogathatjuk a fentebb említett tim- sós, kék- vagy zöldgáliczos vizzel. Szarvasmarha beteg lábait egyszerűen a folyadékba mártott szivacscsal vagy ruhadarabbal mosogatjuk. Körömfájós juhokat és sertéseket igy gyógyítani egyrészt fáradságos, különösen ha azok tömegesen betegszenek meg, másrészt a sertések az ily kezelésnek ellenszegülnek, miért is legczélszerübb a betegeket az elsorolt folyadékok valamelyikével megtöltött sekély és kemény, tiszta fenekű gödrön áthajtani. Ha a tehenek tőgye beteg, azt rendesen, de óvatosan ki kell fejni, azonkívül langyos vizzel mosogatni ; ha nagyon dagadt a tőgy, arra hideg borogatást teszünk A tőgyzn képződő varrakat legjobb, ha az ápoló békében hagyja A szopós hornyokat nem szabad az anyához bocsátani, hanem egészséges tehenek felforralt tejével kell azokat táplálni. A beteg tőgyü tehenek tejét a törvény értelmében meg kell semmisíteni, mert nyersen való élvezete után úgy a szopós állatok, mint a gyermekek is szájfájásban és bélhurutban szoktak megbetegedni. 1476. sz. Zcmplén-vármegye kir. tanfelügyelőjétől. Tekintetes szerkesztő úr! Az ide mellékelt pályázati hirdetményt becses lapjában leendő szives közzététel végett van szerencsém tek. szerkesztő úrhoz ezennel megküldeni. Hivatalos tisztelettel vagyok S,-A.-Ujhely 1897. évi áplilis hó 24-én. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Pályázati hirdetmény. A sáros-pataki áll. tanitóképezdénél az 1897/8. tanéven az I. osztályban 22 jótétemé- nyes hely töltendő be és pedig 10 ebéd, vacsora és lakásból álló teljes jótéteményes hely. Az 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványok f. évi május 31-ig küldendők be alulírott hivatalához következő mellékletekkel: a) Születési bizonyitvány a betöltött 15-ik életévről, b) Tiszti orvosi bizonyitvány arról, hogy a folyamodó semmi olyan fogyatkozásban nem szenved, mely a tanítói foglalkozásban akadályozná, c) Iskolai bizonyitvány a múlt iskolai évről, d) Iskola- látogatási bizonyitvány (vagy évharmadi értesítő) a folyó iskolai évről, e) Hivatalos községi bizonyitvány a családtagok számáról, azok életkoráról s arról, hogy hány van a családfő közvetlen gondozása alatt, hány van távol a szülei háztól, hány és mily mérvű neveltetési költséggel terheli a családfentartót. f ) Hiteles községi bizonyitvány a szülők polgári állásáról, vagyoni állapotáról, ingatlan birtok, üzlet, ipar, hivatal vagy más forrásból származó jövedelemről, esetleg arról, hogy a növendéknek van-e magán vagyona s hova fordittatik annak jövedelme. Szegénységi bizonyitvány csatolása esetén a folyamodvány és mellékletei bélyegmentesek. Azok, akik felvételi vizsgára küteleztetnek, junius hó végéig értesittetnek a felvételi vizsga idejéről. Sárospatak, 1897. április 22. Dezső Lajos, tanitóképezdei igazgató. 1619., 1252/1. 97. A szerencsi járás főszolgaiirájától. Pályázati hirdetmények. I. Zemplén-vármegye szerencsi járásához tartozó Monok nagyközségénél üresedésbe jött jegyzői állásra pályázatot hirdetek. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6. §-ában körülirt képesítésüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket f. évi május hó 24-ik napjáig annál bizonyosabban mutassák be hozzám, mert a később érkező kérvényeket nem fogom figyelembe venni. A jegyző javadalmazása: 1. 400 forint készpénz fizetés. 2. Természetbeni lakás. 3. 2 kát. hold szántóföld haszonélvezete. 4. anyakönyvvezetői teendők teljesítéséért 100 frt. tiszteletdij. 5. Szabályrendeletileg mogállapitott dijak. A választást f. évi május 25-ik napján d. e. 9 órakor Monok nagyközség házánál fogom megejteni. II. Zemplén-vármegye szerencsi járásához tartozó Bekecs és Legyes-Bénye községekből álló bekecsi körjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Felliivom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6. §-áhan körülírt képesítésüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket folyó évi május hó 25-ik napjáig annál biztosabban mutassák be hozzám, mert a később érkező kérvényeket nem fogom figyelembe venni. A körjegyző javadalmazása: 1. 600 frt készpénz fizetés. 2. Természetbeni lakás és egy kis konyhákért használata. 3. Szabályrendeletileg megállapított munkadijak. A választást folyó évi május hó 26-dik napján d. e. 9 órakor Bekecs község házánál fogom megejteni. Szerencs, 1897. április hó 28. Pintér István, főszolgabíró.
