Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

fizetni szándékolt cc. 200 ftnyi fogyasztási adót s egy zsebórát emeltek.

(Uj kán;or.) A tokaji gk. egyház kántor- tanitójává, a T.-Bfidre elválasztott Hudivók János helyére, f. hó 20 án Fábián Aladár b.-kereszturf kántor-tanitót választották meg egyhangúlag.

(Peronospora.) Szőlőinkben — írja tokaji tudósítónk, — a peronospora immár löllépett. Különösen az u. n. »polyhos*-t támadta meg, de azt is inkább csak az aljakban. A permetezést a vármegyei szabályrendelet alapján Tokaj város hatóságunk elrendelte.

(A zöldben.) Vehécz községben, Írja alkalmi tudósítónk, f. hó 21-én több úri család kirándult a közelfekvő erdőbe, melynek hűs árnyai alatt sikerült mulatságot rendeztek. Végezetül volt tűzijáték is. A társaság animóját kedvesen fokozta Vokán Ilona ottani postamesternő gyönyörűen énekelt magyar dalaival. A sikerült mulatságnak a késő esti órákban lett vége.

(Szökött asszony.) Nem a Csiky Gergely ( ,Szökött asszony«-áról, hanem Sz. Gy.-néről, a megszöktetett hitvesről van szó, ki rabbilincsnek érezvén a házasélet aranyláncát és búcsút vévén a kapufélfától, F. J. vasúti osztálymérnökségi nap- dijasnak szabadító karjai közt f. hó 26-án Ujhely- böl Miskolcra akart elzónázni. A szökést párosán, dacára a »hű elefánténak, nem bírták végrehajtani, mert Rómeót és Júliát már S.-Patakon utolérte és letartóztatta az újhelyi szívtelen rendőr-hatóság.

(Mai számunkhoz) a decree zeni kereskedelmi akadémia szervezetének rövid kivonata, — mely az intézet célját, jellegét stb. tartalmazza — van mellékelve. Fölhívjuk rá az érdeklődök b. figyelmét.

(Egy tanonc) fölvétetik Bdnóczy Kálmán sütödéjében S.-A.-Ujhelyt.

(Gyakornokul) felvétetik egy jó házból való fiú Szentgyörgyi Vilmos kereskedésében S.-A.-Ujhelyt.

Irodalom.

A napszámosok, regény, irta Kupa Árpid, Erről a regényről a legkiválóbb magyar kritikusok egyike, Rákosi Je- uő , igy nyilatkozott: t Ez nem modern naturalizmus, amely a nemzeti kaszinóban is azt keresi, ami piszkos; hanem a modern ideálizmns , a mely a kubikus nép közt is',megtalálja azt, t mi tiszta. Egy erős fej , egy erős lélek és egy nagy szív : ez Kupa Árpád. Napszámosai nem éppen a kubikosok. Napszámos neki minden önzetlen munkás, aki ha kénytelen- ségből, ha nemesebb szenvedelemből, másokért egyesekért vagy az összeségért dolgozik. Kupa Árpád miíve az epopeisztikus regények sorába tartozik. Széles,Jnagy kompozíció, nagy, szinte egy nemzet ügyét felölelő tartalommal ; csodás fényben és erőben tündöklő hősével: lassúbb folyással, de mély mederben, vonzó és elmés bonyodalommal és ez iró lelkesedéséek fényében, tüzében ragyogva.* — A regény megjelent az» Egyetemes Regénytár« kiadásában. — A két kötet ára díszes vászon- kötésben 1 ft. Megrendelhatő LBvf Adolf s.-a.-ujhelyi könyv- kereskedőnél.

A » Küptélien'a Nagyvilág körül« eimü amerikai diszmü- böl melynek magyar kiadását Tímár Szaniszló ismert rárcairó rendezte sajtó alá s melyet az Egyetértés kiadóhivatala bocsát forgalomba, eddig 6 füzet jelent meg. A 6-dik füzet a következő egész oldalas fényképmáslatokat tartalmazza: A börze Párisban. Innsbruck. — Haddon Hall, Angolország.—

A börze Brüszelben. — A , Tower of London — ham- butgi kikötő, Németország, — A sixtusi kápolna, Vatikán, Roma. — Genf, Svájcz. — A forum, Róma. — Addobsford Stokholm. — A mahmudiyah csatorna. Egyiptom. — Nép kert és Theseum, Bécs. — Konstantinápoly' és a Bosporus, Törökország. — A Ponte-Vechio, Firenze Olaszország. — Brassó, Magyarország. Erdély. — Cliffe- House és Seal-Rocds, aranykapu, California. — Egy-egy füzet ára: csak 35 kr. Megrendelhető az, Egyetértés* kiadóhivatalában.

Egyesületi élet.

A zemplénvármegyei gazdasági egy esdi ettől. Mélyen tisztelt uram 1 A díjazásokkal egybekötött tenyész-állat kiállításoknak a közgazdaságra mutatkozó általános és mindenek által elismert előnyös hatása arra birta a zemplénvármegyei gazdasági egyesületet, hogy — mint minden évben — ez idén is díjazással egybekötött tenyész-marha kiállítást rendezzen. A kiállítás helye : Kelese ; ideje a folyó évi szeptember havának p. napja.

A midőn ezt t. Uraságod becses tudomásara hozzuk, felkérjük, hogy ezen kiállításra, mennél több marhát felhajtani szíveskedjék, mert csak igy lehet biztosítva az erkölcsi siker az egyesület ré szére ; az anyagi sikerben pedig csak igy osztozhat a kis tenyésztő közönség.

Kiosztás alá a következő dijak kerülnek: jaját tenyésztésű tehenek részére 1 , 2. és 3 dij 30, 20 és 10 korona; saját tenyésztésű előhasuak részére I., 2. és 3. dij 30, 20 és 10 korona ; saját tenyésztésű 2 éves üszők részére 1., 2. és 3 dij 20, 16 és 10 korona; saját tenyésztésű r éves üszők részére 1., 2. és 3 dij 10, 6 és 4 korona. Vett tehenek részére 1 dij 10 korona értékben ; vett előhasuak részére I dij 4 korona értékben.

A földbirtokosok abszolut-becsü marhái díszoklevéllel tüntettetnek ki ; mert pénzjutalommal csak a papok, tanítók, jegyzők és földmivelők által kiállított állatok dijaztatnak.

Jóindulatú támogatását kérve, vagyok

S.-a.-Ujhelyben, 1895. aug. hóban

kiváló tisztelettel :

Gróf Andrássy Sándor s. k.

f zemplénvármegyei gazdasági egyesület elnöke.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Tekintetes Szerkesztő url

A »megyasszói lázadás« kiegészítéséül és a saját reputációm megóvása érdekében kegyeskedjék becses lapjában köztudomásra hozni s ekként a-, ellenem tendenciózusan terjesztett hirt megcáfolni, hogy én nem mint letartóztatott egyén mentem a csendőrséggel Megyasszóról Szerencsre, hanem éppen ellenkezőleg és azért, hogy az elvadúlt tömeg bántalmazásától védve legyek.

Ezt az állításomat bizonyítja az is, hogy kezemben, amint a csendőrök között a szekerén ültem, fegyver volt; de különben is én voltam az üldözött s igy a letartóztatás ki van zárva.

Tisztelettel lévén

H.-Kak, 1895. julius 26-án

alázatos szolgája : Szűcb István,

megyasszói s. jegyző.

CSABA OK,

Dal két rózsáról.

Vasárnapra viradóra,

Nyílott ki a legszebb rózsa.

Kicsiny szirma tejbe mártva,

S a melyre a nap sugára Saját arczát festette fel Szeretettel nézve rája.

Aztán jött egy pajzán gyerek S a virágot összetépte És eldobta durva kézzel ,

Többé arra rá se nézve.

Szerte hullott minden szirma Befedte a kertem pora.

Szegény virág, lehullt virág ....

Pedig nem is te vagy oka,

El-el nézem ezt a rózsát Elmerengve, álmodozva ;

És szivemben, mintha fájó.

Kinos álom bontakozna El elnézem és egy könycsepp Odatolul szempillámra S könnyes szemmel emlékezem Egy lehullott szép virágra.

*

Vasárnapra viradóra,

Nyitottál ki legszebb rózsa.

Arcodra a hajnal pírja Minden bű-báját felirta.

Az angyalok mind lejöttek Forró csókot adni néked. •

Reád rakta minden báját Minden fényét ez az élet.

Aztán jött a csáb, az átok,

Arany almát kínált néked,

S ledobott a fold porába,

A miután összetépett.

Ékességed összetörve Befedte a világ pora.

Szegény virág . . . lehullt virág .... Talán nem is te vagy oka 1

Talán nem te ? És ha még is ... .

Nem átkozlak akkor se meg,

Hiszen az én fájó szivem Majd begyógynl, majd beheged.

Más embernél, más leánynál Jobb, igazabb miért vo'nál:

»Hiszen te is, miként azok Épen olyan: leány voltál!«

Zombori Andor.

Vármegyei Hivatalos Rész.

14595. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

A szeszadó és fogyasztási adók beszedésének biztosítása tárgyában kiadott belügyministeri in- tézvényt másolatban, községeivel leendő közlés czéljából, azzal adom ki tekintetes főszolgabíró urnák, hogy a kizárólagos italmérési adó beszedéséből befolyó községi jövedelem megszűnésére az elöljáróságot figyelmeztetve, az 1896. évi költség előirányzattól ezen bevétel többé helyt nem foglalhat, továbbá legyen gongja, hogy a községek az italmérési és fogyasztási adók megváltásánál — saját jól felfogott érdekükben a kellő lépéseket ideje korán megtegyék.

S.-A.-Ujhely, 1895. julius 20.

Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

M. kir. belügyminister 52490/I—a. szám. Körrendelet. Valamenyi vármegye közönségének.

A kizárólagos szesztermelési jogosultság az 1892. évi XV. t. ez. 10. §-a értelmében ezen az éven túl többé hasznositható nem lévén, a városok és községek a jövő év elejétől kezdve szintén elesnek attól a bevételtől, a melyek az államkincstártól bérbevett kizárólagos jogosultság albérbe adása utján eddig élveztek. Nehogy egyes városok és községek háztartásában annak következtében, hogy erre a bevételi forrásra netalán a jövőben is számítanak, zavar álljon elő, felhívom a vármegye közönségét, hogy ezen körülményt a vármegye területén fekvő rendezett tanácsú városoknak és községeknek miheztartás végett jóelöre hozza tudomására, figyelmeztetvén azokat egyidejűleg arra is, hogy a kizárólagos szeszitalmérési jog elejtése mellett is számottevő jövedelemre tehetnek szert az által, ha a fogyasztási és italadóknak, valamint a szeszitalmérési adónak még ebben az évben eszközlendö uj biztosítása alkalmával tartandó egyezkedési tárgyalásokon, illetőleg az egyezség nem sikerülése esetében legkésőbben a bérbeadás iránt tartandó árverés megtartása előtt hat nappal ezeket az adókat 1896. évi január x-étöl kezdve megváltják; de a legtöbb község és város által gyakorlatba vett s nem csak a kincstár kijátszására szolgáló, hanem határozottan a községi pénztár kárával s a közönség zaklatásával járó kezelésbe adást mellőzzék és a helyett a megváltott adószedési jogot okszerű házi kezelés mellett kellően kihasználják. Budapesten, 1895. évi julius hó 4-én. A minister helyett: Latkóczy Imres, k. államtitkár.

13861. szám. 7. Zemplén, vármegye alispánjától.

Tekintetes Szerkesztőség I

A jegyzői szaktanfolyam igazgatója. Dániel László alispán igazgatása alatti jegyzői szakiskola szabályzatainak rövid kivonatát másolatban oly felhívással adom ki tekintetes szerkesztő urnák, hogy ezen prospectust a megye hivatalos lapjába közzétenni ne terheltessék.

S.-A.-Ujhely, 1895. julius 11.

Matolai Etele, alispán.

Másolat

13861. számhoz.

A Torontál-vármegyei községi és körjegyzői szak- tanfolyam szabályzatainak rövid kivonata.

1. A tanfolyam alapítása és czél]a.

A tanfolyamot 1889-ik évben egy volt köz- ségi jegyző kezdeményezésére Torontál-vármegye akkori alispánja, méltóságos Rónay Jenő kir. tanácsos főispán úr igazgatása alatt magánegyénekből álló társaság alapította, melyet 1890. május hó 12. a Torontál-vármegyei jegyzői egyesület vett át s tart fenn máig az államkormány, Torontál- vármegye közönsége és Torontál-vármegye községeinek segélyezése mellett. Czélja a községjegyzői pályára szánt, valamint a más jegyzői vizsgálatra készülök akképen való kiképeztetése, hogy a községi életben előforduló jogi műkifejezéseket megértsék, elméleti alapját megvessék azon tudományhalmaznak, melyből a szakvizsgáit ki kell állaniok, s eme tudománytárgyakat azonképen tanulják el, hogy azokból mind elméleti, mind gyakorlati hasznuk meglegyen. Evégből az előadások gyakorlattal kötvék össze.

II. A tanfolyam jellege s előnye.

A tanfolyam magán jellegű, amennyiben annak végzése és bizonyítványa — a vármegyék kebelében szerveze t jegyzői szigorló bizottságok előtt letelt vizsgákról szóló bizonyítvány nélkül — jegyzői állásra nem képesít; de akik a tanfolya- n.ot jó sikerrel végezték, azok nevei a nagyméltóságú belügyi m.kir. ministerium 1894. márczius 9-én 15.655 sz. rendelet szerint feljelentendök s a hazai törvényhatóságokkal közöltéinek, hogy hason minősitettségű egyénekkel szemben előnyben részesittessenek.

A tanfolyam felett állami felügyelet isgyako- roltatik, amennyiben a záróvizsgálatokon a belügyi kormány magát kiküldött biztosa által képviselteti.

A közvetlen felügyeletet: a megyei jegyzői egyesület, mig a szellemi vezetést a vármegye alispánja, mint a tanfolyam igazgatója eszközli.

III. A tanfolyam székhelye.

A tanfolyam Nagy-Becskerek rendezett tanácsú városban, a vármegye székhelyén van elhelyezve. A város a budapest- orsova- baziási vasútvonalon közelíthető meg Nagy Kikinda állomáson a nagy-kikinda- nagy-becskereki h, érd. vonalra átszállás által.

IV. A tanterv.

A tanfolyam egy osztályból áll, kezdődik minden év szeptember hó i-én s tart a reá következő év junius hó végéig. Megnyitásához mindenkor legalább 22 hallgató felvétele szükséges.

Az első téli félévben :

1. A magyar közjog (különös és fötekintet- tel az ország alkotmányára, a képviselő-választási eljárásra, az állampolgárságra, az állampolgárok közjogi viszonyaira, az egyházak jogállására, Ma-