Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-08 / 36. szám

hosszabb táviratot küldött a fiáért remegő fenséges asszonynak, hogy Laci milyen derekasan viselte magát a csatatéren. A »hadnagy ur,» valahányszor szabadságot kapott, mindannyiszor Alcsuthra sietett. Valóságos örömnapok voltak ezek a főhercegi család számára. Nővérei, akik szintén imádták, rendesen elbeszél­tették vele hadi kalandjait. Ha Budapestre került, József kir. herceg palotájában szállt meg mindig. Megjelenése mindig oly egyszerű, oly szerény volt, hogy a piros hajtókás, pelyhedző bajuszu, karcsú termetű hadnagyban senki sem sejtette volna a királyi herceget. Arany-gyapjas rendjelét is oly szerényen dugdosta kabátja gombjai közé, hogy alig vette észre valaki. Még csak pár hete múlt, hogy huszadik születésenapját ünnepelték az al- csuthi kastélyban, mégpedig szűk családi körben. Akkor lett nagykorúvá s az idei hadgyakorlatok után előléptetését is várta. * Dacára annak, hogy tanárai nagy gondot forditottak arra, hogy László kir. herceg több nyelvet sajátítson el, ő csak a magyar nyelvet beszélte tökéletesen. László kir. hercegnek összes tanulmányai között legnehezebb volt a német nyelv. A der, die, das titkaival sehogy sem tudott megbarátkozni és emiatt gyakran boszus, sőt kedvtelen is volt. Egyszer épp ily rósz kedvében kérdi tőle a tanár, hogy van németül »az embere- ? — Das Mensch — feleli a kir. herceg. — Kérem, válaszolja a tanár, Mensch him- nemü, tehát der Mensch. Van ugyan das Mensch is, de ezt csak a cselédekre mondják. Mire a kis László boszusan megjegyezte : — Azt hiszem, kérem, hogy a cseléd is ember. * László kir. herceget sirassa, siratja is egész Magyarország 1 A közigazgatási bizottság üléséről. S.-A.-Ujhely szept. 5. A közigazgatás aug. havi állapotáról szóló alis- páni jelentés felolvasása alkalmából főispán Öméltó­sága tüzetesen megösmertette a közig, bizottsággal azokat a súlyosabb beszámítás alá eső visszaélé­seket, miket a homonnai és a szinnai szolgabirói hivatalban alkalmazott Frischmann Jakab és Win­kler Emil írnokok, mindkettőjük összeköttetésben állva a belügyminisztériomnak egyik segéd­hivatalnokával az Amerikába szóló útlevelek be­szerzése körül müveitek. A megnevezett járási írnokok felfüggesztettek s ellenük fegyelmi eljárás van folyamatban. — A törvényhatósági útadók befizetésében némi javulás mutatkozik. Az elmúlt hónapban legtöbbet (1519 ft 98 krt) fizetett be a szerencsi járás, legkevesebbet (53 ft 50 krt) a varannai járás. A sztropkai járásból egy fillér sem folyt be. Az 1891—94. törv. hat. utadóhátralékok le­számoltattak már a szerencsi, a tokaji, a bodrogközi és az újhelyi járásokban, a gálszécsi járásban pedig most történik a leszámolás, melynek az a célja, hogy a hátrálékként vezetett pénzbeli útadó elő­írásokból mindazok altételek, melyek bevehetet- lenek, letörültessenek. — Amerikába kivándoroltak az ez évi augusztus hó folyamán : 66-an, vissza­érkeztek: 55 en. — Zsidó zugiskolákat újabban nem találtak. Az időközben leérkezett ministeri intézvények előterjesztése után, mely intézvények közül a TÁTICA, Altatás. Ha dörg az ég, villám cikkázik És zúg a fergeteg: A föld színén minden halandó Megdöbben és remeg. Megdöbben szivem is, ha olykor A múltra gondolok ; S mint fönn az ég, ha vész zavarja : Akként zúg, háborog. Mert volt nekem, mióta élek Ezernyi sok bajom. . . . »Máskép lesz tán majd !« szivem egyre Csak ezzel altatom. Kovács Zsigmond. Amit az öreg Giovanni beszélt. — A .Zemplén« eredeti tárcája. — Irta: Klir István, tengerész. — Hála Istennek csakhogy itt vagyunk, — szólalt meg az öreg, mikor egy órai hegymászás után fölértünk a házikóba, hol a mi fogalmaink szerint szabad délutánjainkat szoktuk a legjobb hangulatban eltölteni, — aztán blúzából egyen­közérdekkel bírók a »Zemplén« Hivatalos Rész ében közöltetni fognak, — a folyó ügyek során legsű­rűbben kerültek tárgyalás alá azok a tiszii ügyészi vélemények, melyek mezei rendőri kihágási ügyekben hozott első fokú határozatok felülbírá­lására vonatkoztak. Ezek során tapasztaltatván az is, hogy egyes járások főszolgabirái, mezőrendőri kihágási ügyekben, nem egyszer első fokú bírás kodást gyakoroltak akkor, amidőn csak másod- fokulag kellett volna beavatkozniuk: jövendőre nézve s a tekintetben, hogy az illetékesség meg­határozását célzó törvényes rendelkezéseket a panasz fölvétele alkalmával szem előtt tartsák és a községeknek, mint mezőrendőri ügyekben első fokú bíróságoknak illetékességét respektálják, — kellő utasítással és a szükséges útbaigazítással láttattak el. MicskeyF erenc, felfüggesztetett közs. jegyzőnek állásától fegyelmi utón történt elmozdittatása tu­domásul vétetvén, utasították a szerencsi járás főszolgabiráját, hogy már most a csanálosi kör­jegyzői állomásnak választás utján leendő betölté­séről késedelem nélkül gondoskodjék. Egy felmerült konkrét eset alkalmából: uta­sították a járások főszolgabiráit, hogy mindany- nyiszor, valahányszor a híveknél teljcsittetlenül kint maradt u. n. papi szolgálmányok behajtásá­hoz a közigazgatási hatóság közbenjárása kéretik, a kellő közigazgatási asszisztenciát, az ügy érde­mébe leendő beavatkozás nélkül és az egyházak részé­ről felmutatott hiteles kimutatások alapján, szolgál­tassák ki. Az állami anyakönyvvezetők személyi ügyeire vonatkozó terjedelmes előterjesztésből kiemel­jük, hogy az anyakönyvvezetői állások közül 16 hely még betöltetlen lévén, ezekből 15 helyre, a »Zem­plén« múlt számának Hivatalos Részében közölt pályázati hirdetményre beérkezett folyamodások alapján, már kineveztetett: Szépkuthy Ede Karád, — Dvorszky János Hardicsa, — Dulemba Miksa Parnó, — Bennyóvszky Ernő Techna, — Janiga Vince őrmező, — Oldal Imre Abara, — Sztruhala János Pazdics, — Rovok Gyula Szacsur, — Mari- kóvszky Béla Agyagos, — Takács János Koskócz, — Durcsinszky Béla Lyubise, — Császár József N.-Polena, — Krajnyák Elemér Topolya, — Tóth Ferenc Klenova, — és Droppa Miklós Minyócz székhelylyel. Egy helynek, a Habura székhelylyel rendszetesitett anyakönyvvezetői állomásnak be­töltése még függőben maradt, de a kinevezés erre az állomásra nézve is pár nap múlva befe­jezett ténynyé válik, akkor aztán mind a 120 anyakönyvvezetői állás be lesz töltve. Az imént felsorolt anyakönyvvezetők kinevezéseikről avval értesítettek, hogy állásaikat f. évi szept. 10-étől foglalják el. A tiszti főorvos jelentéséből megértettük, hogy a heveny-ragályos betegek száma (összesen 94) jóval kevesebb lett augusztusban, mint volt a megelőző hónapban. Diftériában megbetegedett 61 egyén. Hardicsán a pokolvar lépett föl nagy mértékben. A kir. ügyész jelentése szerint az újhelyi kir. törvényszéki fogházban az augusztusi rablétszám: 160 volt, ebben elitéit 135. Augusztusban egy haláleset fordult elő. — Főispánunk Öméltósága a szóban levő börtön vizsgálatáról szólván, kiemelte, hogy ott az éppen most teljesített hivatalos szemle alkalmával is meglepő rendet és tisztaságot talált, amik a kir. ügyészt dicsérik. Az árvaszéki elnök jelentéséhez mellékelt és felolvasott tevékenységi kimutatás szerint az ez évi augusztus hó folyamán elintéztek az előadók ösz- szesen : 1785 ügydarabot, — ebből elintézett Karsa ként szedve ki a különböző irószerszámokat, asz­talterítő terjedelmével vetélkedő zsebkendőjével, melynek piros alapján messziről meglátszott a földtekének képe, letörülgetve a verejtéket, a melyet az ut faradalmai vertek ki ráncos arcán, fáradtan ült le az asztal mellé állított székek egyikére és bizalmatlanságot szavazva a turisták­nak, legnagyobb élvezettel hörpintette fel a nyers sirály-tojást, melyet útközben talált a sziklás par­tokon. A ház lakói, mint rendesen, most is várták megérkezésünket. Az asztal felét fehér vászon- teritő borította, amelyen keleti rendetlenségben sorakoztak egymás mellé a fáról éppen most sza­kított nyers fügével, kellemes illatú málnával és más gyümölcsökkel rakott tányérkák, a fekete kávéhoz szükséges evőkészletek, a tiszta izű vö­rös borral töltött üvegek, melyeken keresztbe téve feküdt két hosszú szárú török csibuk, éppen csak arra várva, hogy a melléjük helyezett és aranyszínű dohánynyal tele töltött dobozból rá­tömjön az ember. Az asztal teritetlen felén összevissza, ahogy éppen az öreg lerakta, hevertek a göngyökbe te­kergetett iv papírok, tollszárak, más-más fajú pen­nák. préselt dohány rudacskák és a kurta szárú fapipa, amely csak azért nincs most az öreg fo­gai között, mert még folyton szidja Jupitert, a miért ilyen göröngyösre teremtette ezt a poros földtekét és mint mindig, ha már megérkeztünk, most is szörnyen esküszik, hogy halpikhely nőjjön az orrán, ha ő még egyszer ide fölmászik. Ferenc 274, Spillenberg Barna 294, Pékáry Gyula 309, Farkas Dezső 293, Pólányi Gyula 369 és Klimó Menyhért 219 ügydarabot. A hátrálék összesen : 164 ügydarab. Kiosztatlan maradt,- mert felszerelés alatt volt, összesen : 74 ügydarab. A kir. főmérnök jelentéséből ide írjuk, hogy az állami közutak jó karban vannak. Ujhely hatá­rában a gyártelep mellett lévő hid megbővitéséhez és az u. n. Akasztófa-hidja újjáépítéséhez hozzá fogtak, a Ronyva köhidján pedig két oldalt a gyalogjárók számára beton-burkolatot építettek.— A kereskedelemügyi kir. minister, válaszolva a közig, bizottságnak fölterjesztésére, leiratában ér­tesítette a bizottságot, hogy a gőzerőre berende­zett tarczali állami kőzúzó telepből, mely üzemét ez év okt. x-én kezdi meg, első sorban annak a kőmennyiségnek egy részét kell előállittatnia, mely kőmennyiség a Nagy-Alföld transversalis közutjának kiépítésére lesz fordítandó, — igy tehát ez idő szerint nem teljesítheti azt a kérelmet, hogy az ott termelendő kavicsanyagból a vár­megyei közutak föntartásához szükséges kavics­mennyiséget onnan kiszolgáltassa, — azonban ki­látásba helyezte a minister, hogy amint a lehe­tőség engedi, legkésőbb pedig az 1897. évtől kezdve, gondja lesz a vármegye részéről támasz­tott igények kielégítésére. — Az állami közutakra már kiszállított s ez év folyamán még kiszállítandó kavics-garmadák átvételéhez bizalmi férfiakul kije­löltettek : Rimaszombathy Pál, Izsépy Géza, Horváth Hugó és Thuránszky Tihamér vidéken lakó bizott­sági tagok, — ezek meg nem jelenhetése esetén pe­dig a középpontból Dongó Gy. Géza főszámvevő és Thuránszky László II. aljegyző. A kir. pénzügyigazgató aug. havi jelentése szerint egyenes adókban befolyt: 125,243 ft 5272 kr. (most több mint 1894. aug.-ban 2164 ft 62 */a krral) hátrálékban maradt: 934,100 ft 34Va kr, — hadmentességi dijra befolyt: 1009 ft 76 kr. (most kevesebb 407 ft 13 krral) hátrálékban ma­radt aug. 31-én: 61,877 ft 24 kr. A kir. pénzügy­igazgató személyesen megvizsgálta a tokaji kir. sóhivatalt és a kir.-helmeczi kir adóhivatalokat, s azokat jó rendben találta. Végezetül fölemlitjük, hogy Holjej János had­kötelezettnek kivételes nösülés megengedéséért be­nyújtott folyamodása ajánlólag felterjesztetett a honvédelemügyi kir. ministerhez. Ezek során a d. e. 9-kor kezdődött ülés d. u. ’/,1-kor véget ért. D. u. 3-kor, az alispán elnöklete mellett, az útadó felszólalási küldöttség tartott ülést, mely alkalommal a íőszámvevő, mint előadó referálta a szerencsi járásban lévő községekkel felvett út­adó leszámolási jegyzőkönyveket. Vármegyei ügyek. Kik viselik a nemzetiszinü vállszalagot P Ed­dig az volt a megállapodás, hogy csak a polgári anyakönyvvezetők tartoznak a nemzetiszinü váll­szalagot az esketés szertartása alkalmával viselni. E megállapodásban most változás állott be, a mennyiben Peresei Dezső belügyminister leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a nemzeti­szinü vállszalagot nemcsak az anyakönyvvezetők, hanem a vármegye alispánja s főszolgabirái, to­vábbá a rendezett tanácsú városok polgármeste­rei is készenlétben tartoznak tartani. A legtöbb adót fizetők 1896. évre érvényes névjegyzéke a t. vármegye közig, irattárában köz­Egy kis ideig még dünnyögött az öreg, de később, mikor a kicsiny szobának hűvös levegője és a forrásvízbe hűtött bornak kellemes íze el­felejtette vele a gyaloglás fáradalmait, ismét visszanyerte jó kedvét és félhangosan dúdolva a tőlem sok fáradtsággal megtanult: »Addig iszunk mi kettecskén* nótának dallamát, tüzet élesztett a gyors forralóba helyezett kávésbögre alá és elébem tolva jegyzőkönyvemet jó kedvvel düny- nyögte: »Alléra signor io sono Klar«, értve ez alatt, hogy ő készen van éleményei elbeszélésé­nek a folytatására, én meg Írjam. A gyöngéd célzás után egy csészével öntve ki a már párolgó mokkából, kanalat vett elő s mig szemében a gyönyör kifejezésével nézte a pici légbuborékokat, melyeket az olvadó cukor hajtott a kávé fölszinére, vontatva kezdett a tör­ténet folytatásának elbeszéléséhez.-- Szorgalmasnak kell lennie uram, hogy ma befejezhessük a már megkezdett elbeszélést, mivel nem szívesen beszélek egyetlen barátom haláláról; nemcsak azért, mert háborgatjuk őt örök nyugalmában, mig szivemben már-már el­felejtett rósz emlékeket elevenítek fel, hanem azért is, mert nem szeretek a halállal, azzal a mindent megemésztő és elpusztító gondolattal fog­lalkozni. Nem szükséges, hogy szavaimnak bővebb magyarázatot adjak, hiszen hat hónap óta, mely idő alatt behajókáztuk a közép tengereket, meg­ismerhette természetemet és tudhatja jól, hogy nem ijedek meg a háláitól, ha az bármikor és bármely alakban is akad utamba; de magával a FüjVtatas az I-8Ö meliaklaten

Next

/
Oldalképek
Tartalom