Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-01 / 35. szám

a magyar nyelvet a Ül. oszt., a latin nyelvet a III. és VIII. oszt., a történelmet a IV. osztályban. — Hidegh Mihály: a mennyiségtan a VI, VII. és VIII. természetrajzot a IV.; természettant a VII. és VIII. osztályban. — Glass Ferenc a latin nyelvet és görögpótlót a VI., a német nyelvet a III. V. VI. és Vili. osztályban. — Vékony József: a hittant a IV. V. VI. oszt., fizikai földrajzot a III., a mennyiségtant a III. IV. és V. osztályban. — Haáz János: a görög nyelvet az V, VI, VII és VIII. osztályban. — Rddy József: hittant a VII, és VIII., földrajzt az I., pol. földrajzot a VII., történelmet az V és VI., gör.-pótlót az V. osztályban. — Perényi József: magyart a IV. V. VI. VII. ; németet a IV. és VII. osztályban. — Pri- váry Géza: latint a IV, V. és VII. oszt. görögpótlót a VII. osztályban. — Spotkovszky Károly : (világi) rajzot az I—VIII., szépírást az I—II. osztályban. — Vandruska Antal: (világi:) tornát az I—VIII. osztályban. — Siker koronázza működésűket egyenként és összeségben I

t

Evek óta helybeli nyilvános iskolánál működő tanítónő, ki eddig is a legelőkelőbb házaknál tanított, magyar-, német- és fráncia leckeórák adására ajánlkozik. Cim e lap kiadóhivatalában.

CSAftJOK,

Új Jeruzsálem.

Csöndesülj le zajgó lelkem,

Csöndesülj, ne háborogj!

Nézd, a csillag fenn az égen Óh mi tiszta, tünde fényben Ragyog, mígnem ellobog.

— Leszünk még mi boldogok 1

Van a földnek is gyümölcse,

Mely gyönyört ad, érezem,

Mert mikor a búza-kévén

— Kalászokból összetévén — Pihentetem két kezem :

Jutalmamat élvezem.

Van a földnek is virága,

Bor, barátság, szerelem.

Azokhoz feledni gondom S búbánatom odahordom ;

Emebbe meg fellelem:

Mi égból jött el velem.

Van itt is, mi a viharban Elmerülni nem ereszt,

Az az édes fájó kincsünk,

Amelyen a Megváltónk csüng,

(Néha most is vért ereszt)

Az a sötét »nagy* kereszt.

S bárha némely néma éjjel Ellenségünk elközelg S mit az ember annyi éven,

Annyi vágygyal, oly serényen Szépen, lassan felnövel, önzésének odavet:

Mégis, mégis úgy remélem,

Leszünk még mi boldogok ;

Az a csillag fönn az égen,

Felhötelen csöndes éjen Nem hiába ég, lobog,

Ha a szivünk is dobog.

Bárha olykor csalfa rútúl Elhagy a volt hű barát,

S kit magamnál jobb’ szerettem, Lángolóbban, mint a lelkem,

Az sem állja meg szavát S más virágra röppen át:

Mégis, mégis úgy remélem Leszünk még mi boldogok;

Az a csillag fönn az égen Felhötelen, csöndes éjen Nem hiába ég, lobog,

Ha a szívünk is dobog.

Bárha azt a »nagy* keresztet Harcba viszik is manap És akiknek szóval, tettel Szeretni kén, — gyűlölettel Békét azok bontanak,

Jézusi jelszók alatt:

Mégis, mégis úgy remélem Leszünk még mi boldogok.

Az a csillag fenn az égen Felhötelen csöndes éjen Nem hiába ég, lobog,

Ha a szivünk is dobog.

És az enyém lüktet, lángol Új földet hisz s új eget,

Melyet egész át fog lengni,

Bár még alig kezd derengni A jézusi szeretet.

Janka Károly.

Közgazdaság.

A világ 1895. évi búza- és rozstermése.

A földmivelésügyi m. kir. miniszter, úgy, mint az már 7 év óta történik, a folyó évben is felszólította a cs. és kir. konzulokat, hogy az egyes országoknak búza- és rozsterméséről és szükségletéről tegyenek jelentést; hazánkban pedig a gazdasági tudósítók jelentése alapján állította össze a búza- és rozs termésének eredményét. A folyó évben a cs. és kir. konzulok arra is felhivattak, hogy az 1895|6-ra alakuló gabonaüzlet-forgalomra nézve is tegyenek jelentést s főleg nézeteiket nyilvánítsák az iránt, hogy a gabonaárakban javuló irányban remélhetőváltozás ?

A konzulok jelentéseiből és statisztikai táb lázataiból a minister összesítést készíttetett, mely nagybecsű munkálat e napokban tétetett közzé s mi a következőkben ismertetjük meg azt t. olvasóinkkal.

Mindenek előtt megkülönböztetjük azokat az államokat, melyek bevitelre (import) is szorulnak, azoktól az államoktól, melyek kivitelre (export) is termelnek. Az első csoportba tartoznak: Nagy- Británnia, Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország, Németalföld, Svájcz, Belgium, Portugália és Görögország. Buza-felesleg felett rendelkeznek és igy búzát rendszerint kivisznek a következő államok : Oroszország, Magyarország, Románia, Bulgária, és Kelet-Ruméba, európai Törökország, Szerbia, Kelet-India, az amerikai Egyesült-Államok, Kanada - Dél- Amerika, az afrikai államok és az ausztráliai gyarmat-államok.

Buzahiány mutatkozik :

Nagy-Britániában . . .

50-30

millió

méterm.

Francziaországban . . .

u.55

>

1

Németországban ....

iroo

>

>

Ausztriában .....

9-20

1

Olaszországban ....

770

»

)

Németalföldön ....

6-93

1

Svájczban

........................

375

>

Belgiumban....................

5’Oo

>

>

Dániában

........................

o-6o

»

»

Svédország és Norvégiában

1-72

»

>

Spanyolországban . . .

4'25

I

>

Portugáliában....................

i-55

>

Görögországban ....

1-30

>

>

összesen . .

ii4'55

»

>

Buzafeleslegük van s meltek :

igy kivitelre

is térOroszországnak ....

30 00

millió

méterm.

Magyarországnak . . .

100

>

>

Romániának

...................

Bulgáriának és Kelet-Rumé100

»

>

fiának ...................

40

>

Szerbiának

........................

0-7

>

I

Törökországnak (európai) .

2-3

»

>

Kis-Ázsiánok....................

3-42

»

»

Kelet-Indiának .... Az ész.-am. Egyesült Álla3'42

>

>

moknak.........................

23-0

»

Kanadának .....

46

1

Továbbá Dél-Amerikában:

a) Argentínának .... *)

b) Chilének

....................*)

Ausztráliának ..... *)

Afrikában:

a) Egyiptomnak .... 070 » »

b) Tunisnak

.............0 38 » »

c) Algírban . . . , . **)0'30 , »

d) Fokföldnek ... . . **)o'38 » »

összesen '. . 93-20 » ,

Mindazokat a tényezőket egybevetve, melyek a búza- és gabonapiac áralakulásaira hatást gyakorolnak, a nemzetgazdák véleménye az, hogy a forgalom mindenesetre élénkebb lesz. mint volt a múlt évben, mivel az 1895-iki készletek az 1894-iki készletekhez képest határozottan csekélyebbek, bár tagadhatatlan, hogy az amerikai, oroszországi és franciaországi búzakészletek még mindig számottevők, viszont azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy Romániában, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában, Ausztriában, Németországban, Angliában, Németalföldön, Olaszország- és Spanyol- országban, stb. alig volt már az idén készletben annyi búza az aratás kezdetén, mint a mennyit egyedül Amerika kimutatott a múlt év folyamán aratás előtt. De ha a készletek normálisak lennének is, a termésnél mutatkozó Jelentékeny kevesblet mindenképen előidézője lese az élénkebb forgalomnak, s ezzel kapcsolatban reméljük, hogy az áralakulás a gazdákra kedvezőbb leend.

Az importáló államokban a búzatermés 264.16 millió hektoliter: az exportáló államokban pedig 582.20 millió hl.; a világ valószínű búzatermés-eredménye tehát 846 millió hektoliter. A múlt évben termett 928 millió hektoliter és igy 1895-ben a termés 82 millió hektoliterrel kevesebb.

A világ folyó évi búzatermése tehát körülbelül 19% al kisebb, mint volt a múlt évi és a fedezetlenül álló buzahiány 28 millió hektoliter, vagyis 21 millió métermázsa.

*) A feleslegnek 80 — 90%-át már kivltték.

•*) Nagyobb része a feleslegnek már exportba jutott, úgy hogy a 93 millió 200 ezer méterraázsából még 21 millió 350 ezer métermázsa áll rendelkezésre a világ piacon.

Figyelembe véve már most azt, hogy az importálló államokban a rozstermés 184 miilió hl. (tavaly 203 miliió hl. termett) s a hiány 27—30 millió hektoliter s az exportáló államokban pedig a rozstermés 336 millió hektoliter (tavaly 371 millió hektoliter volt) s a felesleg legfeljebb c«ak 18—20 millió hektoliter, a rozsnál is fedezetlenül áll mintegy 10—12 millió hektoliter. Összességében tehát a búza és rozstermés körül belől 140—145 millió hektoliterrel gyengébben sikerült, mint a múlt évi termés s a búza és rozshiány együtt legalább is 40 millió hektoliter. Az 1894—95. évben 130—140 millió hektoliter búza- és rozs felesleg mutatkozott 1)

Ilyen gyenge búza- és fozstermés mint most van, már régen nem volt a világon.

Tenyészbika kiállítás és vásár Kassán. Az Abauj-Toma-vármegyei gazdasági egyesület, tekintettel az újabban mutatkozó nagy bika-szükségletre, f. évi szeptember hó ír-én Kassán a vásártéren, dijjazásal egybekötött tenyészbika-vásárt fog rendezni, melyen csak Abauj Tornavármegye területén nevelt bikák állíthatók ki. A bejelentések ezen kállitásra már megkezdődtek, de f. évi szept. elsejéig bejelentéseket a gazdasági egyesület még elfogad. Körülbelül 70—80 darab bika lesz kiállítva, a felvidék legjobb tenyészeteiből. Nagyobb számú bikával fognak megjelenni a kiállításon a Forgách gróf Pető-Szinye- és Szaláncz-uradalmai, a Zichy gróf Enyiczke és Gombos Béla uradalmak, a Hadik gróf Nádaska-uradalom, a kassai m. kir. gazdasági tanintézet gazdasága stb. Ki fognak állíttatni telivér szimenthaliak, pinzgauiak, kuhlandiak, borzderes algaúi és inthaliak, különösen nagy számban szimenthaliak és pinzgauiak. A felvidéki gazdaközönség részére e kiállítás mindenesetre kedvező alkalom lesz bika-szükségletének fedezésére.

Vármegyei Hivatalos Rész.

15563. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

A nagymélt. m. kir. Belügyministernek 61489195. számú intézvényével a nagym, m. kir. Pénzügyminister 41450I95 sz. alatt kelt és 14124 sz. alatt kiadott körrendeletére, tájékoztatja a közönséget azon eljárásról, mely után a községek az adó alól való kivételekkel űzött visszaélések következtében nagyobb czukor fogyasztási és sörital adóval, mint amennyi a község tényleges fogyasztásának megfelel, ne terheltessenek.

Hogy az idézett intézvényekben a községek illetve az adózó közönség jogai és magán érdekei megóvására irányuló czél elérhető legyen, szüsé- gesnek tartom, hogy a községek elöljáróságai a felügyeletet gyakorló járási hatóságok által a követendő eljárásról kitanittassanak s kellő utasításokkal ellátassanak és a tapasztalat szerinti sok esetben elhanyagolt ezen érdekük megóvására szolgáló működésűk ellenőriztéssék.

Az intézvény közlése mellett, tehát felhívom tekintetes Főszolgabíró urat, hogy hivatalbeli és hazafias kötelességének tartsa, a körrendelet valamint jelen intézkedésemben jelzett módon járása területén a pénzügyi és belügyi magas kormányok rendelkezéseit érvényesíteni, a községek jogait és anyagi érdekeit megóvni.

S.-A.-Ujhely, 1895. augusztus 11,

Matolal Etele, alispán.

Másolat.

M. kir. Belügyminister 6I489/IV.—a. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A m. kir. pénzügyminister ur f. évi junius hó 28-ikán 41450 számú átiratában tudomásomra hozta, hogy a czukor fogyasztási és söritaladó alól nyílt községekben való kivitelnek igénybe vehetése tárgyában, hason szám alatt a m. kir. pénzügyigazgatóságokhoz körrendeletét intézett és azt a községi elöljáróságok megfelelő utasítása végett az összes törvényhatóságokkal is közölte. Tekintettel arra, hogy ezen körrendeletnek az is a czélja, hogy a községek az adó alól való kivételekkel űzött visszaélések következtében nagyobb czukor fogyasztási és sörital adóval, mint amennyi a község tényleges fogyasztásának megfelel, ne terheltessenek, ezen körrendelet pontos végrehajtását és a községek megfelelő utasítását a törvényhatóságnak különös figyelmébe ajánlom. A körrendeletben említett bárczákkal űzött visszaélés ugyanis még egy részről a kiszállítás helyén levő adószedésre jogosult községek, mint azon községet is, melybe az állítólagos bevitel történt minden métermázsa kiszállitottnak állított czukornál 6 frtig, minden hektoliter sörnél 5 frtig rövidíti meg, a mennyiben az ily tényleg meg nem történt beviteleket a pénzügyi közegek a puhatolásnál esetleg az illető község terhére veszik s ez alapon számítják ki az ital és sörfogyasztási adó évi összegét melyet az egyezkedési tárgyalásoknál a községtől követelnek. Ha azonban a községek a szóban forgó bárczák mellett beszállított czikkekről pontos nyilvántartásokat vezetnek, az azokból szerezhető adatok a községeknek egyúttal módot fognak nyújtani arra, hogy a fogyasztási és italadók biz-