Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-04 / 31. szám

erővel — az iskola és a család. A kettő műkö­dése egymást kiegészíti. Az iskola iparkodik megtenni a magáét. A lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy a gyer­mekek megtalálják a testi fejlődésükhöz szükséges tiszta levegőt, a jó világítást, a szabályozott hő­mérsékletet ; gondja van rá, hogy a szellemi mun­kát s az ülést a testmozgás, a játék váltsa fel; a tornázással, az iskolai kirándulásokkal, a korcso­lyázással iparkodik alkalmat adni az erőteljesebb izommunkára. Az egészségtani oktatással iparkodik a gyermekben öntudatossá tenni azt, amit addig csak megszokásból tett ; sőt iparkodik, a tanulók egyénenkénti testi dispozicióját is tekintetbe véve, a mutatkozó bajokat megelőzni s ha már fejlődés­nek indultak volna, visszafejleszteni. Mindez azonban nem elég. A testi nevelés munkájának legnagyobb része ezután is csak a családra marad. A gyermek otthon hál, otthon étkezik, otthon végzi feladatait, otthon játszik, élet­rendjét, élvezeteit a család viszonyai szabják meg. Mindezek a dolgok a leánygyermeke fejlődését fi­gyelemmel kisérő édes anya leggondosabb körül­tekintését, legéberebb őrködését igénylik. A háló­szoba, maga az ágy, a gyermek ruházata, az ét­kezés ideje, a táplálékok minősége, a lakószoba le­vegője, a dolgozószoba világítása, a korai vagy kései lefekvés, a szórakozás nemei — mindez döntő hatással lehet a leánygyermek fejlődésére kivált a serdülő korban. Hiszen azoknak a beteg­ségeknek a csírái, melyek később annyi fiatal életet visznek kora sírba, többnyire ebben a kor­ban fejlődnek ki. És okos, céltudatos eljárással elejét lehetne venni jóformán valamennyinek. Ha ez nincs igy ; ha a gyermekeikért min­dent áldozni kész szülök mégis gyöngékké, idege­sekké, hivatásuk betöltésére alkalmatlanokká ne­velik leányaikat: ezért az egyest vád nem érheti. A hiba ott van, hogy az élettani és az egész­ségtani ismeretek még nem hatoltak be a köz­tudatba ; a szülő, amikor leányát az erős mun­kától megkíméli, a fárasztó testmozgástól vissza­tartja, amidőn nyakra-főre mindenre taníttatja, amidőn divatosan ruházza, amidőn színházba, mu­latságba viszi nem tudja hogy szervezetét gyön­gíti, hogy idegrendszerét kimeríti. Ha tudná, nem tenné. Azonban javulnak a viszonyok e részben is. Sok szülő már kezdi belátni az egészségtani sza­bályok fontosságát, sőt — szakítva az előítélettel — követi is őket. Csakhogy a dolog lassan megy. A nagy tömeg ebben is konzervatív. Ragaszko­dik megszokott nézeteihez és nem egykönnyen válik meg tőlük. Mindazonáltal nem kell csüg­gedni. A jobb felfogás utat fog törni magának. A józanabb eszmék be fognak szivárgni a tár­sadalom minden rétegébe. Az élettani ismeretek, maguknak az iskolás növendékeknek a révén, be fognak szivárogni a családokba. S akkor, de csak is akkor, önmagától fog eloszlani a ma még ural­kodó sokféle előítélet; és akkor lesznek anyák, a kik leányaikat nem fogják megkímélni a testet fejlesztő munkától, nem fogják eltiltani a testedző sporttól, nem fogják időelőtti szórakozással ki­meríteni, nem fogják erejüket meghaladó tanu­lással megerőltetni, fejlődésüket nem fogják cél­szerűtlen, szűk ruházattal meggátolni; akkor nem lesz annyi elárvult fészek ; akkor el fognak tűnni az ideges, gyönge asszonyok és egy testben ben-lélekben erős, munkabíró, a munkát megbev csülő, az életnek örülni tudó, vidám nemzedék fog lépni a mai ideges, fáradt, kimerült nemzedék helyébe, Akik utánunk jönnek, azok boldogabbak lesznek, de csak úgy, ha mi most megteszszük a magunkét. Erre kérem a szülők közreműködését. Hisz az ő gyermekeik boldogságáról van szó. Vármegyei ügyek. A kereskedelemügyi kir. minister a mező­gazdasági munkás-kérdés tanulmányozása alkal­mából felhívta a köztörvényhatóságok figyelmét, hogy jövendőre az állami és a törvényhatósági közutakon vállalati utón végrehajtandó munkála­tokra vonatkozó szerződésekben ez a külön pont: Vállalkozó munkásai keresetét kizárólag készpénzben tartozik kifizetni s egy meghatározott helyre szóló utalványok kiadása (a munkásoknak, keresetük fe­jében), vagy bármely oly tette a vállalkozóknak, mely a munkásokat megrövidítené, eltiltva van. Ezen hatá- rozmány be nem tartása miatt vállalkozó szerződés- szegőnek tekinthető.« A földmivelésügyi kir. minister értesítette a vármegye közönségét, hogy a hadsereg lószükség­letének fedezése céljából a f. évi október hó 16 án (tizenhatodikán) Tőke-Terebesen, — okt. hó 18-án (tizennyolcadikán) pedig Sátoralja-Ujhelyben ka­tonai lóvásár fog tartatni. Az ügyre vonatkozó Hirdetmény minden község házánál ki van függesztve s olvasható. Vármegyénk közigazg. bizottsága holnap délelőtt tartja rendes havi ülését. A t. vármegye közigazgatási és gyámható­sági szükségleteiről, valamint az ezek fedezésére szolgáló jövedelmekről az 1896 év számára egybe- állított költségvetés sommázatát a következőkben ösmertetjük. A). Szükséglet. I. Tisztviselők, segéd és kezelőszemélyzet fizetése és lakáspénze : . . . 101,000 ft — kr. II. Szolgaszemélyzet bére és lakáspénze: .............................8,320 ft — kr. HI. » » ruházata: . . . 2,053 ft 94 kr. IV. Hivatalos helyiségek bére : 1,900 ft — kr. V. Irodai szükségletek: . . . 7,000 ft — kr. VI. Napidijak és útiköltségek : 7,500 ft — kr. VII. Épületek fentartása : . . 1,373 ft — kr. VIII. Egyéb rendszeresített kia­dások: ................................... 250 ft — kr. IX. Rabtartási költségek : . . 100 ft — kr. X. Előre nem látható kiadások: 1250 ft — kr. XI. Villámos világítás bevezetésére: 3000 ft — kr. A) összesen: 133,746 ft 94 kr. B) Fedezet: ugyannyi, vagyis: 133,746 ft 94 kr. melyben az állami javadalmazás, föltéve, hogy megadatik, az 1895 évi állami javadalmazáshoz mérten 10,900 ittál több, -vagyis 124,199 ft 62 krt tenne ki. A gyermekek vallásáról szóló 1894 XXXII. t. c.-ben foglalt felhatalmazas alapján a vallás- és közokt.-ügyi, az igazságügyi és a belügyi kir. ministerek aláírásával kiadott és »a gyermekek vallására vonatkozó megjegyzések és nyilatkozatok alakszerűségeinek s az azok anyakönyvi nyilván­tartásánál követendő eljárásnak s a gyámhatósági beleegyezés mellett való áttérésnek szabályozása tárgyában kiadott körrendelet «-re, melynek köz­lését lapunk jövő számának .Hivatalos Rész«­vérmesebb sportsmann igényeit is kielégíthetik. A tengerparton lakók viselete megállapítha­tatlan tarkabarkaság, azaz hogy, jobban mondva, olyan mint az összes tengermelléki embereké : minden rendszert, divatot és nemzetiségi jelleget nélkülöző. Békességgel tér meg rajtuk a kemény kalap, szalonkabát és kék török bugyogó, tenge­rész-sapka, gyapjuing és vászonnadrág, fez, mon­tenegrói pruszlik és német pantalló. Egyszóval mindenki úgy öltözködik, amint ruhatára meg­engedi. Egész másképen áll a dolog a hegyi lakók­nál, kik azonban félig tengerészek is és ezenkívül fóldmiveléssel, állattenyésztéssel, halászattal és csempészettel is foglalkoznak. Azoknál már kizá­rólagosan vagy a montenegrói, vagy a görög nép­viselet divik. Öltözékük nyíltan látni engedi a bőr­vagy posztótüszüből kikandikáló pisztolyok, tőrök vagy handzsárok ezüsttel, gyöngyházai kivert mar­kolatjait ; mig a vállukon keresztbe vetett s még a Napóleon idejéből származó hosszucsövü kovás- puskának fehér csontagya büszkén mutatja, hogy még most is micsoda jó védelmi eszköz ez nekik, de nem azért, hogy jöjjenek avval, hanem hogy két kézre fogva, boldogabb végét, mint botot haszí nálják a támadó ellen. A lakosoknak ez a része a hegyek lábainál, vagy azok déli oldalán elszórva épült házakban lakik, melyek körül déli gyümölcs­fákkal, vagy szőlővel beültetett kertecskék terül­nek eí. Házaik tisztán kőből épültek és cseréppel vannak fedve. Terjedelmük, tekintettel arra, hogy rendes körülmények között egy, vagy két család lakik azokban, egy, vagy két szobásak, de leg­alább is két emelet-formával bírnak. A földszint éléskamarának vaji berendezve, hol a szép rend­ben egymás mellé aggatott fügekoszoruk, zsákok­ban egymás mellett álló zöldségfélék, egymásra nyergeit, borral telt hordók arra engednek követ­keztetni, hogy a gazda a földműveléssel is fog­lalkozik. Az első emeleten van a szoba, hol a család tartózkodik és hová egy kívülről felvezető kőlépcsőn és benyilóajtón, vagy pedig a földszin­tes helyiségből egy (csapóajtón át lehet feljutni. A lakószoba tisztaság és rendesség tekintetében kifogástalan. A fehérre, vagy világos kékre me­szelt falakat régi szent festmények és dombor- müvek ékesítik, mig a főhelyen a Nikita mon­tenegrói fejedelem arcképe büszkélkedik. A több rekeszes, fényezett és rézverettel diszitett almá- riom és az annak tetején kirakott tarka fekete­kávé-készlet, aranyozott üvegkancsó és nikelezett waterburri ébresztőóra arra mutatnak, hogy a ház lakói néha városban is meg szoktak fordulni. A szoba keleti és nyugati fala mellé van állítva a két-két emberre patyolat fehér ágyneművel föl­szerelt és folyton megvetve álló tölgyfaágy, mely­nek dagadó párnái, széles derekaljaij isteni érzé­seket keltenek a fáradt ember tagjaiban. A családfők ágya fölött vannak felaggatva a védelmi eszközök, mely között nem egy valódi műremek is akad, Az ágytól egy lépésnyire a szoba közepén áll a viaszkos vászonabroszszal leteritett asztal, melyen heverő török csibuk, ezüst cirádákkal diszitett szipka, dohánytárca és annak ében kezdjük meg, már most felkérjük a t. olva­sóközönség figyelmét. Az állami szőlőojtvány-telepek megtekinté­sére S.-Patakon, melyről a lapunk múlt számában közölt főispáni Meghívó nyújtott részletes tájéko­zást, holnapután (aug. 6-án) történik. A kirándulás iránt igen élénk az érdeklődés. Hírek a nagyvilágból. Vilmos főherceg halálának évfordulója alkal­mából Bécsben a német lovagrend és a kapuci­nusok templomaiban gyászmise volt. A szerencsét­len véget ért főherceg koporsójára számos koszorút tettek. Japánban és Formóza-szigeten óriási mér­tékben pusztít a kolera. A halottak száma eddig meghaladja az 5000-et. Az ős haza felé. Zichy Jenő gróf és vele együtt az ős haza felkutatása céljából utazó expe­díció Moszkvába érkezett. Augusztus hó 2-án to­vább utaztak Pétervárra. Ott aug. 15-éig maradnak s aztán Varsón és Krakkón át Budapestre útaznak. Volhiniában (Orosz Lengyelországban) magán tudósítás szerint a kolera óriási mértékben pusztít. Kuba-szigeten a spanyol csapatok súlyos vereséget szenvedtek a felkelőktől. Hírek az országból. ófelsége a király, Bánffy ministerelnök elő­terjesztésére, 25,000 ftot adományozott a budavári koronázó-templom restaurálásának költségeire. Bánffy Dezső br. ministerelnök, fontos állami ügyek előterjesztése céljából Ischl-be átázott, őfel­sége hosszas kihallgatáson fogadta a ministerelnö • köt. A Magyarország úgy értesül, hogy e kihall­gatás után következni fog ismét az új főrendek ki­nevezése. A mezőgazdasági hitelintézet, mely Lévay Henriknek lapunkban is ösmertetett eszméje szerint avvégből alakul, hogy az adósságokkal túlterhelt magyar nemesi földbirtokokat megmentse a kótya­vetyélő], már közel áll a megvalósuláshoz. Különfélék. (Fényes nász,) Hírlapírói tisztünk ellen mu­lasztást követnénk el, ha arról a fényes lakadalom- ról, mely vármegyénk úri családjait is közelebb­ről érdekliés amelyről, szükséges adatok hiányában, részletesebben csak ezúttal lehet alkalmunk be­számolni, meg nem emlékeznénk. Thuránszky Zoltán dr. ügyvédő és Ambrózy Nandinenak a múlt hónap­ban tartott fényes esküvőjéről van szó. Az előkelő és nagy kiterjedésű családnak számos tagja és rokonsága vett részt a szerető ifjú pár nászünnepén, mely az örömapa: Ambrózy Nándor igen tisztelt barátunk és neje Reviczky Sarolta házánál folyt le. Innen indult ki tizennyolc fogaton az elegáns násznép a r. kát. plebánia-temploraba, hol az esketőszertartást, alkalmi beszéddel, Lengyel Pál parókus tartotta. A fényes násznép a következő urakból és hölgyekből állott. Örömszülék: Ambrózy Nándor és neje sz. Reviczky Sarolta, Thuránszky Ferenc és neje sz. Kossuth Ida, — násznagyok : Reviczky Ambró p. ü. közig, biró, Thuránszky félig nyitott fedele alól kikandikáló aranysárga, hajszálvékony cigaretta-dohány híven rá vall tu­lajdonosuk csempész voltára. A lakószobából egy falépcsőn, egy csapó­ajtón át lehet, mondjuk a második emeletre jutni, amely a konyhát és a padlást foglalja magában. A konyha a lehető legegyszerűbb. Alig pár cen­timéter magas téglából épített polcon van a tüzelő­hely. A füstöt sem cső, sem kémény nem vezeti el a szabadba, hanem egy darabig a konyhában, illetőleg a padláson terjengve feketére füstöli a száradás végett kiterített kecskebőröket és hal hálókat, vörösre csípi a gazdasszony szemét és csak aztán húzódik lassanként ki az ablakon és a ház fedelén lévő hézagokon. Maguk a ház lakói előzékeny és nyájas em­berek, kik a legnagyobb szívességgel fogadják a hozzávetődő idegeneket. Külsejük után ítélve, nem remélt vendégszeretettel vezetik szerény lakásukba, hol asztalhoz ültetve őket, valósággal elhalmozzák déli gyümölcscsel, jóizü kecske-sajttal, tiszta vörös borral, fekete kávéval, finom illatú korfui dohány­nyal, úgy, hogy az aki már egyszer köztük töltött egy délutánt, egész más véleménynyel hagyja el a barátságos szobácskát, mint amilyennel esetleg oda belépett. Nem tudom ugyan, hogy mit gondolnak majd kedves olvasóim mikor ezt a pár sort átfutották, de eltekintve a nagyobb számtól, kik talán saj­nálni fogják az időt, amit e sorok olvasásával maguktól elraboltak*) akadnak majd olyanok is, •) Éppen nem hinnök ! Szerk. Folytatás a mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom