Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-29 / 52. szám
Melléklet a „Zemplén" 52. számához Hírek a nagyvilágból. Őfelsége a király a karácsonyi ünnepeket vejénél. Lipótbajor hercegnél, Münchenben töltötte. Ferenc Ferdinánd várományos trónörökös egészségi állapotáról kedvező hirek érkeztek. A törők császár csapatai Zeitunt, hol a görög lázadók fő hadiereje volt egybegyülve, véres harc után bevették. A spanyolok Kuba szigeten, elkeseredett harc után, fényes diadalt arattak a forradalmi hadseregek fölött. Az olaszok Afrikában döntő csatára indulnak az abessziniaiak ellen. Natália szerb királyné ezután állandóan Belgrádban marad. Olaszországban, míg nálunk enyhe őszi idő volt, a múlt héten valósággal dühöngött a tél. Méternyinél magasabb hóban Milano és Genua között a gyorsvonat elakadt. Hirek az országból. Erzsébet királyasszonyunk születésnapját f. hó 24 én egész csendben ülték meg. A királyné most múlt 58 éves. Hosszú áldásos életéért az egész nemzet imádkozik. Vaszary Kolos, bíboros hercegprímás, főpásztori levelében elrendelte, hogy a papság ma, hálát adva az istennek nemzetünkhöz való irgalmasságáért, a szószékről hirdesse ki a közeledő ezredéves nemzeti ünnepet. Munkácsy Mihály »Ecce homo* nagy szabású festményét tiz előkelő budapesti emberből álló társaság 250,000 frankért megvette. Gül-Baba sirja fölé Budán stilszerü és igen díszes épületet emeltek, arra való tekintettel, hogy az ezredéves országos ünnepre ide zarándokló mohamedánok az ő szentjüknek, Gü\-Babának, sírját kegyeletesebb érzéssel látogathassák. Fővárosi hét. Budapest, 7895. dec. 26. (Harcok a békéért. — Az exmiuisterelnők becsülete. — jl'urris Eburnea.« — A gyanúsított Lottobeintze. — Karácsony és börzekrach.) Az elmúlt napok ismét az asszonyok napjai voltak. A béke-apostola asszonyi gúnyában átjött a mi szép fővárosunkba és hirdette az igét : Pax l Gyüléseztek, határozatokat hoztak, üdvös intézkedések fölött diskurálgattak órák hosszáig és az eddig utópiának tartott »örök béke* eszméjét igyekezétt az a mézes ajkú asszony megszerettetni a ,bella matribus detestata* ellenségeivel. Váljon sikerült e neki: az kérdés. A tény az, hogy az angol és török konfliktus még mindig nem akar békés utón befejezést nyerni, a hatalmak éppen nem eresztik szélnek hadseregeiket és hihetőleg nem is fogják és igy úgy látszik a Suttner bárónőtől magasra tartott béke zászló csak az eszmét képviseli, mely egy könnyen lelkesülő és talán-talan kissé hiú asszony kitűnő fantáziával rendelkező fejecskéjében megszületett. De hát mi könnyen lelkesülünk minden eszméért. Jó talaja a magyar főváros az úgynevezett »uj eszmék«-nek. Könnyen hiszünk el mindent és még a mendemondának is akár konkrét alakban adunk visszhangot. Emiatt ült a vádlottak padján az a két újságíró, akik annak idején Magyarország ministereit támadták oly vádakkal, melyekről igaz, hogy mindenki beszélt, de senki bizonyítani nem tudott. Ez a hét másik szenzációja. A főváros közönsége két pártra oszlott: a hívőkre és kétkedőkre. Az utóbbiak nagy megelégedésére teljes elégtételt szolgáltatott az esküdtszék a megtámadott exministerelnöknek, aki bokros teendői mellett ráért még egy kedves lokálpatriotizmussal teli néprajzi tanulmány és egy novella írására is és igy az elmúlt napok szereplői között igazán első helyet foglalt el. Egy másik esküdtszéki tárgyalásra is van kilátásunk. Egy iró regény alakjában támadást intézett egy volt budapesti művésznő ellen, ki becsületében sértve érezvén magát, megtette ellene a följelentést. A művésznő' R. Schiff Etel, operánk volt énekesnője, a szerző Zigány Árpád fővárosi zsurnalista. Tömérdek sok pikáns kommentárt fűznek iró- és művészkörökben ehhez a kis »cronique scandaleuse«-hez, melyekben operánk volt igazgatója, egy másik budapesti művésznő, visszautasított szerelmes, megsértett női becsület stb. szerepelnek, legjobban — azt hiszem — a könyv kiadóját érinti a dolog, mert a »Turris Eburneá»-t (Elefántcsontból való torony) ez a cime a regényonek, most, mikor az összes példányokat elkoboztak, töménytelen számban keresik. Reklámnak mindenesetre jó egy könyvnek, ha ily körülményeik között születik és ma, hiaba, reklám-világot élünk. Ez volt a kulcsa az osztálysorsjáték iránt való óriási érdeklődésnek is, mely ezen a héten véget ért. A leányzó nem halt meg azonban, csak aluszik, hogy Heintze ur jóvoltából valamikor márciusban ismét életre ébredjen. De a kezdet nem valami kecsegtető. Eleinte csak suttogtak, aztán egyik ember mondta a másiknak, végre közszájra vették: Világos, hogy csaltak. Hja, természetes a főnyeremények boldog nyerői ezt nem igen hangoztatták; de az a sok-sok ezer ember, aki már fantáziájában kastélyt épített és domíniumokat vásárolt a nyert pénzen, keservesen kifakadt. Szóval ez a németektől importált, hamisítatlan magyarnak elkeresztelt uj szerencsejáték nem igen »ütött be.« Talán ez az oka, de még inkább annak a Molochnak garázdálkodása, mely »börzéi nek neveztetik, az okozója annak, hogy a karácsony sem igen »ütött be.« Csodálatos, hogy erre a máskor poétikus, kedves ünnepre, mily óriási befolyással volt a mostani századvégi enerváltság korában az úgynevezett „börzekrach.« A vidéken nem képzelem. Faluhelyen, vagy távol ettől az ideges, materiaüsztikus emberekkel telt műhelytől, hol az anyag dominál, elhiszem, hogy most is, amint más éveken éppen oly áhítattal és ihlettel telt szívvel állták körül a csillogó karácsonyfát, de itt valami nyomasztó bágyadtság képe, valami megmagyarázhatatlan tunya nyugalom, letárgia váltja fel a békés ünnepi hangulat okozta boldog perceket. Közeledünk a huszadik századhoz 1 A lázas haladás szelleme ejt rabigába bennünket és igy távolodunk el mindig jobban és jobban a tradícióképpen fennmaradt kedves szokásoktól ! Boldog uj évet 1 Erényi. Különfélék. T. előfizetőinknek s olvasóinknak boldog uj évet kívánunk ! (Királyi adomány.) őfelsége kabinet, irodája utján, Olexa Józsefné k.-kövesdi lakosnak IO ftnyi kegyesadományt küldött. (Kinevezés.) Petrovics Elek, jogszigorló, de- regnyöi lakos, a m. kir. belügyministériomhoz díjtalan fogalmazó gyakorlóvá neveztetett ki. Kinevezett derék ifjú munkatársunknak szívből gratulálunk ! (Új évi gratulációk megváltása,) Illésházy nép János 2 ftot, Thomán Dávid dr, 1 ft 50 krt, Szent-Györgyi Vilmos, Gaizler József báró, Hönsch Dezső, Nyomárkay Ödön dr., lzsépy István és Éhlert Gyula 1 — 1 ftot adott át, Haraszthy István topolyókai körjegyző pedig 60 krt küldött hozzánk, hogy azt, mint a jóösmerősöknek helyben és vidékre postán küldeni szokás újévi gratulációk megváltására szolgáló összeget, juttassuk el a s.- a.-újhelyi árvasegélyző és jótékonysági egyesület pénztárába. A váltságdíjat 11 ftra kiegészítve átszolgáltattuk Fass József egyesületi pénztárosnak.*) — Úgy a nemesszivü adakozóknak, mint az ő nevükben s megbízásukból minden jóismerőseiknek és barátaiknak boldog uj évet kívánunk 1 (Alispáni vacsora.) Matolai Etele alispán, a mi kedves Etele bátyánk, szives vendégszerető házánál, dúsan fölteritett asztalok körül, vagy 60 —70 főnyi díszes társaság vacsoráit együtt ünnep másodnapján. A vendégek nagyobb része a vármegye tisztikarából volt hivatalos; de szépen voltak képviselve az állami hivatalok, a városi hatóság, a tanintézetek, egyszóval Ujhelynek egész intelligens társadalma az asztáltársaságban. A harmadik fogásnál a legszeretetreméltóbb házigazda emelt elsőnek poharat, éltetvén kedves vendégeit s kívánván nekik és hozzátartozóiknak minden lehető földi jókat a legteljesebb mértékben. A házigazdáért Horváth József tb, vm. főjegyző, a leggondosabb háziasszony önagyságáért Pólányi Gyula, árvasz. ülnök, ismét a házigazdáért s az egyéni kiválóság más-más irányú méltatásaképpen Bajusz József id. és Schön Vilmos dr. főorvos ürítettek zajos éljenek közt áldomás-pohárt. Késő éjfél körül volt asztalbontás. A jelenvoltak mindannyian egy pompás alkalomért hálásan vettek búcsút a kedves háziaktól. (Az érdem jutalma.) Annak idején megírtuk volt, hogy a Szentpéterváron legutóbb rendezett nemzetközi gyümölcsészeti kiállításon, melyen 22,000 kiállító, (ezek között csak Magyarországból 400 szerepelt,) Mathiász János, a jeles ampelóg, aki egymaga 100 fajta csemegeszőlőt állított ki, a jutalomban részesült 88 magyar kiállító közül az első jutalmul kitűzött nagy aranyérmet kapta. Az aranyérem e napokban érkezett meg a bécsi nagykövetség utján tisztelt barátunk Mathiász kezéhez Szőllőskére, ahol a méltán elsőnek nevezett nagy aranyérmet, mely 120 rubel( = 178 forint) értéket képvisel, volt alkalmunk megtekinteni. Az érem, melynek súlya egész emeletnyi, egyik oldalán III. Sándor dombornyomásu mellképét viseli a minden oroszok független cárja *) A tizenegy forint átvételét köszönettel nyugtatom. Vas) Jőzsef e. pénztáros. értelmű körirattal, az érem másik lapján pedig orosz nyelven, cirill-betükkel az van írva, hogy a szakértelem, fáradság és siker jutalma. E hármas érdem fényes jutalmához mi is teljes elösmeréssel gratulálunk. (Képvise'őtestületi tagválasztások.) Ujhely város képviselőtestületénél a kisorolás folytán üresen maradt tagsági helyeket, mint már azt előre jeleztük, a választók meglehetős érdeklődése mellett f. hó 23-án töltötték be, a következő eredménynyel : Megválasztottak az I. kerületben :Halász József, Róth József, Bánóczy Kálmán és Koval- csik János ; — a II. kerületben : légid. Reichard Mór, Szöllősi Artur és Jelenek Ádám, — a III. kerületben : Hornyay Béla dr.. Ligeti Ignác és Embet E. Mihály. (Időjárás) Amit az idő tenni heteken át elmulasztott, a havazást, e napokban nagy serényen helyre pótolta. A földet 2—3 cm.-es hóréteg takarja. A fehér karácsony dacára, melynek eljövetelében már nem igen hittünk, különös szeszélye az időjárásnak, hogy a patakok és folyóvizek be nem fagytak ; sőt a tekintetben, hogy a folyóvizek áradnak, az időjárás tavaszias hangulatú. (Az árvaház karácsonyfája.) Hétfőn délután, a zord téli idő dacára, többen felkeresték a s.-a.-uj- helyi árvaházat, melyet emberszeretö, jóságos szivek tartanak fon, hogy az elhagyott árváknak, akik az árvaháznak otthont helyettesítő falai között menedékhelyet találnak, örömet szerezzenek. Mint az elöbbeni években, most is özv. Hornyay Fe- fencné őnagysága és Hornyay Béla dr., többek hozzájárulása mellett és áldozatkészségéből, az árváknak gazdag karácsonyfát állítottak. Adott jelre d. u, 3 órakor énekelve vonult be az árvagyermekek kis csapata a szélső nagyterembe, ahol előbb együttesen imádkoztak és azután közülök egy a többi nevében is rövid beszéddel köszönte meg a közönségnek irántuk tanúsított nagy kegyességét; Dókus Gyula, egyesületi elnök, pedig a közönség áldozatkészségét hálásan elösmerve, különösen özv. Hornyay né őnagyságának és Hornyay Béla dr.-nak, kik az árvaházat felállíttatása óta odaadó szeretettel és ritka emberbaráti áldozatkészséggel támogatják és minden alkalmat felhasználnak, hogy az elhagyott árvagyermekeket, kiket a sors a szülői szeretet melegétől megfosztott, az emberi társadalom hasznos tagjaivá tegyék, — mondott köszönetét, kívánván, hogy fáradozásaiknak legszebb jutalmát nemes önérzetükben találják föl. — Hornyai Béla dr. az egybegyűlteknek, nemkülönben Molnár István főispán Öméltósága, Vaisz Bé- láné, Szokolay Emilné, Pfeifer Gyuláné, Gaizler József báróné, özv,MalártsikGyörgyné, Csaszlovszky Jánosné őnagy?ágaiknakk, Szent-Györgyi Vilmos, Zinner Henrik, Diószeghy János, Schön Sándor és Landesman Miksa uraknak akik készpénzzel, ruházati cikkekkel, jóféle csemegékkel, könyvekkel s több efélékkel voltak kegyesek áldozni, — mondott köszönetét. Az ünnepség az ajándékok szétosztása, egy pár alkalmi vers elszavalása és egy énekrész meghallgatása után véget ért. Mire a közönség azzal a nemes eltökéléssel, hogy a pártfogásra szorult és minden támogatásra méltó árvaház érdekében apostolkodni fog, oszlott szét. (Pályanyertes szakmunka) A magyar országos erdészeti egyesületnek Budapesten f. évi december hó 12-én Tisza Lajos gr. elnöklete alatt megtartott választmányi ülése, a »Legelő-erdők4 iránt benyújtott több pályázati munkával szemben az erre kitűzött 100 drb. arany pályadíjat Márton Sándor s.-a.-újhelyi kir. központi főerdésznek Ítélte; s egyben a pályanyertes szakmunkának az erdészeti egyesület költségén leendő kiadatását határozta el. Még megjegyezzük, hogy a kiv .ló szak- tisztviselőnek szóban lévő jeles műve tudtunkkal már a 2 ik pályanyertes szakmunkája. Gratulálunk 1 (Halálozás.) Részvéttel közöljük a gyászos hirt, hogy Lehoczky Gyula, Lehoczky Mihály városi ügyész fia, Ungváron, hol a 65. gyalogezredben mint közkatona tényleges szolgálatban állott, nehány napi betegség után, tüdőgyulladásban meghalt. Ott temették el Ungváron katonai pompával a jobb sorsra érdemes fiatal embert, távol a veszteségtől mélyen sújtott szülői háztol és beteg édes atyjától. Béke lengjen porai felett ! (A himló'jávrányról) Örömmel és megnyugtatással közöljük, hogy a himlőjárvány városunkban általában szünőfélben van és újabb esetek elő nem fordulnak. Ezt a változást bizonyára az egészséges téli időjárásnak köszönhetjük. (Eljegyzés.) Sarudy György nagyszalontai gimnáziomi tanár, S. A. Ujhelyben f. hó 25-én eljegyezte özv. Dlugolmszky Miksáné Dobay Jolánt. Az eljegyzés szoros rokoni körben Szenczy Lila urhölgy házánál volt. (Elgázo'ás.) Folyó hó 27-ikén délután Müller Mór, Lefkovics Jakab fuvaros kocsisa, a Széchenyi téren vigyázatlan sebes hajtás közben szánkójával úgy elütötte Nemes Mari kiszolgáló asszonyt, hogy az arcán és lábain kapott sérülések miatt fiákeren kellett hazaszállítani. A gondatlan kocsis ellen a? eljárást megindították,
