Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-29 / 52. szám

Sátoralja-Ujhely, 1895, december 29.

(1346).

Huszonhatodik évfolyam,

ELŐFIZETÉS ÁEA:

Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. Negyedévre 1 ft 50 kr

Bérmentetien levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.

Kéziratok nem adatnak

vissza.

Egyes szám árz. 15 kr.

^ nyilttérben minden gar- mond sor dijja 20 kr.

I

Zemplén.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉN VÁRMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA.

megjelenik: iMnasriDiENr ■v-A.sAEsasr-A.F.

HISDETÉS DIJA

hivatalos hirdetéseknél;

Minden szó után 1 kr.

I Azonfelül bélyeg 80 kr.

Petitnél nagyobb, avagy j diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdatmé- I nyékért térmérték sierins I minden négyszög centim, után 8 kr. számittatik.

Állandó hirdetéseknél | kedvezmény nyujtatik.

Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők.

függetlenségünk és önállóságunk elleni háromszázados titkos, majd nyílt támadások, 1849 és az abszolút uralom. . óh ki felejthetné ezeket s kinek nem szorul el szíve, ha ezekre gondol s kinek nem ül gyász- köny szemébe, ha az oly sokszor »tátongó sii * eszébe jut . . . Hiszen már azt is dalolta a költő:

»Múltadban nincs öröm,

Jövődben nincs remény,

Hanyatló szép hazám !«

De ah, még ez semmi! Hányszor adtuk el magunkat, ruhánkat s még a nyelvünket is. Nem is olyan régen volt még, mikor szégyen volt a magyar szó s a »lingua rustics* gúny tárgya...

És — most itt állunk az uj ezredév kapujában és mindezt a sok bút, bánatot elfeledjük, megbocsátjuk... Hiszen uj korszakot élünk!

Ki meri azt mondani, hogy nem erősödünk és nern gyarapodunk minden téren! Számunk, tekintélyünk s erőnk folyton növekvőben s igyekszünk rája, hogy beteljesedjék a lánglelkü költő jóslata:

,A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi nagy híréhez . . .*

Ne legyünk optimisták. Ismerjük el, hogy még sok nincsen jól, hogy még igen sokat kell küzdenünk, sokat javítanunk. Dehát itt az uj ezredév, legyen azé a dicsőség, hogy megvalósítja Széchenyi mondatát :

»Magyarország nem volt, haenm lesz.«

Magyarország lelkes ifjúságai Ti, akik oly szerencsések vagytok, hogy az uj ezredév hajnalán élitek legszebb korotokat s akik hivatva lesztek az uj ezredév első munkáját végezni s annak első eseményeit irányítani: értsétek meg a múltak tanulságait és használjátok fel azt az ezeréves Magyarország javára.

A hazaszeretet, a nemzeti jogokhoz, a szabadsághoz való törhetetlen ragaszkodás, a nemzeti műveltség: ezek azok, amik egy nemzetet nagygyá tehetnek. A haza és szabadságszeretet volt a két géniusz, mely itt tartott bennünket ezer év óta. Ez legyen vezetőnk az uj ezer éven is s az igazi nemzeti műveltség legyen a harmadik, mely a két előbbit megaranyozza s akkor igaza lesz Kossuthnak, hogy

»Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg !*

Isten hozott uj ezredév!

Reménynyel, bizalommal, emelt fővel és bátor lélekkel, küzdeni vágyó munkakedvvel lépjük át küszöbödet.

Hozd meg e sokat hányatott nemzetnek a megérdemelt jutalmat, a béke áldásait. Hozz neki az uj ezer évben ezer »vig esztendőt* — hiszen

»Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt!«

fiiakéi gerenc dr.

Válasz

Mathiász József észrevételeire.*)

Országosan ösmert oenologusunk, hazánkban a modern szőlőkultura első úttörője**) végre megszólalt.

Szívesen üdvözöljük őt a küzdelem porondján. Az ő neve egy rendszert képvisel, kivált Hegyaljánkon, hol szemeink az ő évtizedes működésére voltak irányozva, hogy az ő nyomdokain lelhettük meg szőlészetünk és borászatunk felvirágzásának kulcsát. Vele való személyes érintkezéseink közben azonban folyton lehangoló

*) Múlt számunkból kiszorult. Szerk.

**) Az János, — talán helyette szólt Jiistf, ki szintén jeles enológ. Szerk.

Az uj ezredév küszöbén.

A négy folyós és három bérces hazában, a Kárpátok és az Adria között, eltelt az első ezer esztendő.

Mondjunk »Isten hozzád«-ot az eltűnt ezredévnek s adjunk hálát érette annak, aki előtt ezer esztendő annyi

.Mint a tegnapnak ő elmúlása És egy éjnek rövid vigyázása. . .«

Mert nagy okunk van hálát rebegni Néki, aki megőrzött bennünket »annyi bal szerencse közt* s aki megadta érnünk azt az időt, hogy az uj ezredév hajnalán büszkén mondhatjuk a költővel:

»Él magyar, áll Buda még, a múlt csak példa legyen most S égve honért, bizton nézzen előre szemünk I«

Isten előtt egy nap . . . előttünk ezer esztendő! Egy nemzet életében pedig korszakalkotó történelmi esemény, amelylyel méltán dicsekedhetik, amelyre büszke lehet és kell is, hogy büszke legyen a nemzet, mely azt megérte.

Mennyi dicsőség, mennyi bánat és gyász, mennyi öröm és mennyi könyhulla- tás volt osztályrészünk ez ezer éven át !

Diadalmas fegyvereinket hányszor rettegte a Kelet és Nyugat, hány boldog korszak mosolygott reánk egy bölcs István, egy vitéz László» egy könyves Kálmán, egy nagy Lajos, egy igazságos Mátyás alatt s aztán 1848-ban s 1867-ben.

De óh, nem bezárult-e ezzel dicsőségünk és boldogságunk sorozata?

Mennyivel több a sok szívet tépő emlék, a melyeket elfeledni nagyon nehéz ! Pártoskodás, testvérharc, fajgyülölség, hány keserű kort szültek s mennyi drága vérbe kerültek az ezer év alatt. Tatárjárás, törökuralom, Mohács, vallási háborúk, a nemzeti

TÁftCA,

Ezer év története ezer szóban.*)

Irta : KUMLIIC EMIL.

A magyarok eredetéről szóló adatok a monda homályában vesznek el. Kiktől, honnan származnak, biztosan nem tudjuk. A IX. század végén a harcedzett magyar lovas nép Árpád alatt kelet felől bejön Pannónia földjére, azt a benlakó szláv, germán s egyéb népektől rövid idő alatt elfoglalja és itt megtelepedik. Árpád a szerzett ország ügyeit a pusztaszeri gyűlésen kezdi rendezni. Utana, a honkereső utjokban kötött vérszerzödéshez híven, a magyarok Árpád nemzetségéből választják vezéreiket. Zsolt és Taksony alatt a szomszéd országok ellen gyakori harci kirándulásokat intéznek. Több- rendbeli erős vereséget szenvedvén, végre az országnak békés utón való végleges rendezéséhez látnak.

Géza vezér, Vajk (István) fiával együtt, fölveszi a keresztséget. István buzgón terjesztve a keresztyén hitet és műveltséget, nagyszabású tele- pifések utján is közletiti a nyugati műveltség tér- fog!alását. iooo-ben, a pápától nyert szent koronával, a magyarok első apostoli királyává koronáztatja magát. Megfékezvén a lázongó erdélyi vajdat, biztositja a békés fejlődést és sok jó intézménynek, igy a vármegyei rendszernek alapját veti meg.

*) A párisi »Figaró* nemrég pályadijat tűzött ki Franciaország történetének ezer szóban való megírására. A »Nemzet* karácsonyi számában most K. £. irta meg a magyar nemzet ezer éves történetét ezer szóban. Az érdekes közleményt a »Nemzet* szerkesztőségének és az Írónak szives belenyugvása reményében veszszük át lapunkba. Szerk.

Halála után kitör a keresztyénellenes visszahatás, mely, végzetes trónviszályokkal karöltve, a királyság első századának javarészét tölti be. Csak (Szent) Lászlónak sikerül a belbéke helyreállítása. ö és fia (Könyves) Kálmán népünk jólétét lelkiismeretesen gondozzák és sok alapvető üdvös intézkedést tesznek Horváth- és Szlavon- országot az anyafóldhöz kapcsolják. Kálmán felvilágosodott, elég erős uralma alatt mindamellett majd egy évszázadra szóló egyenetlenségek és lázongások kezdenek ismét dúlni. II Endre idejében igy már nagy nyomorba sülyedt az ország. Alatta jön létre a nemzet (nemesség) és a király jogait és kötelességeit törvénybe foglaló aranybulla (1222), mely Európa legrégibb alkotmányainak egyike. Utódjának, IV. Bélának, jó és bölcs uralkodását az országpusztitó tatárjárás teszi szomorú emlékűvé. A mongol hordák kitakarodtát követő békésebb időket csakhamar ismét testvérharcok váltják fel. IV. (Kun) László gyilkosok keze alatt leli halálát. Utódjában, III. Endrében kihal az Árpádház (1301).

Cseh Venczel és bajor Ottó rövid uralkodása után a női ágon, miként ezek, Árpád véréből származó anjoui Róbert Károlyt választják meg királynak (1308.) ö és fia (Nagy) Lajos első fénykorát teremti Magyarorszag történetének. Belül műveltté, rendezetté, kifelé, nagygyá és félelmessé teszik az országot, igazi nagyhatalom gyanánt hagyván azt utódaikra Határainkat ez időben az Adria, a Fekete- tenger és Balkán alkotta. Galiezia is magyar birtokká lett és a lengyel koronát a magyarral egyesitette.

Már ekkor azonban a török kezdte magát befészkelni a Balkánban, És megindul a h árom- százados nagy önvédelmi harc. Belül is, a két Anjou után, zavarteljes, egyre sötét .-bb idők következnek. Lengyelország elszakad. Az Erdélybe behatolt törököt Hunyady János többször hősiesen megveri ugyan, de a várnai ütközet balul végződik, a balkáni birtokok elvesznek A véres látóhatár csak Hunyady Mátyás király alatt tisztul, a mikor egy dicsőbb korszak virad a sokat szenvedi hazára A magyarok hatalmát ekkor német, cseh és török egyaránt rettegte. Népe jólétét a nagy király mindenben sikeresen mozdította elő.

A Jagellók alatt újból hanyatlásnak indul az ország. A török egyre jobban terjeszkedik. A Habsburgoké való szövetség nem segit. Mohácsnál az ozmánok megsemmisítik a magyar hadsereget (1526.) E katasztrófa után Zápolya és habsburgi Ferdinánd versenyeztek a trónért. A nagyváradi béke (1538.) véget vet a polgárháborúnak. E békekötés két fejedelmet szentesit. Erdély külön válik. A feldarabolt ország gyönge a török iga lerázására s a félhold másfélszázados magyarországi uralmát állapítja meg.

A XVII. századot keserves vallásháborúkban nyilvánuló szabadsági törekvések jellemzik. Boeskay, Báthory, Bethlen Gabor, I. Rákóezi György, Vesse lény i, Thököly Imre kiemelkedő alakjai e nagy időknek. A félholdtól függetlenebb s Bécstől távolabb eső Erdély dicső nemzeti harcok és sikerek színhelye.

1700. táján végre sikerül a török hatalmát megtörni. Ekkor a nemzet, hálából a nyújtott hadi segítségért, aHabsburg ok fiágát Magyarország örökös uralkodóinak ismeri el. Ezzel a legnagyobb fokban kezd érvényesülni a bécsi »birodalmi* reakcionáriusok régibb igyekezete, hogy Magyar- országot az örökös tartományokba olvaszszák be. Rákóczi Ferencék lángoló szabadságszeretete hősiesen útját állja e kísérleteknek. Váltakozó szerencsével foly a nagy nemzeti harc. És létre jön

HT A Zemplén mai száma nyolc oldal.