Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-22 / 51. szám
e vármegye tisztikara nevében annak az óhajomnak adok kifejezést, hogy pályádat, attól a köz szeretettől és bizalomtól környékezve, mely e mai nap oly megható őszinteséggel nyilvánult és azon a megérdemelt helyre emelkedve, a második 4-ed századon át is fo'ytathasd. Isten éltessen 1 (Általános lelkes éljenzés.) Most minden szem a főjegyző felé fordult, aki szép érces hangon és hatásos szónoki lendülettel válaszolt a következőkben, úgy a bizottség- nak, mint a tisztikarnak : Mélyen tisztelt Uraim 1 Szeretett tiszttársaim ! Úgy érzem, hogy azt a megtisztelő kitün- tetés1', melyben 25 évi működésem túlbecsülésével most részesíteni kegyesek voltak, a rideg betűkből álló szavakra utalva, méltólag megköszönni képes nem leszek. De egy belső érzés biztat, hogy önök, uraim, akik között gyermekkorom óta élek, ti kedves tiszttársaim, akikkel együtt szolgálok, ösmerve gondolkodásmódomat, köszönetem fogyatékosságát a nyelv erőtlenségének és nem az érzelem hiányának lesznek, lesztek szívesek betudni. Mert higyjék meg, uraim, ha lehetséges volna ; szívem egész melegét, lelkem egész tárházát szeretném önök előtt kiüríteni, hogy mél tólag megköszönjem kegyességöket. A megtisztelő kitüntetéssel 25 évi nehéz munkámat bőven megjutalmazták; a nyújtott elösmeréssel lelkemnek azt a megnyugvást szerezték, hogy az életcélomul tűzött és már első megválasztatásom alkalmával betartani Ígért elvet, a közügyeket és polgártársaimat önzetlenül szolgálni: megközelítenem sikerült, tiszttársaim részéről nyilvánított érzelmekből erőt meríteni engedtek a kitűzött irányban munkálkodásom buzgó folytatására, mert az a tudat, hogy a sze- retetet és becsülést, amelyet én irántok érzek, hasonló melegséggel viszonozzák, erőmet növeli, kitartásomat fokozza. [Éljenzés.) Legyenek uraim meggyőződve, hogy e mai napot, amelyen a közszolgálat legédesebb jutalmában részesítettek, nemcsak el nem feledem, hanem azt jól emlékembe vésem. Igyekezni fogok tartozásomat, amelylyel ma adósaiknak érzem magamat, úgy a tisztelt közönség, mint kedves tiszttársaim iránt kamatostul leróni. [Éljenzés.) Hálámat és köszönetemet ismételten kifejezve, legyen szabad azt a kérelmet önökhöz uraim mindánnyiokoz intézni: méltóztassanak ma tanúsított érzelmeikben, mefyekre magamat érdemessé tenni leghöbb vágyam és törekvésem leend, kegyesen továbbra is megtartani. [Lelkes és hosszantartó éljenzés:) Ezek során az alispánnak és a főjegyzőnek bemutatott tisztelgés, melyhez fogható, úgy hisz- szük, vármegyénk évkönyveiben eddig elé. nem fordul, véget ért. Főispánunk Öméltósága a maga részéről is kifejezést adva úgy a vármegye, mint az alispán, főjegyző és a tisztikar iránt ápolt igaz érzelmeinek, az első napi közgyűlést d. u. i-kor berekesztette. A távozó főispánt lelkesült éljenzés kisérte. * A másnap, vagyis dec. 17-én, még mindig nagy érdeklődés közt lezajlott közgyűlésről a következőkben adunk számot. Az első napi tisztújító közgyűlés jegyzőkönyvének meghitelesitése után folytatták a tiszt- ujitást. Németh Géza, Dóbé István és Takács István, közig, gyakorlók, kik szolgabirói állásokra pályáztak. s ki is jelöltettek, a jelöltségtől visszalépvén, megválasztattak közfelkiáltással1 Lantos János a sztropkai, Horváth István a szinnai, Mándy István a homonnai, Pintér István a varannai, Nemes Sándor a nagymihályi, Somossy Sándor a gálszécsi, Gaizler József az újhelyi jarasnák első, Bessenyey László második szolgabirájául, Jelenek Gyula a bodrogközi járás első szolgabirájául, Mester István a szerencsi, Császár Pál a tokaji járás szolgabirájává. A bodrogközi második szolgabirói állásért ketten pályáztak, u. m. Pilissy Nándor dr. és Zombory Zoltán közig, gyakorlók. Szavazásra kerülvén a dolog, Pilissy Nándor dr., Zombory Zoltán 32 szavazata ellenében 125 szavazattal, tehát 96 szótöbbséggel meg- választatottnak kijelentetett. Ez az aktus volt az általános tisztujitasnak zárójeimeze. Főispánunk Öméltósága üdvözölvén az újonnan megválasztott tisztikart, figyelmeztetöleg mondta, hogy annak a bizalomnak, melyet irántuk megválasztatásuk alkalmával a bizottság tagjai nyilvánítottak, teljes igyekezettel megfelelni hazafias és hivatalbeli kötelességüknek ösmerjék. Ne feledjék — úgymond — hogy nem a közönség uraiva lettek megválasztva, hanem azért, hogy a közügyeket szolgálják; mert ótőle kezdve a legcsekélyebb állású tisztviselőig mindnyájan fizetéses napszámosai az országnak, a vármegyének. Azután szivükre kötötte, hogy légynek az ügyes-bajos felek iránt előzékenyek, nyájasak, türelmesek; szigort csak ott alkalmazzanak, ahol a humánus bánásmód már célhoz nem vezetne. [Éljenzés.) Ezután a gazdasági egyesület iránt való érdeklődést Öméltósága újólag is ajánlotta gazdatársaink. Végül pedig a karácsonyi ünnepek és az uj év közeledése alkalmából úgy az egybegyült bizottsági tagoknak, mint otthon maradt kedves családjaiknak is megelégedést és boldogságot kívánt. [Éljenzés.) Az 1885. XXI. t.-c. 57. §-ában gyökerező jogánál fogva Öméltósága kinevezte tiszteletbeli főjegyzőkké : Horváth József I. aljegyzőt és Vay Ernő grófot, — tiszteletpeli főszolgablrákká : Mándy István, Gaizler József br. és Bessenyey László szolgabirákat, — tiszteletbeli szolgabirakká: Dóbé István, Zombory Zoltán és Takács István közig, gy -at, - tiszteletbeli tiszti ügyészekké: Géezy István, Kesseő Géza dr., Haas Bemát dr., Vitányi Bertalan és Nagy Armin dr. ügyvédüket, — tiszteletbeli főorvosokká: Lengyel Endre dr, Ungár Sámuel dr., Thomán Dávid dr., Obláth Mór dr., Marikovszky Pál dr., Hornyay Béla dr. és Schön Hugó dr., orvosokat, — tiszteletbeli járásorvosokká : Grünblatt Mór dr., Grünwald Ignác dr., Marossy Antal dr., Friedmann Mór dr. és Tóth Elek dr. orvosokat. — tiszteletbeli aljegyzővé: Németh Géza közig, gy.-t, — tiszteletbeli alszámvevővé: Kapás L. Aurél írnokot, — tiszteletbeli pt. ellenőrré Bódy Károly írnokot — végre tiszteletbeli közig, kiadóvá: Tertinsz ;y Gyula írnokot. Következett még a központi választmánynak és a közigazgatási bizottságból lörvényszerint kilépett öt tagnak titkos szavazással történt megválasztása. Beadatott a központi választmány tagjaira összesen 154 szavazat, melyek szerint kapott Dókus Gyula 140, Fejes István 140, Mailáth József gróf 140, Szerviczky Ödön 140, Dokus József 139, Lengyel É ídre dr. 139 Sulyóvszky István 139, Szekerük Kálmán 139, Ballagi Géza dr. 137. Potoezky Dezső 137, Bajusz József id. 134, Perlsberg Ede 133, Szirmay Pál 130, Lehoczky Endre 121, Stépán Gabor 114, Meczner Béla 112, Dókus Ernő 101, Kun Frigyes 101, Reichard Mór 99, Meczner Gyula 99, Halász József 94, Kelemen Kálmán 94, Luko- vics Géza 94, Molnár Béla dr. 94, Spillenberg József 94, Vladár Emil 94, Rimaszombathy Pál 93, Constantin Ottó 93, Buday Ákos 93, Staut József 93, Zákó Soma 93, Zinner Henrik 92, Zombory Gedő 89 és Szabó Zsigmond ifj. 88 szavazatot. Szabó Zsigmond nevével a központi választmány névsora (a tagok száma 34) teljes lévén, a történeti hűség kedvcért felemlítjük, hogy a fentebb megnevezett tagokon kívül 47 — 1 szavazatot kaptak még harmincán. A közigazgatási bizottság öt tagjára szintén beadatott 154 szavazat, minek eredményeképen ugyanazok, akik voltak, u. m. Meczner Béla 129 Meczner Gyula 126, Szekerük Kálmán 115, Andrássy Sándor gróf 101 és Szcrviezky Ödön 97 szavazattal újra beválasztattak. 40 — 1 szavazatot kaptak még tizen. A többi bizottságok, melyek uj választás alá kerültek, névszerint az igazoló választmány, a lóavató bizottságok, a vármegyei nyugdíjalapra ügyelő, a szegény-alapra ügyelő, a szabályrendeleteket készítő, a Bukovinszky-alapitványra ügyelő, a községjegyzői szigorló, a közegészségi bizottság, a gazdasági választmány, fizetést nem élvező árvaszéki ülnökök, az ide vonatkozó Ügyrend 50. §-ának rendelkezése értelmében közfelkiáltással választattak meg.*) Az igazoló választmány elnöke újra Kun Frigyes biz. tag lett. Mindazok a tisztviselők, kik a második nap választattak meg, úgyszintén azok is, kik az eskütételről az elsónap elmaradtak, hivatali esküjoket letévén, — főispánunk Öméltósága »mély és őszinte köszönetét* mondva a szavazatszedő küldöttségnek, a két napos tisztújító közgyűlést dec. 17-én, bizony már jóval 1 óra után, berekesztette. Az utolsó éljenek, mikor termeibe távozott, főispánunk Öméltósága után hangzottak a közgyűlés terméből, melynek alkotmányos csendjét ebben az évszázadban már (de még ebben az évezredben sem) töri meg — restauráció. Ily értelemben a mostani restauráció csakugyan az utolsó volt. Az utolsók lesznek elsőkké 1 A két ezredév számára, az 1896. január 1- től 1901. dec. 31-ig mandátumot nyert nyert tisztviselők utolsók ebben az évszázadban, lesznek az elsők Magyarország jövendő évezredévében. Szerencse, megelégedés, boldogság legyen osztályrészük 1 Vármegyei ügyek. Ünnepi hódoló felvonulás, őfelsége a király az ezredéves országos kiállítás ünnepségeinek tervezetét már jóváhagyta. A legmagasabb jóváhagyásban részesült tervezet szerint a koronázás évfordulóján, 1896. jun. 8-án, ünnepi hódoló felvonulás lesz Ös-Buda várába, amely hódoló felvonulást a magyar köztörvényhatóságok és Horvát-Szlavonországok lovas bandériomai fogják megnyitni. — Evégból Peresei belügyrainister körlevelet intézett a köztörvényhatóságokhoz. A körlevélből ideigtatjuk a következő részt: »Minden hazafiui szív átérzi a közelgő örömünnepek messzekiható fontosságát s azok sikerét és fényét mindenki legjobb tehetsége szerint iparkodik emelni. Nem kérdéses tehát, hogy, midőn az egész •) Névsorukat közlendőink nagy száma miatt most ki nem adhattuk. . Szerk. magyar nemzet matatja be ünnepies felvonulásban alattvalói hódolatát, a vármegye lobogója is jelen lesz és hódolatteljesen fog meghajolni a társtörvényhatóságok lohogóival együtt szeretett koronás királyunk előtt, amint hogy a vármegye címere sem fog hiányozni a diszkiséretben, mely a nemzet legdrágább palládiumát, Szent István koronáját, környékezendi az országházba vezető emlékezetes útjában.« — A bandériom eszméje, mely immár az egész országot élénken foglalkoztatja s megvalósulásában, nem szenved kétséget, hogy egyik leghatásosabb mozzanata lesz az ezredéves országos ünnepségnek, mint tudják, Zemplén-vármegye közönségétől indult ki Dókus főjegyzőnek indítványára. Tisztelgés a főispánnál. Az újonnan megválasztott tisztikar, az általános tisztújító közgyűlés második napján, nyomban a közgyűlés befejezése után, Malolai Etele alispán vezetése alatt, testületileg tisztelgett főispánunk Öméltóságánál. Egyszerű, de annál hatásosabb szavakban tolmácsolta az alispán a tisztikar hálás köszönetét a bölcs vezérletért, kérvén Öméltóságát, hogy a tisztikart legyen kegyes ezentúl is megtartani atyai indulatában, azt a tisztikart, mely, mint a múltban tette, a jövőben is azon lesz, hogy hűséges szolgálataival a főispánnak különben is nehéz helyzetét lehetően kellemessé tegye. A tisztikar lelkes éljenzéssel csatlakozott szónokának jókívánságaihoz. — Öméltósága igen kegyes válaszában »hű barátainak«, „testvéreinek” nevezte a tisztikart, melyre mindig büszke volt s büszke lesz, abbeli meggyőződésének adván kifejezést, hogy Zemplén-vármegye tisztikara amint a múltban rászolgált a közönség teljes megelégedésére, úgy jövőben is meg fog felelni a közbizodalom- nak. Végre a tisztelgők mindegyikével barátságosan kezet szorítván, a legnyajasabb szavakkal vett tőlük búcsút a viszontlátásra. — Azután az alispánnal, végre a főjegyzőnél tisztelkedett a tisztikar, amott Dókus főjegyző, emitt Horváth tb. főjegyző tolmácsolván a tiszteletnek, szeretetnek és ragaszkodásnak benső, őszinte, családias érzelmeit. Hírek a nagyvilágból. Miklós cár születése napján, f. hó 18-án, Bécsben udvari ebéd volt. Az ebéd alatt őfelsége felköszöntötte Miklós cárt. Ferenc Ferdinánd thg., a várományos trónörökös állapotában aggasztó változás állott be. A főherceg tudvalevőleg most Afrika égalja alatt Kairóban tartózkodik. Natália, a szerb anyakirályné, Belgrádba érkezett. Fogadtatása nem volt valami nagyon lelkes. Az olaszok nyolc zászlóalj gyalogságot, tüzérségi és egyébb hadiszereket szállítottak Afrikába, hogy Barátiért tábornoknak segítségére legyenek a benszülottektől szenvedett nagy vereség viszonzásában. A pezsgőbort az egész világon 21 millió butella rengeteg menyiségben fogyasztják. Legkevesebbet hazájában Franciaországban isznak, legtöbbet Angliában fogyasztanak, azután Amerikában s Oroszországban. Hírek az országból. Apponyi Lajos gróf magyar udvarnagygyá, egyszersmind valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. A magyar udvarnagy, ki a »császári és királyi aposto'i felségnek udvari marsatja Magyarországon* címet viseli, a fiudvarmesteri szolgalatot teljesíti a királyi várpalotában, ha Őfelsége Budapesten időzik. Irinyi János, a foszforos gyújtó feltalálója, hires kémikus, ki 1848/49-ben a puskaporgyártás körül is megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a nemzeti ügynek, Vértes községben (Bihar-vm.) hol elvonulva a világ zajától, csendes magányban éldegélt, 79 éves korában elhunyt. Zichy Jenő gr., megszerezve magának az orosz kormánytól mindazokat a kedvezményeket, melye két első utjaban élvezett, gyűjteménye kiegészítése céljából ismét elindult kaukázusi útjára, most csak Cselmgarián Jakab örmény tudós és a grófi vadász kíséretében. Az országgyűlés képviselőháza üléseit jan. 9-éig elhalasztotta. Tisza Kálmán, országos képviselő, f. hó 16-án töltötte be életének 65-ik évét. A kiváló államférfim ebből az alkalomból számosán üdvözölték az igaz szeretet és ragaszkodás őszinte érzelmeivel. Különfélék. T. olvasóinknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk I (Rendjeladományozás.) őfelsége a király aranykulcsos hívének, Dókus Gyula vármegyei főjegyzőnek, ebben a minőségben, úgyszintén a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a Folytatás a Il ik mellékleten.
