Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-08 / 49. szám

nyitóbeszédében mondotta, hogy csak elismerő és dicsérő szavai lehetnek a tisztikarról, — s mikor ezt mondotta, szabályként mondotta és nem tett alóla kivételt. Mig más törvényhatóságok területén párt- politikai incselkedések ellenséges hadrendekbe sorakoztatják a tisztújító közgyűlések választókö­zönségét : nálunk, Zemplén-vármegyében, példás egyetértés van a tekintetben, hogy a közigazga­tás minden pártpolitikai velleitásokon felülálló, egy olyan alkotmányos rend, melyben nem egye­sek rokon- vagy ellenszenvének, hanem a választó­közönség minden nyomástól független és szabad akaratának kell érvényre emelkednie. A választás­nak eme független, szabad nyilvánulására, mint alkotmányos elvre célzott főispánunk Öméltósága, midőn ünnepies óvásként kijelentette a dec. 2-iki közgyűlés megnyitójában: hogy az ó nevében senki ne korteskedjék ! Nem akarunk jövendőt mondani nagyképüs- ködve; de ösmervén a közhangulatot, melyet természetes alakulásában és egységében mester­séggel megbontani céltalan erőlködés, merjük ki­jelenteni, hogy a dec. ló-iki választó. közgyűlés, melynek az idők rendje szerint az a magasztos szerep jutott alkotmányos osztályrészül, hogy ne csak egy, de két század számára válaszsza meg a köztisztviselőket, egyező értelemmel, közös akarattal újra is azokat látja el mandátumával, akik avval eddig éltek, vissza nem éltek és vissza­élni nem fognak. Ebben a hitben, ebben a meggyőződésben kívánjuk a legjobbat: legyen minden a választó­közönség akarata szerint 1 * A közgyűlésről szóló tudósításunk következő : Főispán Öméltósága megnyitó beszédében előadván, hogy úgy a középponti, mint a külső tisztviselők működését, a vármegyei pénztár és a föszolgabirák pénzkezelését megvizsgálta és minden irányban csak dicséretének adhat kifejezést, — a fő- szolgabirákat túlhalmozott irodai munka feladataik a külső adminisztrációban hátráltatják. — A kezelő és segédhivatalokban kellő rend van. A közig, igtatóban az index pár hónapról, az irattárban a közgyűlési jegyzőkönyvek indexe még a múlt évről nincsen előkészítve, ami iránt az intézke­dések a vizsgálatnál megtétettek s remélhetőleg az év végéig a hátramaradás kipótolva lesz. Az árvaszék és a számvevői hivatal, hol igen szorgal­masan dolgoznak, csekély hátrálék mellett rendben van. Az alispánt felkéri öméltósaga, hogy vagy ő maga, vagy akadályoztatása esetén helyettese a községek belkormányzását és pénzkezelését évenkint vizsgálja meg. A legközelebbi tisztujitás- nál a közönség akaratának szabad nyilvánulasát befolyásolni nem kivanja és csakis akkor avatkoz­nék bele a választásba, ha azt tapasztalná, hogy oly egyén megválasztása céloztatik, aki a község­nek és közérdeknek karára lenne. — A közgazda- sági viszonyok javítása érdekében ajánlja a mező- gazdasági kérdések iránt való érdeklődést. — Öröm­mel tudatja, hogy a s -pataki főiskolát, várme­gyénknek e nagyhírű kultúrintézményét, megláto­gatta és ótt a hazaszeretet, a humanizmus, a nemzeti közművelődés oly gondos ápolására talált, Munkájában azonban egy nem számított kö­rülmény kissé megzavarta. A virágillatos lugas kellemes árnyában ke­resett mindennap menedéket a nap heve ellen egy piciny piros szájú, fekete szemű lány, a tanár rokona, ki még gyermekkorában árvaságra jutva ott nevelkedett fel náluk, egyenlően osztozva a szülők és testvérek szeretetének melegében. Mikör 4 év előtt utólszor látta, csak olyan fejlődő félben levő gyermekleány volt és ma itt áll előtte a női szépség minden varázsával. Reggelenként, mikor hímzése fölé hajolva ott ült az asztal egyik sarkánál, mig szemben vele a professzor küzködött az írással, könnyű fehér ruhájában, gesztenyeszin hajába tűzött vérpiros szirmú rózsával, fehér, könnyen piruló arcával, úgy tűnt föl, mint egy földre szállott angyal, aki világosságot, meleget, boldogságot áraszt maga körül. A tanár szivét szinte megdöbbentette ez a kedves jelenség. Egy sohasem érzett, szorongó érzés fogta el, alig tudott gondolkozni. Székét mind közelebb húzta a leányhoz és egyszer azon vette magét észre, hogy ö tulajdonképen azért szereti a lugast, mert ott van ő is, a kinek a mosolya szebb, mint a hajnal fakadása, hangja csengőbb, mint a fülemile dala. És ö, a filozófus, a ..............i egyetem tudós tanára, kinek szavait csak tudósok tudják meg­érteni, egy kiskorú diák naivságával beszélt az erdőről, a természetről, szívesen hallgatta órák hosszáig a kis lány fecsegéseit és olyan jóízűen tudott nevetni, olyan boldog volt, ha esténként a hosszú fasorban szaladgálva eljátszhatott, mint egy gondot nem ismerő gyermek, Ilyenkor néha a lánynak kellett figyelmez­tetni, hogy jó lesz már bemenni, mert késő van és az eső is csöppögni kezd. * aminőhöz hasonlót máshol kevés helyen lehet találni. — A bizottság tagjainak üdvözlésével a közgyűlést megnyitottnak jelentette ki. Főispán Öméltóságának kózhelyesléssel foga­dott elnöki megnyitója után a főjegyző, megem­lékezvén arról, hogy az alkotmány visszaállítása óta a vármegyei tisztujitások ötödik ciklusa pár nap múlva befejezve lesz, főispánunk Öméltóságá­nak azt az atyai gondoskodást, melylyel a tiszti­kart nehéz feladatainak teljesítése közben támo­gatta — a vármegye bizottsági tagjainak pedig azt a szívességüket, melylyel a tisztviselők hiányosságait elnézték, meleg szavakkal megköszönvén, vonat­kozott a vármegye közönségének a választások alkalmával nyilvánulni szokott igazságosságossá­gára, hogy a becsületes szolgálatot, az igyekező munkásságot, a hű sáfárkodást mindenkor jutal­mazza : tiszttársainak ajánlatát ezzel szemben helyénvalónak nem taiálja, főispán Öméltóságának, általános éljenzés közt, boldog megelégedést és hosszú életet kívánva, elnöki székén a törvényha­tóság nevében üdvözölte. Ezekután olvastatott a vármegyei nyilvános betegápolási pótadónak 1896. évre leendő meg­állapítása tárgyában beadott állandó választmányi határozati javaslat; — habár a főszámvevő jelen­tésében felsorolt számtani eredmények a nyilvános betegápolási pótadóból teendő kiadások emelke­dését tüntetik elő s az eddig 3%-tel kiróva volt pótadó az évi szükséglet fedezésére elegendőnek nem mutatkozott, — mindazonáltal tekintve a vár­megye adózóinak mostoha gazdasági viszonyait, a pótadó fel nem emelhető és igy a kögyülés név­szerinti szavazással hozott egyhangú határozatában 1896. évre is, mint volt 1895-ben, a betegápolási pótadót j°ln-ben szavazta meg. Második tárgy volt a közművelődési pótadó­nak az 1896-ra ‘/a %'ei leendő megszavazását javasoló állandóválasztmányi határozati javaslat — névszerinti szavazással a Va %'es közművelődési pótadó 1896-ra is és egyhangúlag megajánltatott. A vármegyei közigazgatás állapotáról szóló és felolvasott alispáni jelentésből fölemlítjük, hogy a közegészség állapota nem mondható teljesen kielégítőnek; a diftériának 142 esete fordult elő (gondoljuk, hogy a legutóbb, szept. végén tartott közgyűléstől mostanig számított idő alatt.) M.- Laborczon, a vasúti állomásnál, határszéli kolera­vizsgáló bizottság működik. A közadók kedvezően folytak be. A mezőgazdaságra nézve valóságos elemi csapás a mezei egerek elszaporodasa vár­megyénk területén, különösen a galszécsi járásban, Tisztviselőinket a járásokban most leginkább a mezőgazdasági statisztikái adatok gyűjtése foglalja el. A járások főszolgabirái jelentették, hogy a polgári házasságot szabályozó törvény rendelke­zéseihez a nép szépen hozzá szokott. Főispán óméltósága felszólalásában rámutatott az alispani jelentésnek arra a pontjára, hol a mezei egerek elszaporod isáról van szó, — egyszersmind sajat tapasztalatai alapján ajánlotta gazdatársai­nak, hogy az egerek pusztításáért folyamodjanak a. Löffler-féle szerhez, melyet a gazdasági egyesület minden gazdanak, aki az egyesület tagja, kére­lemre azonnal és ingyen kiszolgáltat. Főjegyző, az állandó választmány határozati usuzussísj --■« •*-»-- «-• ■» --ma» Éppenugy sütött le a tiszta nyári égről a tele hold, mint máskor, a bogárkák sem zsongtak másképen és a denevér éppen olyan zajtalanul szelte a levegőt, mint minden este szokta. A ter­mészetben mi sem változott, nem lett semmi több és nem veszett ki semmi. Csak egy filozófus agyában lett egy tétellel kevesebb, csak egy szív gazdagodott meg egy uj érzelemmel. Remegő karokkal szorította szivéhez a leányt, ajkairól akadozva jöttek a szavak, mikor vágyaitól elragadtatva kimondta, hogy sztreti, imádja, hogy viszontszerettetni egyedüli boldogsága. A kis lány nem húzódott. Tudta ő azt jól, megsúgta a saját szive, hogy ennek igy kell tör­ténni és ártatlanságában szinte természetesnek találta a helyzetet. Vékony, rózsás ujjac«kái a tanár szakálával játszottak, odahajtotta fejét a férfi erős vállára, ösezecsucsoritotta ajkait és szinte szemrehányólag mondta: — Látod, én éppen úgy szeretlek téged, mint te engem, de nekem sohasem lett volna bátorságom azt bevallani, mert hallottam, hogy te olyan csúnya, hideg, tudósmódra Írsz és be­szélsz a szerelemről. Nagyon kérlek, mondd meg most nekem, hogy tudjam én is, mi a szerelem ? A tanár karjai lehanyatlottak. Tétovázva nézett maga elé, mig egyszer csak odanyomult arca elé az az édes, fehér arc olyan közel, hogy csak a szemeket láthatta mar, de azokban meg­pillanthatta az egész menyországot .... ... A szerelem ? .................. — Egy sóhaj szakadt fel kebléből hosszan, remegőn .... — Ha én azt meg tudnám magyarázni . . .! ? M. Hugó. javaslata alapján, indítványozta, hogy a tisztújító közgyűlés határnapja december ló-ára (tizenhatodik- ára) tűzessék ki. — Helyesléssel elfogadták. A választott bizottsági tagok névsorát az igazoló választmány bemutatván, hitelesíttetett és felterjesztetett a belügyi kir. ministerhez. József fhg. levele, melyet lapunknak ez évi 45, számában már közöltünk, felolvastatván, ke­gyelete? tisztelettel a vármegye levelestárába tétetni rendeltetett. A Dúsa meder szabályozására Butka község 20,000 ftos kölcsönösszeg felvételét határozván el, a község képviselőtestületének eme határozata, többek hozzászólása után, szavazás alá került és törvényhatósági jóváhagyásban részesült. Az időközben érkezett ministen rendeletek, törvényhatósági átiratok, küldöttségi jelentések felolvasása és letárgyalása után napirendre kerül­tek a t. vármegye alkotta egv-két szabályrendelet módosítását tárgyazó javaslatok, — melyek elfo­gadásával, a többek között, kimondatott, hogy a vármegye szolgálatában eltöltött évek nyugdíjjo­gosultságának igénye, i8j8. janu. r i-től egész i86j. julius r-ig visszamenőleg kiterjeszietik, — továbbá a vármegyei központi szegényalapra vonatkozó szabályrendelet is oly értelemben, hogy az alap­tőkének évi kamatjövedelmén kívül még a zene­engedélyekből és mutatványdijakból befolyt pén­zek is teljesen, a bírságpénzek pedig felerészben segélyezésre fordíthatók, módosíttatott. A jótékonyság gyakorlásával sem késett a dec. 2-iki közgyűlés, — nevezetesen elhatározta, hogy a közig, letétek kamataiból rendelkezésre álló pénztári készletből, úgy a központi, mint a járási hivatalok segéd-, kezelő- és szolgaszemély­zetének, munkásságuk, illetve szolgálati készségük arányában, bizonyos jutalomösszegeket ad és azok kiutalványozására a t. vármegye alispánját feljo- gositotta. A millenáris ünnepségeknek programja, mely már legfelsőbb jóváhagyásban is részesült, annak idején közzé fog tétetni; itt csak azt említjük föl belőle, ami a közgyűlésen is szóba került, hogy t. i. az ezredéves nemzeti lét örömére köztörvény­hatóságunk is díszközgyűlést fog tartani, a hit- felekezetek elöljárói pedig felkéretnek majd, hogy ugyanakkor ők is halaadó istentiszteleteket tart­sanak. Egy egész nyaláb, tiszti ügyészi vélemé­nyekkel kisért akta előadása és a vélemény elfo­gadása után, végezetül a főszámvevő mutatta be 1 mindazokat a felülvizsgált községi számadásokat I és költségvetési előirányzatokat, melyek ez év nov. 20 aig a járásokból beérkeztek. Jóváhagyást nyertek az O.-Liszka, E. Bénye és K.-Helmecz nagyközségeknek 1894 évi, — a papinai, a szta- rinat az a. hrabóczi, a radi. a tőke-terebesi, az a. bereezsii, a bekecsi, az u icsi és az or -petróczi korj-gyző.egeknek 1892, 1893. és illetve 1894. számadásai, — költségvetések : H.-Németi, Szerencs, N.-M'hi y, T. Szada, TaMya, T.-Harkány és Kesz- nyéten nagyközségnek 1896. évi, — a v-csemer- ; nyei. a girincsi, a butkai és a m.-aborczi kör­jegyzőségnek 1896. évi, —• végre Csanálos köz­ségnek és a bekecsi körjegyzőségnek 1895. évi költségvetései. Az egynapos közgyűlésen d. e. főispánunk Öméltósága, d u pedig, egész esteli 6'/a óráig, amikor a közgyűlés véget ért. az alisp m elnökölt. A közgyűlésről szóló jegyzőkönyvek dec 6 án meghitelesitettek. Vármegyei ügyek. A kir. belügyminister rendeletet intézett a köztörvényhatóságokhoz, hogy 1896. jan. 1 -tői a vagyontalan betegek ápolásának dijait maguk a községek tartoznak fedezni és hogy ily esetekben jövendőre sem az allam, sem pedig a törvényható­ság segedelmét a községek igénybe nem vehetik. Vármegyénk közig, bizottsága legközelebbi rendes havi ülését f. hó 10-én (tizedikén) tartja. A törvényhatósági útadók befizetése az ez évi november hó folyamán nem volt kedvező. Befizettetett tőkében: 20,499 h 44 hr., a mult év novemberi befizetéséhez viszonyítva most keve­sebb 2147 ft 77 krral. Hírek a nagyvilágból. Hohenlohe hg. birodalmi kancellár a német birodalmi gyűlésen mondott megnyitóbeszédében, egyebek közt, kijelentette, hogy Németország, Oroszország és Fránciaország kormányaival együt­tesen, arra törekedett, hogy a két nagy kelet-ázsiai birodalom (Kina és Japán) háborújából fenyegető j további bonyodalmaknak útját bevágja. — A török birodalomban előfordult sajnálatos eseményekre és az ezáltal keletkezett helyzetre komoly figyel- I met fordított. A birodalom, az érdekeik révén első sorban hivatott hatalmakkal, a béke ügyét szolgálja. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom