Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-01 / 48. szám
II. melléklet a „Zemplén'1 48. számához. történt. A vármegye megbízásából ugyanis Meczner Gyula közig. biz. tag elnöklete alatt a Lockerer Lőrine dr. főorvos," Szokolay Emil kir. főmérnök, Mizsák t. főügyész, Staut föispáni titkár és Dókus László várm. jegyzőből álló küldöttség járt Tokajban, hogy szemle alapján véleményt mondjon arról, vájjon a kihasított terület, avagy az u, n. Tanácsszőlő alkalmasabb-e temetőnek? A helyszíni szemle után arra *z alapra helyezkedett a bizottság, hogy vadvizes volta, s ártérben való helyzete miatt egyik terület sem felel meg a követelményeknek, ezért a régi temető továbbra is tentartandó, oly feltétel mellett, azonban, hogy a körülte fekvő elpusztult szőlőkből uj területekkel bővíttessék ki. I TaaíTe f Lapunk nyomatása közben értesülünk, hogy Jaaffe Ede gróf, a jeles államférfiu, hosszas betegség után elhunyt. Ausztriában 1867 óta folyton ott állott a császár oldala mellett és 1893. végéig vezette Ausztria kormányzatát. Mint az osztrák kormány elnöke távozásáig fönn tudta tartani a barátságos, kölcsönösen bizalmas viszonyt az osztrák és a magyar kabinetek között. Őfelsége a király gyermekkori pajtását, barátját, »kedves Taaffec-ját gyászolja az elhunytban. A király gyászában a magyar is osztozik. (A 20 és 4 krajcárosok temetése.) Akinek van még ezekből az osztrák húszasokból és négy krajcáros tallérokból, igyekezzék túladni rajta, mert megírta a belügyminiszter a vármegye közönségének, hogy ezeket a pénzeket az állami pénztáraknál és hivataloknál csak 1895. december 31-ig fogadják el, azután már sem névértékben, sem anyagértékük megtérítése mellett többé sem fizetésképen el nem fogadják, sem pedig át nem váltják. Búcsúzzék el tehat mindenki tőle s december 31-én menjünk el a húszasok és négykrajcárosok temetésére. Az aranyvaluta lengjen porai felett 1 (Eltűnt suhancok.) Tokajból írja levelezőnk : Roskovics Ferenc és Veres András suhancfiúk a szülei háztól már vagy 6 hete lesz, hogy eltűntek, s mai napig sem kerültek elő. (Kiudsky Károly) Európa legnagyobb állat sereglet zoológiái cirkuszával városunkba érkezett és naponta délután 4 és este 7 órakor nagy előadást és etetést tart. Különösen kiemelendő a műsorból egy idomított óriási elefánt előadása, mely itt még soha sem volt latható. Bővebbet a falragaszok és lapunk hirdetési rovatában foglalt jelentés nyújtanak, melyre felhívjuk olvasóink b. figyelmét. (Végzett képezdész) alkalmazást keres, mint nevelő úri háznál, esetleg mint írnok, ügyvédi irodában. Cim a kiadóhivatalban. (Uj cipő üzlet). RSzsásy Lajosné az újonnan épített Kincsessy-íéle házban cipő-raktárt nyitott. Felhívjuk olvasóink b. figyelmét lapunk mai számában foglalt hirdetésére. (Rika sorsjegye.) A népszínház legújabb eredeti operettjével: Márkus József és Szabados Béla sRiká*-jával sokan csináltak főnyereményt. Legelőször is maga a közönség nyert egy iőizü operettet, mely egy mulatságos, derült estét szerez neki; a népszínház igazgatója egész sorát a zsúfolt házaknak ; az operettben szereplő színészek pompás szerepeket s a szerzők, a dicsőségen kívül, mely a magasztaló kritikákban kijutott nekik, csengő aranyokat, melyeket tantermekben szedegetnek fel a színház főpénztáránál. És ezt előre meg lehetett volna jósolni. Hiszen az operett maga is egv — főnyereményen fordul meg A librettistának, ha nem is Heine —i, de egy Heintze-—i ötlete támadt és egy cigányleánynyal : Rikával megütteti az osztálysorsjátéknak hatvanezer koronás főnyereményét s ebből származnak azok a jóizü, bohókás jelenetek, melyek egész estén át kacagtatják most a népszínház közönségét. íme, mi mindenre nem jó az osztálysorsjáték ! A szép Rika bizonyára hálával fog visszagondolni arra az osztálysorsjegyre, melyen közönség, színház, szerzők és ő maga is nyert. Nem csodilnók, ha az operett zeneszerzője, Szabados Béla, aki olyan pompás melódiákkal fűszerezte a legujaob magyar operettet, még egy kupiét szőne belé, melynek ez lenne a refrainje; Emberek siessetek Osztálysorsjegyet vegyetek, Deczember hatodika ' Lesz a sorshúzás napja, Hullanak a százezrek Siessetek 1 Vegyetek ! Irodalom. A sárospataki ev. ref. főiskola értesítője. Beküldetett hozzánk a sárospataki ev. ref. főiskolának az 1894/95. iskolai évről Finkey József dr. akadémiai és Szinyei Endre gimnáziotni igazgatók által összeállított s a főiskola egyes épületeit és helyiségeit képekben fs feltüntető, igen érdekes irodalmilag pedig értékes értesítője; A terjedelmes, 289 lapot tartalmazó kötet első sorban a hirneves »alma mater«-nek rövid történetét ismerteti, amely szerint a főiskola köz- vetetlenül a mohácsi vész után Perényi Péternek, az ország akkori főkapitányának és koronaőrnek köszöni alapítását, aki főuraink közül legelsőbben csatlakozott a vallásujitáshoz. A tanintézet első vezetö-férfia Kopácsi István, előbb ferencrendű szerzetes, ki társával, Sztdray Mihálylyat együtt, mindjárt kezdetben áttért az uj hitre, Az iskola fejlődését különösen 1. Rákóczi György és neje Lorántfy Zsuzsánna biztosította, részint belső szervezés, részben pedig nagymértékű pénzbeli és birtokadományozás által, úgy hogy az egykoruak azt a Rákócziak iskolájá-nzk. nevezték. Lorántfy Zsuzsánna és fia, II. Rákóczi György elhalálozása után szomorú idők következtek a főiskolára ; mert az utóbbinak özvegye, Báthory Zsófi fiával, Ferenc cél együtt visszatérvén a r. kát. vallásra, 1671-ben az iskolát mindenféle épületeivel és birtokaival együtt a jezsuitáknak adományozta, a tanulókat és tanárokat pedig elűzte. Hosszú helyről-helyre való vándorlás és sok viszontagság után azonban, 1706-ban, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt, ismét visszanyerte javait s azóta nem volt kénytelen vándorolni a múzsák serege. Még egy Ízben fenyegette a megsemmisülés veszedelme az »alma materc-t; de az is szerencsésen elvonult felőle. Ugyanis III. Károly 1714-ben megparancsolta, hogy a protestánsok a nem »arti- culáris helyt-eken levő összes alapítványaikat, jövedelmeiket és alapjaikat bocsássák vissza a r. kát. egyháznak, illető'eg tanitórendeknek, s minthogy Patak sem volt articuláris hely, Zemplén-vármegye egy küldöttség által, éspedig karhatalommal kívánta volna a rendeletet foganatosítani, azonban a főiskola kapuit előlük elzárták s a feltámadt népesség, különösen az asszonyok, a küldöttséget min den karhatalommal együtt visszaverték, a király pedig, sok könyörgés után, de főleg az angol és porosz király és Sveic közbenjárására Sárospatakot is articularis helynek deklarálta s a főiskolát szerzett jogaiban megerősítette. E királyi kegyelem s majd később az 1790/91-iki törvény- hozás nyitotta meg előtte a nemzeti irányú békés fejlődés útját, amelyen úgyszólván az egész magyarországi ref. közönség támogatta adományaival és alapítványaival. Az alapítványok között legnagyobb a Vay József és Horváth Miriáé, amelyek legfőbb tényezői annak, hogy a főiskola gimnáziumival, teológiai és jogi akadémiájával a hazai tanintézetek között most is tekintélyes helyet foglal el, hol 30 tanár hirdeti a tudomány igéit, akik bokros teendőik mellett az irodalom terén is igen számottevő tevékenységet fejtenek ki. Az 50,000 kötetből álló rendezett könyvtár mellett a tanárok és tanulók használatára külön díszes olvasótermek vannak berendezve, folyóiratokkal és bel- és külföldi lapokkal bőven ellátva; működik 13 ifjúsági egyesület, közöttük a régibb időben különösen hires énekkar, olvasókör, beteg- segélyző egyesület stb. Ez utóbbinak minden gim- náziomi és akadémiai tanuló kötelezett tagja s 2—3 ft tagsági díjért kiki ingyen kap gyógyszereket. Van a főiskolának —- több mint egy század óta — külön orvosa s ma már egy kitünően berendezett kórháza is, Tápintézete 2—300 ifjúra van berendezve, hol a szegény jó tanulók ingyen, mások 20, 40, 60 ft évi díjért tisztességes ellátásban ré- sesülnek. Érdekes, hogy a tápintézetben a múlt évben mi mindent fogyasztottak el. Elfogyott többek között 15,207 darab három kilos kenyér, 86 mázsa marhahús: 24-6 m. disznóhus, 34 m. paszuly, 89 m. burgonya, 15 m. lencse, 2000 fej káposzta, 21,474 db. zsemlye stb. A muzsafiak sokat esznek I A múlt év egyik legnevezetesebb eseménye, hogy az egyházkerület s ezzel a főiskola főgond- nokául megválasztották Vay Béla bárót, a főrendiház je'enlegi alelnökét; tanári kara is 4 uj erővel szaporodott, éspedig az akadémián Finkey Ferenc dr. ral, a gimnáziomban Rácz Lajos dr, Eilend József éz Csontos Józseffel. Egy nagyobb alapítványban is részesült a főiskola, reáhagyván Műd- rány András mintegy 50,000 ft értékű vagyonát. A főiskola elöljárósága 4 tagból áll; egyházi főgondnok Kun Bjrtalan püspök algondnok Fejes István f-zempléni esperes, a s.-a.-ujhe!yi költő-pap, világi főgondnok Vay Béla báró, főrendiházi alel- nök, algondnok Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, Zemplrn-vármegye főjegyzője, — Az akadémián 17 tanár működött s a hittanhallgatók száma 42, a joghallgatóké pedig 69, A gimnáziomban működött 14 tanár, a tanulók száma 446, akik közül 128, tehát mintegy 31% kapott egy vagy több tantárgyból elégtelen tanjegyet. Ez az eredmény amily feltűnő, époly szomorú is, mert vagy a tanulók képességének fogyatékosságára, hanyagságára, vagy a fegyelem lazaságára, vagy pedig egyéb, rajtuk kívül állő hiányosságra enged következtetni. Reméljük, hogy a főiskola elüljárósága e nagymérsékü hátramaradásnak okairól már bizonyára szerzett kellő felvilágosítást s nem kétkedünk benne, hogy megfelelően intézkedett is. Nem érdektelen a főiskola vagyoni állapotát 1784. és I894. évekről feltüntető mérleg sem. — A főiskola vagyona 1784-ben 131.656 ft 56 kr, — 1894-ben már 1,204248 ft 46 kr, értéket képvisel. — A bevétel 1894-ben 168.462 ft 54 krt, a kiadás pedig 166.279 ft 28 krt tett. Sajnáljuk, hogy tér és idő hiánya miatt bővebb ismertetést nem adhatunk. Ajánljuk azonban, hogy akit érdekel, szerezze meg és olvassa el a terjedelmes füzetet, mert az mint érdekes és tanulságos olvasmány is számot tesz. —i —f. Az .Adalékok Zemplén vármegye történetéhez« c. irodalmi vállalatunknak 3. (decemberhavi) füzete a következő tartalommal jelent meg : 1. Egy hatalmas olygarcha a XVI. századból. Irta : Doby Antal. —2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (Folytatás.) Latinból fordította ; Matolai Etele. —■ 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (Folytatás.) Latinból fordította : Kapás L. Aurél. — 4. Adatok Bottyán község történetéhez. (Folyt, és vége.) Közli: Lojda József. — 5 Gálszécsi régiségek. I. Közli: Ihnatko Emil. — 6. Hol volt »Rozgyel« község? Közli: Dongó Gy. Géza. — 7. A zempléni nemes vitézek emlékoszlopánál. (Alkalmi beszédek 1821-ből.) Közli: Benyóv- szky Ernő. — 8. Görgey Arthur levele Kazinczy Gáborhoz. Közli: Paszlavszky Sándor. — 9. Megjegyzések az »Adalékok« 1. füzetében közzétett »Diplomatikai Szótár«-hoz. Irta: Perlsberg Ede.— 10. Hibaigazítások —y - l. és —•a —/. — 11. Főnemesi és nemesi birtokos családok Zemplénben. — 12. Csarnok: »Congeries Jovialium« avagy mulattató tréfás elbeszélések halmaza. Irta : Karsa Ferenc. — 13. A szerkesztő postája. — 14. A kiadóhivatal pós- tája. — Az »Adalékok« 3. füzetét mindazoknak, kik az 1 2. füzetet megtartották, elkiildöttük. Ha akaratlanul egy, vagy más helyre a füzetek meg nem érkeznének, hozzánk intézett levelezőlapra rögtön gondoskodunk az elmaradt .füzetek után- küldéséről. Uj előfizetőknek példányokkal még szolgálhatunk. A „Zemplén“ kiadóhivatala. Az Athenaenm Képcs-lrodalomtörténftéböl megjelent a 36-ik (utólsó előtti) füzet olyan gazdag tartalommal s olyan dús illusztrációval, kezdettől fogva nem szűnő érdeklődést kelt e nagy vállalat iránt. A mostani füzetben Beöthy Zsolt főszerkesztő befejezi Jókai Mórról s a forradalom utáni regényirodalomról az előbbi füzetben megkezdett szép értekezését. A 2-ik cikkely egészen Madáchnak van szentelve, kinek Ember Tragédiájáról — Alexander Bernát, ez az eszes és szellemes filozófiai iró sok eredetiséggel olyan tanulmányt ir, mely méltó ieltünést fog kelteni. Ugyanő ir a füzetben a forradalom utáni drámairodalomról rövidebb, összefoglaló cikkelyt. A füzet utolsó cikkelyét az i83o—-1867. évek közé eső műfordításról — Radó Antal, maga is jeles műfordító, irta. A szövegképek közt találjuk Jókai svábhegyi nyaralójának s egy Beöthyhez irt legújabb levelének mását, mely utóbbi tartalmilag is rendkívül érdekes. A szövegben vannak még Vas Gereben, Degré Alajos, Beöthy László, P. Szatmáry Károly, Vadnai Károly, Vadnai Károly, Madách Imre, Szigeti József, Dobsa Lajos} Rákosi Jenő, Szabó István arcképei, egy cimkép, s Madách dolgozószobája. Külön mellékletekül van a füzethez csatolva Jókai 1893-iki arcképe és Deák Ferencnek egy nagyérdekü, Zichy Antalhoz intézett eddig kiadatlan levelének hasonmása. — A három év óta folyó nagy vállalatból még csak egy füzet van hátra, melyben még egy cikkely s a két kötethez tartozó képjegyzékek, név- és tárgymutató címlapok s az előszó lesznek két érdekes kézirati melléklettel. Az »1848—49-iki Magyar Szabadságharc Története« c. nagy illusztrált munkából most jelent meg a 48-ik füzet, amelyben Qraoza György a téli hadjáratot beszéli el az ö szokott élénk és megkapó modorában. A füzet képei ezek : Huszái tarsoly a szabadságharcból (a Krgith gróf gyűjteményből) Honvéd fogolytísztek névaláirása 1849-ből, Rohonczy Lipót a Károlyi huszárezredese. — Komáromnál I849. jul. 2-án vívott csata térképe. Az aradi vesztőhely upotbeozica. — Haynau és Paskievlts herceg. -- I. Ferenc József bevonulása Győrbe, 1849. jun_ 28-án. A piskii emlék a gerendadarab az 1849-iki piskii hidból, Kiss Ernő tábornok kávéscsészéje. Megrendelhető Lámpái Róbert könyvkiadónál (Budapest, And- rássy-ut 21. sz.) vagy L3ry Adolf könyvkereskedőnél, S.-A.- Ujhelyben.------««»b8í Btmmmt r _ m ea , ■■ valamint ahoz való selyem, JábSZl SY ? “ és Pamutok’ Plü-^3 * schök, Congre kanevák, női *^3$ és férfi fehéinemüek, kesztyűk és harisnyák, eső-ernyők, téli alsó-ruhák, blúzok, kö- tények, leány és fiú gyermekruhák, selyemkendők, schawlok és nyakkendők, toillet czikkek, ruha-, haj- és fogkefék, fésűk és hajtűk, csipkék, hímzések és szallagok és pr- sok más e szakba vágó czikkek dÚS választékban, szolid kiszolpp- gálát mellett kaphatók: PÁ divat- és rövidáru üzletében Rákóczi utcza (Kis-piacz). 33«----
