Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-17 / 46. szám

Il-ik Melléklet a „Zemplén“ 46. számához.

Apja örökségét asszonykák lódra évé meg,

S most Kari zajtalanul nyomja kifosztva a sirt;

Élt, mig volt bőven s pazarolva az apja örökjét,

S most kikacagva pihen s gúny kel a sírja felett.

*

Jó Kari! én kérdem sírodnál, szánva kimullod :

Jól tesz-é su, ki követ? vagy botor ő, a füles!?

Kincs az aranykornak minden kis birtoka, igy szólsz ;

Hát ne kövessétek társak az életemet!

*

Karcsika szunnyad már, porain küzködve bogár-had,

S kincsei foszlányán készül a sírba Sanyó.

*

Ég veled, óh Karikám! nyugodalmad senkise bántsa —: Rut, szeles életedért zárva örökre maradj!

*

Karc-ika itt szunnyad s álmának lényege igy szól:

Durva, botor népség tépi za életet el.

Majzik K. J.

Közgazdaság.

A M. Zombor—Forró-Encs között építendő vasútról.

Mád, 1895. nov. 12-én

Hírlapok utján értesülünk arról, hogy a kereskedelemügyi minister Forró-Encs állomásától — Gibárt, Kér. Abauj-Szántó, Golop, Tállya, Rátka, Ond és Mád érintésével — M.-Zombor megállóhelyig vezetendő h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta.

Városunk lakossága ezt az értesítést nagy megelégedéssel vette tudomásul, mert hiszen mindenki tudhatja, tnily nagy fontossággal és hord- erövel bir egy városnak, különösen közgazda- sági fejlődésére, ha az a vasút há'ózatába bele- vonatik.

Fokozott jelentőséggel bir ez reánk és a szomszédos Tállya városra nézve különösen a mai viszonyaink és körülményeink mellett. Mostan, a midőn a szőlőtelepítések iránti hajlandóság és kedv sokkal nagyobb, mint mig csak az elmúlt évben is, elannyira, hogy a jövő tavaszszal előreláthatólag nálunk is, a tállyaiak példáját követve, — kik ez idén állítólag már 800 hektoliter bort szűrtek — többen hozzá fognak a telepítéshez látni, azon hir nyer fontosságában az utóbb említett körülmény pedig csak hozzájárulhat ahhoz, hogy az építendő vonal jelentőségét emelje, sőt annak jövedelmezőségére nézve szép reményekre jogosítson.

De ha az építendő szőlőtelepek a vonat jelentőségét emelni hivatvák, nézetem szerint, viszont a tervezett vonal kiépítése e vidéken nagyban elő fogja mozdítani a szőlők újjáépítését, rekonstruálását.

ügy a mi városunk, valamint szomszéd-városunk Tállya, tekintettel a vasúthálózatba való bevonásra is, a Hegyaljának mostohagyermekei voltak, mert mig ennek minden csak némi jelentőséggel bíró városa — eltekintve a vármegye székhelyétől, S.-A.-Ujhelytől,.Tokaj, Tarczal, Szerencs, B.-Keresztur, O.-Liszka, Tolcsva, Sárospatak abba bevonatott, e kettő kimaradt-, holott boraik talán a legkeresettebb, sőt a külfölddel : Gács-Német és Oroszországgal való borkereskedéseik, különösen ami Mád városát illeti, a legélénkebb és legnagyobb kiterjedésű volt.

Azt a. hirt már csak azért- is örömmel üdvözöljük, mert eszerint mostan adott engedmény a mi és vidéki városaink érdekeinek nagyobb figyelembe vételéről tanuskodi , mint az egynéhány évvel ezelőtt adott koncesszió. Tudomásunkkal, ugyanis, vagy 4 évvel,eze'ött a kereskedelemügyi ministetium Szerencs kiindulási ponttól Ondón, Rátkán, Tállyán, Ab.-Szántón, stb. ke reszttül Hidas-Németiig terjedő h. é. vasút előmunkálatára az engedményt megadta és azon esetben, ha az illető tervnek megfelelően a vasút akkori engedményese a vond kiépitésére vonatkozó szándékát megvalósította volna — Mád városa talán semmi módon, vagy csak nagyobb anyagi áldozatok árán juthatott volna állomáshoz, miután Szerencsről ide a vasútnak nagyobb kanyarulatot kellett volna tennie.

Hogy ez utóbbi terv megvalósítása minek következtében szenvedett fennakadást, nem tudjuk, sőt csodáljuk annál is inkább, miután tudtunkkal annak idejében a felmérés és bejárás is megtörtént már.

Többeknek állítása szerint a terv meghiúsulása annak tulajdonítandó, hogy azon városok lakosai, melyek mellett az a vasút elmenendő lett volna — részvényeket kellő számban nem jegyeztek. Ez azonban, ha a feltevés a valóságnak tényleg meg is felel, nézetem szerint még korántsem bizonyítja teljesen és kizárólag az illető városok lakosainak az építeni akart vasút iránti érdektelenségét, vagy áldozatkészségük ellenkezőjét, — mint inkább azoknak a filokszera pusztításai által okozott rengeteg károk következtében szenvedett vagyoncsonkulására és az ebből eredő, illetve evvel összefüggő elszegényedés szomorú ényére vezetendő vissza.

Ámbár meg vagyunk győződve, miszerint a megnevezett városok lakosai már saját jól felfogott érdekükben és a felemlített ókok tekintetbevételével, a vasúti vonal épitése iránt ma különösen nag/ érdeklődést fognak tanúsítani é« a j kiépítés lehetőségét bizonyára minden tőlük telhető anyagi hozzájárulással előmozdítani törekedni fognak, mindannak dacára már most a fejlemények kezdő stediumában szeretnők magunkat lehetőleg arról biztosítani, hogy az első terv füstbe- menésének processzusa most a másodiknál ne ismétlődhessék.

Vidékünk szegénységének tekintetbe vételével pedig ennek garanciáját csak azon körülményben találnék, ha a magas kormány e vonal kiépítését azon hegya'jai varosok érdekében, melyeket annak a terv szerint érintenie kell, figyelmére méltatná és jóakaró, hathatós támogatásában ré szesitené, annál is inkább, mert a tönkrement Hegyalja jólétének előmozdítása, ha jól tudjuk egyik programpontját képezi. De különben is, ha a magas kormánynak már több ízben nyilt ülésben is a Hegyalja — sajnos — számos bajainak orvoslására vonatkozólag tett Ígéreteit vesz- szük figyelembe3 nem kételkedhetünk, hogy az a maga részéről e kitűzött céljának megvalósítását szivén viseli és annak kivitelére komolyan törekszik.

Csak következetes lesz tehát a magas kormány saját, nejnes intencióihoz és e vidék lakosságát legnagyobb hálára kötelezni, ha tervbe vett akcióját a Hegyalján az említett és reánk nézve nagy fontossággal biró vasút ügy kedvező elintéz- hetésének elősegítésével — kezdeni meg. — Bizony reánk, szegény hegyaljaikra, már nagyon ráférne !

Ez ügyben hathatós támogatására számot vélünk tarthatni, annál is inkább, mert bizalommal tekintünk a t. vármegye élén álló azon ér demdüs férfiakra, kik e sorok írójának hallatára is kifejezést adtak azon meleg érdeklődésnek, melylyel a Hegyalja iránt viseltetnek, de nemcsak szóval, hanem tettel is elég bizonyítékát szolgáltatták a Hegyalja érdekeinek előmozdítására irányuló hazafias törekvésüknek.

Hiszszük tehát és reméljük, miszerint a vármegye e t. férfiúi ez adott alkalmat sem fogják felhasználatlanul hagyni anélkül, hogy ezen az érdekelt hegyaljai városokra oly eminens jelentőséggel biró tervnek megvalósítását nagy befolyásukkal lényegesen előmozdítani ne segítsék.

Wetterschneider Miksa.

Sátoralja-Ujhelyi piac. 1895. nov. 15.

I.

0.

II.

O.

i.

0.

11.

o.

ft

kr

ft 1 kr

ftjkr

fi

kr

lő gr. zsemlye

2

_

—

Paszuly 100 ):>

9 00

7

00

klgrammonkint *

» * »

8

—

07

Abajdóc-kenyér

—

10

—

—

Aszaltszilva ioo 1.

—

—

—

Rozs-kenyér

—

9

—

—

» 1 »

—

20

—

—

Marhahús

—

52

—

48

Orlött dara too s

—

—

—

—

Borjúhús

—

50

—

52

—

20

—

14

Birányhús

—

30

—

32

Tatárka loo liter

—

—

—

—

Sertéshús

—

52

—

48

—

20

—

16

Szalonna

—

00

—

52

Burgonya ioo liter

2

20

1

80

Pátens gyertya Öntött gyertya

—

56

52

—

—

Életnemííek :

_

Szappan

—

28

—

—

Búza i mmázsa

6

80

6

30

Egy tojás

—

3

—

—

Kétszeres l mm.

—

—

—

—

» kiló mák

—

—

—

Rozs I mmázsa

5

50

5

40

» , vaj

—

85

—

80

Malátaárpa i mm.

—

’

_

—

—

Sertészsír

—

70

—

65

Árpa I mm.

4

80

4

50

Liszt 100 kiló

14

—

—Zab i mm.

5

50

5

40

—

15

—

—

Kása i mm.

ti

—

10Borsó 10O kiló

18

_

16

Kukorica I mm.

4

50

4

20

» 1 »

—

20

—

18

Spiritusz I liter

—

80

—

72

Lencse too »

12

_

7

—

» á too Tralles0

—

9070

» 1 .

12

10

Sav. káposzta i ko.

10

Vármegyei Hivatalos Rész.

21494. szám. Zemplén-vinne gye alispánjától.

A 10 járási főszolgablrának.

Sertéseknek Del Medicó Péter fia budapesti szalámi gyáros czég Ferencz-városi vágóhidjáról való szállítását engedélyező 76986. számú földmi velésügyi ministeri intézvényt másolatban tudomásvétel, közhirrététel és a kirendelt szakértők valamint marhalevél kezelők megfelelő utasítása czéljából tekintetes főszolgabíró urnák kiadom

S.-A.-Ujhely, 1895. október 24-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

Földmivelésügyi m. kir, Minister. 7690. G. III. szám. Valamennyi törvényhatóságnak Del Medikó Péter Fia budapesti szalámi gyáros czég- nek engedélyt adtam arra, hogy 1895. évi október hó 20-tól 1896. évi márczius hó 15-ig Ma gyarország egész területéről, tehát a sertésvészszel, orbánczczal vagy száj- és körömfájással fertőzött s emiatt zár alá vett községekből is, azonnal eszközlendő leölés és feldolgozás végett egészséges hizott nehéz sertéseket szállíthasson vasúton Budapestre a ferenczvárosi rendező pályaudvar

petróleum-raktár rakodójára, ahonnan pedig lófo- gatu kocsikon közvetlenül a Ferencz-városban épülő vágóhídjára. Ily sertések a feladó állomáson a feladás előtt a kirendelt szakértő által megvizs- gálandók s azon esetben, ha a szállítás valamely sertésvészszel, orbánczczal, vogy száj- és körömfájással fertőzött területről történnék, a szállítmány marhalevelei jelen rendeletemre való hivatkozással állitandők ki s ez esetben a szállításra használt vasúti kocsi rikitószinű »fertőzés gyanújában álló állatok« felirattal látandó el. A petróleum- rakodóhö érkező sertések az említett telepre addig el nem szállíthatók, mig a székes főváros által kirendelt áilatorvos a sertéseket meg nem vizsgálta és azok szállítására engedélyt nem adott. A szállításra használt lófogatu kocsik a telep udvarát addig el nem hagyhatják, mig ott az illetékes hatósági közeg jelenlétében alaposan fertőtlenítve nem lettek, Erről a közönséget közhirrététel és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők megfelelő utasítása végett értesitem. Kelt Budapesten, 1895. évi október hó 16-án. Fcstetits.

22527. sz. Zemplén-vármegye alispánjától.

A szomszéd, anyakönyvvezetö ideiglenes helyette- sitese alkalmából felszámítható költségek tárgyában kiadott alább egész terjedelmében közölt belügy- ministeri intézvényt tudomás és miheztartás végett kiadom.

S.-A.-Ujhelyben, 1895. október hó 31-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

87.158)V—c, szám. Magyar királyi belügymi- nister. Tekintetes alispán ur! Az állami anya- könyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t. ez. 10 Jvának első bekezdése szerint: ha úgy az anyakönyvvezető mint helyettese kötelessége teljesítésében ideiglenesen akadályozva van, vagy a két állás egy időben üresedik meg, a főispán az elkerülhet- len szükség idejére valamely szomszédos kerület anyakönyvvezetőjét, vagy helyettesét bizhatja meg azzal, hogy az anyakönyvi kerület székhelyén az aqyakönyvvezetői teendőket ideiglenesen végezze. Ugyan ezen törvényszakasz második és harmadik bekezdése szerint: az anyakönyvvezetö a saját személyére, házastársára, gyermekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendőket maga nem végezheti. Oly kerületben, amelyben helyet tes kinevezve nem lett, a belügyminiszter az előbbi bekezdésben foglalt teendők ellátásával valamelyik szomszéd kerület anyakönyvvezetőjét bízza meg. Tekintettel arra, hogy az 1894. évi XXXIII. t. ez. idézett 10 § án alapuló megbízatást teljesítő anyakönyvvezetőnek az illető anyakönyvi kerület székhelyén való megjelenése alkalmával költségei merülnek fel, ezennel kijelentem, hogy az ilyen megbízatást nyert anyakönyvvezető az azon anyakönyvi kerület székhelyén az anyakönyvi bejegyzések teljesítése végett való minden igazolt megjelenése alkalmából napdijat és az illető törvény hatósági szabályrendelet által megállapított kilométer pénzt, illetőleg vasút használata esetében második osztályú vasúti jegyet számíthat fel. Napdij gyanánt a tényleges közhivatali, (állami és törvényhatósági tisztviselői Vagy községi elöljárói) kötelékben álló anyakönyvvezető a föhiva- taiára nézve megállapított összeget, közhivatali kötelékben nem álló anyakönyvvezető pedig 2 forintot számíthat Az úti számlán a megbízatást, az illető anyakönyvi kerület székhelyén való minden egyes hivatalos megjelenést, végül az igénybevehető napidij nagyságát az anyakönyvvezetönek az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 14. §-ában meghatá- határozott közvetlen felügyelő hatósága, a távolságokat és pedig a körutakat a m. kir. állam- épitészeti hivatal, a vasútiakat a törvényhatósági számvevőség igazolja. A számlát a törvényhatóság első tisztviselője hozzám terjeszti fel és a ki utalványozás iránt számvevőségem érvényesítése alapján tárczám terhére esetről-esetre intézkedem, megjegyzem azonban, hogy a napdij és úti költség ilyetén felszámítása helyet nem foglalhat akkor, ha a főispán által az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 10. §-ának első bekezdése alapján adott megbízatás bármi oknál fogva hosszabb időre terjed, Ilyen egészen kivételes esetekben a megbízást adó főispán előterjesztése alapján mérsékelt átalányt fogok megállapítani. — Budapesten, 1895. évi okt, hó 24-én. Perc tel s. k.

22526. 95. sz. Zetnplénvm. alispánjától

Hivatalos hirdetmény.

A nagyméltóságu Belügyminiszternek alább közölt, a házasság hirdetése alóli felmentést, kérvény vagy jegyzőkönyv illetékelése tárgyában kiadott intézvényét, tájékozásul közzé teszem.

S.-a.-Ujhelyben, 1895. évi október 31. napján.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

90646. IV. e. szám. Mag/, kir. belügyminiszter. Tekintetes alispán url A hizassági hirdetés alól az 1894. évi XXXIII. t. ez. 57. §-a alapján adható felmentés körül alkalmazandó