Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
a 32090, számú rendelettel Bihar-vármegye a 32820. » » Sopron-vármegye a 35210. » » Somogy-vármegye a 35702. » » Pozsony-vármegye a 36669. » » Vas vármegye a 37639. » » Esztergom-vmegye a 40406. » » Komárom-vmegye a 36310. » » Moson-vármegye és a 39456. » » Pest-Pilis-Solt-KisKun-vármegye területére elrendelt kiviteli tilalmak. Kelt Budapesten, 1895. évi október hó 4-én. — Festetik s. k. 21678. sz. Zemplén- vármegye alispánjától. Hirdetmény. Az érdeklődök tájékoztatása czéljából közhírré teszem, hogy a kassai cs. és kir. élelmezési raktár által katonai ágyak szállítása és javítása iránt; — munkálatok biztosítása czéljából kibo- csájtott hirdetmény az érdeklődők által a hivatalos órák alatt a vármegye levéltárában megtekinthető. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1895. okt. 25 napján. Matolal Etele, alispán. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A-Ujhelyben, 1895. október hó i-én tartott közgyűléséből. 289/19742. Ulvastatott a vármegye szabályrendeletek készítő bizottságának, a vármegyei pótadók kivetése tárgyában alkotott, illetőleg átalakított szabályrendelete tárgyában beadott jelentése. Amennyiben ezen szabályrendelet intézkedése által kikerülhető lenne az, hogy az igen kis összegekben szereplő vármegyei pótadókat a leírási eljárás és a végrehajtás utjáni behajtások által a kis községek többszörösen megfizessék, a mennyiben továbbá ezá'tal a kivetési, előírási és behajtási kezelés egyszerűbbé válván nemcsak munkában, de dologi kiadásban is megtakarítások lennének eszközölhetők, a szabályrendalet elfogadtatni és a »Zemplén« hivatalos lap utján eszközlendő 30 napi kihirdetés után, amelyre a főszolgabirák ezennel utasittatnak, á bekérendő hirdetési bizonylatokkal felszerelve a nmságu Belügyministerium- hoz felterjesztetni határoztatik. Kmft. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyuia, főjegyző. 289/19741. kgy. szám. Zemplén-vármegye szabályrendelete a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t. c. alapján igénybevehető pótadó kivetése, behajtása és kezelése tárgyában. 1. §. Az 1883. évi XV. t. c. értelmében kivethető pótadó alapjául a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, valamint a tőkekamat- és járadékadó czimén fizetett egyenes államadók szolgálnak. A pótadó kivetésének alapjául szolgáló ezen államadók községenkénti kimutatása a kir. adófelügyelőségtől szereztetik be. 2. §. Az 1883. évi XV. t. ez. által engedélyezett pótadó a törvény 10, esetleg 11. § ában előirt módon megszavaztatván s az igénybeveendő százalék is határozatilag megállapittatván, illetőleg a törvény 13. §-ában említett pótadóra nézve a bel- és pénzügyministerek előzetes engedélye ki- kéretvén, a kir. adófelügyelőségtöl nyert kimutatás alapján a megyei számvevőség az egyes községek tartozását, állami adójok aránya szerint, a megállapított százalékban kiszámítja és előírja. 3. §. Az előírás minden községnek az alispán által kiküldetvén, annak főösszege a községi költségvetésbe felveendő és az egyes adózókra a községi pótadóba befoglalva vetendő ki. 4. §. A községi költségvetésben felvett vármegyei pótadó fele április i-ig, másik fele október i-ig a vármegye házipénztárába beszolgáltatandó. 5. §. A beszolgáltatott pótadót a megyei pénztárnok czimenként külön szaknapló mellett köteles kezelni és a hátrálékok kimutatását évnegyedenként az alispánhoz beterjeszteni- — Az ily hátrálékok a szolgabirák által a községektől a közadók behajtására fennálló szabályok szerint hajtatnak be. A pótadóról szerkesztett számadás minden év végével a közgyűlés elé terjesztendő, mely azt a tavaszi közgyűlésen vizsgálja meg. 6. §. Az ezen szabályrendelettel ellenkező rendelkezést tartalmazó szabályrendeletek intézkedései hatályon kívül helyeztetnek. 7. §. Végrehajtásával az alispán bizatik meg. Kormányhatósági jóváhagyás után lett kihirdetést követő 5-ik napon lép életbe. Kelt Zemplén-vármegye törv.-hatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. év október hó i-én tartott ülésében. Jegyzetté : Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S. A .Ujhelyben 1895. évi október hó i-én tartott közgyűléséből. 293/19804. Olvastatott a vármegye főjegyzőjének a szabályrendeletek kinyomatása iránt 107/9696. sz, a. kelt határozat folytán beadott jelentése. A bemutatott nyomdai papír és tervezet elfogadtatván : ütasittatik a vármegye főjegyzője,hogy a »Zemplén« nyomdájával a szabályrendeletnek két kötetben 600 példányban a vármegye házipénztára terhére leendő kinyomattatása iránt intézkedjék. A két kötet ára 2 ftban allapittatik meg. A társtörvényhatóságok, a vármegyében székelő állami hivatalok és vármegyei tisztviselőknek a példányok díjmentesen küldendők meg. A bizottsági tagok, községi elöljárók és magán személyeknek eladott példányok ára a vármegye pénztárát illetendik. A községi elöljárók közűi a kör, községi és segédjegyzők, valamint a nagy községek bírái köteleztetnek a megvételre. A kisközségeknek, a község pénztára terhére leendő megszerzése — engedélyeztetik. Kmft. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűlésében, 265/17522. sz. Olvastatott a nagyméltóságu Belügyministériumnak a villanyvilágitási és erőátvitel iránt kötendő szerződések kellékei tárgyában 72291. szám alatt kelt intézvénye. Tudomásul vétetvén, miheztartás végett az alispánnak, főjegyzőnek, főügyésznek, vármegyei jegyzőnek, tudomás és közhírré tétel czéljából a vármegye hivatalos közlönye utján a főszolga- biráknak kiadatni határoztatott. Kmf. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. M. kir. Belügyministertől 72291/III. b. szám. Körrendelet valamennyi vármegye közönségének. A villamos világitási és villamos munka átviteli berendezések létesítése czéljából az egyes városok illetve község és vállalkozók között eddig kötött szerződések átvizsgálásánál tapasztaltatott, hogy ezen szerződések rendszerint oly pontokat is tar talmaznak, melyek részben törvényellenesek, részben pedig a szerződő városok, illetve községek és a közönségnek megkárosodását vonják maguk után. Előbbiek a szerződés megsemmisítését utóbbiak annak módosítását teszik szükségessé, ami hosszabb tárgyalást igényelvén, csakis a berendezés létrejöttét késleltetik. Ehhez képest az ügy érdekében a következő pontokban összefoglaltattak azon általános jelentőségű pontozatok, melyek a kérdéses szerződések megkötésénél mindenkor figyelembe veendők. 1. Idegen ingatlanok villamos munka átviteli és világitási berendezés tartóinak felerősítésére az ingatlan tulajdonosának bejegyezése nélkül igénybe nem vehetők, mert az 1888. évi 31. t.-cz. ezen szolgálatot csakis a közhasználatú távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekre biztosítja. Ha tehát más villamos berendezések támszerkezeteinek felerősítésénél idegen ingatlan igénybe vételt szándékoztatik, az illető tulajdonos beleegyezését mindenkor előzetesen kell megszerezni. 2. Távírdák, távbeszélők és villamos jelzőberendezések, melyekre nézve az 1881. évi 31. t.-cz, intézkedik, ily szerződések rendelkezései alól mindenkor kiveendők. 3. Kizárólagossági jog villamvilágitási vagy villamos munka átviteli kábelek lefektetésére vagy földfeletti vezetékek létesítésére általánosságban nem adható, mert ezáltal megakadályoztatnék, hogy más iparvállatok és magának esetleg közterület által elválasztott telkében a saját czéljaikra villamos berendezéseket állíttassanak fel. A kizárólagosság tehát a villamos munkának csakis iparszerü szol- gálhatására és eladására adható meg. 4. A szerződésben világosan kiteendő a világítás, illetve munka átvitel alkalmazásba venni szándékolt rendszere, az áram minősége és annak feszültsége. 5. Az áramfeszültségnek legfeljebb 5°/0 ingadozása engedhető meg. 6. Az áramfogyasztás és ennek megfelelően az áramért fizetendő dij is nem bizonyos gyergyafényü lámpákban, hanem mindenkor Watt órákban fejezendő ki Ugyanazon egységben fejezendő ki, a nagyobb fogyasztók részére engedélyezett árkedvezmény is. — A nagy közönség tájékoztatására fel lehetne említeni, hogy egy 16 gyergyafényü* izzó lámpa mintegy 50 Wattét fogyaszt. 7. Az árammérők kölcsönzési dijjai is, az árammérők Wattokban kifejezett mérő képességéhez képest állapitandók meg. 8. Számos szerződésben ki van kötve, hogy a fogyasztóknál szükséges összes berendezések és szerkezetek (kisterek, vezető huzalok, világitó testek stb.) a szerződés egész tartama alatt csakis a vállalkozók által létesíthetők, illetőleg csakis annál szerezhetők be. Minthogy az ily eszközök és berendezési tárgyak idő folytán tökéletesednek és jutányosabbak is lesznek, a kizárólagosság megadása esetén, a közönség hosszú időre meggátoltatnék abban, hogy tökéletesebb eszközöket szerezhessen be, de az árakra nézve is a vállalat önkényének van kiszolgáltatva, különben ezen kizárólagosság a helyi ipar fejlődésére is bénitólag hat s már ezen szempontból sem adható meg hosszabb időre. A berendevés létesítésére engedélyt nyert vállalkozók érdekeit is kellőleg méltatva a kizárólagosság legfeljebb a szerződés első 10 évére lenne csak megadható. 9. A midőn a törvényhatóságok a villamos erő átviteli és világitási berendezés huzal- vezetési terveinek jóváhagyását nálam kérelmezik e kérelemhez mindenkor csatolják a berendezés felállítására vonatkozó jóváhagyott szerződést, vagy annak hiteles másolatát. Erről a törvényhatóságot a folyó évi junius hó 19-én 49768 sz. a. kelt körrendeletben foglaltak fenntartása mellett oly felhívással értesítem, hogy a törvényhatóság területén lévő azon rendezett tanácsú városokat és községeket, melyek villamos világitási és munkaátviteli berendezéseket létesíteni netán szándékoznak a közölt pontozatokra figyelmeztesse és utasítsa, hogy az ily berendezésekre vonatkozó szerződések megkötésénél azokat mindenkor szem előtt tartsák. Egyúttal pedig arra is felhívom a törvényhatóságot, hogy a kérdéses szerződéseknek az 1886. XXII. t.-cz. 24. §. e) pontja alapján való felülvizsgálata alkalmával ügyeljen arra, hogy a szerződések megkötése a jelzett követelményeknek megfelelően történjék. — Budapesten, 1895. évi augusztus hó 21-én a minister helyett: Latkóczy s. k. államtitkár. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. évi október hó i-én tartott közgyűléséből. 290/19746. sz. Olvastatott a szabályrendeleteket készítő bizottság jelentése, melylyel az utkaparók szolgálati viszonyairól szerkesztett szabályrendeletét bemutatja. A szabályrendelet a jelentésben felhozottak méltánylásával és helyeslésével elfogadtatni és ezennel elrendelt a «Zemplén* hivatalos lap utján eszközlendő 30 napi kihirdetés lejárta után, a főszolgabirák által beterjesztendő hirdetési bizonylatokkal felszerelve, a nmságu kereskedelmi mi- nisteriumhoz felterjesztettni határoztatott. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 290/19746. kgy. sz. Szabályrendelet. Zemplén-vármegye törvényhatósági közutain alkalmazott utkaparók szolgálati viszonyáról. 1. §. A vármegye területén alkalmazott utkaparók számát és fizetésüket az útiköltség előirányzattal egyidejűleg az alispán előterjesztésére a törvényhatósági közgyűlés két évenként állapítja meg. Utkaparónak csak megbízható és munkaképes egyén fogadható fel. 2. §. Az utkaparót a kir. áilamépitészeti hivatal főnökének ajánlatára az illető főszolgabíró meghallgatásával a vármegye alispánja fogadja fel. Az utkaparó bére utólagos havi részletekben a vármegyei úti alapból fizettetik ki. 3. §. Az utkaparó az illető utbiztosnak van közvetlenül alárendelve, annak utasításait s rendeletéit tehát mindenkor pontosan és ellenszegülés nélkül teljesíteni tartozik. Az utbiztos a munka feladványokat a munkakönyvbe vezeti be s a teljesített munkát is a munkakönyvben veszi számba, mely czélból tartozik az utkaparó a munkakönyvét mindenkor magával hordani. 4. §. Az utkaparók megállapított helyeken kötelesek lakni és lakását az utkaparó meg nem változtathatja. 5. §. Az utkaparó a reá bízott szerszámokat gondosan megőrizni tartozik. Szigorúan tilos azokat magán, vagy idegen czélokra használni, vagy bárkinek kikölcsönözni. Az elrontott szerszámokra az utbiztost azonnal figyelmeztetni s azokat kijavítás, vagy kicserélés végett neki átadni köteles. 6. §. Az utkaparó köteles az éjjeli időt kivéve szüntelenül az utján lenni és az utápolásra szükséges, vagy az utbiztos által feladott munkákat teljesíteni, Vasár- és ünnepnapon nem tartozik az utón lenni, ha azonban oly időjárás volna, hogy eső vagy hó által a közlekedés akadályozva lehetne, az esetben tartozik az útszakaszán lenni, és a közlekedési akadályok eltávolítása tárgyában minden lehetőt vasár- és ünnepnapon is megtenni, Rendesen tartozik az útról a hordalékot, szemetet letisztítani s a kavicspályáról a sarat vagy port lehúzni, kisebb hófúvásokat eltakaritani az útról az eső vizet azonnal levezetni, az ut padkáit tisztán tartani, lenyesni, vagy ha kell, feltöltögetni ; köteles sovábbá az utón szanaszét heverő kavicsot összeszedni, rakásra hordani s alkalmas helyekre azokat fölhasználni; — a nagyobb köveket aprózni, az uttöltés oldaláról a füvet lekaszálni, a gyep sürüdését akadályozó növényzetet eltávolítani, az oldalokon történt sérüléseket azonnal helyreállítani s gyephanttal letakarni, az ut-árkait tisztán tartani s belőlük a viz lefolyását akadályozó tárgyakat vagy növényzetet eltávolítani ; továbbá köteles az ut mellé ültetett fákra vigyázni, azokat sérülések ellen őrizni, száraz időben körülöttük a földet kapálni, a fákat tisztán tartani és locsolni, általában a tenyészését elősegélni s egyúttal gondoskodni, hogy a fák
