Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-10-20 / 42. szám
A kitűnő és szakszerű gondozás mellett a fák nemcsak gyönyörű növésüek, hanem a peronoszporának, levéltetünek csak csekély nyoma vau. Nagy is a kereslet e gyümölcsfák után s épen e körülmény folytán e faiskolában 2 — 3 évesnél idősebb fa alig van ; s ami rendkívül fontos : a kikerült csemeték bárhol is egytöl-egyig megerednek. E kiváló eredmény, úgy látszik, a homoktalaj sajátságából ered. Az egész faiskola mértani pontossággal van felosztva s a sorok végig az egész telepen a pedánsságig egyenes vonalat képeznek, amire a tulajdonos büszke is, lévén ő maga a megtestesült pedáns lelkiismeretesség minden dolgában. Tisztaság tekintetében e mintaszerű faiskoláról el lehet mondani, hogy a faiskolában található összes gazt egy ember könnyen elviheti a hátán. A faiskdla munkáltatása, a befektetés évenként mint- egy 35—40.000 irtot igényel s már e szempontból is fontos és áldásos szociális missziót teljesit Cegléd vidékén e telep fentartása, melyet első sorban Cegléd városának kellene tudomásul venni s e körülményt méltányolni. Tekintve pedig, hogy a gyümölcs adja e vidéken nemcsak a kenyeret, hanem közvagyonosodásnak is kiapadhatlan forrása. — Unghváry faiskolája fontos nemzetgazdasági telep, — kütönösen az alföldi vidéknek valóságos közkincse. Megbénítja Unghváry tevékenységét egyebek között az a felfogás is, amelyet az u.n. községi faiskolák tekintetében országszerte táplálnak ; mert eltekintve attól, hogy a községi faiskolák, a melyeket többnyire a tanítók kezelnek, már a tanítók másnemű elfoglaltsága miatt sokkal messzebb kell, hogy álljanak a mintaszerűségtöl, mint az olyan vállalatok telepei, a melyeknél a gyümölcsfatermelés nem mellékcél és nem mellékfoglalkozás, azonkívül azt- sem tartjuk helyén valónak, ha magánszorgalomnak közköltségen konkurrenciát nevelüuk s épen a községi faiskoláknak, helyes értelmezés szerint nem az volna a föladatuk, hogy olcsó versenyt támaszszanak a magánvállalkozásnak, hanem az, hogy rászoktassák és megkedveltessék a népet a gyümölcsfatenyésztéssel s ez által alapot teremts inek a magánvállalkozásnak. Csak ismételhetjük, hogy Unghváry faiskolája oly mintatelep, melyre Czegléd büszke lehet. Vármegyei Hivatalos Rész. Másolat. M. Kir. Belügyministertől 5 7366/II- szám. Körrendelet. Valamennyi vármegye közönségének. Az 1889. évi december havában megejtett általános tisztujitás alkalmával hat évre megválasztott vármegyei tisztviselők megbízatása a f. évi decz. hó 31 -ik napján lejárván, felhívom a vármegye közönségét, hogy az általános tisztujitásnak az 1889. évi XXI. t.-cz. 79 ik §-a értelmében az év vége előtt leendő megtartása iránt kellően intézkedjék. Nem kétlem ugyan, hogy a törvényhatóság teljes tudatával bír ama felelősség súlyának, mely a tisztviselők választása tekintetében részére biztosított jognak gyakorlásából reá háramlik, mind a mellett kötelességemben állónak tartom a vármegye közönségét tájékoztatni azon szempontokról, a melyeknek jóakaratu megfigyelése fogja legfőbb biztosítékát szolgáltatni annak, hogy a törvény- hatósági közigazgatás valódi szakértelmet, igaz kötelességérzetet s ezzel párosult hivatali bűz- góságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató módon gondoskodva leend. Föltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a megválasztott egyének a tisztviselők minősitéséről szóló 1886. évi I. t. cikben az egyes hivatali állásokra előirt elméleti minősítésnek birtokában legyenek. A mennyiben pedig valamely tiszti állásra törvényszerű elméleti minősítéssel nem biró egyén a törvény 34. §-ban foglalt kedvezmény alkalmazásával fogna megválasztatni, elvárom a vármegye közönségétől, hogy a törvény szóban lévő kedvezményét, az előfordulható esetekben csak a legszigorúbb értelmezés mellett, alkalmazandja s ezen kedvezményben csak oly egyéneket fog részesíteni, kik a tényleges szolgálat terén teljes hasznavehe- tőségüknek, gyakorlati képesítettségüknek megbízható jeleit szolgáltatták. De a mellett, hogy a törvényhatósági tiszti állásokra eszközlendő választásoknál a törvények szorosan megfelelő minősítést elengedhetetlen feltételnek tekintem, ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésénél a minősítettség magasabb foka, a physikai munka- képesség, a fedhetetlenség és megbízhatóság is részrehajlás nélkül megérdemelt figyelemben ré- szesittessenek. Minthogy pedig a tiszti állások betöltésének nem az alkalmazást keresők megélhetési érdekeinek kielégítése,í hanem egyedül és kizárólag az képezi a célját, hogy a közigazgatási teendők kielégítő ellátása, szakképzett és kifogástalan munkaerők megválasztása által biztosi- tassék, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a vármegye közönsége a tisztújító szék alkalmával a személyi, vagy családi érdekeken alapuló jogosulatlan igények figyelmen kívül hagyásával, csakis oly egyéneket fog bizalmára érdemesíteni, kik megnyugáató kezességet szolgáltatnak arra, hogy nagyfélelőséggel járó megbízatásuknak a köz- és államérdeket minden irányban kielégítő mértékben lesznek képesek megfelelni, Ezek után felhívom a vármegye közönségét, hogy tisztújító közgyűlésnek összehívása iránt tekintettel az 1886. évi XXI. t.-cz. 83. §-ban foglalt rendelkezésre akként intézkedjék, hogy az uj tisztikar, a jövő év jan. i-ével megkezdhesse működését. E helyütt tekintettel arra, hogy az imént idézett 83, §. szerint tisztujitáskor azon törvényhatósági bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a következő t. i- az 1896. évre vétettek fel a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, hivatkozással a (. évi junius hó 10-én 509I6. sz. a. kibocsátott körrendeletemben előadottakra, figyelmeztetem a vármegye közönségét, hogy a bizottsági tagok választása, valamint az esetleges pótválasztások megejtése iránt, a kellő időben és akként intéz- kedfék, hogy az 1896-ik évre megbízatással biró I bizottsági tagok a tisztújító közgyűlésre meghív - j hatók legyenek.*) A tisztujitószék határnapjáról és , a tisztujitás eredeményéről annak idején külön- I külön jelentést várok. Budapesten, 1895. évi julius i hó 3-án. Peresei sk. T. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 273/16.204 kgy. sz. Olvastatott a nagymélt. kereskedelemügyi minister urnák folyó évi 34973. szám alatt kelt intézvénye, melylvel a kaszák, sarlók és szalmavágóknak védjegygyei kötelezöleg leendő ellátása tárgyában hason szám alatt kiadott körrendeletét leküldi. A körrendelet máso'ata tudomásvétel végett a járási főszolgabiráknak és jegyzői karnak kiadatni és a közönség tájékoztatása céljából a .Zemplén* hivatalos lapban közzététetni határoztatott. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Dókus László, Dókus Gyula, IV. aljegyző. főjegyző. Másolat. 34973/95. sz. M. kir. kereskedelemügyi mi- nistertől. Körrendelet a kaszák, sarlók és szalmavágóknak kötelezöleg védjegygygyel leendő megjelölése tárgyában. — A védjegyek oltalmáról szóló 1890 évi II. t. czikk 6. és 31. §§-ai alapján a következőket rendelem. X. §. Kész, vagy félig kész kaszák, sarlók és szalmávágók nem hozhatók előbb forgalomba, tehát nem hagyhatják el előbb a vállalat székhelyén lévő gyártási és raktári helyiségeket, mielőtt azok a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törv.-cikk értelmében és az alább következő hatá- rozmányok szerint belajstromozott védjegygyei ellátva nincsenek. 2. §. Minden kasza-, sarló- és szalmavágó csupán egyetlenegy s a íönebb érintett cikkeket előállító vállalat részére belajstromozott védjegygyei jöhet csak forgalomba, 3 §. Ezen gyártási jegy az izzó állapotban lévő árura az edzést megelőzőleg, minden utólagos felülbélyegzést kizáró módon, a kasza, sarló és « szalmavágó gyártásnál alkalmazni szokott nagyság- j ban és az árunak azon részére ütendő vagy nyomandó, amelyen a jelzés, az illető fogyasztási területre szánt áru alakjának megfelelően átalában szokásos. 4. §■ A gyártók által gyári jegyeik mellett használatos nevek, ezégek, czimerek, kitüntetések, telepmegjelölések, valamint testületi és az áru minőségére vonatkozó jelzések (pótló-jelek) olymódon ütendők, vagy nyomandók az áruba, mint a belajstromozott gyári jegyek. 5. §. A kaszák, sarlók- és szalmavágókra az előírás szerint ráütött, illetve rányomott előírási jegyeken kívül, czimkék (etiquettek) előírások és egyébb megjelölések csak olymódon alkalmazhatók, hogy az utóbbiak mellett a gyári jegy és az áru előállitásának helye a vevők részéről tisztán kivehető legyen. 6. §. Ezen rendelet a kihirdetés napjától számított hat hónap múlva lép életbe. Ugyanezen időponttal megszűnik az 1890. évi április hó 21-én 24551. sz. alatt kiadott körrendelet. Budapesten, 1895. julius hó 15-én. Dániet sk. T. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A-Ujhelyben 1895. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 26413130 kgy. sz. Olvastatott a nagymél- tóságu Belügyi ministériumnak a villanyvilágitási tervek és a szerződés tervezet műszaki vizsgálata tárgyában 49768 szám alatt kelt intézvénye. Tudomásul vétetvén, miheztartás végett az alispán, főjegyző, főügyész és a vármegyei jegyzőknek, tudomás és közhirrététel végett a járási főszolgabiráknak kiadatni és a közönség tájékoztatása végett a vármegye hivatalos közlönyében közzététetni határoztatott. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyuia, főjegyző. Másolat. M. kir, Belügyministeriumtól. 49769IIII. B. szám. Körrendelet valámennyi vármegye közönségének, Egyre szaporodik azoknak a községeknek és városoknak száma, melyekben víllamvilágitási berendezések létesültek, illetve terveztetnek. — Az eddig létrejött ily berendezéseknél gyakran tapasztaltatott. hogy a vállalkozóval kötött szerződésben az érdekelt község, vagy város közönségének fontos anyagi érdekei kellően megvédve nem lettek. — Ennek következtében felhívom a vármegye közönségét, hogy a törvényhatóságnak területén levő községek és rendezett tanácsú városok közönségét figyelmeztesse, miszerint villsmos világitó és munkaátviteli berendezésekre vonatkozó szerződések megkötése alkalmával lehetőleg meg, bizható és nem érdekelt szakértőket hívjanak meg, •) Az uj bizottsági tagok választása nálunk f. hó 14-én vármegyeszerte megtörtént. Szerk. * illetve kérjenek fel. — Egyuttai pedig arra is felhívom a vármegye közönségét, hogy az ily szerződéseknek az 1886. XXII. t. ez. 24 § a pontja alapján való felülvizsgálata alkalmával a vármegye közönsége ügyeljen arra, hogy a szerződés kötése a jelzett követelménynek megfelelően történt-e. — Arra nézve tájékozásul, hogy az ily szakértők meghívása végett a vármegye közönsége illetve a városok és községek hová forduljanak, az utóbbiak útbaigazítása végett is értesítem a vármegye közönségét, hogy x. a kir. József műegyetem tanárai között van több, aki a szóban forgó teendők elvégzésére kellő szakképzettséggel bir, — 2. a technológiai iparmuzeum szabályzata értelmében jogosítva van megfelelő szakvélemények közlésére, — 3. jelenleg már több megbízható és szakavatott magán mérnök működik az országban, akik ily műszaki vélemények és tanácsok adására hivatva vannak. Hogyha pedig az érdekelt városok és községek a magán mérnökök megválasztásánál útbaigazítást igényelnének, aziránt legczélszerübben a magyar mérnök és épitészegyesülethez fordulhatnak. — Budapesten 1895. évi junius hó 10-én Peresei s. k, 20228. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Sertéseknek a Budapest, Ferenc-városi rendező pályaudvar petroleum raktár rakodójára való bevitelét engedélyező 73960. számú löldmi- velésügyi ministeri intézvényt másolatban, hivatkozással folyó évi 13938. szám alatt kelt* felhivá* somra, tudomás és alkalmazkodás végett kiadom. S. -A.-Ujhely, 1895. október 9. Matolal Etele, alispán, Másolat. 73960. III. fö. 1895. Földmivelésügyi m. kir. Minister. Valamennyi törvényhatóságnak.. Folyó évi julius hó 5-én 45228. sz. a. kelt rendeletem hatályon kívül helyezése mellett minél szélesebb körben való azonnali közhírré tétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy tekintettel a kőbányai sertéspiacnak fontos közgadasági érdekink által megkövetelt hivatásának mielőbbi visszaad- hatására és ennek következtében az e célból szükséges munkálatok haladéktalan megkezdheté- sére a kőbányai sertések kivitelével, sertéseknek a Budapest ferencvárosi rendező pályaudvar petróleum-raktár rakodójára külön engedély nélkül való behozatalát f. évi október 5-dikétől kezdve további intézkedésemig megtiltom. A sertésekre nézve ragadós betegségekkel fertőzött községekből származó sertéseknek azonnali levágás végett az említett rakodóra vató szállítását azonb in a hozzám intézett kérvények alapján esetről-esetre engedélyezni fogom. Az 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli kérvényeknek a szállító és vevő nevét, a feladásra szolgáló vasút' állomást és a sertések pontos darab számát is tartalmaznia kell. A kérvényre ezenkívül vagy az első fokú hatóság, vagy a sertések származási helyére nézve illetékes hatósági állatorvos által azon záradék vezetendő, melyben igazolja, hogy a sertések fertőzött udvar vagy azzal tőszomszédságban levő udvar sertés állományának részét nem képezik.A kérvények elintézéséről a törvényhatóság első tisztviselőjét táviratilag fogom értesíteni, ki is különbeni felelősség terhe alatt köteles arról gondoskodni, hogy határozatom a fél és az illető vasúti állomás főnökének azonnal tudomására jusson. A fertőzött községekből származó sertések szállításának feltételei a következők. 1. A sertések közvetlenül a marharakodó állomásra való szállítás előtt a helyszínén hatósági állatorvos által vizsgálandók meg. 2. A fertőzésre gyanús : de látszólag egészségesnek talált ■ sertések a legközelebbi vasúti rakodóra lófogatokon szállitandók, mely fogatok minden szállítás után alaposan fertőtlenitendök. 3. A sertések szállítása körül követendő eljárásra nézve még f. évi junius hó i-én 36500 sz. a. kelt körrendeletem 5 ik számú mellékletének határoz- mányai is legszigorúbban betartandók és ellenőrzendők. 4. Az ezen szállítmányokat kísérő szabályszerű marhálevelek első lapján fent feljegyzendő »Fertőzés gyanús állatok.« — »Azonnali levágásra« Az állatok származási helyének vészmentességére vonatkozó záradék törlendő. 5, A sertések a ferencvárosi rendező pályaudvar petróleum-raktár rakodójára való érkezés után lófogátokon, közvetlenül a henteshez szállitandók, és legkésőbb 48 óra alatt leszurandók. 6. Az általam adott engedély keltétől számítandó 10 nap alatt igénybe nem vett szállítási engedély hatályát veszti. — Kelt Budapesten, 1895. évi szeptember hó 30-án. Festetits s. k. 368|IV. 95. S.-a.-újhelyi járás föszolgabirájától Pályázati hirdetmény. T. Zemplén-vármegye tekintetes alispánjának 19^45/895• számú intézkedésével, a s.-a.-újhelyi járás területén, 3 utkaparói állás rendszeresittetvén, felhívom a községek elöljáróságát, hogy a s.-a.-ujhely—kassai, s. a.-ujhely—bereczkii, borsi— ezékei—abarai és regmecz—mihalyii útszakaszokon utkaparóságot vállalni hajlandó, feddhetetlen előéletű,
