Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

Melléklet a „Zemplén'* 42. számához.

A darab Mosertől való; terjengős. Arról van szó, hogy Bertha (Miklósy Ilona) megakadályozni akarja férjének, Scheífler ügyvédőnek (Bartos Gyula), hogy a >dalos«-oknak valamely vidéki városban tartandó verseny-ünnepségén részt vegyen, ami azonban nem megy. — A »dalár-ünne- pély« végre különböző akadályokon át mégis megtartható. — Üres, minden jobb gondolat nélkül szűkölködő bohózat. — Színészeink valóban nagy buzgósággal igyekeztek a darabba melegséget önteni, akik között első sorban Hetényi Ele mért (Schmacke) említjük föl. Meglepő ügyességgel s a színpadi tehnika minden forszának felhasználásával mutatott be nekünk a jutalmazott egy bolondos ,dalár-egylet«-i szolgát, uj kupiéival több Ízben hangos kacajra fakasztván a közönséget. S ebben méltó társai voltak Miklósy Ilona (Bertha), Kazaliczky (Hartwig), Borbély Sándor (Bolzau városi tanácsos) no meg Kárpáti Nándor (Brimborini) az ő ügyes maszkjával. — Bartos Gyula (Scheífler) megint nem tudta a szerepét.

Pénteken, f. hó 18-án, zónában A három testőr ment. Herceg Ferenc ismert bohózata a nemzeti színház repertoárjáról.— Pollacseket Borbély Sándor alakította hűen, Rátkyt, a lapszerkesztőt, pedig Kazaliezky mutatta be bravúrosan. Miklósy Hona (Liza) és Daróezy Ilka (Róza) most is főtényezői voltak az előadás sikerének. Bartos Gyula (Hor- tovay) is jobban játszott, mint máskor. A publikum hálásan tapsolt.

Tegnap, szombaton, Szép Heléna, nagy operet, melyről jövő számunkban. St. J.

*

Jövőheti műsor: Vasárnap: Az uj honpolgár. Hétfőn : A kis hörcsög (félárakkal). Kedden: A cigánybáró (Kőszegi Jenny énekesnő fellépésével). Szerdán : A pillangó-csata (először). Csütörtökön : Tündérujjak (Miklósy Ilona jutalomjátéka). Pénteken : Ármány és szerelem■ Szombaton : A madarász. Mint értesülünk Köuessy Albert színigazgató jóté- konycélu előadást fog rendezni a helybeli árva- segélyző és jótékony-egyesület javára.

koporsót a sírboltba helyezték. A temetésen a nagy családon kívül jelenvoltak Matolai Etele alispán is és a S.-A.-Ujhelyben állomásozó honvédség tisztikarának hármas tagú küldöttsége s még számosán helybeliek. r. I.

(Ridzike gomba UJhelyben.) A felvidék fenyveseinek ez a salátának való és nagyon keresett gombája, mely apró hordócskákban szokott pácol- tan hozzánk kerülni, bizonyára ismeretes mindenki előtt. Ki hitte volna, hogy az a keresett gomba Ujhelyben is megterem. Ügy van, meggyőződtünk róla. Terem pedig szépen fejlett példáyokban Uj- hely város fenyves erdejében ; mert, igenis, van már a Kopaszka, vagy másként a Szárhegy észak- nyugati lejtőjén »fenyvesünk« is 1

(Katonai Jóvásár.) Ujhelyben e hó 18-án katonai lóvásár volt ; azonban csak a neve volt vásár, mert mindössze harminc lovat vezettek elő, melyből mindössze kettőt vásároltak meg a katonai kincstár képviselői.

(A szüret,) irja tokaji levelezőnk, javában foly.*) Az aljak szedetését a héten be is végezték. Az időjárás különösen kedvezett a szedésnek Bár az idegen kereskedők most már nem keresik föl vidékünket, a borárakkal meg lehetünk elégedve. Aljborokért, gönci hordónként, 32—37—39 ftot fizettek, a hegyi mustnak hordája 50—60 fton kélt, hordáját 140 literrel számítva s rögtön átvéve. A hordó párja 6—7 ft, s már igy is alig kapható. A termés úgy mennyiségre, mint minőségre nézve kielégítőnek mondható.

(A ,Zemplén« 1896-iki képes naptára) az eddigieknél jóval nagyobb terjedelemben még e hó folyamán megjelenik. Megjelenését késleltette: hogy az okt. 14-én választott vármegye-bizottsági tagok neveit, úgyszintén az állami anyakönyvi kerületekben és az anyakönyvezők személyében időközileg támadt uj adatokat is beiktattuk a naptár Hivatalos Rész-ébe. Szolgáljanak e sorok egyszersmind válaszul is mindazokra a tudakozódásokra, melyek e hét folyamán a naptár megjelenése iránt szerkesztőségünkhöz érkeztek.

téssel, hogy: »Temesse el, aki béanyakönyvelte 1* Mivel idegen papot hívni már nem volt idő, a hullát, a hívek általános megbontránkozására, egyházi szertartás nélkül ásták el. Az esetet bejelentették az egyházi főhatóságnak. r. I.

(Igazságkereső felszólalás.) Hires Luka községének érdekes vendége van: Aradiné-asszony, (Petruska Mari) a nyári borzalmas — de valótlannak bizonyult— történet hősnője, fris, jó egészségben érkezett meg Gyurica nevű fiával, a nagymami látogatására. Holt hire után hosszú élet reménye vár reá. — Most drámai tanulmány-órákat vesz a glicerines-láda-felbontó-küldöttség írástudó tagjától, a ref. tanító úrtól. Az egész hírlapi zenebonából legfájdalmasabb emléke maradt a község érdemes bírásának, aki az akkoriban is a szög fejére ütött »Zemplén« tudósítója révén már rég készül reklamálni a maga igazságát. Ugyanis, a kacsahuzás idején Lukán járt »Pesti N.« tudósítója igy irt róla: »Voltam a lukai bírónál, aki egy mezitiábos tót paraszt; ez akkor se húz csizmát, ha az Isten bírói hivatalba segíti.* — No hát ezt ,le kell cáfolni« mert, a biró, amint ezt Göre Gábor a »Magyar Hírlap«-ban ezer és egyszer kifejtette, mai nap már ur; másodszor pedig, hogy mezitiábos, az igaz, de szokás, mert falun a nagy melegben csak a pap hord csizmát; harmadszor pedig tótnak sem tót a lukai biró, mert aki nem ismeri derék atléta termetét, magyaros beszédjét, még ha addig nem is ösmerte volna, látván őt, voksával bizonyára szívesen segítené a bírói hivatalba. Hogy ez igy van: tessék ebbe a mi vármegyei, igazságos újságunkba, okulásnak okáért, »kiszerkeszteni.« r. I.

(Tüzek.) Gálszécsett f. hó 18-án d. e. ’/aio órakor, a város keleti végén, óriási szélben tűz ütött ki, mely rövid idő alatt két házat hamvasztott el. A tűzoltók gyors megjelenésének és lankadatlan működésének köszönhető, hogy a tüzet sikerült lokalizálni s oly gyorsan eloltani, hogy 11 órakor már füstöt is alig lehetett látni. — Parnó községben f. hó 14-én hat lakóház égett le a mellék- épületekkel együtt. Többnyire szegény emberek a kárvallottak, kiknek egész nyári keresetük odaégett. A tüzet, állítólag, tűzzel játszó gyerkőcök gerjesztették, kiknek az iskolában vagy a kisded- óvódában lenne a helyük, ha volna, aki a törvényt végrehajtaná. r. I.

(Veszett kutya.) S.-A -Ujhely utcáin e napokban egy veszett kutya hét embert mart meg. A szerencsétleneket Budapestre szállították gyógyítás végett a //^«-intézetbe. — A város kutyáira negyven napi zárlatot rendelt el a hatóság. Eszerint a pecér a csatongoló ebeket naponként összefogdossa és kiirtja.

(A »Kakas Márton«-ból.) Szarvas Gábor a menyország kapujában találkozik Szent Péterrel, aki igy szólítja meg a fáradt földi vándort:

— Szent Péter. Erényeid megérdemlik, hogy ide (a menyország nyitott kapujára mutat) bevonulj, hol minden igényedet ki fogjuk elégíteni.

— Szarvas Gábor: Erény ? . . . Igény ? . ., Gyerünk a pokolba 1

(Midőn a nagyközönség szives figyelmét tTngllVáry LászlA) hírneves 121 holdas ceglédi gyümölcsfaiskolájának mai számunkban is megjelent hirdetésére felhívjuk : egyúttal jelezzük azt is, hogy biztos tudomásunk szerint Unghvéry Liszló-féle gyümölcsfaiskola telep egyike a legmegbízhatóbb gyümölcsfa-csemete beszerzési heíynek, honnét hiteles fajú, szép növésű, rendkívül gazdag gyökérzetii életerős csemetét és vadoncot, kitünően csomagolva, igen nagy mennyiségben s a legolcsóbb áron kaphatni. Igen nagy előnye a faiskolának az is. hogy homokos talajon létesült, már pedig általánosan tudva van, hogy a homok talajból kkierüló csemete mindig jobban fogamzik, mint a nehéz, iszapos vagy agyagföldben nevelt. Nagy előnye ezen iskolának továbbá még az is, hogy tájainak legnagyobbrészét a leghitelesebb forrásból: Berecki Mátétól szerezte be Unghriry László kimerítő nagy árjegyzékét kívánalomra bárkinek is készséggel megküldi.

Irodalom.

•

A s.-pataki főiskola 1894/5. évi Értesítője, vaskos kötetben, dúsgazdag, minden részletében tanulságos és gyönyörködtető tartalommal megjelenvén, egy tisztelet-példánya szerkesztőségünkhöz is beküldetett. Az érdemes művet, tüzetesebb megösmertetés okáért, kiadtuk szakreferesünknek. A tisztelt példányért köszönetét mondunk.

Az i848—49-iki Magyar Szabadságharc Története*

cimü nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 46-ik füzet, amelyben Bucit György Bem életrajzát és erdélyi hadműveleteit mondja el rendkívül élénken és számos eddig ismeretlen adat fölhasználásával. A füzet egykorú képei ezek ; Összetépett honvédzászló darabja. Gróf Almássy Mór, a muszka vezető. A nagyszombati csata 1849. dec. 16. Az aradi utcai- fiarc 1849. febr. 8-án, Bem fiatalkori arcképe. Szervianasok puskája, Bem feldíszítése a vitézségi nagyérdemjellel. Szerb felkelők handzsára. — Megrendelhető Lampti Róbert könyvkiadónál Budapesten (Andrássy-ut 21. sz. a.) Egy füzet ára: 30 kr.

A zongorázók dalkededrelök legkedveltebb házibarátja az örök jókedv s a lélekemelő dal kutforrása a rósz órák felviditója, a táncosok öröme s a zongorát tanulók mulatva oktatója a tZanél3 Magyaromig“ zenemű folyóirat 20-ik száma most jelent meg. E szám mint valamennyi eddig megjelent felette érdekes. Tartalmazza-S/S/íf-Oá/y Gyula »Nem szeretem én eredti dalát, »Nem sokára menyecske lesz ebből a lányból* cimü általában kedvelt népdal a m. kir. dperaház reprisének, a Nloolal Wlndtorl rlg nők operája Potpuriját, a hírneves tánc zeneszerző Yron ,Szabad a csók* cimü bájos eredeti polkama zurkáját , Grlag Eduardt norvég jelletukép klassikus stilü

Különfélék.

(Személyi hir.) Főispánunk Öméltósága a ma reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy a »vallás szabad gyakorlatáéra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásán részt vegyen a főrendiházban.

(Áthelyezés.) Ldczay Sz. Károly, tokaji kir. járásbiró, Szegedre helyeztetett át,

(Városi ügyek.) A képviselőtestület legutóbb tartott közgyűlésén elhatároztak a régi városhása1 most rendőrség hivatalos helyiségeinek megfelelő átalakítását és berendezését, úgyszintén zárkák és toloncház építését, A munkálatokat még ez év folyamán megkezdik és be is fejezik. A hivatalos helyiségek már félig meddig rendben vannak — A honvédség részére a képviselőtetület gyakorlótérül a Borsi-háti dűlőben lévő és közös temetőnek szánt földjét, holdankint 20 ft. bérért átengedte. — Elhatározták továbbá a dohánygyár déli oldala mellett elvonuló és a csapadék-vizek levezetésére szolgáló árok kiköveztetését és kerékvetőkkel leendő ellátását. A költségek hozzájárulás útján lesznek fedezendők. — A Szárhegyen keletkezett új városrész, úgyszintén a F.-Zsólyomka is a 'akókjkérelmére egy-egy útcai lámpát kapnak.

(Az Időjárás) téliesre fordult. A múlt héten még arról írhattunk, hogy a hőmérő 32 fokos meleget mutatott, — ma már fűteni kell. Éjjelen- kint erősen fagy.

(Anyakönyvi statisztika.) S.-A.-Ujhely állami anyakönyvi hivatalától kaptuk a következő adatokat. Az 1895. okt. i-től 20-ig született: 40, halva született 2, összesen született 42, elhalt 20, tehát a természetes szaporodás volt 22 lélek. Egybekelés volt 1, hatósági hirdetés alatt van 6.

(Az újhelyi »boulevárd.«) A Kazinczy-utcát kereszteljük eképpen, mert most, hogy szépen ki van kövezve, széles beton-gyalogjáróval ellátva, és ma-holnap villáraos lámpákkal is megvilágítva: meg fogja illetni a bulvár elnevezés, azért is, mert a utca beíásitásához már a jövő héten hozzáfognak. A beültetendő fák platánok és a József kir. herceg alcsuti kertészetéből valók.

(Végtisztesség.) Szemere Pál nyug. honvéd- ezredes hült tetemet okt. hó 12-ikéról 13-ikára viradó éjjel szállították, Gálszécsre s díszes érckoporsóban a ref. templomban helyezték ravatalra, melyet erre az alkalomra feketével vontak be. A koporsót csak 2 koszorú s a katonai jelvények: csákó, kard és tábori jelvény díszítették. A temetés okt. 13-án d. u. j|43 órakor vette kezdetét gyászéntkkel, melynek végeztével Sárkány Imre galszécsi ev. ref. lelkész előbb imát, majd egyházi gyászbeszédet mondott. A nehéz érckoporsót aztán elhelyezték az igásszekérböl rögtönzött gyászkocsira (mert bizony Galszécsen még nincs rendes gyászkocsi) és a Terna-utcán levő sírbolthoz szállították. A sírboltnál Péter Mihály, k.-azari ev ref. lelkész, mondott búcsúztatót, mely után a

(Tíz és öt koronás papírpénzek.) Megemlítettük annak idején, hogy a két pénzügyminiszter az államjegyeknek, s különösen az öt forintosoknak bevonása következtében támadt aprópénz hiányra való tekintettel abban állapodott meg, hogy teljes ércértékben fedezett tiz koronás állampénztári utalványokat bocsátanak ki. Most egy lap arról ad hirt, hogy Lukács pénzügyminiszter mostani Bécsben való tartózkodása alkalmával ama terv merült fel, hogy ugyanezen az alapon öt koronás papírpénzt is bocsássanak ki.

(Szüret) A gálszécsi szőlőhegyen a szüret okt. 10 én kezdődött s a mai nappal (okt. 16-án) befejezték. A termés nem volt ugyan olyan nagy, mint tavaszszal mutatkozott, mert a peronoszpora és öböly sokat ártott úgy a mennyiségnek, mint a minőségnek, mindazon által termett annyi, hogy ha a szüreti must mind a városban marad, nem leszünk kénytelenek dalmáciai, vagy gyártott bort inni és ami fő, a bor jó édes lesz, amit onnan következtetek, hogy némely szőlőben a szőlő meglepően édes volt. Hogy pedig az idei szűrét nem tartozik a legrosszabbak közzé, onnan gyanítom, hogy sok szőlögazdánál nagyon vigan folyt. r. I.

(Tűz.) Mádról irja egyik tudósítónk: Városunk lakosságának nagy ijedelmére e hó 13-án ismét tűz támadt. Minden arra mutat, hogy a sűrűn ismétlődő tűz gyújtás műve. Mindenesetre kívánatos lenne, ha a tüzek keletkezésének kipu- hatolásánál szigorúan járna el a helyi hatóság. De másrészt föltétlenül szükséges lenne, hogy, ha már a feloszlott önkéntes tűzoltóegyesület helyett nálunk ujjat alakitani leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, a törvényben előirt községi tűzoltóság mielőbb létesittetnék. Hogy városunknak nincsen tűzoltósága, ennek tulajdonítandó az a sajnos körülmény is, hogy a múlt hó 4-én itten támad tűz oly nagy terjedelmet öltött.

(Templomszentelés.) Kereplye kisközségnek nagy ünnepe volt. Az alig száz lelket számláló róm. kát. hitközség, ugyanis, saját erejéből szerény templomot építtetett, s f. hó 13-án annak volt a megszentelése. Dacára a kedvezőtlen időnek, a hívek seregesen jöttek el a vidékről. A templomszentelést Hiszem Kálmán parnói rk. lelkész, Gáy János gálszécsi plébános és Korponay István parnói káplán segédlete mellett végezte. Az alkalmi szentbeszédet Gáy János tartotta. A beszéd oly hatást gyakorolt a vallásos hallgatókra, hogy soknak köny gördült szeméből. Az előadott egyházi énekek hazafias tartalmúak voltak, ami Wilimszky Alajos parnói kántornak, mint az ének vezetőjének, válik dicséretére, r. I.

(Temetés pap nélkül.) A homonnai közkórházban, irja levelezőnk, f. hó 10-én meghalt egy koldus-ember, ki a rórnei egyház hive volt. Mikor Szkurkay Ágost apát-plebánoshoz az anyakönyvvezetőnek a halálesetről kiállított tanúsítványát elvitték, a temetést megtagadta, avval a kijelen*) Mi, újhelyiek, fájdalom, már csak híréből ösmerjük a születet. tiork.