Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-06 / 40. szám

I-ső Melléklet a „Zemplén“ 40. számához.

telességüknek hű és pontos teljesítésétől fog függni leginkább a« a siker, amit az államkormany társadalmi téren az egyházpolitikai törvényektől jogosan remél. (Felkiáltások : Éljen Dókus !)

Ballagi Géza dr., bizottsági tag, a megyasz- szai véres biróválasztás esetét hozván szóba, azt a kérdést intézte az alispánhoz, hogy a sajnálatos eset folidézésében terheli-e felelősség a járási és a helyi közigazgatást. — Matolai Etele alispánnak s utána Dókus Gyulának felvilágosító válaszait az interpelláló s vele együtt a közgyűlés megnyugvással tudomásul vette. — Főispán Öméltósága megjegyezte, hogy ott, ahol a kedélyek izgatottságára, mint Megyasszón is történt, előre lehet következtetni, alkalmazzanak a íőszolgabirák mindig olyan csendőr-erőt, hogy az ellenállásnak még a lehetősége is ki legyen zárva.

Az igazoló-választmány jelentésével bemutatott és a t. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak a jövő 1896. évre kiigazított névjegyzéke meghitelesittetvén, igazoló záradékkal elláttatott. — Az 1889. év végével választott s megbízatásuk 6-ik évét betöltött, továbbá az elhunyt, vagy eltávozott vármegyei választott bizottsági tagok névsora az új választás alkalmára kiküldött elnökök megjelölésével jegyzőkönyvbe vétetvén, a választások megejtésére határnapul folyó évi október hó 14.. napja tűzetett ki.

Mandátuma lejárt és igy a választott bizottsági tagok sorából kilépett: az abarai választó kerületben: Dutkay István, — az agárdiban: Hideghkovy Elek, Biringer Artur és Kiss Károly, — az erdő-bényeiben : Kenyizley Pál, Róth Izsák és Czinke István, — a legyes-bényei- ben : Nagy Adolf és Hegymeghy László, — a berettőiben: Szirmay Balamér, — a berzékiben: Major Sándor, — a bolyiban : Kemechey László és Wischán József, — a buttkaiban : Thuránszky Ferenc és Haidinger István, — a czékeiben : Bacskay Antal, — v.-csemernyeiben: Szűcs Béla, Novak István dr. és Hrehuss Gyula, — a k.-czigándiban: Révy Géza Viktor és Császár Pál, — a n.-dobraiban : Zaboróvszky Kornél, Hrabovszky Géza és Krajnyák Sándor, — a gálszécsiben : Görgey Gyula, Czifrák Valér és Gáy János, —• a n.-géresiben: Löcherer Lőrinc dr. és Somogyi Bertalan. — a gesztelyiben : Hosszufalussy Miklós, Orosz Zoltán és Pethö Dániel, —- a girin- csiben : Matolai Etele és Kovács Gábor dr., — a göröginyeiben: Durcsinszky Gyula, Haraszthy István és Blanár József, — a harkányiban : Román Ferenc, Hegedűs János, Zákány Gusztáv és Boross János, — a kir.-helmecziben: Soltész József és Kemechey János, — a homonnaiban : Haraszthy Miklós, az alsó-hrabócziban : Balassa Sándor báró és Kolozsváry Sámuel, — a m.-izsépiben: Karsa Ferenc, Kuttka Pál és Horváth Hugó, — a n. kemenczeiben: Kovaliczky Elek dr,, Kelemen Kálmán, Géczy István és Nyessey József, — a b.-keresztúriban : Pékáry János és Érett Gyula, — a n.-kövesdiben : Kátai Mór, — a mezö-laborczi- ban: Gócs József és Homicskó Pál, — a laszto- mériban : Ujlaky Janos és Füzesséry Gyula, — a lelesziben : Tőig Gyula, Antaloczy Imre, Loy János, Argalács Márk és Szerdahelyi Aladár, — az

erdélyi fejedelem* bár nyugalomba vonulva az újból felépített Felső-Vadászon, vagy Selyében halt meg, de Szerencsen van eltemetve. Fia, a korán elhalt Zsigmond, Szerencsen született és ott van eltemetve. I. Rákóczi György, előbb egy Bethlen gróf leány, azután Lorándffi Zsuzsánna férje, aki alatt Erdély és benne a tudományok virágoztak, Sárospatakon rendes fejedelmi udvart tartott s a kormányzás gondjait, a harcok fáradalmait itt pihente ki. II. Rákóczi György fia, a nagyreményű és tudományu Zsigmond, mindig Sárospatakon lakott, tudósokkal vette magát körül s könyvtárát a sárospataki kollégiumra hagyta. II. R. György, Sárospatakon van eltemetve. I. Rákóczi Ferenc, megválasztott erdélyi fejedelem, Zemplént különösen szerette s mozgalmas életének fáradalmait a sárospataki várban feledte el. Mikor a Wesselényi összeesküvés következményei elől magát, a mostani pénzérték szerint, majdnem 10 millió forint lefizetésével megváltotta, ismét a bodrogparti csendlakot kereste fel, de I. Lipót Makoviczát jelölte ki. Ott halt meg. Kassán van eltemetve. A márvány tengerparti sirt (1735), melyet II. Rákóczi Ferencnek, a világtörténelem legidősebb alakjai egyikének ástak, honfiúi szent kegyelet köti össze a borsii bölcsővel. Fiai, kiket katolikusoknak és németnek neveltek, akiket Markgraf von St, Kari és Markgraf von St. Elisabeth-nek neveztek, nem ismerték és sohasem is látták Zemplént, az ősi család bölcsőjét. Amaz Bulgáriában Csarnavodában (f 1738), ez Párizsban van eltemetve (f 1732). ..

Milyen jó, hogy nem kelnek fel sírjaikból és nem látogatnak el a helyekre, hol atyáik kis királyok voltak. ... Mi azért csak ejtsünk egy könyet az elhalt nagy családok emlékére. .. . Hisz olyan kevés van, aki nyomukba lép ! 11... .

o. liszkaiban : Szabó István, Demjén István és Rima- szombathy Pál, — a mádiban: Török Levente, Kaliczky István és Hubay Miklós, — a málczai- ban: Thuránszky László, — a megyasszóiban : Olasz Lajos és Nagy Károly, — a n.-mihályiban: Ihnatkó János és Szladek József, — a mikóházi- ban: Urbán Ferenc és Mizsák István, — a móno- kiban : Barkó József, Zeisler József és Váry Rezső, — a nátafalusiban : Schleiminger Róbert, Dudinszky Elek és Papp Gyula, — ab -olasziban : Kellner Soma dr. és Kárpáthy Péter, — az Ondiban: Ma- tolay Béla és Szignarovics János, — a papinaiban: Durcsinszky László es Láczay Elek, a s.-pataki- ban (I. v. k.): Szabó Zsigmond ifj., Ballagi Géza dr., Galgóczy Barna és Pavletits Gyula, — a s.-patakiban (II. v. k.): Kun Zoltán dr. és Turián Gábor, — a pazdicsiban: Widder Márk dr., — a perbenyikiben: Diószeghy Pál és ölbey János, — a nagypolenaiban: Petrasovics Miklós és Bihary Emánuel, — a szécs-polyánkaiban : Benedek Dénes és Halasi László, — a rákócziban : Kolonay Tamás és Mihalovics Jenő, — a szerencsiben: Erős János dr., — aszinnaiban: Dely Endre, Dely János és Kossuth Elek, — a szinyériben: Tárczay Ferenc és Kozma Mihály, — a szőlőskeiben : So- mossy Imre, — a sztakcsiniban : Nemes Lajos, Kossuth János dr. és Mester István, — a szlárai- ban : Raksányi Antal és Szkurkay Lénárd, — ,a sztropkaiban : Barthos József és Degró Péter, — a tállyaiban: Bernáth Béla, Kiss János és Terényi Henrik, — a tarczaliban : Mankovics János, Hubay Kálmán és Gecsey Péter, — a töke-terebesiben : Szakszón József és Szladek Károly, — a tokajiban : Székely Károly, Füzesséry Ödön, Fried Lajos dr. és Ranner János, — a tolcsvaiban: Haj- duczky József, Szlávy Alajos és Tóth Elek dr., — a trauczonfalusiban: Gaizler József báró és Brogli István, — az udvaiban : Mándy István, Thomán Dávid dr. és Madarassy Béla. — as. a.-újhelyiben: Balogh Károly, Friedlieber Albert, Hlavathy Elek és Buday Ákos, az ulicsiban: Haidinger Ottó, Chinorányi Sándor és Sziráky Barna, — a varan- naiban : Pereszlényi István, Csőke József dr. és Verner Gyula, — végre a velejtei kerületben: Dinnyés Kálmán és Marikóvszky Pál dr. — A választások vezetésével megbízott elnökök felhivattak, hogy a választások eredményéről azok megtörténte után haladéktalanul tegyenek jelentést és jelentéseikben a megválasztottaknak necsak neveiket, hanem lakóhelyüket és foglalkozásukat is világosan jelöljék meg.

A kir. belügy minist érnék az általános tiszt - ujitás megtartására vonatkozó intézvénye felolvastatván; elhatározták, hogy a tisztújító szék határnapjának kitűzése iránt egybehívandó rendkívüli közgyűlés fog majd intézkedni.

Több ministeri intézvény felolvasása után, javasolta a közgyűlés, hogy a homonnai, a szin- nai és a sztropkai járások területét magában foglaló működéskörrel mértékhitelesítő hivatal szervezése engedtessék meg Homonna nagyközségnek.

Végezetül és tekintettel arra, hogy vármegyénk felső vidékén a farkasok igen elszaporodtak, elhatározta a közgyűlés, hogy minden egyes elejtett farkasért nyolc forintnyi jutalomban fogja részesíteni a farkas elpusztitóját. Ezek a jutalmazások a vármegye ebadó alapjából fognak a részesedésre jogositottak kezéhez kifizettetni.

Az idő előre haladván, az első napi közgyűlés déli 12 órakor befejeztttett.

Az elnöki székből távozó főispánt minden oldalról éljenzés kisérte.

Vármegyei ügyek.

A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8-án, d. e. 9-kor, tartja rendes havi ülését.

A polgári házasságról. Hogy a polgári házasságról alkotott kép tiszta és világos legyen, nem lesz felesleges megismerkedni azzal: mikor semmis ez a házasság, — mikor támadható meg — és mikor bontható fel ?

Semmis a házasság:

a) ha cselekvőképtelen, azaz tizenkét éven aluli egyének, továbbá örültek, s magukat megértetni nem tudó siketnéraák kötötték ;

b) ha nem az előirt módon, azaz nem a felek együttes jelenlétében s két tanú előtt s nem a jogosult polgári tisztviselő előtt történt;

c) vérrokonság okából és

d) arra az esetre, ha az egyik házasuló már előbb is érvényes házasságban élt s ez a házassága még meg nem szűnt.

Setnmiségi per indítására jogosult:

a) a kir. ügyész ;

b) a házasfelek, illetve ezeknek képviselői ;

c) az a ki kimutatja, hogy a házasság semmiségétől valamely jogi érdeke függ, tehát a korábbi vagy a későbbi házastárs is.

Megtámadható a házasság'.

a) ha azt 12—18 éves íérfi vagy 12—16 éves nő kötötte;

b) a kiskorúak (24 éven alóliak) házassága

a szülői gyám, vagy gyámhatósági beleegyezés hiányából ;

c) kényszer;

d) megtévesztés miatt, (ha t. i. pl. a menyasszonynyal elhitte a vőlegénynyel, hogy ő miniszteri osztálytanácsos, a házasság után pedig kisül, hogy csak napidijas.)

e) tévedés miatt, (ha t. i. valakinél hiányzott a komoly szándék a házasság kötéshez, vagy ha valaki pl. Varga Péternek Anna leányával akart házasságot kötni, akit ugyan soha sem látott, de hírből ismert s helyette egy másikat adtak hozzá nőül, ha továbbá az egyik házasfél már a házasságkötéskor házaséletre teljesen képtelen volt; ezenkívül ha az egyik házasfél súlyos vagy becs telenitő szabadságvesztésre van ítélve s ezt a másik házasfél nem tudta, továbbá ha a nő, anélkül, hogy ezt a férj tudta volna, a házasság megkötése előtt mástól áldott állapotba jutna, végül jóhiszemüleg kötött házasságoknál a holttá nyilvánított házastárs jelentkezése esetére.)

Megszűnik a házasság:

a) az egyik házastárs halálával ;

b) bírói felbontással.

A házasság a következő esetekben bontható fel:

aj a házasságtörés ;

b) természet elleni fajtalanság ;

c) kettős házasság miatt, továbhá

d) ha az egyik házasfél házastársát hütlenül elhagyja s a biróilag kitűzött határidőre sem tér vissza i

e) ha az egyik házasfél egy év óta ismeretlen helyen tartózkodik s egy másik év alatt bírói hirdetményre sem jön vissza ;

f) a házastárs élete elleni merénylet, fondor- kodás vagy súlyos testi bántalmazás miatt;

g) az egyik házastársnak halála avagy becs- telenitö szabadságvesztés büntetésre való elitéltetése esetére.

h) a házastársi kötelességek súlyos megsértése miatt, (ha például valaki nejéről ennek szemérem érzetét súlyosan sértő módon nyilatkozik);

i) a házastársak családjához tartozó (pl. mostoha) gyermeknek bűnre való csábítása, és

k) megátalkodott erkölcstelen élet miatt. (Az elválás okai között tehát többe nem szerepel a protestánsoknál annyira gyakori »kölcsönös engesztelhetetlen gyűlölet* és a zsidóknál előforduló ^kölcsönös beleegyezés.* Ezeket ezután a hűtlen elhagyással kell majd bizonyítani, hogy kívánt eredménye legyen.)

Aki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett, vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti.

A házastárs az ellene elkövetett vétkes cselekményt megbocsáthatja.

A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj, társadalmi állásának és anyagi helyzetének megfelelően eltartartani köteles, s ez a kötelezettség a hagyaték tiszta jövedelme erejéig a férj örököseire is átszáll.

Ha a nő ismét férjhez megy, a tartás kötelezettsége is megszűnik.

A nem vétkes nő a férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, a vétkes nő azonban nem.

A gyermekek 7 éves korukig anyjuknál maradnak, ezentúl a nem vétkes szülőnek, ha pedig mindkét szülő vétkesnek találtatott, a fiúk apjuknak, a leányok anyjuknak gondviselése alatt hagyatnak; a biró azonban, a gyermekek erkölcsös neveltetése érdekében máskép is intézkedhetik, sőt azokat harmadik személynek gondozására is bizhatja.

A gyermekek eltartásának költségeit esetleg mindkét szülő tartozik viselni.

íme az uj házassági jognak annyi a lényege amennyi, itt elő van adva, és ebből egész világosan kitetszik, hogy a polgári házasság nem engedi a házasfeleket olyan szabad pórázra, mint a hogy azt különösen az alsóbb néposztály körében általában hiszik. Ha még ehhez hozzá vesz- szük, hogy a törvény végrehajtása konciliáns és az egyházakkal szemben udvarias : mindezek igy együtt véve csak előnyére és hasznára lesznek úgy magának a magyar államnak, mint az egyes hitfelekezeteknek is. Ha pedig mutatkoznának némi fogyatkozások, azokat majd szépen éz rendben kijavítja az idő és a tapasztalat.

Hírek a nagyvilágból.

Uj osztrák kormány. Hosszas vajúdás után megszületett Ausztria örökös tartományainak uj kormánya: a Bádeni-ministériom. őfelsége Bécs- ben, ez évi szept. 30-án kelt legmagahabb elhatározásával, Bádeni Kázmér grófot, Gácsország helytartóját nevezte ki ministerelnökké. A volt mi- nisterelnök, Kilmannsegg gróf, állásától fölmentetvén, a Lipót-rend nagy keresztjét kapta és Alsó- Ausztria helytartójává neveztetett ki.

Konstantinápolyban örmények és törökök között, most már ismétlődve, igen véres öszseütkö* zések voltak. A véres lefolyású zavargásokat, hogy