Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-29 / 39. szám
(Uj tanító.) Fábián István, a vásárhelyi ev. ref. egyházközségnek derék tanítóját, több pályázó közül, az abarai ref. egyház választotta meg tanítóul. (Betörések.) Alig múlott két hete, hogy a vasúti állomás III. osztályú étkezőtermét feltörték és onnan nagyobb mennyiségű italt és nehány forintot elloptak, amint azt lapunk ma egy heti számában megírtuk. F. hó 24-ikén éjjel, ugyancsak az állomáson, ennél még merészebb betörés történt. A tettesek az állomás udvaráról az ablakon át az előcsarnokba, onnan a B, nevű személypénztárba hatoltak be és az ott elhelyezve lévő két pénzes vasládát próbálták feszegetni, hanem gyarló szerszámuk lévén, avval nem tudtak boldogulni, Felfeszitették azonban az Íróasztalok fiókjait és a menetjegyeket tartalmazó szekrényeket, de pénzt sehol nem találtak. Munkájuk közben egy vasúti munkás zavarta meg a betörőket, aki lámpával arra járt. Erre aztán megugrottak, ámde egyikük a pénztárablak alatt hagyta kabátját, melyben ne hány csomag vasúti jegy, bélyegzők, több álkulcs és cselédkönyve találtatott. Ez a korpusz delikti volt az árulójuk, mert a rendőrség, éspedig Hromkó András őrvezető és Tamók János kiküldött rendőrök a tetteseket, névszerint Veres Kálmán újhelyi illetőségű 17 éves munkakerülő csavargó fiút és annak mostoha apját, Fiskár József szintén újhelyi 42 éves, ugyancsak kapa-kasza kerülő napszámost, elfogta. Az előnyomozásnál kiderült, hogy ez a két gazember az állomáson már több lopást követett el és hogy ugyanők törték fel az étkezőtermet is. (Aratás a »Krajnyán«.) Végre valahára mi is azt mondhatjuk: hála Istennek vége az aratásnak. A szinnai járás beszkidi bércei alatt fekvő községek lakói is tudják már hányadán vannak az idei terméssel. Bizony nem dicsekedhetünk jó eredménynyel. A takarmány termés, (lóhere, széna) még csak csak kielégíti a gazdákat, de a magtermés még a középén is alul álló. A juni—júliusi roppant esőzések, zivatarok, a ragyaeső, majd aztán az augusztus közepétől szeptember hó középéig tartó tikkasztó hőség, amidőn nálunk legjobban fejlődik s érik a szem, a magtermést igen megrontotta. A gazdák, akik szükségből próba- cséplést tettek, azt mondják, hogy 1 — 2 magot ad a legjobb tavaszi rozs, a zab még legnagyobb részt kint van keresztekben. A krumpli fele részben megrothadt. No aztán tessék a Krajnyán gazdálkodni. Szerencsénk, hogy a marhaállomány egészséges, a jó hízott ökröknek jó áruk is van s a szegény gazda még legalább a marhából teremthet pénzt. Siet is mindenki pénzt teremteni, mert itt a nyakunkon az adók különféle neme s az adófizetés legfőbb ideje. Hja 1 az adófizetés a honpolgári kötelességek egyik legföbbike : tehát fizessünk, r. I. (Közegészség.) Azt mondják, no meg az újságban is olvassuk, hogy valahol meszsze, mesz- sze kolera van. A szinnai járás közegészségének éber őrei a tisztelt főszolgabíró s a szeretett járásorvos jó előre figyelmeztetik a népet a tisztaságra s ügyelnek, hogy az udvarokban s a szobákban rend legyen. S ezt jól teszik. Jobb készen várni a veszélyt, mint aztán kapkodni ész s fej nélkül, különben hála Istennek mindnyájan egészségesek vagyunk, mint a makk. (Tüzek Gálszécsen.) Az idén nálunk már annyi tüzeset volt, Írja levelezőnk, hogy utóbbi időben már resteltem is folytonos tüzhirekkel elő- állani és a kisebb tüzesetekről nem is küldtem tudósítást a .Zemplén* számára. így, a többek között, elhallgattam egy csűrnek elégését ; hogy egy polgár-ember háza padlásán fényes nappal valami rongyok égtek s a tűz már a zsindelybe is bekapott, de még elég korán észrevették és eloltották ; hogy a rom. kát. parókia egyik istállójában, melyben az itt dolgozó lengyel kőművesek laktak, meggyűlt a szalma s már a padlás is kezdett égni, de szerencsére ezt is sikerült eloltani. De azt már el nem hallgathatom, hogy e hó 21-én ismét tűz volt éspedig az idén a huszadik. Éjjeli 2 óra tájban u. i., valószínűleg gyújtás következtében, meggyűlt s elégett a Schvarz-féle csűr mellett 2 szalmaboglya s csak az azelőtt való napi zápornak köszönhető, hogy nagyobb baj nem történt. Ugyanis — a nagy szél dacára — csudálatos módon sikerült megmenteni az égő boglyától két lépésnyire álló más két boglyát, az öt lépésnyi távolságra levő nagy csűrt és ezekkel sok más melléképületet és nagymennyiségű takarmányt és szalmát, melyek ha meggyultak volna, a nagy szélben a tűz valószínűleg a városba is becsapott volna. Bár ez lenne már az utolsó tüzeset, mert az emberek már alig tudnak nyugodtan aludni. (Országos vásár) A f. hó 23-án volt tokaji országos vásár igen népes volt. Az iparosok, kivált pedig a ruha- és lábbelikészitők, úgyszintén a kereskedők is jó üzletet csináltak. A gazdasági termények és állatok ára nagyon alacsonyan állott. r. I. (Tűz) Kesznyéten községben, irja tudósítónk, f. hó 24 én esteli 7 órakor tűz ütött ki. A nagy szárazságban az a szerencse, hogy szélcsend volt; igy egy ház és egy istáló lett hamuvá. A községi biró és a pénztáros példáját követve a nép vederrel s egy pár kézi fecskendővel oltotta a tüzet. (Engedelem gyűjtésre.) A kir. belügyminist. Kis-Bresnyicza gk. hitközségének megengedte, hogy templomépités céljából az ország területén 3 hónapon át könyörületes adományokat gyüjt- hessen. (A .sárospataki r^épbank mint szövetkezet«,) mely 1896. január i-én 200,000 korona teljesen befizetett alaptőkével s körülbelül 60,000 koronát meghaladó tartaléktőkével .Sárospataki Takarék- pénztár* cég alatt részvénytársasággá alakult át, Ballagi Géza dr. elnöklete alatt I. hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésében az uj alapszabályokat egyhangúlag jóváhagyta, y. (Tejcsarnok-megnyitás.) A Malom-utcának főutca felé eső részében Windischgrátz hg. ura dalmi intézősége egy modern tejcsarnokot építtetett, mely a csinos kimérő helyiségen kivül még egy nagyobb szabású jégverem és hütö-helyiséggel van ellátva. A tejet naponta reggel és este a borsii uradalomból oda, esetleg kívánatra házhoz szállítják még pedig a tej tisztaságának megőrzése szempontjából palackokban, ónkupakkal s az uradalom pecsétjével ellátva. A tejcsarnokot, miként hirdetéseink mai rovatában olvasható, f. é. október hó i-én nyitják meg. (Érdekes esemény) fog a fővárosban néhány hét múlva végbemenni. Ugyanis október 16-ától 19-éig tartják meg a .Magyar orsztálysorsjáték* első húzását. A húzás a kormány fölügyelete és egy királyi közy'egyző jelenléte mellett a fővárosi Vigadó termében nyilvánosan fog megtörténni. Értesülésünk szerint a húzás menete a következő lesz : Két szerencsekereket állítanak fői. Az egyik az úgynevezett számkerék, a másik pedig a nyeremény-kerék. A számok mind össze vannak sodorva és egyenkint külön hüvelybe rakva. E számok pontos fölülvizsgálása után a 100,000 egymást követő számot beteszik a számkerékbe, mert 100,000 sorsjegy van kibocsátva. A nyeremény-kerékbe pedig 10,000 cédulát tesznek, melyeknek mindenikére egy-egy nyeremény van fölirva. Ezután mindegyik szerencse-kerékhez két-két árvafiut állítanak és a kereket alaposan megforgatják, hogy a belerakott számok jól összekeveredjenek. Erre az egyik árva fiú a számkerékből kihúz egy számot és átadja a mellette álló árvafiunak. Ez viszont kinyitja a hüvelyt és a benne lévő számot kivéve, hangos kikiáltás végett átnyújtja egy hivatalos személynek. Az igy kikiáltott szám a nyerő sorsjegy száma. De hogy mennyi nyeremény esik erre a számra, azt csak közvetetlenül utána tudjuk meg. Most ugyanis a nyeremény-keréknél álló árvafiu húz ki egy számot, és átadja azt a mellette álló másik árvafiunak, ki a hüvelyt kinyitja és átnyújtja egy másik tisztviselőnek, ez a cédulán álló összeget kikiáltja. Ez az a nyere- i mény, mely az előbb kihúzott sorsjegy számra esik. Az ily j módon összetartozó két számot egymáshoz fűzik és azonnal jegyzőkönyvbe veszik. így folytatják az eljárást mindaddig, amíg a nyeremény-kerékben lévő lo.ooo számot mind kihúzták. Ekkor ugyanis be van fejezve az első sorshúzás. A számkerékbe visszamaradó 90.000 számot pedig hivatalosan lezárják és lepecsételik, mert ebből fogják ez évi december 6-ától ! 14-éig az .Osztálysorsjáték« második húzását megtartani, mely alkalommal 21.499 nyereményt húznak ki, összesen 4,332.000 korona értékben. Ez az „Osztálysorsjáték« húzásainak menete. A húzások iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, amint az első magyar »Osztálysorsjáték* sorsjegyei is nagy népszerűségnek örvendenek. Az irántuk nyilvánuló nagy érdeklődés következtében — s miután csak 100.000 darab sorsjegyet bocsátanak ki — előrelátható, hogy még az első húzás előtt az összes sorsjegyek elkelnek. Irodalom. Mllléniumi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő ^A magyar nemzet története* cimü tiz kötetes nagy munkának (milléniumi kiadás) harmadik kötetéből, mely az Anjouk-korának leirását tartalmazza Pór Antal kitűnő történetírónk tollából, most kerültek könyvpiacra az imént megjelent 38, 39. és 40-ik számú főzeteket, melyek bizonyára nagy figyelmet fognak kelteni pazar kivitelű mümellékleteikkel és pompás szövegképeikkel, melyek az élénk tollal és bámulatos tárgyismerettel megirt szöveget illuszrálják. A 39-ik füzetben megkezdődik az »Anjouk-korának* negyedik könyve, mely »Magyarország fénykorának« leírása. Ez a korszak, reánk nézve anyiban is érdekes, mert a renaissance-korszak, mely a következő században egész Európát megújította, itt indul meg Magyarországon. Ugyancsak akkor jelennek meg a hóeitó törökök először az aldunai viéékeken, a honnét aztán a következő századokban lángba borítják Európa keletét. A díszes füzetek előfizetése negyedévre (12 füzet) 3 ft 60 kr. félévre (24 füzet) 7 ft 20 kr. Az előfizetők minden szombaton egy- egy főzetet kapnak. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Tek. Szerkesztő Url 10—12 nappal ezelőtt egy fehér-tarka szőrű nyakán corka-szijjal ellátott vizsla kutya udvaromba került, azóta kihajtani nem lehet, — mivel én nem vadászom tisztelettel kérem, szíveskedjék becses lapjában közzé tenni, hogy az eddigi tartás- dij lefizetése mellett tulajdonosa igyekezzék által- venni, mivel 8 napi várakozás után csak hullájával fog rendelkezhetni. Tisztelettel, A.-Bereczki, 1895. szept. 29. Olchváry Miklós, körjegyző. Közgazdaság. Szőlőbirtokosok figyelmébe. Ujhely város képviselőtestületének .Szőlészeti bizottsága« határozatba hozta, hogy mindazon kisebb és szegényebb sorsú szőllöbirt;okosok, akik a szőllők ujátelepitését óhajtják eszközöl ni a város telepéről, beszerzési áron alól, fognak ültetés végett vesszőt kapni. Minthogy azonban úgy a vesszőkiosztás, mint a további intézkedések megtétele csakis az összes érdekeltek meghallgatásával fög eszközöltetni a bizottság ,a s.-a.-újhelyi kisebb szőllőbirtokosokat« 1895. október hó 6-án d. u. 2 órakor a régi városhaza tanácstermében tartandó értekezletre meghívja. Ugyanekkor mindazok, akik a szőllőülte- téshez szükséges gyökeres portalis vagy jaques vesszőket az államtól már 1893. évben megállapított kedvezményes áron beszerezni, felhivatnak, hogy a szükséges mennyiség bejelentése végett Pataky Miklós városi jegyzőnél 1895. évi október hó 15 íg jelentkezzenek. Ungváry József kertészet és gyümölcsfa iskola tulajdonos Czegléden, név és árjegyzéket adott ki, nemes gyümölcsfa csemetékről, szemzésekről, gyümölcsfa alanyokról, bogyai és egyébb gyümölcsfa csemetékről ; az érdekes és tartalmas füzet megrendelhető e szerzőnél Czegléden. Vármegyei Hivatalos Rész. 86311714 kb. sz. Zemplénvm. közig, bizottságitól. Olvastatott a nmélt. m. kir. Belügyminiszter f. évi 68000 sz. alatt kelt körrendeleté, melylyel tudomására hozza a vármegyei közigazgatási bizottságnak, hogy a kozségjegyzöi szigorlat tárgyában 1884. évi november hó 5-én 58285. sz. alatt kelt belügyminiszteri szabályrendelet (R. T. 1777 lap) pótlása gyanánt megállapítja, hogy folyó évi október hó i-ső napjától kezdve a házassági jogról szóló 1894 évi XXXI., a gyermekek vallásáról szóló 1894, évi XXXII. és az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t. ez., valamint az ezen törvényezikkekhez kiadott és kiadandó összes utasítások is a jegyzői szigorlat tárgyát képezik, továbbá, hogy ugyanazon időtől kezdve az állami anyakönyvi felügyelő is tagja a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottságnak mindazon vármegyékben, melyekre hatásköre kiterjed. Határozat. A T. vármegye alispánja és a jegyzői szigorlat szakbizottságának tagjai jegyzőkönyi kivonattal kiértesittetni, a 10 járási főszolgabíró a nmélt. Belügyministérium í. évi 68000 számú körrendeleté másolatának kiadása mellett jelzett körrendeletnek szokott módoni legszélesebb körben leendő közhirrétételére, végre a »Zemplén* hivatalos lap szerkesztősége a körrendelet másolatának kiadásával ezen körrendeletnek a lapbani közzétételére utasittatni határoztattak. Kelt T. Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságinak S.-A.-Ujhely, 1895. évi szeptember hó 5-én tartott ülésében. Molnár István, főispán. mint a közig, bízott, elnöke. Másolat. Magy. kir. belügyministertől 68000/IV—e. szám. Körrendelet valamennyi vármegye közigazgatási bizottságának. A község jegyzői szigorlat tárgyában 1884. évi november hó 5-én 58285. sz. a. kelt belügyministeri szabályrendelet (R. T. 1777 lap) pótlása gyanánt ezennel megállapítom, hogy folyó évi október hó 1. napjától kezdve a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. és az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t. ez., valamint az ezen törvényezikkekhez kiadott és kiadandó összes utasítások is a jegyzői szigorlat tárgyát képezik, továbbá, hogy ugyanazon időtől kezdve az állami anyakönyvi felügyelő is tagja a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottságnak mindazon vármegyékben, melyekre hatásköre kiterjed. — Erről a vármegye közig, bizottságát tudomás és mihez tartás végett érte sitem, — Budapesten, 1895. évi auguszt. hó i-én, a minister helyett: olvashatlan aláírás, államtikár 19287. szám. Zemplén-vármegye alispánjától. Hirdetmény. A közönség tájékoztatása czéljából közhírré teszem, hogy folyó évi október hó 7-én délelőtt 8 órakor a m. kir. kassai 5. honvéd huszárezred pótlovazó bizottsága által Tőke-Terebesen pótlovak fognak vásároltatni. S.-A.-Ujhely. 1895. évi szeptember hó 23. Matolal Etele, alispán. 19623. szám. T. Zemplén-vármegye alispánjától. Hirdetmény. Az érdekeltek tudomására hozom, hogy a munkácsi cs. és kir. katonai raktár által kibocsátott és az Eperjes, Igló, Beszterczebánya, Eger, Miskolcz, Máramaros-Sziget, Szathmár, Ungvár és Nyíregyházán elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli és m. kir. honvédségi csapatok élelmi szükségleteinek bérlet utján való közös biztosítására vonatkozó hirdetmény a vármegye irattárában van kitéve, ahol ez az érdekeltek által a hi vatalos órák alatt megtekinthető. S.-A.-Ujhely, 1895. szept. 26. Matolal Etele, alispán.
