Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-19 / 20. szám

és így a betegápolásnak állami feladattá tétele céljábó’ az országos kormányhoz felirat intéztes- sék. — Az indítványt elfogadták, a belügyminis- terhez felterjesztést intéztek s rendelték, hogy a felirat másolatban a társtörvényhatóságokkal is közöltessék. K övetkezett, még pedig általános és élénk ér­deklődés között, a Ludovika-Akadémia alapitvá- nyos helyére leendő bemutatásért pályázott ifjak ne­vében az illető szülők részéről benyújtott folyamo­dások tárgyalása. Pályáztak négyen, u. m. Ad­riányi Kálmán Elemér nevű fiával, Demeczky Zsig- mond Zsigmond nevű fiával, özv. Szirmay Istvánné László nevű fiával, végre néh. Izsépy Kálmán neje, most Herczeg Károlyné, Izsépy Aladár nevű fiá­val. Rlindenik fiú nevének említésekor éljenzés támad', a mi az illető ifjak iskolai bizonyítványai­nak olvasásakor uj erővel megismétlődött. A négy közül ( sak egy pályázó számíthatván a bemutatásra, mert 2,emplén-vármegye részére az 1893/94. tanul­mányi év végén csak egy alapitványos hely fog meg­üresedni, ezt az egyet kellett szavazás utján célhoz juttatni. A szavazás próbaképpen kézfelemeléssel történi mind a négy párt részéről. Az általános nagy :öbbség Izsépy Aladár mellett jelentkezvén, első sírban ő fog a honvédelmi kir. ministernek bemutattatni, második sorban pedig, amit szintén kéziéi :melés formájában történt szavazással dön­töttek el, s ha az első sorba érdemesített tanuló ifjú a feltételeknek meg nem felelne, utána be­mutat ák Adriányi Elemért. A választásnak ily éredménynyel történt bevégződése után, minthogy közérdekű tárgy kö­vetkezett, t. i. a »Zemplén* ez évi húsvéti szá­mában Dókus Gyula főjegyzőtől közzétett s azóta az egész országban élénk visszhangra talált indít­vány, melyszerint az 1896-ban megülendő nemzeti ezredéves ünnepre minden vármegyei és városi törvé íyhatóság részéről külün külön 5 —15 főnyi lovas bandérium lenne küldendő, — a közgyűlés termi ben még teljes számmal együttmaradt a bizott­ság. Az indítványt maga az indítványozó előter­jeszd én: főispán Öméltósága gratulált az eszmé­hez (s az eszme előterjesztéséhez az inditványo­I zőnal. (Éljenzés.) A 82 zászló alatt Budapesten egyb :sereglö lovas bandérium, — úgymond Ömél­tósága — ha az eszme megvalósul, amin egyéb­ként nem kételkedik, oly impozáns festői képet fog nyújtani á szemlélőnek, melynél szebbet a világ inég nem látott. — Ballagi Géza dr., bizott­sági tag, még avval kívánta megtoldani, illetve ki- egésíiteni az indítványt, hogy a nemzeti bandé­riumban való részvételre a Társországok, t. i. Horvát- és Szlavon-országok törvényhatóságai is szóliitassanak fel a belügyminister közbenjárásával, illetve a bán utján. Ezt az indítványt elfogadták; el- lenbf n Vass József bizottsági tagnak azt az indít­ványát, hogy a Dókus-(é\e indítvány mellőzésével az országos kiállítás szinterén pavillonok felállítása iránt kerestessenek meg a társtörvényhatóságok s kéressenek fel, hogy a pavilonokban saját mező- gazdasági terményeiket és ipari produktumaikat állítsák ki és mutassák be a világnak — egysze­rűen mellőzték, — Matolai Etele alispán indítvá­nyára Dókus Gyula főjegyzőt választotta meg a közgyűlés, hogy a nemzeti bandériom ügyében Budapestre egybehívandó országos értekezleten megjelenvén, szép indítványát, mely immár a köz­gyűlés határozatául tekintendő, Zemplénvármegye L törvényhatósági bizottságát az értekezleten kép- vis< lje. Az alispánnak évnegyedes jelentéséből öröm­hogy mostani látóképe nem tesz valami megragadó benyomást és ennek okát abban vélem feltalálni, hogy az a hatalmas épületcsoport, mely a székes­egyházat környezi, nincsen arányban a felette álló kis hegy hátterével. Ezt a művészet kincseiben gazdag épséget, melynek alapját 1821 ben, tehát az ípitészet fejlettebb korában, tették le, szerintem, a különben is gömbölydedségénél és lankás vol­tánál fogva uraló, építésre alkalmas hegyre kellett volna tervelni. így talán a régi épségeknek 17Ó3—1819-ig történt rombolása be nem követ­kezik és a rendkívüli műkincsek meg nem semmi­sülnek, s ma, midőn honfoglalásunk ezredéves ün íepét készülünk megülni, első koronás királyunk itt volt szülőházában honfiúi kegyelettel áldoz­hatunk volna. Én azt, hogy a régi épületek, különösen pe­dig Vajk, a későbbi Szt. István, első koronázott kiiályunk itteni szülőházát lerombolták, a nem- ze: és a nagy fejedelem emléke ellen elkövetett oly nagy bűnnek tartom, mint amilyet Batu-kán követett el az emberi élet és vagyon ellen, aki e IX. században már virágzó várost 1241—1242-ben úgy feldúlta, hogy Roger kanonok feljegyzése szírint csak 15 ember maradt meg, és még ama 3co nőnek, kik egy erős házban meghúzódva, ékszereiket ajánlották fel váltságdíjul, az ékszere­ket elfogadva sem kegyelmezett, hanem mind lekoncoltatta. A város és vár megsemmisült, csak a szirtvár fatornyaival, melyet Simon vitéz védett, maradt meg magyar kézen. Esztergom, hol III. István és IV. Béla királyok is nyugszanak, mely annyi nevezetes esemény színhelye volt, egy Me­mento legyen, hogy a nem-zeti kegyeletet a haj­mel értésültünk, hogy a közegészségi állapotok folytonosan javulnak. A Roux-féle, diftéria-gyó- gyitó szérummal kísérleteket folytatnak a ható­sági orvosok. A közúti pénztár üres. Takarmányra a tartós szárazság miatt alig van kilátás. A he­gyi lakók már is kénytelenek a réteket legeltetni. Schön Vilmos dr.-nak lapunk múlt számából ös- mert alapítványairól szólván a jelentés : megélje­nezték a nemesszivü alapitót s adakozót Az idei ujoncozás eredménye általán véve nagyon silány volt az egész vármegyében. íme az ide vonatkozó statisztikai kép : Besoroztak a bodrogközi járásban 685 egyénből 192-t, vagyis '8 %-et, az újhelyi » 593 113-t » >9 » a szerencsi ) 655 » 100-t » *5 » a n.-mihályi < 418 82-t t9'5 » a tokaji 359 , 61 -t » » a gálszécsi 359 » 74-t > 20’7 » a varannai 279 » 42-t » «5 » a homonnai 348 » 45-t » 13 . a sztropkai » 205 , 23-t li » a szinnai » 378 » 46-t » 12 , vagyis átlagosan véve csak minden 5 ik egyén volt alkalmas a katonai szolgálatra. Távol maradt a felhívottaknak 5O°/0-a. leginkább a felső négy já­rásból s azok közül a legtöbb Amerikában 1 Leg- nagyobb volt a távolmaradottak száma a gál- szécsi járásban (6i-5°/„), legkisebb a szerencsiben (i8’5°/o), átlagosan távol maradt: 45°/0­Az alispán jelentésének azon részéhez, mely a közegészségi állapotokkal foglalkozik, Lengyel Endre dr. szólott s alapos megokolás után kérte, hogy Ujhely és vidéke számára akár egy állandó törvényszéki vegyésznek kirendelése, akár pedig egy újhelyi gyógyszerésznek, mint felesketett ve­gyésznek autorizálása érdekében a kormányhoz felirat intéztessék. (Helyesléssel elfogadták.) — Főispánunk Öméltósága, eszmetársulás folytán, tá­jékoztatta a közgyűlést a mesterséges borok ellen tett arról a hatósági intézkedésről, mely lapunk múlt számának Vármegyei ügyek c. rovatában volt olvasható, — és most pótlólag arra kérte a közön­séget, hogy a mesterséges borok ellen indított hivatalos beavatkozás terén a hatóságokat kellő ügyszeretettel támogatni szíveskedjék, Végezetül kimondotta még a közgyűlés, hogy a gyámpénztárban gyümölcsözöleg kezelt tőkéknek 20—2O°/0-je a s.-a.-újhelyi Takarékpt.-ban, — Ke­reskedelmi bankban — Polgári tak. pt.-ban — és a Népbankban; 10—io0/°-a pedig a s. a.-uj- helyi Központi tak. pt.-ban, illetve a s.-pataki Népbankban helyeztessék el. —• A mádi pénzinté­zet folyamodását félretették, mert későn érkezett ; de meg azért is, mert az intézetnek Ujhelytől való nagyobb távolsága a kezelést megnehezítené, Az idő 12-re járván, ezek során főispánunk Öméltósága az első napi közgyűlést berekesztette és lelkes éljenzések között távozott. A közgyűlés folytatása másnap d. e. 9 órára tűzetett ki. Erről majd jövő számunkban. Vármegyei ügyek. A vármegyei nyugdíjalapra ügyelő választ­mány f. hó 16-án d. u. tartott ülésében megvizs­gálván a nyugdíjintézet pénztárát, annak vagyon- készletét 114, 012 ft 63 krban állapította meg; erre fedezetül talált értékpapírban: 60,000 ltot, takarékpénztári betétben; 53,994 ft 01 krt, kész­pénzben: 18 ft 62 krt, vagyis összesen: 114,012 ft 63 krt. — Ugyanakkor Ranner János, várm. volt utmester nyugalmaztatását kimondván, részére a dánkor emlékei iránt hivebben kell megőrizni, mint Esztergomban tették. Innen két órányira van Dömös. Az itt volt prépostságnak a töröktől elpusztított mohlepte falai azt regélik a mai kornak, hogy e magaslaton egykor 7/ Béla kedves tartózkodás-helyét képező vár állott és hová később unokája, Almos herceg prépostságot még akkor alapított, midőn nem is sejtette, hogy Kálmán király őt és Vak Béla t oda fogja bezáratni. Párkány romjai alatt aluszsza örök álmát 8000 török, akiket a magyar és lengyel egyesült sereg az 1683. évi csatában lekoncolt. A kocsiosztálynak, melyben ültem, csak egy oldalán lévén ablaka, menetközben csak a baloldali tájékot vehettem futólagosán szemügyre. így értünk 1 óra 20 perckor Ulavá-m, egy­kor a Kimzsy-ek fcszke, ma a szabadságvesztésre ítélteknek ezen modern rendszerrel berendezett nagy telepére. Kevéssel utánunk berobogott a második különvonat is. A kereskedelmi minister üdvözlése után, a rendelkezésre álló, mintegy 50 úri foga­ton az illavai templomba hajtattunk fel, mert tudni kell, hogy Illává egy jól megtermett hegyen épült város. A templomban a »vasminister* fóldi marad­ványait magában rejtő érckoporsó díszes rava­talra volt helyezve, a templom hajója pedig egé­szen be volt vonva feketével. Bende Imre, nyitrai püspök, fényes segédlettel elvégezve az egyházi szertartást, a képviselöház szolgái a koporsót egy egészen üvegezett és nyugdijilletményt folyósította s az esedékessé vált havi részletek kifizetését elrendelte, — a Kigyóssy István, várm. volt útmesternek nyugdíjaztatására vonatkozó ügyiratokat pedig kipótlás céljából a tiszti főorvoshoz utasította. Kinevezés. Főispánunk Öméltósága a néh. Somossy Imre halálával megüresedett vármegyei irnokságra Zvolenszky Józsefet nevezte ki. Község-nevek megmagyarositása. A sztropkai járásban, inja levelezőnk, a sztropkai és a kelesei körjegyzőség nem magyar hangzású helyneveinek megmagya^ositását szintén elhatározták a községek képviselőtestületei. Az ide vonatkozó javaslatok tkusócz: Jakabháza — Kolbócz : Szenes Köszörű — N.-Brezsnyicze : Nagy ícza: szerint: Ja — Bruzsny Nyirjes — P.-01sva: fi.-Egres — A.-01sva : A.-Egres — Hocsa: Havas — Sandal: Sárvár — Krizslócz : Z.-Keresztép — Holcsikócz : Csikós — Minyócz : őrváltó — N. Domása : N.-Ház — Detrik: Dörgő — Szt.-Hrabócz : Z.-Gyertyános — U.-Krucsó : Meredek — Lomna: Lombos — Mrázócz : Deres — Valkó: Sulyok — Giglócz: Gyülvész leszi Boksa, Sztropkó megmarad továbbra is a régi neve mellett. — A havaji és az or.-petrócz. körjegyzőségek községi képviselőtestületei a név­magyarosítás dolgában még nem határoztak, sőt a mozgalom iránt bizonyos idegenkedéssel visel­tetnek ; mjnthogy azonban az ő lelkészeik is, kik a dicséretes mozgalmat irányozzák, egytől-egyig derék jó magyar emberek és jó hazafiak; remél­hetni, hogy az ezredéves nemzeti ünnep alkalmára, már ezekaek a községeknek a nevei is mind magyar hangzásuak lesznek. — Hírek a nagyvilágból. Kálnoky Gusztáv gróf, külügyminister, ismé­telve benyújtotta lemondását a külügyminiszter- ségről. őfelsége a lemondást elfogadta. Natália, szerb királyné, aki férjétől, Milán királytól, évek óta különválva élt és mindeddig külföldön tartózkodott, visszatért Szerbországba s most fiánál, Sándor királynál, Belgrádban élvezi a viszontláss örömeit. A szerb népnek az az óhajtása, hogy Natália királyné állandóan Belgrádban ma­radjon. Laibach környékén még mindig, .noha most már csak igen gyöngén, meg-megismétlődik a földrengés. Hírek az országból. Erzsébet királyasszonyunk Bártfán fog für- dözni. Evégből még ez évi jul. hó l én három heti tartózkodásra oda érkezik. Ez alkalommal első Ízben éri hazai fürdőinket az a kitüntetés, hogy királyasszonyunk elhatározza magát azok haszná­latára. Méltán büszke lehet Bártfa-fürdő, hogy minden más hazai fürdőt megelőzve, őtet éri első sorban a legmagasabb látogatásnak hire, dicsősége. A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény- javaslatot a főrendiház egy, illetve négy szótöbb­séggel általánosságban elfogadta ugyan ; de mert a részletes tárgyalás alkalmával a javaslatot meg­csonkította és több szakaszt szótöbbséggel vissza­utasított, — a javaslat újból s most már ne­gyedszer fog tárgyalás alá kerülni a képviselő­házban. számtalan koszorúval megrakott gyászkocsira he­lyezték. Aj gyászoló özvegy, a két kis árva, az el­hunytnak édes anyj-i, anyósa, testvérei és sógorai elülhaladása mellett megindult a gyászmenet Klo- busicz-rk, hol a nemzeti kegyelet Baross egykori kedves nyaralójával szemközt, mintegy kilometer távolságra, a lombdiszszel ékes hegység lábánál re­mek mauzóleumot építtetett. A kocsisor és a hullámzó közönség a két oldalt fákkal körülszegett és pár év előtt a meg­boldogult akarata szerint felépített villától vezető utón végig haladva, feljutott arra a fensikra, melyen a díszes, bazilikaalaku sirlak áll. Itt, a püspöknek alkalmi szép beszédét meg­hallgatva, tettük örök nyugalomra azon férfiúnak földi maradványait, aki békében áldozta fel életét honának dicsőségéért. A koporsó elhelyeztetett, az épület a csa­ládnak1 hatóságilag átadatott, az ajtók bezárultak és mi lavval az érzéssel: hogy egy nagy emberünk iránt kegyeletünk adóját leróttuk, — távoztunk el. Négy óra 20 perckor az első és 10 perccel később a második különvonat robogott ki a pálya­udvarból. Mindannyian, akik ügyeskedtünk, helyet foglaltunk az étkezőkocsiban, hogy megadjuk a testnek is a magáét. Ebédközben, miután az étkezőkocsinak mind­két oldala csaknem egészen üvegből van, [jobban és egy időben figyelhettem meg a vidéket. A leves elfogyasztása után rendszerint meg­indul a beszélgetés. így történt itt is. Szomszédom ki úgy látszik e vidéken még -nem járt s arra a megjegyzésemre, hogy Trencsén vármegye a Hu­Folytatás a mellékleten. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom