Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-26 / 21. szám

Il-ik Mellékleta „Zemplén“ 2i-ik számához.

(Szomorú lakodalom.) Kis Ráskáról írják lapunknak : F hó 20-án Kozora András, jómódú gazda ember férjhez adta 16 évés leányát Matyi Mihály málczai lakos gazdalegényhez. A házassági frigyet, isten tudja miért, a menyasszony atyja megbánta s annyira szivére vette leánya helyzetét, hogy midőn az uj házaspár és násznép eskületétel után a templomból a Kozoráék házához visszatért s az ebédet kezdték felszolgálni, az örömapa alig hogy az előtte volt ételhez nyúlt, nyomban felállott s egy mellékajtó küszöbéhez érve, összerogyott és szörnyet halt. Képzelhető a jelenlévők meglepetése és fajdalma, midőn az öröm igy egyszerre jajjá változott. Csak fokozódott a fájdalom, midin a lánglelkű szónok, Soltész Gyula ráski ref. lelkész, másnap a temetés alkalmával mondott remek gyászbeszéde a négy faluból összesereglett több száz főnyi közönséget a keserves sírásig meghatotta. Ilyen szomorú lakadalomtól mentsen meg az isten minden új házaspárt.

(Esküvő.) Tokajból írja levelezőnk : Lipthay Jenő, kir. pénzügyi fogalmazó, f. hó 18-án esküdött örök hűséget a ref. templomban özv. Székely Alajos dr.-né kedves leányának, Margitnak. Horváth János ref. lelkész szép alkalmi beszédet intézett az ifjú párhoz. Esküvő után reggelig tartó lakoma volt özv. Székely Alajos dr.-né házánál. Lakoma után a boldog mátkapár Szolnokra, uj otthonába, utazott.

(Szállításra vonatkozó hirdetmény) érkezett a kassai kereskedelmi és iparkamarához, a magy. klr. államvasutak céljaira a közelebbi években még szükséglendő I. II. és III. rangú talpfák és váltótalpfák szállítása tárgyában. Nevezett kamarának tudakozó irodája a szükséges felvilágosításokat megadja.

(B.-Halász keresztelője.) F. hó 23-án, áldozócsütörtökön, szép ünnepséggel adott kifejezést a volt Petrahó, ma már Bodrog-Halász község, a fölött érzett örömének, hogy tótosan hangzó nevét megmagyarositotta. A tényt külsőleg is dokumentálni akarván, az ottani tüzoltó-egyesület eme napra tette tavaszi mulatságát s arra a közel és távol vidékről számosokat meghívtak erre az alkalomra. Az égen tornyosuló sötét, esőt hozó felhők nem riasztották el a vendégeket a megjelenéstől. Ott láttuk a falu vigadó népe mellett Matolai Etelét, vármegyénk kedves alispánját, Barthos József járási főszolgabírót, Staut József főispáni titkárt s többeket a vármegye tisztikará ból, Patak város érdemes elöljáróságát, a sárospataki főiskola tanárai közül többeket és az ifjúság egy részét, S.-A.-Ujhelyből és Bodrog-Halász szomszédságából többeket. A kedélyes ebéden Barthos József főszolgabíró, a tőle már megszokott verve-vel nyitotta meg a tósztok árját, éltetvén ügyes kis beszédben a község jegyzőjét és lelkészét, mint akik a község nevének magyarosi- tása körül fáradhatatlanul munkálkodtak. Matolai Etele alispán a község jóvoltára és haladására ürítette poharát, mig Dudás b.-halászi biró az alispán egészségére ivott. A község lelkésze a vendégeket üdvözölte; Barthos főszolgabíró a minden szépért, jóért lelkesedő, a vármegye minden községének, lakójának jóvoltát szivén viselő főispánunk ő méltóságáért lelkes beszédet mondott, mit zajosan megéljeneztek. Bajusz-bátyánk, az örökifjú kedélyű poéta, ékes rigmusokban a b.-halászi tűzoltó-egyesületet aposztrofálta. Felköszöntőt mondottak még a pataki főiskolai ifjúság és az ifjúság tűzoltóegyesület nevében, a ladmaczi körjegyző és mások. A kedélyes ünnepség a késő esti órákban ért véget. K.

(Lopás.) Cselej községben, irja tudósítónk, f. hó 21-én délután, mig Hascsák János odavaló jómódú kovácsmester családjának a krumpli ültetésnél segített, valami jómadár, élve a kínálkozó alkalommal, belopódzkodott alakuló szobába és a ládafiát vésővel felfeszitvén, onnan ötszáz ftnyi készpénzt elemeit. Jellemző a dologban, hogy a jószívű tolvaj 115 ftot hátrahagyott, gondolva talán, hogy mégis csak nagy szívtelenség lenne minden garastól megfosztani a becsületes kovácsot, aki ösz- szekuporgatott pénzét uj lakóház építésre akarta fordítani. A nyomozást a terebesi csendőrség megindította, eddig eredmény nélkül.

(Falusi kocsis észjárása.) Égy falun lakó úri ember P. . .-röl behajtat Ujhelybe s míg ügyesbajos dolgait elvégezné, ráparancsolt a kocsisára, kit étetés végett az állásba küldött, hogy délután pontban akkor, mikor a toronyóra hatot ver, álljon elő a nagy trafikosboltnál. De minő lett az úri ember ámulata, mikor látja, hogy az ö kocsisa, már délután két, óarkor lovastól, szekerestől, min- denetsöl a kitűzött helyen megjelent. Hasztalan magyarázta neki, hogy még csak kettő az óra, hogy korán jött és hogy miért nem ügyéit jobban a toronyórára, — mert a pontos kocsis, aki egykor két egész télen át nem hasztalan szedte magába a rekt’ram tudományát, váltig bizonykodott, mondván: »Már megkövetem tekintetes uram I éngem ugyan félre nem vezet még a város vices- pánja sem ; jól megolvastam ám, én a harangóra verését, az pedig Ühej-ben nem szokott hibázni,

mert hogy négyet véknyán ütött, kettőt pedig egészen vastagon, hát négy meg kettő nem hat ? Persze, hogy a kocsis órának számolta a fertályokat is. —

(Fiók-patika.) O.-Liszka nagyközségben egy személyes üzleti jogú fiók-gyógyszertár felállítását engedélyezte a belügyminister s a felállítás jogát Frict József tolcsvaigyógyszerésznek (és nem Czrgá- nyi Bélának, mint a múltkor tévesen jelentettük) adományozta,

(Honosítás.) Burda Péter a.-csebinyei lakos, a magyar állam kötelékébe felvétetvén, honosíttatott.

(Nem úgy gondolta.) Egy, már 28-ik tavaszát látott kisasszony megbetegedett. Egyik élénk kedélyű ismert fiatal orvosunk ott ült ágya mellett, türelmesen hallgatva panaszait. Végre igy szól : — Betegségének leírásából azt látom, hogy rosszullétét oly állapot okozza, mely magából a természetéből ered. Az orvosság itt nem segíthet. Menjen férjhez és akkor ez a sok baj úgy eltűnik, mint a köd a napsugártól. — A kisasszonyt az ajánlat meglepte, majd igy felelelt : — Igaza lehet, követni is fogom tanácsát — no hát . . . vegyen el feleségül 1 — Az orvos erre csak a fejét csóválta. — Nem igy gondoltam, mondá aztán, mert mi orvosok csak rendeljük a gyógyszereket, de nem veszszük be azokat.

(Milyenek lesznek a gyerekek ?) Egy ócska imádság os könyvben a következő feljegyzést olvassuk arról, hogy milyenek is lesznek a gyerekek aszerint, amint a hétnek más-más napján születnek. A hétfőn születő : irigy ; a keddi: becsületes ; a szerdai: makrancos, d: csakhamar ismét nyugodt', a csütörtöki: szelíd; a pénteki: fecsegő; a szom - bati: izgatott, veszekedő; a vasárnapi: takarékos. Hogy honnan szedte a vén imádságos könyvnek istenben boldogult tulajdonosa ezeket a megfigyeléseket, nem tudjuk, de elég érdekeseknek látszanak arra, hogy a mamák (no meg a gólyák) figyelmét különösen is felhívjuk azokra.

(Barnai Andor), nagy-mihályi szálloda-tulajdonosnak lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk olvasóink b. figyelmét. —

A Kiadóhivatal.

(Időjóslat május 26-ára.) Borús, enyhe, helyenként csapadék.

Irodalom.

Az egység és többség tana a büntető jogban. — Ezt

a címet viseli az a derék könyv (sűrűn nyomtatva nyolcad- réten 207 lapra terjed) tuelylyel Flnhey Ferenc dr., a sárospataki jogakadémiának tüdős tanára, e napokban lepte meg a jogirodalom barátait. Alig volt tárgy a büntetőjogban, mely fölött többet tudtak volna vitatkozni, s melyet jobban össze tudtak volna zavarni az elmélet és a gyakorlat emberei, mint a bűnhalmazat kérdése. Ez irányban szolgál Ariadne -fonálul az imént említett könyv, mely I—IV. fejezetben s ennek 20 §-ában tárgyalja az egység és többség (azaz több büntetendő cselekmény) tanát, mindvégig a tudás alaposságával, érdekes, érthető következőleg vonzó előadással. A könyvet Sárospatakon nyomták és a szerző tulajdona. Egy példány ára I ft 20 kr. Ajánljuk a jogászvilág figyelmébe.

(Uj lap.) »Kárpáti Lapok« cim alatt Roma- necz Aladár trebusai (Máramaros) gór. kát. lelkész uj lapot indított meg, mely Ungvíron jelenik meg. A szigorúan katolikus irányban szerkesztett lap összeállítása szépen sikerült. Az első cikkelyben a szerkesztő ad felvilágosítást a lap irányáról, egyebekközt mondván: Miután Isten után édes magyar hazánk a mi legdrágább kincsünk, ennélfogva a K. L. további célja a magyar nemzeti kultúra felvirágoztatása, s itt első sorban a népmüvelődése, mely a kitűzött célt legfőkép segiti elő. Ugyancsak ezt az irányt jelzi a Tárcában Romanecz Mihály költeménye, a prolog. Vannak még a lapban közlemények: Népoktatásunkról, Egyházmegyei ügyek, Hirek. — A lap előfizetése egész évre 4 ft. — Főmunkatársai a szerkesztőnek Ungvárt Antalóczy Péter és Zseltvay Emil gk. lelkészek. Kiadó tulajdonos : Jaeger Bertalan.

Egyesületi élet.

A gálszécsi tiizkárosultak javára, Füzesséry Gyula, füzesséri körjegyző gyüjtőivén adakoztak: Füzessery Gyula Füzessér 1 ft, Füzesséry Boldi- zsárné (Füzessér) 50 kr, Lajko Imre (Pazdics) 30 kr, Moskovits mészáros (Pazdics) 20 kr, Namenyi Antal (Pazdics) 1 ft Veinberger Samuel (Pazdics) 4 ft Weinberger Zsigmond (Pazdics) 1 ft, Sim- kovits Pál (Pazdics) 50 kr, Pazdics község, 3 ft, Mocsár község 3 ft, Miladonovits Bertalan (N.Csebb) 50 kr, Roth Mór (N.-Csebb) 1 ft, Nemes Sándor (N.-Mihály) 1 ft, Propper Jenő (Hanajna) 1 ft, Chira László (N.-Mihály) 50 kr, Weinberger Náthán (Lasztomér) 2 ft, Szemere Gyuláné (Lasztomér) 50 kr, Spigel Majer (Mocsár) 50 kr, Pajor Bertalanná (Sztrajnyán) 20 kr. Kövér Lajos (Füzessér) 50 kr. Május 2 i-ig befolyt összesen : 23 ft 20 kr. azaz huszonhárom ft 20 kr. A gyűjtés az eredeti ivén folytattatik. A most nyugtatott 23 ft 20 krt, úgyszintén a múlt számunkbán kimutatott 2 ftot, mely továbbítás végett a mi kezünkhöz jutott, kiosztás céljából elküldöttük a gálszécsi járás fő szolgabirájához.

S.-A.-Ujhely, 1895. máj. 25.

A »Zemplén« kiadóhivatala.

A komoimai izr. nöegyesület, melynek újjáalakulása körül Friedmann Samuné és Büchler Kálmánné szereztek nagy érdemeket, f. hó 12-én tartotta évi rendes és tisztújító közgyűlését. Az elnöki jelentés 3 évi sáfárkodásról ad világos képet és az egyesület szép prosperálása mellett tesz tanúságot. Az egyesület vagyona: 1217 ft 16 kr. — A jelentés tudomásulvétele után a közgyűlés a tisztikarnak megadta a fölmentvényt és Thomán Dávidné elnöknek, valamint Mittelmann Dávidné pénztárosnak buzgó es eredménydús működésűkért köszönetét szavazott. Ezt követőleg megejtetett a tisztújitás és a választmányi tagok választása. Elnökké ismét Thomán Dávidné dr.-né, alelnökké : Salzer D. L. főrabbiné és pénztárossá Mittelmann D.-né választtattak meg. Választmányi tagok lettek : Büchler Kálmánné, Friedmann Izidorné, Friedmann Mórné, Friedmann Samuné, Frischman Jakabné, Grünwald Ignácné drné, Grünblatt Jakabné drné, Heisz Rubinné, Hellinger Bemátné, Jakobovits Dávidné, Jakobovits Jakabné, Kelemen Árminné drné, Leitner Samuné, Léderman Samuné, Moskovits Ervinné, Moskovits Edéné, Révy Ödönné, Neumann Adolné, Spira Izsákné, Stern Mórné. A közgyűlés folyamában a gálszécsi tüzkárosultak javára az egyesüteti tagok közt gyűjtést nyitottak meg. A közgyűlés végén az egyesület elnöke szives ovációkban részesült.

Köszönetnyilvánítás. Nem mulaszthatom el, hogy a nyilvánosság előtt is köszönetét ne mondjak. Hadik Barkóczy Endre gr. Öméltósága kegyurnak, azon áldozatkétségéért, melyet a népnevelés érdekében tett. Ugyanis a nemes gróf Csabalócz községében felállítandó uj iskolaépület építéséhez szükséges kőanyagot a tulajdonához tartozó korcsmaépület falaiból adományózta. Nemes áldozatkészségének ezen ajándéka nem az első tette, mert csak a múlt esztendőben, ugyancsak Csabalócz községében, ahol kegyur, a templom tornyát saját költségén újból építtette és úgy a templomot mint a paróchiális lakot egészen újból befedette. Vajha az Ég Ura a magyar hazának sok ilyen nemes kegyurat adna 1 Fogadja nemes gróf ur e helyütt is köszönetem hálás nyilvánítását. Csabalócz, 1895. május 14. Petrássovics Antal, csabalóczi lelkész.

CSARNOK.

Schön Vilmos drötven éves orvostudórságának örömünnepére.

Mióta Apolló feltalálta a tant,

Melyszerint, hogyha az egészség megpattant, Miképen lehessen azt megreparálni :

Sok próbát álltak ki már a lét határi.

Állat-, növény-, ásványországók, melyekben össze-vissza jár-kél az emberi szellem,

Annyira át vannak böngészve, kutatva,

Hogy a nagy természet csupa merő akna.

Ki is került abból annyi hasznos elem,

Hogy a laistromuk már szinte végtelen.

S nemcsak patikák, de Hírlapok, Naptárak,

A szem elé egész gyógyszer-özönt tárnak.

De, hogy szükség vagyon a sok orvosságra, (Jegyzet: némelyike itt-ott nagyon drága!)

S hogy a jó orvosra is szükség van, de nagy : Tudja, akit cserbe nem hagyott még az agy.

Mert hiszen mióta Ádámnak, Évának A paradicsomban abeugot mondának:

Nyomor és fájdalom sorsa az embernek;

S már születésekor érzi ezt a gyermek.

S bölcsőtől a sírig bántja hol egy, hol más,

Fő-, szem-, fül-, fog-, torok-, mell-, szív-, gyomorfájás,

Rák, csömör, nehézkor, csúz, köszvény, nyilalás, Aranyér, szédülés, katharus, sorvadás.. ..

Ezeken kívül még, ki tudná, hogy mennyi Bajban kénytelen a halandó szenvedni ? I Ámde az eszélyes gyógyászati kúra,

Örömet hozhat a pánciensi búra.

Patakon a diák-precentort a doktor,

Pogány anginából ragadta ki egykor.

Tíz év múlva pedig, fatális állapot,

Újhelyi kórházba portált bé egy papot.

Ott meg neki esett mérgesen a halál ;

Mígnem a praktikus főorvos közbeáll,

S a bősz halálon oly hatalmasat csapott,

Hogy az respektálja ma is azt a papot.

Az a diák és pap én voltam ; ők pedig — Kikkel a fakultás büszkén ékeskedik —• Megmentőim: idősb Lengyel Endre, majd Schon, A mai nap hőse. — Üdvözlöm őket hőn!