Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-03 / 9. szám
ban az állami iskolák azok, hol a gyermekeket tör- vénénytiszteletre, hazaszeretetre, a haza iránt való áldozatkészségre és igazán humán, szabad gondolkozásra s mind a mellett vallás-erkö'csös életmódra tanítják ; mert az állami iskoláknak nemcsak az a feladatuk, hogy követendő mintaképekű szolgáljanak, hanem sajátságos államviszonyaink közepette kitűnő feladatuk a magyar állam-eszmének életrekeltése, fejlesztése és biztosítása oly pontokon, ahol ez állameszme még vagy szuny- nyadóban, vagy már veszélyeztetve van. De ez a feladatot az állami iskola csak oly tanítói karral képes megoldani, amelynél a szak- képzettség lángoló hazaszeretettel és apostoli ügybuzgalommal van párosulva. Az ily tanítói karnak a nyugodt anyagi egzisztenciát kell biztosítani, mostani ellátásának immár tűrhetetlen voltát megszüntetni s számára nagy feladatához és az életviszonyokhoz mért anyagi helyzetet teremteni. Sokan azt mondják ugyan, hogy a tanítónak elég a mostani fizetése is, mert egy hivatalnoknak sjncsen annyi szabad ideje, mint a tanítónak. Ez azonban téves fe/íogás; mert az iskola-teremben nincs vége a tanító feladatának, hanem a dolgozatok átvizsgálása, erkölcsi nevelési eljárások azon túl is tetemes munkát adnak. Egyébiránt a tanító és más hivatalnok munkája hasonlít egy mérleghez, melynek egyik serpenyőjébe aranyat, a másikba pedig ólmot teszünk; igaz ugyan, hogy súlyra nézve egyforma mind a kettő, de értéke nagyon is különböző : az írnok egészségének veszélyeztetése s szellemének megerőltetése nélkül végzi el napi 6—7 órai irodai munkáját, a tanítónak pedig naponta 5 — 6 óra hosszat folyton, még pedig megfontolva és előre elkészülve kell beszélnie a gyermekekhez s ameflett a kellő fegyelmet is fentartania; a tanító tehát napi kenyerének keresére közben a legdrágább kincset, az élet tőkéjét, egészségét teszi a haza oltárára 1 Általában tehát h bás felfogás a tanító munkáját csak a heti óraszám szerint Ítélni meg, mert pl. a gimn. tanárnak sokkal kevesebb heti óraszáma van, mint a tanítónak s fizetése mégis négyszer akkora, holott kvalifikációja csak '/3-al nagyobb. A gimn. tanárnak 12 évig kell tanulnia, hogy kenyérhez jusson, a tanítónak meg 8 évig ; a tehát kvalifikáció után szabva ha a fizetést,, a tanárnak 1200, a tanítónak 800 ftos fizetés járna. De vannak a tanítóénál kisebb kvalifikációju állami alkalmazottak, akik 1300, sőt 2400 ftig is felvihetik fizetésüket. Az a helyzet tehát, mikép az állam saját tanítóit a közhivatalok kezelő s részben szolgaszemélyzeténél fizetés tekintetében alább helyezi, mig egyrészről a nem gondolkodók előtt az ügy fontosságát csökkenti, s a tanítók munkakedvét lohasztja: végeredményében magyar nemzetünk vallia kárát, mert logikai törvényszerűséggel be következik az, hogy a legutolsónak hagyott pályára csak oly egyének fognak vállalkozni, kiknek intelligenciája — aránylag a díjazással — nem lesz elegendő csak fel is ismerni, annál kevésbé végrehajtatni a reá váró nemzeti feladatoka’, A köztisztviselők fizetés rendezéséről alkotott 1893. évi IV. t. c. szerint a XI. rangosztalyba sorozott kezelő tisztviselő kar legnagyobb része nem kamatoztat oly szellemi tőkét az állam javára, mint az állami tanítói kar, sem pedig a legtöbb esetben továbbképzést nem igénylő foglalkozások természeténél fogva nincsenek az elé szükség elé allitva, mikép fizetésükből évenkint bizonyos öszszeget a folytonos továbbképzésre áldozzanak fel, mint az állami tanítói kar. Az alföldi ínségesek nyomasztó szociális viszonya forrongásba hozza az egész országot s nyomoruk enyhítésén a társadalom, a kormány és a törvényhozás versenyezve dolgoznak. k egyelmcs Urunk ! A kiküldött ministeri osztálytanácsos ur jelentéséből konstatálható, hogy egyes ínségesek évi keresete a tanítói fizetési miniumot is meghaladja s mégis küzdenek a nyomorral; mennyivel nagyobb tehát a mi nyomorunk, mert amazoktól a társadalom semmit sem követel, de ők követelnek a társadalomtól, viszont tőlünk a társadalom követel s nem mi tőle. De hogy mostanáigvisszafojtott keserűséggel, némán tűrjük kinos helyzetünket, az csak hazafias irányú képzettségünknek köszönhető, mivel nálunk nem az »ubi bene, ibi patria,* hanem a »haza mindenek felett* elve uralkodik. Mindezeknél fogva alázatos kérelmünk oda irányúi: kegyeskedjék az állami iskolai tanítói kart az 1893. évi IV. t.-c.-ben megállapított XI. és X. rangosztályba bevétetni. Noha szerény maradna ezáltal is állásunk, de e rendezés társadalmilag is emelné testületünket és oly buzgalmat és lelkesedést keltene, hogy eme kiadás-többlet bőven meghozná gyümölcsét. Hődoló mély tisztelettel Kelt Gálszécsen, 1895. évi február 23-án, az állami iskolai tantestület rendes havi ülésében Nagyméltóságodnak alázatos szolgai: Andrejkovits Pál, Pethö János, elnök. tantestületi jegyző. Pribék-Klug Klotild, Kosztiha Laura, rendes tagok. Vármegyei Hivatalos Rész. • A „Zemplén” könyvnyomtató intézet kiadóhivatalától. alamennfi községi 8 körjegyző urnák Zemp lén-v&rmegye területén. T- Zemplén-vármegye törvényhatósága által még a múlt hóban 300/21239. ssám alatt megküldött ,a községi közmunka összeírása, megváltása, a váltság összeg behajtása és felhasználása iránt* czimü szabályrendelethez szükséges nyomtatványok elkészítésével is.T. Zemplén-vármegye tek. alispánja 37. ein. szám alatt bennünket volt szives megbízni, illetve azols árusítását kizárólagos tulajdonunkba bocsájtotta. Van szerencsém tehát b. tudomásukra hozni, hogy: ,a községi közmunka összeirási lajstroma€, *a községi közmunka beszedési naplóját »a községi közmunka költségvetési előirányzata€ cimü nyomtatványok nálunk már készletben vannak s ezekre vonatkozó becses megrendeléseiket szives készséggel teljesitendjük. Magunkat becses jóindulatukba ajánlva, maradtunk kiváló tisztelettel <£ „Zemplén“ könyvnyomtató intézete és kiadóhivatala. 422. sz. Zemplén-vármegye tanfelügyelője. A dr. Kiss Áron és Kun Alajos budapesti állami tanitóképezdei tanárok által szerkesztett, a nagymélt. vallás- és közokt. m, kir. ministerium kiadásában megjelent s a m. kir. egyetemi nyomda igazgatóságánál kapható sjáléktanitó* cimü vezérkönyvet (bolti ára 40 kr.) a t. iskolai elöljáróságok figyelmébe — mint hézagpótló és hasznos müvet melegen ajánlom. S-A.-Ujhely, 1895. febr. 25. Nemes Lajos. kir. tanácsos, tanfelügyelő. szerkesztő póstája. Hogy mi az a láncos rim? Tessék ide nézni: Ne mondja szitok Hogy átok ül hazánkon, s nem hagyott Nagyot kivívnunk az egek királya A 1 á/ya szűk; de merjen háta szlvl Ki fit a férfi mindent, csak akarja ! Veheti észre, N gysád, hogy a rim, mint láncszem köti mindenik verssor végét a következő verssor kezdrtehez. Ez és ilyen a láncos rim. Most már bízvást próbát tehet vele. — Nemo. Tudósítását ö-ömmel vettük s lényegét közöltük Egyéb közlendőink nagy száma tette keserves kötelességünkké, hogy kéziratának 9/io részét törölnünk kellett. Ez a ,vis maior* ne kedvetlenitse el tudó itásainak folytatásától. — R. Bp?st. Nem vált be, mert értelme homályos, előadása nehézkes.. Kéziratát egy hétig megőrizzük. — Telik öntől jobb is. K. I. urnák Pola. Levelet küldöttünk. S. N. L. urnák — Szeged. Visszaküldöttük. R. K. dr. urnák — Bpest Levelet irtunk. Z. T. urnák — Sz -Keresrtur. A keresett levél hozzánk nem érkezett. A most küldöttet elfeledte bélyeggel ellátni. H. C. Sztánfalva. A küldötteket köszönettel nyugtatjuk. Egytől-egyig fölhasználjuk. Tóth Ferenc biró urnák — K. Rorv&gy. Levelezőlapját közöltük a kiadóhivatallal, honnan azt a választ kaptuk, hogy községük számára innen a jZemplén*-! pontosan elküldik. E. K dr. urnák — Bpest. kívánsága szerint intézkedtünk. Szives üdvözlet! H. J. urnák — Mindszent. Gratuláló leveled kellemesen érintett. Legjobb kivánataidat hasonlókkal és szívből viszonzom. L. L. urnák — Kaszu. Gyümölcsfa-vadoncokat ad a tar- czali m. kir. állami vinclérképző Iskola a vm. gazd. egyesület ajánlatára. Kérésével forduljon egyszerű levélben az egyesület elnökségéhez Ujhelybe. Felelős szerkesztő: D O 1ST a Ó Gr "2T. GÉZ .A. Kiadó-tulajdonos : Éhlart Gyula. 3732, 3957. 4617- 4841. 5109’ 5271- 5421(894tkv. sz. Közös Hirdetmény. Roskócz, Orosz-Krucsó, Felső.Csebinye, Va- reehócz, Habura, Parihuzócz, és Zboj községek telekkönyve birtokszabályozás következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingat lanokra nézve, amelyekre az 1886. XXIX. az 1889. XXXVIII és az 1891: XVI. t. cikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX t. c.-ben szabályozott eljárás a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan loganatosittatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t. c. 15. és 17 §§-ai alapjan — ide értve e Jj-oknak az 1889. XXXVIII. t. c 5. és 6. § aiban és az í 1891 : XVI. t. c. 15 § b) pontja alapján eszkozöjt bt bejegyzések vagy az 1886. XXIX t. c. 22 §-a r alapján történt törlések érvénytelenségét kirnu’at- j j hatják, evégből tör ési keresetöket hat hónap alatt vagyis az 1895. évi szeptember hó 7-ig napjáig -tí bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros ha 3 taridő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván- ; -j könyvi jogot szerzett, hátrányara nem szolgálhat-^' :,y 2. hogy mindazok, akik az 1886 : XXIX t. c. 16. és 18. 5-ainak eseteiben ide értve az utóbbi , ^ S-nak az 1889: XXXVIII. t. c. 5. és 6 § aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tu- , lajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagy is 1895. évi szeptember hó 7-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható zá- "‘"Ő ros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. hogy mindazok, akik a telekkönyv átala- kitásai tárgyában tett intézkedések által, nemkülönben azok, akik az 1. és 2 pontban körülirt eseteken kívül az 1892 : XXIX. t. c. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely ■« irányban sértve vélik, ide értve azokat is. akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.’ c. -í 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek ’-(Ti találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó fi kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap -i; alatt vagyis 1895. évi szeptember hó 7-ik nap- “ jáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bármi *; nemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek n irányában többé nem érvényesíthetik; az említett 3 h bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes ytjá^n és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszéVsmínd egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket: pótlólag benyújtanak, az eredetieket a tkvi ható- " ? ságnál átvehetik. Kelt Homonnán, a kir. járásbíróság mint •'/ tkvi hivatalánál 1894 évi december hó 31 ik napján. Mánk» Elemér / kir. albiró. ■ 3 A S _______________________________»ibeJttoniV Egy kitűnő szakképzettséggel és jó - bizonyítványokkal bíró gépész, ki A me- rika nevezetesebb gyáraiban több éven át í e minőségben bő tapasztalatokat szerzett, uradalomhoz avagy malomba mint gépész és kovács ajánlkozik. — Czime meg-s. - tudható a „Zemplén“ kiadóhivatalában. Köhögése megszűnik a hírneves rn.oil-’bon.'bon.s-jai nak használata után. Köhögés, rekedtség, katarus és elnyálká- sodás ellen. Biztos hatást gyakorolnak az elismert és nagyrabecsült Kaiser Ffeffermünz-CaramelláJi étvágyhiány, gyomorbajok, rósz és elromlott gyomornál. Egy csomag ára 20 kr. Kapható (gincsesy <§éter gyógytá- rában S.-A.-Ujhelyben. Hirdetmény. Méltóságos Gf. Andrássy Géza parnói uradalma Vécse gazdaságában 4 darab 1’/,—2 éves törzskönyvezett t. v. sim- menthali, és 19 darab 2 éves simmenthali keresztezést! tegyészbika eladó. Vécse 1895. február hó. Az igazgatóság.
