Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-17 / 7. szám

tatott, a pénzmaradványból 150 ft az alaptőkéhez csatoltatott. Az egyesület 1894. december 21-én ötödizben gyakorolta emberszerető nemes cseleke­detét a legnagyobb csendben. Felruházott 19 ta­nulót, fenállásától számítva összesen 102 elemi iskolás növendéket, éspedig 92 fiút és 10 leányt, Az egyesület lelke Briger Ignác elnök. r. I. Hibaigazítás. Lapunk múlt számának Egye­sületi Élet c. rovatában, a »Vörös-kereszt« egye­sület közgyűléséről adott referádánkba hiba csúszott — A vörös-kereszt egyesület s.-a.-újhelyi fiókja ugyanis nem mint sajtóhibából irtuk 40, hanem in azaz egyszáztizenegy taggal szaporodott a múlt év folyamán, mert Ambrózy Nándorné úrnő­nek 71, Dókus Gyula urnák 40 tagot sikerült uj- jabban gyűjtenie, amely közérdekből kifejtett fá­radozásuknak valóban örvendetes eredményét e helyen is kons'atálni kedves kötelességünknek ös- merjük. A közönség köréből. — A'»k tartalomért a beküldő felelős. — Tekintetes Szerkesztő ur l Csak véletlenül jöttem tudomására annak: hogy mélt. gr. Mailáth József ur perbenyiki lakos a difteria eseteivel szemben, a gyógyszerum al­kalmazásának feltűnő sikereiről, épen kis leánya kóreseténéi teljes meggyőződést nyervén, tegnap személyesen megjelent a k. helmeczi gyógytárban s itt Szkicsák István gyógyszerész ur előtt kije­lenté, hogy a gyógyszerum adagainak fölötte drága voltárai tekintettel, a járásom egyes közsé­geiben járványosán fellépett difteria sikeres gyógy­kezeltetését mindenkinek, különösen a szegényebb néposztálynak is lehetővé óhajtván tenni, megbí­zást adott járásom ezen vidékén lakó orvosainak, hogy ezen kórtünetek minden egyes eseteiben a gyógyszerum alkalmazását az ő számlájára igénybe vehetik ; s egyidejűleg felhatalmazta a fentnevezett gyógyszerész urat, hogy az orvosi rendelvényekre a szegényebb sorsú iparosok, mezőgazdák s álta­lában a néposztály minden egyes tagjának javára kiszolgáltatott szérumok gyógytári árait az ö sze­mélyes terhére irja. Van tudomásom arról is, hogy mélt. báró 'Sennyey István ur országgyűlési képviselőnk Pá- czinban hasonló módon járva el, a paczini gyógy­tárt szérummal a saját költségén látta el, hogy a gyógykezelés sikereiben minden beteget egy­aránt részesíthessen. Hát, tekintetes Szerkesztő ur, midőn kedély­világom összes húrjai, a nemesen érző sziveknek hasonló megnyilatkozásai — napjainkban — mond­hatnám páratlan tényei által rezgésbe hozatnak, megvallom, hogy az emberbaráti szeretet s hala érzelmeinek egész tömege melegíti föl lelkemet, s szeietném méltó szavakban toliamra venni mind­azt, amivel a szivem tele van. De mivel tudom, hogy ezen nemes tények­nek intenciói nem a népszerűség s keresett dicső­ség reményében gyökereznek, úgy járok el, azt hiszem a legilletékesebben, ha hivatalos állasom­ból kifolyólag, a két nemes fóurnak, mint járásom jóltevöinek, ezen emberbaráti tényeiért járásom összes lakossága s gyermekeikért fajó szívvel ag­gódó szülők nevében keresetlen szavakban a nyil­vánosság előtt ezennel forró köszonetemet nyilvá­nítom. Kir.-Helmecz, 1895. febr. 16. Bencsik István, a bodrogközi járás főszolgabirája. Vármegyei Hivatalos Rész. 778 sz. 95. A szerencsi járás fŐszolgabirójától. Pályázati hirdetmény. A nyugdíjaztatás folytán üresedésben lévő Gesztely községi jegyzői állásra pályázatot hir­detek. A javadalom áll: 1. készpénz fizetés 400 ft, 2. természtbeni lakás, 3. a megyeileg megállapí­tott munkadijjak, 4. '/* telek föld haszonélvezete. Felhívom tehát a pályázni kívánókat, hogy az 1883, I. t. ez. 6. §-a szerint kérvényeiket hoz­zám folyó évi február hó 28 ik napjának d. u. 5 órájáig annálinkább adják be, mert a később be­érkező és hiányosan felszerelt kérvényeket figye­lembe venni nem fogom. A választás határnapjául 1895. márczius hó 5. napjának d. e. 10 óráját Gesztely község há­zához tűzöm ki. Szerencs 1895. évi február hó 12. napján. 2—1 Matolay Béla, főszolgabíró. 758. sz. I. 95 A homonnai járás /ószolgabirájótól. Körözvény. Oláh András homonnai lakos 1 '/2 éves de­res szőrű kancza csikója, hátsó baloldalán genyes szurási sebhelylyel, folyó évi február hó 6-án ud­varából elfutott, s eddig eredménytelenül keres­tetett, Nyomozísa s feltalálása esetén alólirott ki­értesítése kéretik. Homonnán, 1895. évi február hó 11. Haraszihy, főszolgabíró. 5 51 |I 95 • sz. A tokaji járás főszolgabirájátbl. Pályázati hirdetmény. Tokaj nagyközségben lemondás folytán meg­üresedett — évi 400 ft fizetéssel és természetbeni lakással javadalmazott községi aljegyzői állás vá­lasztás utján betöltendő lévén, melyre ezennel pá­lyázat nyittatik. A választás határidejéül 1895. évi február hó 27-ik napjának d e. 10. órája kitüzetik azzal, hogy a pályázni óhajtók az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ban előirt képzettségüket igazoló okmánynyal s eddigi alkalmaztatásukról szó'ó bizonyítványok­kal felszerelt kérvényeiket alóürotthoz /. hó 26-ig annál inkább benyújtsák, mert a később érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Tokaj 1895. évi február hó 7-én. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 4619. I. 895. sz. A tokai járáz foszolgabírájitű\. Pályázati hirdetmény. Tolcsva nagyközségben rendszeresített évi 400 ft fizetéssel javadalmazott adóügyi aljegyzői állás választás utján betöltendő lévén, arra ezennel pályázat nyittatik. A választás határidejéül 1895. évi márczius hó 5-ik napjának d. e. 10 órája Tolcsva nagy­község házához kitüzetik azzal, hogy a pályázni óhajtók az 1883. évi I. t. ez. 6. § ában előirt kép­zettségüket igazoló okmánynyal s eddigi alkalmaz­tatásukról szóló bizonyítványokkal felszerelt kér­vényeiket alólirotthoz folyó évi márczius hó p-éig annál inkább benyújtsák, mert a később érkezet­tek figyelembe vétetni nem fognak. Tokaj 1895. évi február hó 9-én. Füzesíéry Ödön, főszolgabíró. 32 530. 4971./II. 94. sz. M, kir.p. ü. igazgatóságtól. Körrendelet. Valamennyi Községi elöjáróságnak Zempénvármegye terü'etén. Pecsinini Teofil volt vasúti vállalkozó rév- körtvélyesi 220 fr 74 kr. egyenes adótartozással, — Ascher Antal bérlő Bánfalva községből 283 £151 kr. kereseti adó hátrahagyásával ismeretlen helyre költözvén, — utasittatnak a községi elő járóságok nevezett hátralékosok tartózkodásainak nyomozása s eredmény esetén jelentés tételre. S.-A.-Ujhely, 1895 január 16. Mauks, h. kir. pénzügyigazgató. 480 sz./II. 95. M. kir. pénzügigazgatóságátbl. Körrendelet. Valamennyi községi s körjegyző urnák Zemplén-vármegye területén. Hirsch Herman, magyarosítva Darvasi Ar­min, volt zalatnai lakos, 147 ft 40 kr. hadmen­tességi díjhátralék hátrahagyása után ismeretlen helyre távozott. Utazittatik valamennyi községi elöljáróság, hogy nevezethet hatósága területén nyomozza s feltalálása esetén ide jelentést tegyen. S.-A.-Ujhely, 1895. január 19. Becske, kir. p. ü. igazgató. 400 sz. I. 95. A szinnai járás jöszolgabirájálól. Körözés. Smugócz község bírája folyó évi február hó 5-ik napján Szinnáról hazautazván, Szinna és Ko- lonicza községek kozott Smugócz község pecsétjét, mely a következő körirattal volt ellátva: »Szinnai járás Smugócz község előjárósága« — elvesztette Szinnán, 1895. évi február hó 12 én. Kossuth Elek, főszolgabíró. Nyilt-tér. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Igen tisztelt szerkesztő ur I Az igazság érdekében kérjük a következő helyre­igazító soroknak helyt adni. Egy Eremits Pál nevű kikindai lakos nyilatkozatot tett közzé ellenünk, melyből csak annyi a való, hogy vele perben állunk, minden egyéb ténybeli állítása a valósággal ellenkezik. Perel pedig azért, mert a tényleges, igazságosan és méltányosan megállapított jégkárösszegen felül nem akartunk neki annyit fizetni, mint a mennyit ő követelt. Az általunk alkalmazott becsű alkalmával 3675 írtban állapították meg a jégkárt, ezzel megkínáltuk, miután nem fogadta el, az összeget kész­pénzben bírói letétbe hélyeztük; ott van az ma is, ha tehát a nyilatkozatban arra hivatkozik, hogy ügyvédjétől értesült, hogy az összeget utólagosan a birói letétből felvettük, akkor ő vagy ügyvédje, tudva, valót­lant állított. Különben nagyon csalódnék valaki ha azt hinné, hogy Eremits ur téteti közzé e nyilatkozatot, mert ez tudtunkkal Magyarország majdnem minden vidéki lapjában megjelent, oly vidékeken is, hol Eremits ur soha sem járt, elannyira, hogy e nyilatkozat közzétételének költségei sokkal többre rúgnak, mint a mennyit kártérítés czimén rajtunk követel; ránk sem gyakorolhat vele pressiót, mert hiszen a biróság dolga, kárigénye felett határozni, a való tehát az, hogy a közönség félrevezetésére ép azok aknáz­zák ki az Eremits úrral történt esetet, a kiknek érdekében áll tekintélyünket a közönség előtt lerontani, mely törek­véssel szemben kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy sok száz kárvallott feleink közül Eremits Pál az egyetlen, kivel akaratunk ellenére kénytelenek vagyunk többi biz­tosított feleink érdekében pert viselni, holott némely nagy biztositó részvénytársaság, mint statisztikailag ki lehetne mutatni, jóformán a perekből él, mert hiszen ép az ezen téren szerzett szomorú tapasztalatok késztették a gazdasági egyesületeket, hogy Mezőhegyesen október 30-án országos kongresszusra összegyűlvén, a méltánytalan, erőszakos és igazságtalan kárfelvételi eljárással szemben orvoslást ke­ressenek. Látható ebből, mennyire alaposak ez immár ország­szerte terjesztett nyilatkozat vádjai, a melyek jellemzé­sére elég, ha kiemeljük, hogy részben teljesen koholtak, részben elferditvék, részben tudva hamisan idéz­tettek. Bárki meggyőződhetik kötvényfeltételeinkből, min­dent fog benne találni, csak azt nem és úgy nem, amit és amint a nyilatkozat azt állítja. Egy igaz, hogy a tűzkár nálunk három nap alatt jelentendő be, a részvénytársaságoknál azonban általában 24 óra van a kár bejelentésére megállapítva; a 14. §. el­ferdítve közöltetett, mert ez csak azt tartalmazza, hogy ha „az ajánlatba valótlan és hamis adatok bebizonyitha- tólag a szövetkezet károsítását célzó szán­dékkal igtattak“, a biztosított fél kártérítése elenyészik. Ezt mondja a törvény is és magyarázatra nem szorul. A 22. §. ugyancsak elferdítve idéztetett, mert erős szélvész idején minden jóravaló gazdaember a gőzgéppel való eséplés körül maga is a legnagyobb elővigyázatot tanúsítja. Ugyan- ily megítélés alá esik a nyilatkozatnak az alaptőkére vo­natkozó része is, mert daczára annak, hogy mint szövet­kezet nincs szükségünk oly alaptőkére, mint a részvény­társaságoknak, mi a törvény által előirt biztosítási alap­nak kétszeresét tettük le éspedig készpénzben. Amennyi­ben pedig az ezután megalkotandó törvényes intézkedések visszahatólag is nagyobb biztosítási alapot fognak kivárná, biztosíthatjuk az Eremits ur háta mögött rejlő biztosító részvénytársaságokat, hogy a törvény ezen követelményé­nek is megfogunk annak idején felelni.­Különös, hogy Erimits, aki takarékpénztári igazgató és földbirtokos, az uj és még nem is közkézen forgó biz­tosítási törvényjavaslatokat ennyire tanulmányozta. Avagy voltak oktatói? Ilyen inspirált és Eremits úrtól teljesen idegen vidé­ki lapokban megrendelésre közzétett nyilatkozatok úgy hisszük a józan gondolkozásu magyar gazdaközönségnél ép azt fogják eredményezni, hogy még csak annál szívó­sáéban ragaszkodjék szövetkezetünkhöz, melyről minden független és elfogulatlanul gondolkozó ember elismerni kény­telen, hogy üdvös működésével nem szolgált rá ezekre a támadásokra. Folytatni fogjuk teljes buzgalommal megkezdett mü- ködéünket és híven maradva a magunk elé kitűzött czélhoz, már működésünk ténye által is kényszeríteni fogjuk a biz­tositó közönségen meggazdagott biztositó-részvénytársasá- gokat, hogy ők és eddigi tulmagas dijaikat alább szállítsák, annak daczára, hogy „szaklapjaikban“ a dijak felemelésének szükségességét hangoztatták. Ezáltal szövetkezetünk közvetve is nagy szolgálatot tett és tesz, kivált a gazdaközönségnek és ez magyarázza meg, hogy miért terjesztik a biztositó-részvénytársaságok Eremits nyilatkozatát oly kitartóan, miért indították meg ellenünk országszerte azt a hajszát, mely ami létjo­gosultságunkat, közszükséget képező törekvésünket csak annál fényesebben igazolja. Tisztelettel Országos Magyar kölcsönös Biztosító Szövetkezet.-A. szerkesztő póstája. Váratlan fordalat. Pikáns helyzetei miatt lapunkban nem közölhető. A kéziratot egyhétig megőrizzük. Zs B. Köszönjük — kiadjuk. — P. D. Szfar/na. Ön két repülő emberről ir nekünk, kik közül az egyik ott Sztarinán lepottyant és nyakát szegte volna, mig a másik szerencsésen aláereszkedett... igy-e ? a helyes értelmet nem tudtuk kibetüzni leveléből. Beszélje el a külö­nös esetet az ottani jegyző urnák, ő majd megirja minekünk és akkor közöljük a lapban. — Nem értettünk meg Írásából a róka-történetet sem. B, K. urnák. A. Bereczkl. Szólottunk s szólunk is. Veridicns-nak. Bízzuk csak, főtisztelendő uram, bízzuk teljes megnyugvással közdolgaink intézését mint ön citálja — »az istenség vezető kezére«. Rég megénekelte azt Rómának egy költője, Claudianus, hogy: „Nunquam libertás gratior, extat, quam sub rege pio.* A közszabadság soha sem virul ékesebben, mint igazságos király alatt. Vere ita, care mi Veridice ! 0. I. urnák. N.-Mihilv. A hirdetésekhez semmi köze a szerkesztőségnek. Levelezőlapját átküldöttük a kiadóhiva­talnak. Viszontlátás c. versét lapunkban nem fogja viszont­látni. Biróválasztás előtt. Nem vált be. A járások fiiszolj'abiráit ismételten kérjük, hogy a lap hivatalos részébe tartozó közleményeik kéziratát ne a kiadóhiva­talhoz küldjék, hanem a szerkesztőség adresszével adják póstára. — Ugyanerre az eljárásra kérjük a tek. Pénzügyigazgatóságot is. Z. A- S.-Pafaá. A csinos dalocskát besorozzuk közlen­dőink közé. Felelős szerkesztő: DONGÓ Or ~¥T. GS-ÉJZ-A* Kiadó-tulajdonos : ÉKlart Gyula. IXirde'bésels. Fajbaromfi eladás. Bogyay Zsigmond sárospataki fajba­romfi tenyészdéjében van eladó: 7 db hófehér Emdeni liba gunár dbja 7 ft. 10 pár „ Pekingi kacsa párja 5 ft. 50 „ Plymouth-Rox tyuk „ 6 ft. A jelzett árak alkalmi vételnek te­kinthető, mert az olcsóságuk azért van, amenyiben számfelettiségüknél fogva az uj tenyésztés rendjét akadályozzák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom