Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-16 / 24. szám

S az ébredett, elszörnyedt a valón,

S kétségbeesve kardjához kapott.

Küzdött, ki csak birt és a szent csatán Zászlód elül lobogtatád magad,

S mint harci kürt bágyadt küzdők során,

Lelket lehelt mindenfelé szavad.

Érdemjelet tűztél szivük fölé,

Kik a csatán kitüntették magok Hogy fényijének a hon borús egén,

Mint fellegek között a csillagok.

S mi lett a dij, az érdemelt hála?

Minő babér övezte homlokod?

Hozott-e a röggel-rakot pálya Megnyugtató, édes pillanatot ?

Hozott, hozott — tövist, de nem babért,

Hogy marja élted a maró bánat,

Tenger nyomort tenger küzdelmidért. . .

De nem! — miért tovább folytatnom a vádat ?

Tekints, Dicső 1 reánk le e napon,

Kik áldozunk szent hamvaid felett Talán — ha kérve áll meg itt a hon — Engesztelödik lelked és .. . feled ? ! lm a gyerek, ki, mig nem ismeré Nagy mesterét, sarat dobott rája:

Mint férfiú térdel sírod fölé,

Imát rebeg s bocsánatod várja.

Az ut, melyen csatára indultál.

— Lángajkidon hordozva paizsodat —

Tisztítva, nyesve már ma tisztán áll S irányt a küzdőnek bizton mutat.

A kert, melynek gyomját kiirtani Hű kertészként magadra vállalad,

Burján nélkül kezd felvirágzani,

S az elfáradtnak árnyas enyhet ád.

A nemzet él, és nem felejti el,

Hogy léteiét neked köszönheti,

Hogy egy martír nemes küzdelmivel Életútját pályád jelölte ki. —

El nem felejti érdemid, melyek Felkentjévé avattak egykoron S nyitottak szivében dicső helyet Számodra, mely él túl időn s koron.

Gulyás István.

Közgazdaság.

Védelmeznétek a szóllokerteket a pero- nospora ellen, Azon időszakban, melyban a szőlőtulajdonosnak érdekében áll gondoskodni arról, hogy a peronospora fellépését megakadályozza, azt hisszük, nagyon aktuális dolog lesz egy még kevéssé ismert és mégis kitűnő, Franciaországban már évek óta használatos védszert értekezés tárgyává tenni, mely szer a múlt esztendőben Magyarországon tett kísérletek alkalmával a várakozást fényesen igazolta, sőt felül is haladta. A rézgáliczsirkőlisztről beszélünk, a gFostit*-r51, egy kiváló finomságú porról, melyet külön e célra alkotott eszközzel (fujóval) füvünk, és mely a szőllővenyige összes részeire lerakodik és pedig úgy, hogy a venyigének mégcsak legkissebb része sem marad fedetlenül. A levelekhez való ragadást a zsirkő eszközli, mig a védő és támadó erőt a zsirkővel összekötött rézgálicz gyakorolja. A tett kísérletek bizonyítják, hogy a fostit, melyet júniusban hoztunk a venyigére, még késő őszszel is látható volt a leveleken; e mellett megjegyezzük, hogy e por sohasem gyakorol oly kellemetlen hatást, mint a kékkőoldat, hanem venyige és szőllö általa szép szint nyernek, legkevésbbé sem degusztáló, mint a kékkő csúnya foltjai. Azáltal, hogy a fostit mindennemű előkészítést nélkülözhetővé tesz és vizet nem kiváu, egyrészt a kezelés könnyebb, másrészt a szállítás kényelmesebb és még magas szőllöhegyeken is fáradság nélkül alkalmazható a fostit. De ezen könnyítéseken kívül is e szernek poralakja sok előnnyel jár. Mig a por mindenhová odafér, a levelek felső és alsó részére, a törzsre és a legfinomabb hajtásokra, a kékkőoldat a leveleknek csak felső oldalait tudja megnedvesiteni, mig az alsó oldalakat — bár csak könnyedén — érő cseppek természetszerűen leesnek, anélkül, hogy idejük lett volna a bennük lappangó rézgáliczot lerakni. Ez előnyhöz járul még két fontos előny, t. i. a tisztaság az alkalmazásban és az eszközök meg nems érülése. Mig a kékkőoldat a kezelő ruháin mindig nyomokat hagy, vagy azokat teljesen is elrontja, addig a fostit, ha netalán a ruhára le is rakódik porként eltávolítható és amíg a kékkőoldat a fecskendőknek még réztartóit is megtámadja és idővel keresztül eszi, addig a fostit, mivel por, e káros hatással sohasem jár és még a pléh is egészen sértetlen marad. Ha még ehhez tekintetbe veszszük a teljesen kiérett és penészmentes szőllőt, mely kiváló Ízléses külsőt mutat, és a fostit árát, mely a Mühle Vilmos temesvári cég, udvari szállító által kiadott füzet szerint egy harmaddal olcsóbb a kékkőoldatnál, akkor megvagyunk győződve, hogy a szőlőkerttulajdonosok a fositot sajat érdekükben — ha egyelőre megnyugtatásuk végett csak próbaképen is — használni fogják.

Vármegyei Hivatalos Rész.

111[9161 .|A.

Szabályrendelet

a járási mezőgazdasági bizottságok szervezetéről és ügyrendjéről.

1. §. Zemplénvármegye minden járására nézve az 1894 évi XII. t.-cz, és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1894. évi 48,000 számú föld- mivelésügyi ministeri rendelet értelmében járási mezőgazdasági bizottság szerveztetik.

2. §. A járási mezőgazdasági bizottság tagjai: A) Hivatalból.

1. a főszolgabiró, távollétében a körelnök, akit a gazdasági egyesület igazgató-választmánya választ és aki társelnökként is működik.

2. A járás területén lakó és az elnök által kirendelt körállatorvos.

3. A járás területén levő mezőgazdasági szakiskolák igazgatói.

4. A járási erdészeti hivatal főnöke.

B) Választva

a járás tgéületén lakó s tényleg mezőgazdasággal foglalkozó megyei gazdasági egyesületi tagok közül a járás területén ^illetékes egyesületi tagok által választatott a szinnai és sztropkói járásokban 4 - 4 tag, a többi járásokban pedig legfellebb 6-6 tag, amely tagok J|4-de, illetve ^-da, 3, illetőleg 4 évenként kisorsoltatik, de ismét megválasztható- A 4, illetve 6 tag közül a kör- vagyis társelnököt a gazdasági egyesület igazgató-választmánya választja.

3. §. A járási mezőgazdasági bizottságok Írásbeli és ügyviteli teendőit a járási főszolgabiró látja el s a hozott határozatokat ugyancsak ö hajtja végre.

4. §, A járási mezőgazdasági bizottsághoz szóló minden beadvány vagy hivatalos megkeresés a járási főszolgabírónak küldendő.

5. §. A járási mezőgazdasági bizottság üléseit negyedévenkint tartja; ezenkívül annyiszor tart ü'.ésl, ahányszor ezt tendői szükségessé teszik.

Üléseket az elnök hiv Össze.

A megyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya kívánságára az elnök a bizottságot 8 napon belül összehívni tartozik.

A járási bizottságok ülései a járás bármely községében tarthatók.

6. §. A bizottság előadó teendőit az elnök által kirendelt egyén látja el. Egyes szakkérdésekben a bizottság az előadókat saját kebeléből küldi ki.

7. §. A bizottságok ha'ározatait szavazattöbb- séggel hozza.

A bizottság határozatképes, ha az elnökön kivül legalább két választott tag van jelen, állat- tenyésztési szakkérdésekben a határozatképességhez az állatorvos jelentése is szükséges.

8. §. A járási mezőgazdasági bizottság a vármegye közönsége által megállapított jelen szabályrendelet alapján működés és hatásköre kiterjed a következőkre:

1. Teljesiti az 1894, évi XII. t.-cz. és a ló, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet értelmében a tenyészállat vizsgálatot s erről a megyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmányának, mint mezőgazdasági bizottságnak jelentést tesz ;

2. véleményt ad a közös legelők felosztása kérdésében ;

4. Véleményt mond a káros vizmosások megszüntetését czélzó intézkedésekre nézve;

5. véleményt mond a korlátolt forgalmú birtokon létező kopár területek befásitására vonatkozólag ;

6. ellenőrzi a községek földbirtokának keze lését; e tekintetben a szükséges utmutátásokat megadja ;

7. ellenőrzi azt, hogy a közös legelők legelő állatokkal túl ne terheltessenek ;

8. ellenőrzi azt, hogy a községekben és városokban a kellő számú és fajtájú alkalmas apaállat legyen ;

9. intézkedik a megyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya útján a hiányzó apa-állatok beszerzése iránt;

10. véleményt mond mindazon ügyekben, melyeket véleményezés végett a járási főszolgabiró eléje terjeszt.

IX. a hatósági intézkedésnek társadalmi utou is érvényt szerezni iparkodik s a hatósági közegeknek útmutatással és tanacscsa! szolgál;

12. a járás mezőgazdaságának fejlesztése érdekében a megyei gazd. egyesületnek javaslatot tesz ;

13. javaslatot tesz kiállítások, versenyek, állatvásárok rendezésére, közhasznú gazdasági telepek létesítésére s felügyeletére az állattenyésztés fejlesztésére s kisebb tenyészkerületek megállapítására ;

14. működéséről s a felsőbb hatósági intézkedéseket igénylő dolgokról a szükséghez képest, de legalább negyedévenként a megyei gazdasági egyesület igazgató-választmányának, mint mező- gazdasági szakbizottságnak jelentést, illetve javaslatot tesz.

9. Azok, akik a bizottságnak hivatalból, ha mint ezen bizottság tagjai kiküldetésben járnak el, szabályszerűen illetményeiket élvezik.

A választott tagok egyenkint 2 frt napidijat, II. oszt. vasúti dijat, 20 kr. kilometer-pénzt számíthatnak láttamozott szabályszerű nyugtára, a vármegye gazdasági egyesülete elnökének utalványára a megyeházi pénztárából fizettetnek ki.

10. §. A járási mezőgazdasági bizottság a gazdasági egyesület igazgató-választmányának felügyelete alatt áll, annak megkereséseit elintézi s az általa felülbírálás végett bekért adatokat hozzá felterjeszteni tartozik.

11. §. Ha a választott bizottsági tag a bizottsági ülésekről egymásután három ízben igazolatlanul elmarad, az elnök erről a gazdasági egyesület igazgató-választmányának további intézkedés czéljából jelentést tesz.

12. § Amennyiben a járási mezőgazdasági bizottság feladatának meg nem felelne, a gazdasági egyesület igazgató-választmánya uj választást rendel el, esetleg a vármegye törvényhatóságának további intézkedések megtétele czéljából jelentést tesz.

Kelt T. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. május hó 18-án tartott közgyűléséből.

Jegyzetté és kiadta :

Dókus Gyula

főjegyző.

109/7736. szám.

Szabályrendelet

a vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezéséről.

1. §. Zemplén-vármegye törvényhatósága, az önkormányzatnak mezőgazdasági ügyekben való szervezése a mezőgazdaságról alkotott 1894. évi XII. t. ez. végrehajtásánál való közreműködés, s a vármegye gazda közönsége mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása és képviselete érdekében működő szakbizottságul, a vármegye gazdasági egyesületét állapítja meg és az 1886 évi XXI. t. ez. VII. fejezetében foglalt felelősség kiterjesztése, illetve fentartásával a központi vármegyei mező- gazdasági bizottság teendőivel a gazdasági egyesület igazgató választmányát, a járási mezőgazda- sági bizottságok teendőivel a gazdasági egyesület járási bizottságait bízván meg, a vármegye gazdasági egyesületének ez értelemben egyidejűleg módosított alapszabályai által körülirt hatáskörrel ruházza fel.

A gazdasági egyesület igazgató választmányának, mint vármegyei mezőgazdasági bizottságnak, ülésein a közgazdasági előadó, az illetékes kir. erdőfelügyelö, a folyam- és kultúrmérnöki hivatatalok főnökei, az állatni, kerületi és törvény- hatósági állatorvos működési körükbe vágó ügyekben szólás és szavazati joggal, egyébként tanácskozási joggal bírnak; ezen ülésekre mindenkor meghívandók.

2. §. A törvényhatósági intézkedés alá tartozó mezőgazdasági ügyek, de különösen a mező- gazdaságról és mezőrendőrségről alkotott 1894. évi XII. t. ez. által a törvényhatóságra, illetőleg jelen szabályrendelettel a vármegye gazdasági egyesületének igazgató választmányára ruházott feladatok szabályszerű előkészítése és előadásáról a vármegye egy aljegyző kirendelése által gondoskodik.

3. §, A vármegye által kirendelt jegyző, mint mezőgazdasági előadó teendői:

1. A vármegye gazdasági egyesülete igazgató választmányának, mint a törvényhatóság mező- gazdaság szakbizottságának előadója.

2. A mezőgazdasági bizottságnak ügyeit (1. 1. §.) előkészíti s előadja, szerkeszti a jegyzőkönyveket s azoknak kiadmányozásáról gondoskodik.

4. §, Az irodai teendőket a közigazgatási iroda látja el.

5. §. A vármegye közönsége a vármegye gazdasági egyesületének igazgató-választmányát, mint törvényhatósági szakbizottságot a reá ruházott feladat sikeres megoldása érdekében anyagilag is segélyezi.

1. Az egyesület igazgató-választmányának, mint szakbizottságának költségeihez évröl-évre hozzájárul.

2. Átengedi az 1888. évi VII. t. ez. 156. §. értelmében a vármegye pénztárában kezelt, továbbá az ebtartási s mezőrendöri kihágásokba s az állattenyésztési szabályrendelet alapján befolyt büntetéspénzeket, amennyiben azok a vonatkozó szabály szerint a törvényhatóságnak e czélra rendelkezésére állanak.

3. Az e czélra adományozandó államsegélyt, adományokat s egyéb az egyesületet, mint szaktestületet megillető jövedelmeket.

6. A vármegye gazdasági egyesülete igazgató-választmányának, mint törvényhatósági szak- bizottságnak elnöke és alelnökei, a bizottség megbízásából, a költségvetés keretén belől, a szükséges kiadások utalványozására jogosítva vannak.

7. §. A vármegyei gazdasági egyesülete igazgató-választmányának, mint törvényhatósági szakbizottságnak rendelkezésére álló jövedelmeit a vármegye föpénztárnoka kezeli.

8. §. A vármegye gazdasági egyesülete igazgató-választmányának, mint törvényhatósági szak- bizottságnak számadását a vármegyei szakszám- vevöség állítja egybe.

A bizottság áltál összeállitott költségvetés az őszi, a lezárt számadások a tavaszi vármegyei bizottsági közgyűlés elé terjesztetnek jóváhagyás végett,

9. §. A vármegye gazdasági egyesülete igazgató-választmánya, mint a törvényhatóság szak- bizottsága, a vármegye törvényhatóság felügyelete alatt áll, mely ezen jogát a vármegye alispánja által gyakorolja.

10. §. A gazdasági egyesület igazgató-választmánya, mint központi mezőgazdasági szakbizpttság, valamint a járási bizottságok ügyrendjét önmaga