Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-09 / 23. szám

Zesséry főszolgabíró válaszolt erre, biztatván az egyesületet, hogy tagjai s közvetve a Haza iránt kifejtett működését minden magyar szív örvendve helyesli és támogatja. Aztán következett a tánc oly animóval, amilyennél jobbat kívánni sem lehet. Majd kilenc óra felé a tűzijáték, tízkor a vacsora, melyet a helyi iparosok kedves nejei szolgáltak föl a képzelhető legnagyobb előzékenységgel. Vacsora alatt megeredtek a tósztok. Fü- zesséry Pál az együttartásért, — Tirpák az intelligenciáért, — Füzesséry főszolgabíró az iparosokért -- Zseltvay Bogdán az egyesület megalkotójáért, Füzesséry Pálért, ürített poharat. Tizenkét órakor aztán felmentek még a terembe, s ott tovább reggelig folyt a tánc. A mulatság belépődíjjal volt összekötve, s ez az egyesület javára 5° 55

irtot hozhatott. A mulatság rendezésében részt vettek: Füzesséry P. Kerekes Ant, Béres Imre, Bunyacziczky J. Csalfa József, Kurinszky József, Cservenyák András, Fuchs Istv. Tirpák J. és Illés J. r. I.

(Révész Imre) tánciskolájában beiratásokat még mindég elfogad naponként külön csoportokban is, avagy privát leckékre. Egyidejűleg köztudomásra hozza, hogy a sárospataki kolostorban f. hó 12-én végzi be tánctanitását és miután helyben a tanuló ifjúságot tanítania— a vizsgálatok miatt — nem engedélyezték, tánctanitási tanfolyamát július hó közepéig meghosszabbítja s igy az iskolai évet bevégzett tanulók a vizsgálatok bevégeztével sem késtek el tánctanitási tanfolyamában részt vehetni. Btt.

(A cukorgyári tűzoltók) Szerencsen, pünkösd első napján d. u. a Nagy Szálló-nak erre az alkalomra zöld gályákká!, nemzetiszinü zászlókkal és címerekkel remekül diszitett udvarán, nagyszabású juniálist rendeztek, mely minden részletében igen jól sikerült s d. u. 3-tól reggeli 6 óráig tartott a legszebb és legjobb hangulatban Jónás pompás muzsikája mellett. Közben-közben volt versenytekézés, tombola- és tűzijáték. Kellemes szórakozást nyújtott a tűzoltók dalosköre is »megujrázott« énekeivel. Emelte a mulatság fényét az, hogy Appelmanu Alajos, gyáriigazgató főparancsnok kedves nejével és a gyárnak többi tisztviselői is megjelentek a mulatságon s késő estig ott maradtak. Tudósítónk hálásan említi föl, hogy az egész mulatságnak anyagi részét, ú. m. bort, sört, vacsorát, zenét stb. a cukorgyár budapesti igazgatóságának utalványozása alapján, a gyár fiókpénztára fedezte. »Isten áldja a tisztes ipart s a nemes adakozókat 1« r. I.

(Majális.) Techna vármegyénkben községnek derék tanítója, Szankulics László, csütörtökön múlt egy hete szépen sikerült majálist rendezett a vezetésére bízott iskolás gyerekeknek. A mindkét nembeli apróság szép rendben, hazafias dalokat énekelve vonult ki a közel levő erdőbe, hol késő estig vidám zeneszó mellett járták a »csárdásat. A tótajku nebulók valóban megérdemelték e szép mulatságot, mert a magyar nyelvben szép előrehaladást tettek. Mindezekben az előbb neveztem tanítónak, úgyszintén a jó magyar érzelmű lelkésznek Polyánszky Gyula nagy érdeme van. r. I,

(Halálozás.) A nagymihályi róm. kát, kerületi papság szomorodott szívvel jelenti őszintén szere tett kartársának, főtisztelendő Marezinek József alsó-körtvélyesi esperes plébánosnak, életének, 62,, áldozópapságának 40-ik évében, hosszas betegeskedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után. folyó hó 4-én délután 4 órakor történt halálát. — Az örök világosság fényeskedjék neki!

(Elveszett) 1 pár sárgaszőrü daszli kutya. A megtalálót illő jutalomban részesíti a: Kiadóhivatal.

(Egy jó karban) lévő tekeasztal jutányos áron eladó. Bővebb felvilágosítást e lap kiadóhivatala ad.

(4 peronospor u fecskendők) közül (szőlőleveleken a kártékony rovarok kiirtására) eddig hasonlíthatatlanul legjobbnak bizonyult a „Non plus ultra kőztelek“fecskendö. Csakhogy drágább volt a többinél. Most Fehér Miklós eyyszerre több ezret vásárolván ezekből, adhatja darabját 17 írtért. Ily árban megrendelhető Fehér Miklós gépgyárosnál, Budapest, IX. kér. Üllöi-ut 23. szám, a »Köztelek« mellet.

(Testegyenészeti ínttintézet. Keleti J.

Cég,) Budapest, IV., Koronaherceg-utcza 17., az eddigelé sérvkötők és betegápolási eszközök készítésére létező gyárán kívül egy nagyszabású, a modern technikának teljesen megfelelő műhelyt nyitott, Budapest, IV., Régi posta-utca 4. szám, földszint, melyben orvossebészeti acéláruk, teste- gyenészeti készülékek, Hessing-rendszerü elismertmüderékfüzők, nyújtó- és járógépek, valamint minden e szakmába vágó acéláruk stb. készíttetnek. Szenvedők, kiknek ily készülékekre szükség van, felkéretnek, szíveskedjenek fenti cégtől költség- előirányzatot vagy képes árjegyzéket kérni. Üzleti elv: Szigorú pontos kiszolgálás, legjutányosabb árak.

aztán a törvényhozói aktus tovább folyhatna, addig pedig, mig az történni fog a sereg Budával szemben, az országház előtt állana fel. Ez a jelenet a művész ecsetét venné igénybe. Az országgyűlési aktus után ős Buda várába, valamint a lovagjátékhoz és onnan való távozásakor a bandérium a király kíséretét képezhetné.

De részt vehetne a felvonulásban is, még pedig, ha lennének vállalkozók a vármegyékben, a kik az első századok ruházatát, ló- és fegyverfelszereléseket beszereznék, ezek a honfoglaló sereget, a többiek a Szent-lstván, Mátyás király és a Kiegyezés menetének kíséretét, vagy a Rákóczi ku- rucait jelképezhetnék.

Erről azonban addig, mig a vármegyék nem határoznak és küldötteik az őszön Budapesten össze nem jönnek, korai beszélni. Minden esetre a bandérium miként leendő létrehozása, szerepel tetése és a menetbe való beillesztés eszméjével foglalkozni fogok és annak idejére a rendező bizottság részére el is készítem tervezetemet.

Majd el is feledtem, hogy a Tárca rovatnak határai is vannak és én csak nyargalok. De annyira bele képzeltem magam, hogy nem vettem figyelembe a határokat s azt véltem lovon ülök, nem Íróasztalom mellett. De talán még idejekorán teszek pontot. Ha nem: úgy elnézést remélve a mindenható revizori iróóntól, kérem az egészet a legközelebbi számba bele szorítani. Most már nem fogsz nagyon irigyelni a kép látásáért, mert közöltem veled, habár csak halvány vonásokban is, művészi élvezeteimet.

Remélem, hogy, ezt a felséges mozgó ezer éves történelmi képet nézve majd láthatlak, a mikor indokoltnak fogod találni elragadtatásomat. En égek a vágytól azt megtestesülve szemlélni és abban részt vehetni.

Addig is üdvözölve vagyok a ki voltam és leszek, aki vagyok

igaz barátod :

Dókus Gyula

Egyesületi élet.

A Bodrogközi Tiszaszabályozó-társulat Kihelmeczen, a saját hivatalos helyiségében első alkalommal, f. é. május hó 31-én választmányi és junius hó 5-én rendkívüli közgyűlést tartott. Leginkább a központ részéről tett közös nyugdijkérdés volt az, mi ezen ülések tartását szükségessé tette, mindazonáltal az idei abnormis belviszonyok is. melyek az egész Tisza völgyén jelentkeztek, mind két ülésen szóba hozattak s a bodrogközi érdekeltség a fokozott mértékű gazdasági igények hatása alatt s az idei belvízkárokon okulva, egyértelműig elégtelennek nyilvánította a jelenleg fenálló csatorna-rendszert és 'Sennyey Miklós br. nagybirtokos indítványára elhatározta, hogy egy vagy több szivattyú-telep létesítésének tárgyalására ez év augusztus havában rendkívüli közgyűlést tart egyszemind a társ. főmérnököt utasította, hogy az idevonatkozó tervezeteket és előterjesztését azon ideig mutassa be. A közös nyugdíjintézetbe való belépést a választmány egyhangúlag s a közgyűlés is számba nem vehető s az is inkább csak az elhalasztást célzó, nem az elv ellen való tiltakozásokkal szemben, elhatározta s az alakuló közgyűlésen leendő megjelenésre a társulat részéről Mailáth József gróf társ. elnököt, a tisztviselők részéről Révy Géza Viktor társ. főmérnököt kérte fel. Továbbá a választmány felhívta a főmérnököt, hogy a Karcsa-ér szabályozása s egyébb a jelenlegi csatorna-rendszer keretében előforduló hiányok pótlását célzó előterjesztéseit szintén mielőbb tegye meg. A tudomásul vett pénzügyi kimutatások szerint, végre, a társulat vagyona volt áprl, hó 30-án készpénzben 678,995 ft 24 kr. és 87700 ft 4°/o m a- j- A társulat pénz tárát illető hátrálékok : 119,754 ft 78*/a ftra rúgtak, r. I.

Tanügy.

Az északkeleti tanítótestületek kisdedóvó szakosztályának megalakulása.

Munkács város folyó hó 2-án lélekemelő, ritka szép ünnepiességnek színhelye volt. Ekkor vonult be ugyanis oda az északkeleti tanitó-egye- sületek kisdedóvó szakosztályát megalakítandó taníérfiak, tanítók, tanító- és óvónők sokasága. Az előre bejelentett és meghívott vendégeket a vendégszeretetéről kiválóan iemert nemes város közönsége, tanári, tanítói kara-élén hazafias gondolkozásu polgármesterével, estveli félnyolc órakor a vasúti állomáson már ünnepi díszben várta s amint a vonat a honfoglaló Árpád pihenő helyén megállapodott, a várakozó sokaság a ven dégek megérkezése felett érzett örömének kifejezést adva, lelkes éljenzésbe tört ki, melynek elhangzása után Cseh Lajos polgármester a város nevében fogadta s üdvözölte a vendégeket, mondván, miszerint: Munkács városa, mely a magyar nemzeti kultúra oltárára, édes anyanyelvűnk ápolása s terjesztése érdekében már annyi sok és szives áldozatot hozott, ez alkalmas is örömmel ragadta meg, hogy a magyar nemzeti szellem öregbítése céljából az ország különböző vármegyeiből tanácskozásra ide zarándokolt tanférfiak és tanügyba rátok előtt kifejezést adjon annak, mikép az ő édes gyermekei művelőinek rokontestvéreit, a nem zeti kultúra buzgó és a honfiúi szeretettől ide vezérelt apostolait igaz értéke szerint megtudja becsülni s nagy örömére szolgál, hogy ezen tiszteletet és becsülést ily ünnepies formában, nyíl vánosan is dokomentálhatja,

A polgármester üdvözlő beszédére Láng Mihály, eperjesi óvoképző-intézeti igazgató, mint a mozgalom lelke, vezetője adta meg a választ,

igen szépen ecsetelvén a fényes történeti múlttá^ biró városba való gyülekezésünknek inditóokát, s a körülbelül 150 tanügyi munkás nevében meleg szavakban köszönte meg a szives fogadtatást. Ezekután a rendező-bizottság részéről számára megjelölt házi gazda szives kalauzolása mellett a fellobogózott városon ki-ki szállására vonult, hol a háznak tiszteletre és szeretetre méltó úrnői a kitűnő magyar konyha művészi produktumait a lekötelező nyájasság és őseiktől örökölt vendég- szeretet tüntető nyilvánulásai között feltalálván, csak hamar elíeledtették velünk az ut fáradalmait s vacsora végeztével ismerkedés céljából a »Csillag-szálló« nagytermébe gyülekeztünk egybe, hogy a másnapi tanácskozás alkalmával már mindnyájan ismerősként köszönthessük egymást és a barátság hangján vitathassuk meg a magyar kisdednevelésnek, a magyar nyelv és eszme okszerű terjesztésének módozatait.

Harmadikán reggel a magyar nemzeti kultúra apostolai az állami iskola díszes épületében gyülekeztek egybe, s mielőtt a gyűlés megkezdődött volna, előbb a római és görög kát. majd az ev. ref. templomi istenitiszteleteken vettek részt testületileg, hogy miként egykor az Idvezítö tanítványai az első pünköst ünnepén, úgy ők is megteljesedve szentlélekkel, megalakíthassák északkeleti Magyarországon a tanítói egyesületek első kisdedóvó szakosztályát s az ős magyar vérrel ázta- tatott szent földről aztán elmenvén : széles e hazában hirdessék és tanitsák a magyar föld és annak szép zengzetes nyelve iránt való hű ragaszkodást, szeretetets már az óvóiskolás kisdedek vérébe oltsák be, hogy": »A nagy világon e kívül nincsen számunkra hely«.

És a pünkösdi lélek valóban tüzet, világosságot gyújtott a szivekben, mert a 11 órakor kezdődő gyűlés alkalmával oly nagy lett az érdeklődő közönség száma, hogy a »Csillag-szálló« nagyterme azokat befogadni alig volt képes.

A gyűlés megnyitásául az eperjesi kisdedóvó- képzőintézet 12 növendékéből alakított kórus, Láng Mihály intézeti igazgató mesteri vezetése mellett, gyönyörűen, szívből szívhez szólóan énekelte el az Isten áldd meg a magyart, mely a legelfásultabb hazafi szivet is képes volt felvillanyozni s a dermedt kebelnek is felolvasztani jegét. Ezekután Dapsi Pál, szeghalmi kisdednevelő, mint a jelenlevők között legidősebb szakember, korelnökül megválasztatván, vezetése alatt a gyűlés egyakaratu hozzájárulása mellett a közoktatásügyi kormányhoz üdvözlő távirat menesztetett ; majd a vendéglátó város, baregmegyei tanfelügyelő, beregmegyei általános tanító-egyesület és északkeleti vidék tánitó-egyesületei részéről történt üdvözlések után az ország külömböző vidékeiről érkezett üdvözlő sürgönyök olvastattak fel.

Most következett a megalakítandó északkeleti kidedovó szakosztály már előre kidolgozott s nyomtatásban a gyűlés tagjai között szétosztott alapszabálytervezetének megálapitása, — s ez több szakember alapos hozzászólása mellett a jelentéktelenebb módosításokkal az eredeti szövegezésben elfogadtatván, az északkeleti tanító-egyesületek kisdedovó szakosztálya megalakultnak nyilváníttatott s az alapszabálytervezet megerősítés végett a közoktatásügyi kormányhoz lelterjeszteni hatá- roztatott.

Az igy megalakult szövetkezet osztatlan bizalma Láng Mihály eperjesi kisdedóvónő-képző igazgatót emelte az elnöki székbe s a többi tisztviselőknek ezzel kapcsolatban megejtett választása után a megválasztott elnöknek a Magyar beszéd gyakorlása fób elvei-ről való szabad előadása következett, melyben ügyesen, szakértelemmel mutatott rá, hogyan, miféle eszközökkel lehet az idegen ajkú kisdedekkel a magyar beszédet megkedvelteim s úgy elsajátíttatni, hogy ne csak a szem, a fül és a nyelv érzékelje : ne csak az emlékező tehetség sajátítsa el azt, ami magyar: hanem a szív, a lélek birodalma is meghódoljon annak, így elfognak némulni ama panaszok, hogy a saját keblünkön nőtt s szivünk melegével, vérünkből táplált honfiaink idegeneknek érzik magukat közös édes anyánk, imádott, szép hazánk ölén ; meg fognak szűnni azok a természetellenes jelenségek, hogy aki nyelvében teljesen magyar s teljes kiképzését magyar intézetekben nyerte, szóval aki mindenét, egész egzisztenciáját magyar voltának köszönheti • az Jegyen ellenségévé a testvérnek, a nevelő anyának. így tanítva, igy nevelve fel kisdedeinket, a bérces Kárpátok aljában, ebben a drága véren szerzett kedves meleg fészekben, nem igen fognak találtatni kakukfiak.

A lánglelkü Láng gyönyörű nyelvezettel, mesterileg ecsetelt s példákkal illusztrált szabad előadásában mintegy vezérfonalat, prográmmot adott a megalakult szövetkezet további működéséhez. Ezek után egyhangúlag 'kimondatott, hogy hasonló szövetkezések, illetőleg kisdedóvói szakosztályok megalakítására s csatlakozásra hivandók fel az erdélyrészi, dunántúli, északnyugoti és alföldi tanitó-egyesületek is, hogy a közöttünk igy létrehozott morális kapocs s az ebből folyó egyöntetű, vállvetett munkásság annál inkább biztosítsák az általános sikert. És az a mustármag, melyet a jelen alkalommal e szerény munkás