Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-02 / 22. szám
szavazás folytán, melyben igennel szavaztak: Bá- nóczy Kálmán, Bernáth Győző, Fejes István, dr. Haas Bernáth, ifj. Horváth József, dr. Lengyel Endre, dr. Ligeti József, Meczner Gyu'a, dr. Nagy Armin, Nemthy József, Pilissy László, Reichard Mór, Román János, Somogyi Gero, Spillenberg (Barna) József, Schmotzer Péter, dr. Schön Vilmos, Szentiványi László, Adomkovits István, Bal- lagi Géza, Barthos József, Beck Sámuel, Buday Ákos, Császár Pál, Dókus Gyula, Füzesséry György Füzesséry Tamás, báró Gaizler József, Geöcze Miklós, Görgey Gyula, Haidinger István, Haraszty Miklós, Illésházy Endre, Jászay Pál, Karsa Ferenc, Kelemen Kálmán, Kemechey János, Kolonay Tamás, Kovaliczky Elek, Lábas Elek, Matolay Béla, Matolai Etele, Mizsák István, Nemes Lajos, Pa- taky Miklós, Staut József, Tőig Gyula, Thuránszky László, dr. Widder Mark, Dokus László, Dongó Géza, Klein Tivadar, Polányi Gyula, Prihoda Etele, összesen 54 en, nemmel: Péchy Ádám, az állandó választmány határozati javaslatának elfogadásával a nyilvános betegápolási vármegyei pótadó 1895. évre 3°/0‘bán megszaváztatik. Mely körérdekü határozat 30 napi fellebbezési idó mellett kihirdet- tetni határoztatik. Miről az alispán a további teendők ellátása végett azzal értesittetik, hogy be nem várva a járási fószolgabirák által a megtörtént hirdetésekről ezennel elrendelt 30 nap alatt beadandó hirdetési bizonylatok beérkezését a főszám- vevőt a kivetési munkálatok azonnal elkészítésére utasítsa. A mennyiben pedig ezen pótadó folytonos emelkedésének főoka az egyes vármegyékre aránytalanul háramló kiadás, a mennyiben továbbá az illetőségek megállapítása sok költséget okoz és időt felemészt, a n.méltóságú belügyminisztérium feliratban felkéretni határoztatik, hogy a nyilvános betegápolási adót az állam terhére országos kezelés alá venni szíveskedjék. Mely felirat hozzájárulás és hason irányú felterjesztés intézése céljából az összes társtörvényhatóságoknak megküldetui határozatott. Kmfent. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyula főjegyző. 8151 sz : 7. Zemplén-vármegye alispánjától. Köztudomás végetti közzé tétel végett kiadatik. S.-A.-Ujhely, 1895. ápril. 26. Matolai Etele, alispán. Másolat. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől 18.100 szám. A Kolozsvárt és Debreczenben létesített tanítói fiú- és leány-árvaházakban leendő neveltetés és teljes ellátás kedvezményét, az 1891. 43. t. ez. 9. §-a értelmében első sóiban jogosult és 400 at meghaladó teljesen szülőtlen árvák közül ez ideig aránylag oly kevesen vették igénybe, hogy inditatva érzem magamat az idézett törvény rendelkezésére való tekintettel az árvaházba leendő felvétel jogosultságát kiterjeszteni oly tanítói árvákra is, kik sem teljesen szülőtlenek, sem ilyenekül a törvény értelmében nem tekinthetők, azonban életben maradt szülőjük és az árva vagyontalansága minden kétséget kizáró alakban igazoltatik. Érintett árvák azonban csak oly számban vehetők fel, hogy a teljesen szülőtlen árvák elsőbbségi joga korlátozást ne szenvedjen, tehát csak a fölös helyek számának megfelelőleg. Oly szülök kérelme, kik a felveendő árva gyámpézén kívül legalább 25 irtot hajlandók évenként sajátjokból fizetni, első sorban fognak figyelembe vétetni, továbbá oly árvák, kik beigazolt szellemi képességeik alapján a szellemi téren való képzés tekintetében biztosítékot nyújtanak, és csak másodsorban jöhetnek figyelembe ipari pályára szánt, vagy e téren már tényleg működő árvák. Az előadottak folytán felhívom a köztörvényhatóságot, hogy a gyámhatóság közvetítésével a köztörvényhatóság illetékességi körébe tartozó árvák gyámjait fenti elhatározásomról oly hozzáadással értesítse, hogy a felveendő árva keresztlevelével, végzett tanulmányairól és teljes szegénységéről szóló bizonyitványnyal ellátott folyamodványaikat terjeszszék ide fel. Budapest, 1895. évi április hó 3-án. A minister meghagyásából : Gömöry Oszkár s. k., ministeri 'tanácsos. 6621.SZ/95. 7. Zemplén-vármegye alispánjától Tekintetes Szerkesztőség 1 A »Zemplén* lapban leendő közzététel végett a nagymélt, földmívelési ministerium folyó évi 17010/VII. 2—b. sz. rendeletét másolatban és a vértetű megismerése és kiirtására vonatkozó utasítást eredetiben kiadom. S.-A.-Ujhely, 1895. ápr, 9, Matolai Etele alispán. Másolat. Fóldmivelésügyi m. kir: minister. 17010/VII. 2—b. Valamennyi vármegyei és városi törvény- hatóságnak. Magyarország gyümölcstermelésének fejlődése a vértetű (Schizoneura lanigera) terjedése által igen nagy mértékben veszélyeztetve van. — A vértetű az ország sok részében már veszélyesen el van terjedve. A vértetű az 1894. évi XII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 48000. sz. rendelet 50. §-a szerint azon káros rovarok közé tartozik, amelyek a most idézett törvény 52. §-a alapján a mulasztó költségére hatóságilag is irtandók. A vértetű irtásának módja a közönség előtt már abból az útmutatásból ismeretes, amelyet a volt földmi velés, ipar- és kereskedelemügyi minister még Í884 ben közzétett, miután azonban a vértetű újabb időben egyes vidékeken aggasztó módon kezd terjedni, az annak irtására vonatkozó kimutatást újból kidolgoztattam és ebből 2 példányt ide csatolva, felhívom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint az 1894. évi XII. t. ez. 50. §-ában előirt irtás, ahol szükséges, foganatosittassék, Minden elkövetendő arra nézve, hogy az említett irtási útmutatásban foglaltak minden gyümölcstermelő előtt ismertté legyenek. Felhívom a törvényható ságot, miszerint megfelelő módon figyelmeztesse a gyümölcstermelő közönséget, hogy óvakodjék gyümölcsfacsemetéit és ojtóágait oly helyekről beszerezni, hol a vértetű jelenléte konstatáltatott, vagy annak jelenléte gyanittatik, másrészt pedig ntézkedés teendő arra nézve is, hogy a vértetűvel ellepett gyümölcsösökből csemeték és ojtóágak sehováse vitessenek, amire nézve alkalmas mód lesz az is, hogy az ilyen telepekre a közönség figyelme a helyi lapok útján felhivatik. Elvárom, hogy a közönség hazánk gyümölcstermelése érdekében az itt elrendelteket a legnagyobb pontossággal végre fogja hajtani. Kelt Budapesten, 1895. március hó 25 én. Festetits s. k. Útmutatás*) a vértetű (Schizoneura lanigera Hausm.) ellen való védekezésre. A vértetű a növénytetvek (Aphidae) családjába tartozik és életmódja, valamint szaporodásának folyamata nagyjában véve olyan, mint a növénytetvek nagy részéé. Testalkatra nézve szintén hasonlit a többi növénytetühöz. Vértetünek azért nevezik, mert testének belsejében vérpiros nedv van és ha az állatot valami világos alapon szétnyomjuk, piros folt marad a helyén. A vértetű főképpen almafákon, ritkábban körte- és birsalmafákon, kivételesen a galagonyán és berkenyén él. Ezek közül a fák közül az almafa az, amelyre nézve legártalmasabb. Sohasem a leveleket támadja meg, hanem mineig csak az ágakat, fiatalabb fáknál magát a törzset is. Tásaság ban él együtt és a serdültebb példányok testéből valami viaszféle hófehér, gyapjúhoz vagy gyapothoz hasonló váladékot izzad ki. A fák kérgét megszúrják, a kéreg alatti élő szövetnek (a cambiumnak) nedveit kiszívják és evvel a fát először elsatnyitják, később pedig esetleg meg is ölik, úgy, mint a hogy a fiilloxera megöli a szőllőtőkét. A vértetűt már a múlt század közepe táján fedezték fel Észak-Amerikában, Canadában ; kétségtelen teh t, hogy az atlanti oczeán túlsó partjairól került át hozzánk Európába. Hazánkban 1884 ben Puszta-Földémesen Pozsony vármegyében, 1885 ben Temes vármegye Palánka, Verestemplom és Vracsevgáj községeiben, 1886-ban Ménesen fedezték fel. Azóta az infek- czió különösen Arad és Temes vármegyékben öltött nagyobb mértékei; majd felmerült az erdélyi részekben is, még pedig Brassóban. Jóformán mindenütt bebizonyult, hogy máshonnan hozatott gyümölcsfacsemetékkel hurcolták be a vészt. A csemeteforgalom tehát a bajnak főterjesztője. Védekezés. Első dolog az, hogy ahová a bajt még nem hurczolták be, ott mindenki nagyon óvatos legyen és ne vásároljon csemetét, sőt még oltógallyat sem máshonnan, mint olyan helyről, melynek vértetűtől való mentessége kétségtelen. Főképpen pedig a külföldről való behozatalnál kell igen óvatosnak lenni. Ha azonban mind amellett befészkelte magát valahová a vértetű, akkor a fákat azonnal és nagyon lelkiismeretesen fertőztelemteni kell. A fertöztlenitését a következő módon lehet megejteni. A vértetülepte fiatalabb csemetéket és oltógallyakat gondosan bekenjük olyan keverékkel, mely 150 gramm zöld szappanból, 200 köbezen- timéter kozmaszeszből (amylalkohol) és 6 gramm karbolsavból készül. Ezeket az alkotó részeket annyi vizben kell feloldani, hogy az egész egy liternyit tegyen ki. Az egészet még 4 liter vizzel felhigitjuk. Öreg fáknál a megtámadott foltokat valami növényi olajjal kell beecsetelni és utána az összes mélyedéseket és sebeket olyan tapaszszal kell bemázolni, mely fele-részben gyúrható agyagból, fele-részben pedig friss tehéntrágyából áll és a melynek alkotó részeit nagyon jól összekeverték. A hol a vértetű már a fiatalabb ágakat is ellepte, ott ezeket le kell nyesni és elégetni, A fönnebbi eljárások mindaddig ismétlendök, mig vértetűk mutatkoznak és nemcsak az almafákra, hanem az esetleg szintén fertőzött körte-, birs-, és berkenye-fákra, valnmint galagonyabok rokra is ki kell terjeszteni. Mivel pedig a vértetvek egy része a fák gyökerén élősködik, azért őszszel az illető fák töve körül másfél arasznyi mélységre oltatlan meszet kell helyezni. Az oltatlan mész mennyisége a fa nagyságától függ és arra való, hogy a gyökereken kitelelt tetvek ne mászhassanak fel a földfeletti részekre. Francziaországban ugyanerre a czélra jó sikkerrel használnak fazekas-agyagból való vakolatot, melyet 8 —10 czentim. nyi vastag rétegben a fa törzse körül, közvetlenül a főbb gyökerek fölé, 30—40 czentim.-nyi körben alkalmaznak, gondosan ügyelve arra, hogy mindenütt jól összeálljon és repedés ne legyen rajta, Ha ez a burkolat jól el van készítve, akkor a gyökereken levő tetvek a szabad levegőtől igen alaposan el vannak zárva. Budapest, 1895. február havában. Magy. kir. állami rovartani állomás. Hz. 981 [95. Zemplén-vármegye kir. tanfelügyelőjétől. Zemplén-vármegye igen tisztelt Tauitóikoz és Kisdednevelóihez. Van szerencsém Zemplén-vármegye igen tisztelt Tanitóit, Tanitónöit és Kisdednevelőit értesíteni, hogy a sárosmegyei általános tanitó-egyesület óvónői szakosztálya egy Máramaros,- Ugocsa,- Szatmár,- Bereg,- Ung,- Zemplén,- Sáros és Abauj-Torna-vármegyékre kiterjedő kisdednevelői szakosztály megalakítását határozta el. Az alakuló- gyűlés folyó évi junius hó 3-án Munkácson fog megtartatni. Midőn erről értesítem a tisztelt Tanitó urakat és kiskednevelőnőket, egyszersmind magyar nemzeti népnevelésünk érdekében szívesen kérem fel mindnyájokat, hogy mindazok, kik körülményeik által gátolva nem lesznek, a jelen alakuló gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. S.-A.-Ujhely, 1895. május hó 23.*) Nemes Lajos, kir. tauácsos, tanfelügyeld. 365 IV. 895. sz. A tokaji járás fő szolgabír áfá tói Köröz vény. Bodrog-Kisfalud község határában a folyó hó 22-én egy fekete szőrii kanca ló, mely balszemére vak, nyakán balról B bélyeggel van ellátva — bitangságból befogatott. Igazolt tulajdonosa Bodrog-Kisfalud község elöljáróságától 30 nap alatt átveheti. Tokaj, 1895. évi május hó 28-án. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 2662 kig.|895. A bodrogközi járás főszolgabírójától. Körözés. F. május hó 19-én Bacska községében talált egy db. két éves, pej szőrű, homlokán csillag, jobb lába gatyó, jegytelen, bitang kancza ló kö- röztetését kérem. K. Helmecz 1895. május 27-én. Plllsy László, szolgabiró. *) Múlt számunkból véletlenül kimaradt. Szerk. szerkesztő póstája,. Kedves munkatársaimnak jó ünnepeket kivánok. W. M. urnák — Mád. Az ügy nem hozzánk, de ía vármegye központi választmánya elé tartozik.Tessék, ha tetszik, oda folyamodni. —r.—6. Kicsoda ön ? Mielőtt szólni akar mutassa be magát. P. J. urnák — Qílszéos. Kérelmét, mely csakugyan méltánylandónak látszik, terjeszsze az ügy megbirálására hivatott elsőfokn iparhatóság elé — B. E. m. á. v. hivatalnok urnák — Helyben. Felszólalása, nem alkalmas a közlésre, leckéztető modora miatt. Cs. L. urnák — Oreszka. Az izbugyaiak, mondja meg nekik, forduljanak bajuk orvolásáért az egyházi főhatósághoz. M. Dobra. Köszönet a küldöttekért. A kérdést tanulmányozni fogom, mihelyt lesz rá időm s erőm elegendő. K. I. — 7eodo. A tengerész-tárcáért köszönet. Nem fogjuk soká hév értetni. I Felelős szerkesztő: DONGÓ <3- •'52T. 3- ±! Z Kiadó-tulajdonos : Étidért Gyula. Haszonbérlet. Zemplén-vármegyében Nagy-Kázmér község határában egy 1090 holdas nemesi birtok tiz évre haszonbérbe adatik. Bővebb felvilágositást ád: Lovrich Gusztáv ügyvée Budapest, Korona-Herczeg-utca 17 szám. •) Kivonatosan közöltük. Szerk.
