Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-20 / 3. szám

primadonnán. A kis herceg feleségét, akit még reábizni nem akartak, mert tiltotta a király. Clarisset, Petrik Ágnes személyesítette. Ajánljuk a fiatal énekesnőnek, hogy nagyobb gondot fordítson a külsőre, hiszen eléggé csinos hozzá. — Del Estrapade (Hegyesi) felesége: a báróné, Nemes Gizi volt; belépőjével, melynek nagyon kedves a zenéje, kellemesen érinté a közönséget. Kicsi hang, de csengő és élvezhető. — Hegyesy (Del Estrapade báró), mint mindig most is kacagtatott bennünket, amihez jelenleg Lomniczy (Toupin fodrász) is alkalmat szolgáltatott.

Vasárnap, f. hó 13-án, két előadás ! Délután, gyermekelőadásul: Ali Baba és a 40 rabló. — A gyermekek dűltek örömükben a mulatozástól. — Este Vidor kedves népszínműve: Az ingvenélök került színre. Réthy Linát (Kis Sári) szívesebben látjuk operetben. mint népszínműben. A tánccal u. i. szegényke hadi lábon áll. — Bethleni (Jani) a dueteket igen kellemesen énekelte Réthyvel, játéka szabadabb volt, mint operetben. A direktort (Boros János) itt láttuk először a szezonban. Ügyességéről már meg voltunk győzve ; most is csak megerősité véleményünket. — A csengő érc-dalkör tagjai: Erőss, Mezei, Fekete és Német nem hagyták cserben a kör reputációját. Nagy Gyulá Balog Pistájából máskor nem kérünk. Ma radjon ő csak az a mi. Lomniczy jó szivü rendőr- őrmester volt, ami pedig ritkaság.

Hétfőn, í. hó 14-én, másodszor Madame Sans Jéne: Szókimondó asszonyság került színre szép és nagy publikum előtt. A címszerep interpretalója : Daróezy Ilka a Sardou darabok frivolitásán most már ügyesen emelkedett fölül és kellemmel, bájjal oldotta meg furfangos szerepét. Az intelligens publikum hálás volt: nyílt jelenetekben szűnni nem akaró tapsokkal adózott a művésznő elragadó játékának. De Németh János (Lefebvre) is jól viselte magát, hogy hálából nem sajnáljuk tőle a kedves Sans Jéne asszonyságot. A darab sikeréhez Lomniczy (I. Napoleon) és Hegyessy (az ot- rontoi herceg) derekasan hozzájárultak.

Kedden, f. hó 15-én, A kis libapásztor, For- rai kedves zenéjü operetjét láttuk Réthy Linával a címszerepben, aki bájos subretjével meghódította a közönséget, de csak az első felvonásban, mert a következőkben beállott katarus miatt (nem csoda) már bizonytalanul énekelt. Az »Elszállott a madár* kezdetű dalt azonban igen szépen énekelte. Szerettük volna őt ilyen szépen táncolni is látni, ha nem is ,dreischritt«-ezni, de legalább sikkesen markirozni. ígérje meg, hogy megtanul, nemde kedves Fanchette ? — Nemes Gizi hercig kis Artois gróf volt. A »boldogtalan az, aki hőn szeret* vakért, valamint a darabban előforduló kupiét sikkesen s igen kedvesen énekelte. Cres- pin (Hegyessy), Háráld (Lomniczy), Pierre (Frank) emelték a jól összevágó előadást. Noémi (Petrik Ágnes) kedvesen énekelt, jobban mint máskor.

Szerdán, f. hó 16 án, a 231-ik Cikk került színre Ferriertől. Egy unalmas, minden szellem nélkül való vígjáték. — Fráncia származását bizonyára nem érdemli meg. Az unalom ez estéjéhez a szereplők általában mind hozzájárultak, szerepüket otthon hagyván, kivévén L. Mihályfi Juliskát (Hermine) akit egy képzett és ügyes színésznőnek tanultunk itt megismerni.

Csütörtökön, f. hó 17-én, Milöcker klassikus zenéjü operetje; A boszorkányvár került színre. — Sajnáljuk, hogy ezúttal nem dicsekedhetünk az operet-előadásoknál eddig konstatált sikerrel. — Sajnáljuk, hogy éppen azokat kell megleckéztetnünk, akik tiszteletteljes köszöntéshez vannak szokva; de Isten látja lelkünket »sina ira et studio!« Németh János (Mihály gazda) kacérkodott a súgóval. Réthy Lina (Verus) minden illúziót megölő rekedt hanggal lépett a pódiumra. Különös rokonszenv ez a közönség iránt, vagy csak közöny ? Szívesen lemondnak a rokonszenvről ; de elvárjuk kis Verus, hogy ön is lemondja sze repét, — a direktornak 1 — Nemes Gizinek (Marcsa) oroszlánrésze volt a disszonáneiában. — Máskor több figyelmet és szorgalmat hölgyeim! Csak Petrik Ágnest (Coralia) üdvözöljük itt szívesen, ki elég kellemes hanganyagával örvendeztetett, fess toaletjét pedig jól esett látnunk — No, de Nagy Gyula (Józsi csordás) és Bethleni László (Andris bojtár) sem maradtak el. — Megküzdöt- tek nehéz pártijukkal.

Pénteken, f. hó 18-án, Az ember tragédiáját láttuk zónában, csaknem telt ház előtt. A helyzet képe ez : Lomniczy (Ádám) rekedt volt és, amit már több ízben tapasztaltunk, erősen fixizozta a súgót. Darróczy Ilka (Evva) impozáns megjelenésével, amelyet a toalet csak emelt, meghódította a publikumot: sok és sürü tapsot kapott. Petrik Ágnes csinosan énekelt. A direktor Dobó (Lucifer) művészi játéka és komoly felfogása már ismerős előttünk.

Szombaton, í. hó 19 én, Zellen nagyhírű operetje: A bányamester került színre.

Ad revidere 1 S. J.

Különfélék.

(Kinevezés.) kubinyi Mihály, Zemplén-vár- megyei segédtanfelügyelőt Árva-vármegye királyi tanfelügyelőjévé nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minister. — Gratulálunk !

(Közvacsora.) Az újhelyi, anyagi gondokkal küzködő önkéntes tűzoltó egyesület hiányos felszerelésének beszerzési költségeire, rendezték a vármegye székháza termeiben folyó hó 12-én; hogy kik: megmondjuk alább. Mindenekelőtt, az ellenkező hiresztelgetések dacára, most már őszintén bevallhatjuk: hogy nem ringatództunk vérmes reményekben a mulatság sikerét illetőleg. Nem pedig azért, mivel úri köreink tekintélyes részét családi gyász tartja vissza a mulatságoktól, mint másokat, kivált a vidékbelieket, az ugyanerre a napra tett kassai és miskolczi bálok vittek el. És mert sokan igy vélekedtünk: annál jobban eső dolog, hogy a közvacsorát fényesen sikerültnek kell konstatálnunk. A kik voltak közvacsorán, vagy kivették részüket egy ilyen mulatságnak a rendezésében, tisztában vannak azzzal, hogy a közva csora rendezéséhez képest egy elit bál is csak amolyan »batyubál0 számban megy. Tehát ha a pernamens női és férfi rendező bizottság szinte fáradhatatlan tevékenysége hetekre menő munkával a sikert eredményezi: kalapot emelünk előttük, mert nemcsak táncért, hanem jótékonycélért fáradoztak. A teljes elismerésnek ezt a pálmáját érdemlik meg a rendezők, kik a 12 iki mulatságot létesítették. A vármegyeház h rom öreg terme, a pompától, dísztől megifjultan, fényárban úszott az estén. Gyertyák százainak fénye tört meg a csilárok kristályán és a pazar terítékes asztalok drága felszerelésein. Nyolc és kilenc óra között már gyűlt a társaság. A háziasszonyok beosztott lányaikkal már asztalaiknál üdvözölték és fogadták vendégeiket. Kezdődött a vacsora. Megannyi szép asszony és szép leány sürög-fo- rog; utolérhetetlen szívességgel kinálgatják és kiszolgálják az asztalok köré telepedett vendég sereget. A derült hangulat, melylyel a vacsora kezdődik, fokról-fokra magasabbra hág; a vidám jó kedv hangja csengő, üde kacajjal vegyest zsong a termekben; kiki ellátogat mindenik ismerőséhez, hogy mindenikból vegyen valamit. Szóval: amint folyt a pezsgő, pezsgett a jó kedv, mulatott a társaság asztalbontásig, (az az hát tovább is.) Éjfél táján a nagy terem egyszeribe táncteremmé alakult át; a fiatalok táncra keltek és kevés megszakítással táncoltak reggeli 8 óráig, a meddig persze a szomszéd termekben az »öregek* is mulattak. Akkor adták föl a korhety levest. Ezután már elég lett minden jókból, a társaság lassan széjjel oszlott. Egyébként, hogy hü képét adjuk a mulatságnak, elősoroljuk im az asztaloknál elárusitással foglalkozó asszonyokat és leányokat. A nagy teremben: 1. Meczner Gyuláné asztalánál: Seyfried Irénke, Szokolay Elvira, Vályi Ella, Meczner Manczi és Payzoss Mariska; 2. Dókus Lászlóné és Walter Lászlöné asztalánál: Csuka Margit, Pólányi Róza és Szerdahelyi Adrien ; 3. Szokolay Emilné asztalánát: Székely Jolánka, Farkas Erzsiké, Izsépy Irén és Kiss Ella ; 5. Mauks End- réné asztalánál: Horthy Irénke (Beregszászból), Barna Emma, Adriányi Sári ; 5. Barthos József né és Nyomárkay Códönné asztalánál: Bencsik Leona, Keresztessy Irén és Láczay Margit; 6. A kis teremben Juhász Jenőné (a rendezőség lelke) Kellner Sománé, Csintericsné, Vadászy Anna, Niki Anna, Kucsera Irma és Adamecz Gizella serénykedtek két asztal körül. Szivarok elárusitásával Szepessi Arnold dr.-né és Rosenthal Sándor dr,-né foglalatoskodtak, mig a jobboldali kisteremben Bírna Bertalanné és Teich Zsigmondné látták el vendégeiket teával és csemegével. És hogy a pompás ételek és italok oly s épen, oly jól és gyorsan lettek terítékre adva, a köröl Adriányi Gyuláné, Csasz- loszky Jánosné, Keresztessy Lajosné és Wihs Ke resztélyné buzgólkodtak. Ezeken felül a mulatságban résztvett hölgyek közöl a következők neveit sikerült följegyeznünk: Asszonyok: Adametzné, Dókus Gyuláné, Éhlert Gyuláné, Etiássy Imréné, Görgey Gyuláné (Gálszécs), Hönsch Dezsőné, Izsépy G.-né (M.-Izsép), Kucsera Antalné, Kincsessy Péterné, Krasznapolszky Ferencné, Láczay Gyuláné, (Sza bölcs) Molnár Leona, Nikel Ferencné, Polányi Gyuláné, Seyfried Józsefné. Schön Sángorné, Rzé- kely Károlyné, Szerdahelyi Vincéné, Vályi 1st vánné, Vaiszné-Liszy Kornélia, Leányok : Balogh Anna, Barna Sarolta, Csuka Margit, Görgey Jolán Kucsera-növérek, Szép Puzsu stb. Az urak között ott láttuk a többiek sorában Molnár István főispánt, Dókus Gyula tűzoltó egyesületi elnököt, Meczner Gyula e. t. b. főparancsnokot. Ezekben dióhéjba szorítva igyekeztünk képét adni a közvacsorának, amely nagy fáradozás után a teljes sikert hogy elérte, bizonysága nemcsak a jó mulatság, hanem az ötszáz forint körüli tiszta jövedelem is, mint Juhász Jenő tüzoltó-egyesületi főparancsnok közvetett produktuma.

(Az időjárás) egészen megenyhült Éjjel nappal olvad. A helyzet szignaturájára éppen nem illik rá Petőfi-nek az a verse, hogy: »Síkos a hó, — szalad a szán*.

(Kereskedő ifjak bálja.*) Alig nehány esztendeje annak, hogy az újhelyi tekintélyes számú és intelligens kereskedő ifjúság egy kompakt testületté tömörülve Ujhely társaságában számottevő faktorrá nőtte ki magát. És hogy az igy van, fényes tanúbizonyságát adták azzal, hogy f. hó 6-án a városi színházban táncmulatságot rendeztek és pedig teljes sikerrel, úgy erkölcsileg, mint anyagilag**) s szép eredménynyel. — Egyébként a siker, az ügyes rendezőség érdeme. Az ő érdemük, hogy a fényesen díszített teremben az a szép nagy közönség egész éjjelen át a pirkodó hajnalig oly pompásan mulatott. — A bálanyai tisztet Schön Sándorné viselte, kit ebben a minőségben a rendező bizottság gyönyörű virágcsokorral lepett meg. Hogy a hölgyközönség miképen volt képviselve, kikből állott, a következő díszes névsor megmondja: Asszonyok: Balogh Béláné, Behyna Kálmánná, Behyna Miklósné, Biath Ferencné, Burger Adolfné, Deutsch Mihályné, Erényi Jakabné dr.-né, Erényi Manó dr.-né, Fleissner Frigyesné, Friss Hermanné, Frisch Herciné, Frommer Mórné, Friedrich Vil- mosné, Gottlieb Ignácné, Gottlieb Edéné, Grün- baum Simonná, Grünwald Aladárné, özv. Granszné, Haas Adolfné, Haas Bernátné dr.-né, Haas Fülöpné, Herczog Lipótné, Juhász Jenőné, Jurcsó Ágostonné, özv. Kornstein Ignácné, Korinkó Jánosné, Kornfeld Mórné,Knopíler Sándorné,Kubinszky Károlyné, (Tőke-Terebes), Kellner Sománé dr.-né, Klein Al- bertné, Leitner Arminné (Jászberény), Landesmann Miksáné, Lenkei Mihályné, Ligeti Józsefné dr.-né, özv. Malártsik Györgyné, Morovits Jánosné, Neu- wir:h Adolfné, Ocskay Józsefné, Pataky Miklósné, Reichard Sománé dr.-né, özv. Rátz Imréné, Roth Józsefné, Róth Bernátné, Rosenberg Bernátné dr.-né, Rosenberg Sámuelné, Rooz Adolfné, Rosenthal Sándorné dr -né, Szepessi Arnoldné dr.-né, Sztrop- kovits Imréné. Schön Sándorné, Schiller Samuné, Székely Imréné, Schwartz Arminné, Schön Miksáné, Tomasovszky Lajosné, Waldmann Adolfné dr.-né, Wilhelm Henrikné, Wesseli Mórné, Werner Miksáné Weisz Emilné, Zinner Adolfné és Zöldi Sámuelné. — Leányok : Balogh Erzsiké, Benkö Erzsiké, Burger Vilma, Deutsch Honorka, Friss Cecillia, Fuchs Szidónia, Gransz Ilonka, Kornstein Ella, Klein Juliska, Korinkó Ilonka, Knopíler Regina, Licht- mann Linka (Györki), Neuwirth Vilma, Pintér Margit (Esztergom), Rácz Erzsiké, Roth Janka, Schwarcz Alis, Sztropkovits Anna, Tóth Jolán, Tóth Irénke, Tomasovszky Anna, Widder Janka és Zöldi Frida.

(Urak bálja.) Ujhely város úri köreiben tervbe vették, hogy a közel jövőben ,Urak bálja* cim alatt, vacsorával egybekötött táncmulatságot rendeznek Az időről és helyről még nem értesültünk.

(Batyubál.) Az újhelyi önkéntes tüzoltó- egyesüiet hagyományos batyubálját, mint már jeleztük is, í. hó 26-án a színházban fogja megtartani, melyet akkorára teremmé fognak átalakítani.

(Esküvő.) Filicsko J. Antal, újhelyi fiatal kereskedő, tegnap délelőtt vezette oltárhoz Tóth Jolánka kisasszonyt, Tóth Lajos városi adó-tanácsos szép és kedves leányát.

(Nagyszabású vadászat) volt e hó 14. s 15- én Schwarz Zsigmond karádi nagybérlőnél. A vadászaton távol vidékek sok intelligens embere vett részt. Jelen voltak: Beöthy Algernon és Molnár Béla dr. orsz. gy. képviselők, ’Sennyei Miklós és István bárók, Lázár Márton n.-váradi kir. ügyész, Matolai Etele alispán, Klein Tivadar várm. főpénztáros, Löcherer Lőrinc dr. várm. tiszti főorvos, Meczner Béla, Szerviczky Ödön, Bárczy Balázs birtokosok a Bodrogközről, a Berger testvérek Debreczenből, Herepey Károly gyógyszerész Sárospatakról, Bencsik főszolgabíró A vadászat eredménye 410 nyúl melyből a legtöbbet (44 db.) Meczner Béla 36 dbot a házi gazda, 30 dbot Herepey gyógyszerész lőtt. A vadászatokat fényes lakomák követték, hol a társaság késő éjjelig együtt maradt, dicsérve a derék házigazda finom szívességét s Beöthy képviselő szellemének frisességét. r. I.

(Halálra ítélt rablógyilkos.) Olvasóinknak még bizonyára élénk emlékezetében van ama rémes gaztett, amelyet lapunkban annak idején részletesen leírtuk, az emberi bűnös tettek legborzasz- tóbbika, a rablógyilkosság, melyet Benedek János, miskolczi származású ref. vallásu nőtlen, állásától lopás miatt felfüggesztett m. kir. államvasuti fő- lámpakezelő, előre kiszemelt áldozatán: a gyenge testalkatú, tuberkulótikus Szabó Endre újhelyi borbély-legényen, barátján, vadállati kegyetlenséggel végrehajtott. A szörnyű eset részletes ismétlésébe tehát felesleges bocsájtkoznunk. Abból elégséges ezúttal annyit említenünk, hogy a múlt 1894. évi okt. 4-ikén délután Benedek, Szabó Endrét, borotvá- lás ürügye alatt, alsó-temető-útcai, a Gáspár fuvaros házában lévő teljesen üres lakásába becsalta, ott fejét baltával széjjelverte és a zsebeiben lévő három ezüst-, s egy aranyórájától, aranyláncától és nehány forint pénzétől megfosztotta, majd a hullát az utcára vonszolta, a koponyából kilocscsant agyvelőt pedig, a borbély-kendőbe kötve, az áldozat egyéb holmijával s a bőrtokkal együtt, melyben az arany*) Múlt számunkból lekésett. Slerk.

**) Lapunk [ oldalán lásd a nyilvános számadást.

Szar*,